Információk, érdekességek
Lehetséges, hogy az allergiától rekedt és megy el a hangja?
2025. augusztus 19.
Hetek óra rekedtnek érzi magát, esetleg konkrétan el is ment a hangja? Lehetséges, hogy ennek hátterében az allergia okozta gégegyulladás áll. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a laryngitis oka leggyakrabban a fertőzés, a megfázás, a reflux, de bizonyos esetekben azt is vizsgálni kell, nem allergia tünet-e a hangprobléma.
Mi az az allergiával összefüggő gégegyulladás?
A gégegyulladás a hangszálakat is érintő irritáció és gyulladás, amelynek jellegzetes tünetei a rekedtség, a fájdalom, a folyamatos köhécselés és esetleg a hang teljes, de átmeneti elvesztése. Amikor a gége nyálkahártyájának és a hangszalagoknak az elváltozását allergének, az allergia okozza, akkor allergiás gégegyulladásról, laryngitis-ről lehet beszélni.
– Amikor egy erre hajlamos személy allergéneket lélegez be, az immunrendszere fenyegetésként ismeri fel azokat és utasítást ad a szervezetnek, hogy szabadítson fel hisztamint – ismerteti Holpert doktornő. – A hisztamin egy olyan vegyi anyag, amelyet a szervezet az allergiára adott válaszreakció elősegítésére termel. Ez azonban fokozza a túlzott nyáktermelést, ami felszívja a nedvességet. Mindez pedig a hangszálak kiszáradását okozhatja, ami irritációhoz és duzzanathoz vezethet, a gyulladás pedig az egész légzőrendszerre kiterjedhet.
Az allergiával összefüggő gégegyulladás tünetei az alábbiak lehetnek:
– rekedtség,
– a hang elvesztése,
– állandó torokköszörülési inger,
– gombócérzés a torokban,
– tartós köhögés,
– sűrű nyák a gégén, a hangszálakon,
– a hangszálak felszínén orvos által látható vérbőség.
Holpert doktornő szerint a diagnosztizálásnál nagyon körültekintően kell eljárni, mert könnyű összetéveszteni az allergiával összefüggő gégegyulladást az akut felsőlégúti fertőzéssel vagy a krónikus, nem allergiás eredetű orrmelléküreg-gyulladással, ugyanis a tünetek nagyon hasonlóak.
Nyári allergiák
2025. augusztus 18.
Az elmúlt évtizedekben elképesztő ütemben nőtt az allergiás esetek száma, becslések szerint akár 2,5 millióan is szenvedhetnek felső légúti allergiában, a különféle bőrallergiák pedig minden ötödik ember életét keserítik meg.
Egy-egy betegnél többféle túlérzékenységi reakció is megjelenhet. Nyáron a különböző fűfélék, a parlagfű és a feketeüröm okozzák a legtöbb fejfájást az allergiára érzékenyeknél.
Nyári allergének
A nyár nemcsak a pihenést, hanem az allergiás nátha kellemetlen tüneteit is elhozza sokak számára.
Már a tél végén megkezdődnek a virágzások: februártól a mogyoró, majd a nyírfa virágzása okozza a legtöbb problémát. Ezt követik a különböző fűfélék, majd a nyár végén a parlagfű és a feketeüröm.
Nyáron vigyázni kell az erős napsütéssel is – ez is okozhat bőrre lokalizálódó allergiás tünetet. A rovarok is elsősorban nyáron támadnak. Ezek közül allergia szempontjából a méh- és darázscsípés jelent veszélyt az arra allergiás embereknek. A többi rovar csípése ugyan okozhat kellemetlenséget, kiterjedt helyi reakciót, ill. el is fertőződhet, de nem vált ki súlyosabb tüneteket.
Tünetek
Az allergiás náthában szenvedők elsősorban orrtüneteket tapasztalnak (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás), amihez szemviszketés és könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat. Amennyiben viszont ezek az orrtünetek egyoldaliak, vagy sűrű, gennyes váladék, esetleg arcduzzanat, fájdalom, fejfájás, láz jelentkezik, akkor nem szénanátháról, hanem fertőzésről lehet szó, és további fül-orrgégészeti vizsgálatok szükségesek a panaszok feltárására.
Kezelés, megelőzés
Az allergiás légúti betegségek kezelése során fontos az allergén kerülése, ami pollenek esetében nem könnyű feladat. Ám pl. napi ruhacserével, hajmosással, továbbá a kültéri ruhaszárítás elkerülésével, pollenszűrős légkondicionáló készülékkel vagy a lakásban használható légtisztítókkal csökkenthetők a tünetek. A pollenkoncentráció jellemzően az esti, hajnali órákban a legalacsonyabb, ezért ezekben a napszakokban célszerű szellőztetni.
Coeliakia
2025. június 11.
A Coeliakia Egyesületek Európai Szövetsége kezdeményezésére minden év május 16. a Coeliakia Világnapja. Az idei fókusz a gyerek és felnőttellátás közötti váltáson, illetve az egészségügyi szakemberek körében elterjedt tévhiteken van.
