Információk, érdekességek

8 kérdés a rovarcsípés allergiáról

2020. július 23.

A lakosság közel 2%-a érintett rovarcsípés allergiában.  Gyermekek és felnőttek körében egyaránt előfordulhat. A leggyakoribb allergiás reakciót okozó rovarok, a méhek és darazsak csípéséről és kezeléséről, az allergia kivizsgálásáról Prof. Nékám Kristóf ,allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: gettyimages.comMi számít allergiás reakciónak?

Méh- vagy darázscsípés következtében a „normális” reakció lehet helyi (lokális), vagyis viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helye körül , illetve kiterjedt (szisztémás), a csípésen túlterjedő, de hasonló tünetekkel. Noha ijesztőnek látszik, de mégis gyakori reakció, ha például a bokán történő csípés esetén beduzzad az egész alszár vagy lábfej.  Az általános reakciókat nem csak allergia okozhatja, hanem a méregben lévő más fehérjék, gyulladáskeltők, toxinok is. IIyenkor is felléphet életveszélyes állapot, ha az embert a nyelvén vagy a torkában szúrja meg a rovar, mivel a helyileg kialakuló duzzanat, gégeödéma elzárhatja a légutakat.

Melyek az enyhe allergiás válaszreakció jelei?

A szisztémás allergiás válaszreakciónál az egész szervezet részt  vesz a folyamatokban. Enyhe esetben az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő léphet fel, mely lazább szövettel bíró testrészeken (pl. ajkak) kifejezettebb lehet. 

Honnan ismerhető fel a súlyos allergiás reakció?

Súlyos esetben a bőrtüneteket más szervrendszerek – keringés, idegrendszer, vese, emésztőrendszer, légzőrendszer – reakciója is kíséri. Így szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki. Ezt a tünetegyüttest anafilaxiának nevezzük, legsúlyosabb formájában a csípés hatása akár halálos is lehet. Kialakulásához néhány perc is elég lehet, tipikusan a csípés(ek) után negyed-fél órával jelentkezik.  24 órán túl nem kezdődik.  Az akár halálos következmény rizikó tényezői a 60 év feletti életkor, ismert szív-tüdőbetegség, többszörös rovarcsípések és a segítség elérhetetlensége (pl. egyedül, telefon nélkül túrázók esetében).    

Mit kell tennünk rovarcsípéskor? 

A csípés után annak helyén marad a kampós fullánk a mérget tartalmazó hólyaggal, amelyből a méreg folyamatosan szabadul fel helyi és általános reakciókat kiváltva. Ezért ajánlatos a fullánk mielőbbi eltávolítása.


Súlyos reakció méhcsípés után

2020. július 12.

A Journal of Investigational Allergology and Clinical Immunology közlése nyomán, a napokban megismerhettük az 55 éves spanyol hölgy esetét, aki egy darázscsípés következtében kialakult allergiás reakció miatt vesztette életét. A hazai sajtóban is megjelent cikkek kapcsán sokan az eset valódiságát is megkérdőjelezték, mivel nem értik, hogyan lehetséges, hogy valakinél ennyi idősen jelentkezzen először allergiás reakció. Ezt a kérdést járjuk körbe Prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont orvosának, a Magyar Allergia Szövetség elnökének segítségével.

Fotó: gettyimagesSenki nem születik allergiásnak
Az allergiások csak a hajlamot öröklik, a születés pillanatában még senkiről sem lehet megmondani, hogy ha a későbbiekben jelentkezik is nála ez a betegség, az pontosan milyen formában történik majd. Egy allergiás szülő is növeli a kockázatot, ám kettő esetében (más tényezőktől : környezet- szennyezettségtől, életmódtól is függően)  akár 80  százalék körüli is lehet az esélye annak, hogy a gyermeknél megjelennek a tünetek – magyarázza Nékám professzor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például a parlagfű allergiás szülő gyereke is a parlagfűre lesz allergiás. Az allergiás hajlamból kialakulhat csecsemőkorban ételallergia, ekcémás bőr, a későbbiekben légúti allergia is, ezt előre nem tudjuk megjósolni, mint ahogyan azt sem, hogy pontosan mikor fognak jelentkezni az első tünetek.

Rovarméreg allergia: bármilyen életkorban kialakulhat
Az allergiák közül is az egyik legveszélyesebb, mivel súlyos, életveszélyes tüneteket, ún. anafilaxiás sokkot is okozhat. Az anafilaxia bármilyen életkorban jelentkezhet például méhcsípés, vagy földi mogyoró fogyasztás következtében.

Előzetes szűrővizsgálattal nem tudjuk kimutatni az anafilaxia veszélyt, mert ha valaki panaszmentes, nem emlékszik kontaktusra, valószínűleg nem termelődik a szervezetében az IgE ellenanyag. A rovarméreg allergiát sokszor csak azt követően lehet diagnosztizálni, hogy a betegnél előzőleg már megjelentek a tünetek. Segítség lehet azonban a rizikó elemzés : egyes foglalkozások, betegségek, életmód jellemzők esetén gyakoribb az anafilaxia előfordulása.

Minél több a csípés, annál valószínűbb az allergia?
A folyóiratban közölt eset szerint a spanyol hölgy ún. apiterápiás kezelésre járt, vagyis megadott időközönként méhek csípésével kezelték. A méhek mérgének terápiás célú felhasználása – elsősorban az immunrendszer működésével összefüggő betegségek kezelésére – egészen az ókorig nyúlik vissza, ám hatását a mai napig sokan vitatják. Egy, az apiterápia káros hatásait vizsgáló tanulmány szerzője szerint a hölgynél a kezelés során kialakulhatott bizonyos természetes ellenállás a méreganyaggal szemben, Nékám professzor azonban hangsúlyozza, hogy az allergia megjelenése nem a csípések számától függ elsősorban!  Bárkinél, bármilyen életkorban, attól függetlenül, hogy addig életében hány méhcsípést szenvedett el, jelentkezhet súlyos allergiás reakció.


