Információk, érdekességek

A szénanátha terrorja

2021. május 03.

Fotó: gettyimages.com

Elkezdődött a szezon, itt a lakosság nagy részét „terrorizáló” szénanátha ideje. A tavasztól őszig tartó pollen allergia szinte már népbetegségnek számít, szinte nincs is olyan ember, akinek a családjában ne fordulna elő valamilyen légúti allergia. Jön az orrfolyás, a tüsszögés, a könnyezés, rosszabb esetben viszketés, kiütések, puffadás, sőt akár fuldokló köhögés, vagy később az asztma. Ráadásul a tünetek sokszor az évek múltával egyre csak erősödnek. Ritkán komoly a szervezet keringésének összeomlásához vezető anafilaxiás sokk is kialakulhat.

Sok fizikai és gyógyszeres védekezési módszert ismerünk, de a tünetek enyhítését először a bennünk zajló folyamatok megértésével kellene kezdenünk.

Az allergia az immunrendszer reakciója valamire, ami mások számára korántsem biztos, hogy  problémát okoz. Az allergia kialakulásához szükség van valamilyen genetikai adottságra és környezeti faktorra. Immunrednszerünk a külső betaolakodóktól hívatott megvédeni bennünket, de allergia esetében sajnos egy téves riasztás történik, sőt az allergiás emberek sokszor többféle dologra is érzékenyek. A leggyakoribb természetes allergének (allergiát okozó anyagok) a pollenek után a házipor és poratka, a penészgomba, az állatszőrök, a rovarcsípések, és sajnos egyre növekvő jelentőséggel az ételek.

Mi is történik valójában?

Szervezetünk a betolakodó anyagra reagál, megpróbálja azt hatástalanná tenni. Ennek folyamata egyfajta gyulladásnak minősül, melynek menete a következő:

  1. Immunsejtjeink ellenagyagokat kezdenek termelni az allergénnel szemben, és ezek az ellenagyagok hozzá kötődnek az allergénhez
  2. Más immunsejtek is odakerülnek, melyek egy része bekebelezi az adott anyagot és így távolítja el
  3. Az immunsejtek további anyagokat termelnek, melyek különböző reakciókat hoznak létre
  4. Emlékező sejtek is kialakulnak, hogy a következő alkalommal gyorsabban tudjon a szervezet reagálni
  5. Az immunsejtek hatására értágulat alakul ki, mely vérbőséghez vezet (pirosság, kiütések oka)
  6. Víz lép ki az erekből, hogy a szövetekben „felhígítsa” a betolakodó anyag koncentrációját
  7. Ez nyálkahártya duzzanat képében is jelentkezhet (pl. orrdugulás)
  8. A felszaporodó anyagok direkt ingerlik az érző idegsejteket (viszketés, égő érzés, fájdalom)
  9. Ha az allergén anyagot sikerült eltávolítani, kihígítani, akkor a reakció befejeződik
  10. A reakció befejezésében gyulladás ellenes folyamatok is szerepet játszanak

Allergiás légúti betegségek

2021. március 30.

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz allergiás légúti betegségek, így az allergiás nátha és az allergiás asztma, a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak, világszerte százmilliókat érintve.

Az allergiás légúti betegségek tüneteit leggyakrabban pollenek, atkák, állati eredetű fehérjék és penészgombák okozzák. Hazánkban a pollenek általában kora tavasztól őszig okoznak panaszokat. Egész éves tünetkört leggyakrabban a házi poratka vált ki. Az asztmában jellemzően visszatérő sípoló légzés, nehézlégzés, mellkasi feszülés, köhögés fordul elő változó megjelenéssel és súlyossággal. Az allergiás nátha jellemző panaszai a tüszszögés, orrdugulás, vizes-nyákos orrfolyás, orrviszketés.

Ezekhez társulhatnak torok-, fül- és szem-, valamint általános panaszok, mint pl. hőemelkedés, fáradékonyság és fejfájás is. A tünetek mellett a diagnózishoz az allergénekkel reagáló ellenanyagok kimutatása is hozzátartozik, asztmában pedig a légzésfunkció elvégzése is szükséges. Az allergiás asztma és az allergiás nátha (rhinitis) is jól kezelhető, de nem gyógyítható. A diagnózis felállítása orvosi feladat.

Az asztma kezelésére szakorvos ad javaslatot, bázisát a belélegezhető (inhalált) szteroidok képezik önállóan vagy hosszú hatású hörgőtágító kombinációjában. Utóbbit általában egy eszközből belélegezhető formában írjuk fel. A fenntartó kezelés rendszeres használata és jó belégzési technika mellett jó asztmakontroll érhető el, és általános mellékhatásoktól nem kell tartani. A betegeket tünetoldó/ rohamoldó gyógyszerrel (hörgőtágítók vagy a rendszeresen használt szteroid-hörgőtágító kombináció extra adagjai) is ellátjuk, amelyet csak akkor kell belélegezniük, ha a rendszeres bázisterápia mellett asztmás panaszaik jelentkeznének. A helyes eljárásról a kezelőorvos mindig tájékoztatást ad. Amennyiben megnő az igény a hörgőtágítóra, indokolt a kapcsolatfelvétel a kezelőorvossal.

Súlyos esetekben nagy adagú és akár többszörösen kombinált gyógyszerelésre van szükség. Egyes speciális esetekben ezt kiegészítjük injekciós immunterápiával. Enyhe
allergiás náthában alkalmazhatók a gyógyszertári forgalomban hozzáférhető
„allergiaellenes” antihisztamintabletták vagy orrspray-k, különösen, ha a tüszszögés, orrfolyás, szem-, orr-, torokviszketés a vezető tünet.


