Információk, érdekességek

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Az egészségi állapotunkban – a WHO által készített és más felmérések alapján maximum 20%-os szerepet játszik az egészségügyi ellátórendszer, míg az életmód amibe beletartozik a szűrés, a prevenció 40%-os aránnyal bír. A környezet szerepe 20% és újabb 20% a genetika. Tehát a leginkább befolyásoló 40%-nál kell és lehet a legtöbbet tenni, elsősorban a szűrésekkel.

A Szegedi Tudományegyetem megpróbál ennek az élére állni, vannak kísérleti programjaink, például a Dél-alföldi Demográfiai Programunk, ami arról szól, hogy a régiónkban élők számára minden élethelyzetben a legkiválóbb egészségügyi ellátást tudjuk nyújtani. Célunk az, hogy aki ebben a régióban megszületik, itt tudjon a legnagyobb jóllétben élni.

A Bálint Sándor Jólléti Program során egy megyei községgel, Ruzsával működünk együtt.

– Ez már jó példa lesz a jövőre nézve is, esetleg másoknak, más települések részére.

– Igen. A szűrés kapcsán két dolog lényeges, az egyik a betegútszervezés, tehát nemcsak azt tudatjuk a betegekkel, hogy egyáltalán létezik a szűrés, hanem célzottan kapják meg, hogy hova és mikor menjenek, adott korban mely vizsgálatok szükségesek, azaz fogjuk a kezüket és az utánkövetést is megvalósítjuk.

A betegút megszervezése mellett a másik lényeges dolog az ösztönzés pozitív ösztönzőkkel. Az EESZT-ben már minden adat szerepel, ez egy nagy vívmány, tehát követhetők a betegadatok, betegutak, és lehetséges az, hogy hosszabb távon, aki rendszeresen részt vesz a szűréseken és vizsgálatokon, akár kedvezményt is kapjon a biztosítási díjából. Nyugat-Európában már sok biztosítási rendszer, akár negatívan is „értékeli” a távolmaradást, például a díj megemelésével. Nem elég az, hogy néhányan elmennek a szűrésre, figyelni kell, hogy ki ment el, miért ment el, mi lett az eredménye, esetleg miért nem ment el.

Tehát fontos a lakosság edukációja, de ugyanilyen fontos a hozzáférhetőség megteremtése is.

– De az egyénnek is megvan a saját felelőssége.

– Igen, a tudatosság nagyon fontos, és természetesen az edukáció is, és hogy nyitott és érdeklődő legyen mindenki, hogy mit is tehet a saját egészségéért. Megvan az egyén felelőssége is, de ugyanilyen nagy a társadalomé is. Fogjuk kézen és segítsük a betegeket. Mert vannak szűrések, amelyek általában egyszerűen elvégezhetők, a háziorvos segítségével, vérből, vizeletből egy laborvizsgálattal. A komoly szűrésekhez viszont eszközpark kell, ahová már oda kell menni, el kell jutnia a betegeknek.

Az a tervünk, a terhes kiskönyv mintájára, hogy legyen ennek is egy dokumentált formája a betegek részére. Mert mikor kell szűrővizsgálatra menni? 20-70 éves kor között mindig van olyan szűrés, ami esedékes.

Tehát ezt az öt korosztályt (10 éves bontásban) figyelembe véve, a nemek szerint készítünk egy szűrési tervet. Mikor, kinek melyik szűrést célszerű, ill. időszerű elvégeztetni. Ezt Ruzsán, a 3 ezer fős községben indítjuk el, majd Szentesen, ahol már a járással együtt 40 ezer embert érhetünk el, és meglátjuk majd az eredményt.

Tehát az egészségi állapotunk javításához a legnagyobb hozzájárulást az életmód, a prevenció és a szűrés adja. Mi ez utóbbira próbáljuk a fókuszt ráirányítani, remélhetőleg az emberekkel együttműködve.

Dr. Szarvasházi Judit