Kinőhető az ételallergia?

2020. június 26.

Fotó: gettyimages.com

Életünk során többször előfordul, hogy miután egy ételt jóízűen elfogyasztottunk, valami nem várt kellemetlen tünet jelentkezik: kiütések a bőrön, hasfájás, hasmenés, vagy esetleg szájzsibbadás, köhögés, nehézlégzés. Amennyiben csak egyszer fordul elő, lehet, hogy nem is gondolunk allergiára, de ha ez többször ismétlődik, már felmerülhet az étel allergizáló szerepe.

Nem minden táplálékallergia, ami annak tűnik

A táplálék elfogyasztása után jelentkező nem várt reakciókat nem kizárólag az allergiás folyamatok következtében létrejövő tüneteket jelzi, sok más oka is lehet.

Szerencsére nem gyakori, de toxikus hatásra is kóros reakciók jöhetnek létre: ilyen például a gombamérgezés, a halakban, rosszul elkészített, helytelenül tárolt élelmiszerekben levő toxinok, kórokozók okozhatják. Amennyiben ezek a lehetőségek kizárhatók, felmerül az allergiánál jóval gyakoribb táplálékintolerancia gyanúja.

Legismertebb „képviselője” a laktózintolerancia.
Gyermekekben általában 5 éves korig ritka a laktóz intolerancia, felnőttkorra a magyar populáció 20–30%-a elveszíti tejcukorbontó képességét.

A tejcukor-érzékenységre (ami tehát nem allergiás mechanizmus alapján jön létre) jellemző, hogy tej vagy más laktóztartalmú étel fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás, hasmenés jelentkezik.

Az is lehet kiváltó ok az ilyen esetekben, hogy a páciensnek valami kellemetlen élménye kapcsolódik egy étel elfogyasztásához, ezért jelentkezik tünete akár annak már a látványától is. Ezt pseudoallergiának vagy pszichés reakciónak tekinthetjük. Amikor az adott ételt kapszulázva fogyasztja el a vizsgált egyén, akkor tünete nem jelentkezik.


A köhögés is az allergia tünete?

2020. június 24.

Fotó: 123rf.com

Ne vegyük félvállról, ha a szénanáthás tünetek mellett köhögés is jelentkezik! Ez akár a légúti allergia mellett kialakult asztma miatt is lehet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.

A légúti allergia kevésbé okoz köhögést

A szénanátha jellegzetes tünete a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szem- és orrviszketés. Előfordulhat viszkető érzés a torokban, amit a betegek a torok köszörülésével, esetleg enyhe köhécseléssel próbálnak enyhíteni, de a gyakori, akár rohamokban jelentkező köhögés a szénanáthára nem jellemző. Ilyen esetben más okot kell keresni a háttérben, ez pedig gyakran az asztma.

Allergiás asztma

Az asztma tünetei rosszabbodhatnak bizonyos kiváltó ingerek, ún. triggerek hatására. Allergiás asztma esetén ilyen trigger lehet a háziállatok szőre, a poratka, penészgomba vagy a pollen, vagyis annak a növénynek a virágpora, amire a beteg allergiás. Ha az allergén a légutakba jut, nemcsak a már ismert szénanáthás tünetek, hanem asztmás panaszai is jelentkezni fognak. Ilyen esetben tehát mindkét betegséget – az allergiát és az asztmát is – kezelni kell.


Húsvéti allergének

2020. április 13.

Fűzfaallergiásoknak a barka, a tojásallergiásoknak a sárga túró okozhat kellemetlenséget. Milyen allergénekre számíthatunk húsvétkor?

Nyuszi, barka, locsolókölni, tojás. Az ünnep elengedhetetlen kellékei, sokak számára jelenlétük mégis többet árt, mint gondolnánk. A Budai Allergiaközpont szakemberei hívják fel a figyelmet a lehetséges veszélyforrásokra.

Barka
A húsvéti dekoráció elengedhetetlen kelléke. A gyerekek is kedvelik, selymes puhasága miatt, felnőttként pedig szívesen dobjuk fel a lakás hangulatát egy csokor vázába helyezett barkával. A köznyelv „barkának” nevezi a fűzfa vesszőin található szórt állású rügyeket, és néha magát a fűzfavesszőt is. Növénytani szempontból a barkán csak a virágzatot értjük. – mondta el dr. Magyar Donát, aerobiológus.
Kinyílt állapotban apró sárga színű porzók jelennek meg a rügy szürke, finoman molyhos felszínén. A barka ekkor kezdi szóródni az erősen allergén virágport. Egy kísérlet során megvizsgáltuk, milyen allergénterhelést jelent az allergiásoknak, ha kinyílt barka van a szobájukban. Megfigyeléseink alapján, ha a vizsgálat során a szobában tevékenység folyt, a légköri pollenkoncentráció magas szintre szökött fel a barka közelében.
Ezért azt tanácsoljuk, hogy a fűzfa allergiások virágzó barkát lehetőleg ne tartsanak a lakásban, főleg ne az ágy mellett. Ne tegyék ki forgalmas, huzatos helyekre, pl. a nappali közepén álló asztalkára. A leülepedett pollen miatt nedves portörlés és porszívózás is szükséges, mert az allergén virágporok hosszú ideig a háziporban maradnak.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...54