Az allergia és a koronavírus eltérő tüneteiről

2021. február 03.

Fotó: 123rf.com

Az allergia és a koronavírus eltérő tüneteiről készített ismertetőt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Az enyhe időjárással az első allergén növények pollenjei is megjelentek a levegőben. A mogyoró, illetve a ciprus- és tiszafafélék koncentrációja a déli országrészben már elérheti a tüneteket okozó közepes szintet. A kőris és az éger pollenjei is már többfelé megjelentek, azonban még alacsony koncentrációban fordulnak elő.

Felhívták a figyelmet arra is, a jelenlegi járványügyi helyzetben fontos, hogy mindenki meg tudja különböztetni az allergiás reakciókat a légúti megbetegedések, illetve vírusfertőzések, esetlegesen a Covid-19-megbetegedés tüneteitől. A Tisztifőorvos Facebook-oldalán egy ábrát is közzétettek, amelyen felsorolták a Covid-19 és az allergia gyakori, ritka, néha előforduló és nem jellemző tüneteit.

Eszerint a koronavírus gyakori tünetei: a láz, a száraz köhögés, a légszomj és a fáradtság. Ezzel szemben az allergiások gyakori tünetei az orrfolyás, a tüsszentés és az asztmás nehézlégzés.

Utóbbi, az asztmás nehézlégzés például a koronavírusnál nem jellemző tünetnek számít. Allergia esetén az egyik nem jellemző tünet a hasmenés, ami a koronavírus-fertőzésnél ritkán előfordul. További nem jellemző allergiás tünetek az izom és izületi fájdalmak, a torokfájás és a mellkasi nyomás, amelyek a koronavírus esetén a néha észlelt tünetek között szerepelnek.


Kedvelt karácsonyi fűszerek is okozhatnak allergiás tüneteket

2020. december 30.

Fotó: pixabay.com

Illóolajok, illatos gyertyák, fahéjas, vaníliás sütemények – az ünnep kellékei. Sajnos sokan mégsem élvezhetik az illatokat, használhatnak bizonyos kozmetikumokat vagy fogyaszthatják a fűszerek hozzáadásával készült ételeket, mert allergiás tüneteik jelentkeznek.

Ízek, illatok

A fűszerek okozta allergiás tünetek igen változatos formában jelentkezhetnek. Amennyiben az elfogyasztott étel tartalmazza az allergént, úgy a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszert érintik – hasmenés, hasfájás, puffadás jelentkezhet -, de gyakran bőrkiütést is okoznak– magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Krémekben, kozmetikumokban található, főként illatanyagként használt allergének, bőrrel való érintkezés útján csalánkiütést, ekcémát, belélegezve orrfolyást, légzési nehézséget okozhatnak. Allergiás tüneteket leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, fekete bors, kakukkfű, kömény, fűszerpaprika és koriander okoznak.

Rejtett allergének

A fűszer-allergia diagnózisát nehezíti, hogy a betegek sokszor maguk sem gondolnak arra, hogy panaszaikat az ízesítéshez, vagy illatanyagként használt növények okozzák. Becslések szerint azonban az ételallergiák közel 2 százalékáért a fűszerek a felelősek, így ez sokak számára okoz nehézséget a mindennapokban. A betegség felismerését és a megfelelő kezelést egyaránt nehezíti, hogy nincs külön szabályozás arra vonatkozóan, hogy a gyártók kötelesek feltüntetni a fűszereket az összetevők közt, a termékek csomagolásán.


Erre figyeljenek a laktózérzékenyek karácsonykor

2020. december 25.

Fotó: pixabay.com

December a várva várt családi vendégjárások hónapja, amikor lépten-nyomon terített asztalba botlunk. A sok finomság azonban számos „veszélyt” is rejt, a laktózérzékenyeknek például ilyenkor még inkább oda kell figyelniük az étkezésre. Nekik sem kell azonban lemondani a hagyományos karácsonyi fogásokról, elmondjuk, hogyan maradhatnak panaszmentesek az ünnepek alatt is.

A karácsony közeledtével alig várjuk, hogy végre bűntudat nélkül falatozzunk a hagyományos ünnepi finomságokból. A terülj-terülj asztalkám viszont a hazai lakosság harmadának „veszélyforrást” jelent, hiszen a tejfölös, tejszínes ételek, italok hasfájással, puffadással és gázképződéssel járó panaszokat okoznak a laktózérzékenyeknél.

Óvatosan a tejföllel és a majonézes salátákkal

Az egyik ilyen tipikus ünnepi étel a töltött káposzta, amit egyes tájakon el sem tudnak képzelni tejföl nélkül, amelynek 100 grammjában 3,5 gramm laktóz található. Körülbelül ennyi tejföl juthat a majonézes burgonyasaláta egy adagjába is, tehát aki érzékeny rá és szeretné megelőzni a tüneteket, ennek ismeretében kell kiszámolnia, mennyi laktáz enzim szükséges a panaszmentes ünnepléshez.

A tojáslikőr is okozhat bajt

Fontos azonban, hogy ne csak az ételek, de az italok tejcukortartalmára is figyeljünk. Karácsonykor gyakori, hogy a finom sütemények mellet, például tojáslikőr is kerül az ünnepi asztalra, amelynek 1 literjében nagyjából 2 dl tejszín és 4 dl tej található.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...57