Információk, érdekességek
A böjt spirituális oldala
2025. március 23.
A vallási böjt jelen van minden vallási irányzatban, évezredek óta: célja a testi-lelki-szellemi harmónia megtalálása és felállítása, az év meghatározott időszakában.
A természet közeli népeknél ma is természetes velejárója az életnek a böjt, csakúgy mint ahogyan a ki,- és belégzés, az alvás és az ébrenlét, úgy a böjt és a táplálkozás is szorosan összefügg.
A vallási böjt célja mindig a benső magasztosság elérése, vagyis a böjtölőket nem egészségügyi szándék vezérli, hanem általában áldozatvállalás, vezeklés vagy elszakadás a testi síktól a mély lelkiség felé, az Istenhez vezető úton.
A böjt megtörése a vallásos hagyományokban mindig valamilyen szent dologhoz kötődött. Az újra befogadott ételből azonban nem lehetett sokat és mértéktelenül enni, így megóvták szervezetüket a hirtelen túlevéstől.
A régi vallásos népek, köztük a magyarok is, sokáig elfogadták a gyógyító embereket, kenőasszonyokat, hályogkovácsokat, a javasasszonyokat és a szent embereket, táltosokat, véleményüket, segítségüket kérték, amikor szükségük volt rá.
A vallási böjt számos kultúrában és vallási hagyományban jelen van, és általában a testi megtisztulás mellett a lelki és szellemi harmónia elérését célozza. A böjt során az ember megtapasztalhatja az önuralom és az önfegyelem gyakorlását, amely az önismeret fejlesztésének fontos eszköze lehet. Az ételről vagy bizonyos tevékenységekről való lemondás segíthet felfedezni belső erősségeinket és gyengeségeinket, valamint rávilágíthat az életünkben jelen lévő függőségekre vagy automatikus mintákra.
Lelki szempontból a böjt lehetőséget ad a befelé fordulásra és az elcsendesedésre, ami lehetővé teszi, hogy jobban megértsük saját érzelmi világunkat és alapvető szükségleteinket. A böjt gyakran mélyebb kapcsolatot tesz lehetővé önmagunkkal és a minket körülvevő világgal, ami hozzájárulhat a spirituális növekedéshez és az életcél tisztázásához. Az ilyen mélyebb önismeret segíthet abban, hogy tudatosabban és hitelesebben éljünk, jobban összhangban saját értékeinkkel és elveinkkel.
A csontritkulás és a táplálkozás összefüggései
2025. március 20.
A csontritkulás a csontváz egészének rendszerbetegsége, amelyben a csontszövet mennyisége úgy fogy, hogy a megmaradó csontszövet az eredeti csontszövet összetételéhez képest nem mutat eltérést.
Az osteoporosis két formája a primer és a szekunder. A primer osteoporosisnak szintén két típusa van, a posztmenopauzás osteoporosis (I. típusú), és a szenilis osteoporosis (II. típusú). A két típus dietetikailag is eltérő étrendi szempontokat indokol, ezért is fontos megkülönböztetni.
Az 50 éves nők 30%-a, a 80 évesek 70%-a szenved a csípő, a deréktáji gerinc vagy az alkar csontritkulásában. Az osteoporosisos törések előfordulása körülbelül négy év alatt 25%-kal nőtt az Európai Unió országaiban. Hazánkban a mozgássérült emberek mintegy 30%-a csontritkulás miatt lett tartósan mozgássérült, és 65%-uk 55 éves kor után véglegesen fogyatékossá vált. Ezek az emberek nem képesek munkavégzésre, így jóval korábban mennek nyugdíjba, mint az egészséges, hasonló korú társuk. Az alulfinanszírozott ellátási rendszerben nagy összegként jelenik meg az ilyen betegek kezelésére fordított pénz.
A CSONTRITKULÁS FOLYAMATA Felnőttkorban fiziológiás körülmények között az ún. remodeling folyamat során 10–14 nap alatt a csontokban egy-egy kis területen lebomlik a csontszövet, majd a helyébe 3–4 hónap alatt új szövet épül. Ily módon a csont teljes mennyiségének 2–10%-a épül át évente. A csonttömeg a csúcstömeg elérése után stagnál: az építés és a lebontás egyensúlyban van. 40–45 éves kor körül túlsúlyba kerülnek a lebontási folyamatok, melynek következtében évi 0,3–0,5%-kal fogyatkozik a csonttömeg. A nőknél a menopauza táján ez évi 2–5%-ot is elérhet, majd annak befejeztével az ütem lelassul. A kor előrehaladtával a különböző szervek eltérő ütemben változnak.