Ahogy a korábbi években már hagyománnyá vált, az AOECS (Coeliakiás Betegek Egyesületeinek Európai Szövetsége) idén májusban is egy webinar-sorozattal hívja fel a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a coeliakiás betegek gyakran találkoznak az egészségügyi ellátásuk során: a diagnózis utáni strukturált gondozás és követés hiányával, valamint az egészségügyi szakemberek széles körében elterjedt tévhitekkel.
A coeliakia krónikus betegség, ami nem gyógyítható, de kezelhető, ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A betegség a népesség 1,5%-át érinti – ez Magyarországon több mint 140 ezer embert jelent –, bár többségük ma még diagnosztizálatlan.
A coeliakia késői diagnózisa hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz vezethet, növelheti más autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát, míg korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú a potenciális szövődmények és társult betegségek megelőzésében.
Az AOECS tagszervezete, a Magyar Coeliakia Egyesület képviselője is részt vett a UEG (Európai Gasztroenterológusok Szervezete) által, az emésztőrendszeri betegségekben szenvedők folyamatos ellátásának jelenlegi helyzetéről és annak javításáról szóló jelentésének elkészítésében. Ennek legfontosabb megállapítása az volt, hogy kritikus hiányosságok vannak a gyermekkori és felnőttkori ellátás átadás/átvételének szabályozásában.
Az összefoglaló szerint a coeliakia egyike azon emésztőrendszeri betegségeknek, amelyek esetében sürgősen megoldást kell találni a hiányosságok kiküszöbölésére. Súlyos gondot jelent, hogy a kezelőorvosok több mint kétharmada nem foglalkozik „kiöregedő” páciensei átadásának megtervezésével, a gyermekkori ellátásból a felnőttkoriba történő átadásával. A jól szabályozott és folyamatos ellátás hiánya vezet ahhoz, hogy a fiatal betegek felnőve kimaradnak az egészségügyi ellátásokból, ami a gluténmentes diéta követésének zavaraihoz, a gondozás elmaradásához és súlyos szövődményekhez vezet.
A coeliakiában szenvedő betegek számára a gyermekgyógyászati ellátásból a felnőttkori egészségügyi ellátásba történő áttérés nem csupán orvosváltást jelent, hanem egy kritikus pillanat, ami meghatározhatja a betegek hosszú távú egészségügyi állapotát.
Allergiaszezon, érettségi, nyaralás – a bélflóránkat is fel kell készíteni a kihívásokra
2025. június 08.
Szimbiotikumokkal (probiotikum+prebiotikum) támogathatjuk immunrendszerünket, mentális állapotunkat és közérzetünket
Ahogy közeledik a nyár, szép lassan kezdetét veszi az allergiaszezon is. A diákoknak megkezdődött az egyik legnagyobb mentális megterhelést jelentő érettségi időszak, míg sokan már az év első nyaralását várják. Bár a kihívások sokfélék, a megoldás lehet közös: a bélflóra egyensúlyának megtartásával vehetjük fel a harcot a szervezetünket érő hatásokkal szemben.
Egyre többen szembesülnek az újra és újra jelentkező szezonális allergiával. Tavaszra a szervezet tartalékai is kimerülnek, sokan nehezebben viselik a stresszt. Az utazások idején pedig gyakran jelentkezik gyomor- és bélrendszeri kellemetlenség, panasz. Kevesen tudják azonban, hogy ezek a tünetek mind összefüggésbe hozhatók a bélflóra egyensúlyának felborulásával. A bélflóra támogatása – például szimbiotikumok segítségével – ilyenkor különösen aktuális.
„Minden időszakban van ok arra, hogy erősítsük a bélflóránkat és probiotikumot, vagy ha lehet, szimbiotikumot fogyasszunk” – hangsúlyozza dr. Budai Marianna szakgyógyszerész.
A szakértő kiemeli, hogy a bélflóra – vagyis a bélrendszerünkben élő több milliárdnyi jótékony mikroorganizmus – kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, az emésztésben, sőt, a mentális egészségünk fenntartásában is. A bél és az agy között fennálló úgynevezett „bél–agy tengely” révén a bélflóra állapota hatással van a hangulatunkra, a stressztűrő képességünkre, sőt az alvás minőségére is.
A tavasz a kihívások ideje
A tél végére legyengült immunrendszer nehezebben birkózik meg az allergénekkel, különösen, ha a bélflóra sincs rendben. Kutatások szerint, ha a bélrendszer mikrobiomja kiegyensúlyozott, az allergiás tünetek is enyhébbek lehetnek.
„Emellett a stresszes időszakok, mint például az érettségi és vizsgaidőszak, gyakran járnak együtt szorongással, alvászavarral – ezek hátterében is gyakran meghúzódhat a bélflóra rossz állapota” – tette hozzá dr. Budai Marianna.
Jönnek az utazások – és velük a hasmenéses betegségek
Az allergia Önnel utazik!
2025. május 29.
Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.
Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.
Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.
Az asztmás roham kiváltó okai
A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...75