Információk, érdekességek

Le vagy törve? 6 tudati szintlépés, hogy feljöhess a mélypontról

2020. szeptember 17.

Az éjjeliedény hallószerve, vagyis a bili füle effektus. Amikor le vagy törve, és fogalmad nincs, mi hozhatna fel arról a mélypontról, amiben minden összejött, minden ellened fordul, még az ág is húz és ráadásul még itt van ez a csomó plusz szabály és megszorítás is.  

Van olyan időszak, amikor minden öszejön. Le vagy törve, mint a bili füle.

  • Van, aki ilyenkor az alkoholhoz, vagy a  drogokhoz nyúl.
  • Van, aki jósnő függő lesz és kívülről várja, hogy valaki megmondja végre neki, hogy mit tegyen. (A jósnő szerepében itt lehet egy vallás, vagy egy szekta vezetője, vagy egy függésben tartó párkapcsolat, aki segít nem gondolkodni.) 
  • Van, aki felírat egy jó kis kedélyállapot javítót és úgy kapkodja a retiküljéből ezeket a gyilkos szereket, mint más a szájszagot űző cukorkákat.
  • Megint mások mély letargiába süllyendek és a gödör mélyén szemlékik a saját köldöküket, értekezve arról, hogy a leszart szar is le van szarva, és most aztán tényleg ez itt mindennek a mélypontja. 

... és igazuk is van.

Ahogy annak is, akinek a kívülállók szerint semmi oka a depresszióra és mégis úgy érzi, hogy kinyílt a Föld alattta.

Ugyanis van 6 lépés, ahogy egy ilyen megélt mélypont után fel lehet jönni a felszínre

Ha ezt a hat lépsét ismered, akkor pontosan be tudod határolni, hogy hol tartasz és tudhatod, hogy minden szintnek oka van az életedben. Minden szinten időzni kell, hogy tovább és tovább léphess. Minden szint rendben van, minden állapot helyén való és minden helyzet megérthető. 

Amíg le nem érsz a gödör, az örvény vagy a jelkép kedvéért a csúszda aljára, addig csak egy dolgot kell megértened: a gödörből esés közen, a csúszdából, vagy az örvényből menet közben nem lehet kiszálni. Ha megpróbálod, garantáltan összetöröd magad, vagy meghalsz. Egyszerűen meg kell várni, míg az aljára érsz és pont. Ha tehát úgy érzed, hogy az élet most lejtmenet, akkor az aljáról lehet majd elrugaszkodnod. Óvakodj azoktól, akik jó szándéktól vezérelve segíteni akarnak leugrani a csúszdáról.

  1. A gödör alja. Amikor József Attila azt írja: "Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél." - pont erről az állapotról beszél. Az örvény kiköp a legalján, a csúszdáról leérsz a homokozóba, vagy a medence, a tó vizére és lemerülsz. A levegő és a lendület végleg elfogy, olyan, mintha nem lenne tovább. Ez egy "kis halál", egy pillanatnyi légszomj. Az apátiában, ha az aljára értünk, két lehetőségünk marad. Vagy tényleg meghalunk, vagy felébredünk. Ha az utóbbit választod, akkor lehet feljebb és feljebb lépdelni. A gödör alján unalom van, érdektelenség és "semmi". Onnan tudod, hogy leértél, hogy minden mindegy. Nem történik "semmi" - ez egy fontos jelzés. Megérkeztél, ott vagy ahová eddig szálkás deszkán, gatya élkül csúsztál. Ez az alja.
     
  2. Az elfogadás síkja. Ez még mindig apátia, de egy kicsivel magasabb szint. Sokan ezt a teljes beletörődést szokták összekeverni a megvilágosodással. Azt gondolják, hogy ez a szint amikor már mindennel megbékéltek, azonos a teljes felébredéssel. Az a helyzet, hogy ebből a szintből még teljesen hiányzik a szeretet. Nem tudjuk még magunkat sem szeretni. Szóval ez a szint még messze nem a megvilágosodásé, csak az elfogadásé. Ilyenkor már csak nevetünk egy újabb nehézségen. Az elfogadás síkján már nem tud bennünket semmi meglepni, de ha mégis ...
     
  3. A harag síkja. Ahhoz, hogy ki tudjunk mászni a bajok poklából, az elfogadás síkjáról a harag síkjára vezet az út. Amikor úgy tűnik, hogy már minden veszett és már nem jöhet rosszabb, akkor történik valami, amitől úgy igazán dühben tudunk jönni. Ennek a haragnak az ereje és energiája adja a tápanyagot a léleknek ahhoz, hogy ki tudjon mászni. (Ha korábban már függőségekbe kapaszkodott, akkor könnyen visszacsúszik, ha azonban képes volt megállni, hogy ne váljon alkoholistává, akkor ez a szint a túllépést eredményezi. A harag síkján sokszor tetten érjük azokat a személyeket, akik miatt elindultunk lefelé a lejtőn, így a harag síkján gyakori, hogy a haragunkkal emberi kapcsolatokat szüntetünk meg. 
     
  4. A kapcsolatok átrendeződésének síkja. Ezen a síkon, ahogy mondani szokták, elválik a szar a májtól, vagyis kiderül, hogy ki volt ellenünk és ki volt mellettünk. Bár azt tartják, a harag rossz tanácsadó, ebben a helyzetben talán mégsem annyira, hiszen világossá tudja tenni, hogy ki volt a rossz állapot okozója, fenntartója, vagy aki folyamatosan benne tartott bennünket. Ővele - és köreivel - távolságot tartva sikerülhet az új emberi kapcsolatainkkal átrendezni magunk körül az egész világot, újítani, újra kezdeni. A támogató emberi kapcsolatok segítenek túljutni a haragon és a kétségbeesésen és újra képessé válunk lelkesedni. A lelkesedésünk pedig új utakat tud megnyitni előttünk, látjuk a lehetőségeket magunk előtt.
     
  5. Új tartalékok síkja. Ezen a síkon az új kapcsolatok, a belőlünk áradó erő együtt átsegít a nehézségeken. Idáig azok, akik korábban valamilyen pótszerbe kapaszkodtak, nagyon nehezen jutnak fel segítség nélkül. Nekik az előző pontban nem szokott elengendő lenni a barátságok kötése, nekik általában terápiás segítségre van szükségük, hogy feljussanak idáig. (Pszichológus, kienziológus, vagy csoportmunka..) Őket magunknak kell megtalálni, nem pedig ők ajánlkoznak arra, hogy segítsenek. Ezen a szinten már van keretünk arra, hogy fizetni is tudjunk nekik.
     
  6. A felemelkedés síkja. Itt már szinte nem is emlékszünk a gödör aljára (na jó, de ;) ) ezen a síkon már helyrejöttek a dolgok, és sokkal, de sokkal kevesebb a nehézség és sokkal több az áramlás és segítő élmény, mint azt korábban valaha is hittük. Ezen a szinen bőség van. 

Amikor a gödör alján vagyunk, szeretnénk kihagyni ezeket a felemelkedési síkokat, de sajnos ez nem lehetséges - lépésről lépésre végig kell járni az utat, hogy eljussunk a tetejéig. Igen, előfordul, hogy néha vissza-visszacsúszunk rajta, de a problémáink más és más természetűek lesznek.

forrás: Harmonet.hu