.
Mi micsoda? A búzacsíra
2025. március 19.
A csírák jótékony hatását már régen felismerték, vegyük most a búzacsírát és tudjuk meg mire jó és mit tartalmaz!
A búzacsírát és általában a csírákat már évezredek óta ismerik. A csírázó magokat mindig is az élet kezdetének szimbólumaként értelmezték.
Honnan származik?
I.e. 3000-ben a kínaik már foglalkoztak a magok csíráztatásával. Sheng Nung császár könyvében részletesen ír a csírák gyógyító hatásáról. A föníciaiak hajózásaik alkalmával fogyasztották őket a friss táplálék pótlására. A XVIII. században Cook kapitány hajóján a skorbut kezelésére használták.
Hazánkban már a bronzkor óta ismerik a csírákat még sem mondhatjuk azt, hogy méltó helyet foglal el a magyar konyhákban.
Mit tartalmaz?
A búzacsíra nagy mértékben tartalmaz A vitamint. Sőt, a vizsgálatok szerint minnél zöldebb annál magasabb az a vitamin tartalma. Tartalmaz még jelentős mennyiségű káliumot, foszfort, vasat, cinket, B1-, B2-, B6-vitamint, folsavat, biotint, krómot, magnéziumot és kalciumot. Fogyasztása ajánlott mindenki számára, de fontos tápláléka a betegségből lábadozó, legyengült immunrendszerű betegeknek. Rendszeres fogyasztása segít megelőzni a rákot, megkönnyíti az emésztést de fontos szerepe van a szív- és érrendszeri ill. csontozattal kapcsolatos megbetegedésekkel.
A búzacsíra kivonatát használják kozmetikai célokra is, mint például samponokhoz, tusfürdőkhöz, testápolókhoz.
GLUTÉNT tartalmaz, mint maga a búza, tehát aki erre érzékeny, nem fogyaszthatja.
Koleszterinszint újragondolva: gyógyszer, mikroszterolok, intervall tréning
2025. március 17.
A koleszterinszint az egészség egyik csendes indikátora. Az évek során talán nem is foglalkozunk vele, mígnem egy rutin vérvizsgálat felhívja rá a figyelmet: a koleszterinszint emelkedett. Ekkor szembesülünk vele, hogy lépnünk kell – de ma már tudjuk, nem feltétlenül azonnal gyógyszerekkel. Az emelkedett koleszterinszint figyelmeztetés, ami nyomozásra késztet minket, de kismértékű emelkedés nem feltétlenül ok a riadalomra.
Koleszterin – önmagában nem feltétlenül a probléma forrása
Az LDL koleszterin önmagában nem ellenség, elengedhetetlen szerepet játszik a szervezet működésében. Az egyik alapvető építőeleme az agyműködés fenntartásának. A probléma akkor kezdődik, ha a magas LDL koleszterinszinthez csökkent érfal rugalmasság, magas vérnyomás és emelkedett triglicerid szint is társul, és gyulladásos állapot áll fenn, mert ekkor az érfalak rugalmassága könnyebben csökken tovább, és a gyulladásos folyamatok akár állandóvá válhatnak. Így fokozódik az érelmeszesedés kockázata, és halmozódnak, egymást erősítve fenyegetnek az egyes kockázati pontok.
Szervezetünk állapotának megítélése érdekében érdemes ma már az ApoB értéket is mérni, ami árnyalhatja a hagyományos lipid panelek értékei alapján kialakított orvosi kezelési terveket, mivel az ApoB alacsony szintje arra utalhat, hogy az endotél diszfunkciót okozó sLDL részecskék nincsenek egyelőre jelen kockázatos mennyiségben. Azaz egy enyhén emelkedett koleszterin szint önmagában nem feltétlenül jelent azonnali veszélyt. Főleg, ha egy egyszerű, szemikvantitatív érfal rugalmassági vizsgálat vagy egy részletesebb arteriográfos vizsgálat is megerősíti, hogy nincsenek plakk lerakódásaink.
Amikor azonban már kialakulnak plakkok, akkor érdemes odafigyelni a koleszterinszint csökkentésére, és megelőzni a további lerakódásokat, fokozni az erek egészségét, rugalmasságát. Ezzel egy időben célszerű elindítani olyan táplálkozási változtatásokat, amelyek segítik a lipid háztartás és a kardiovaszkuláris rendszer egészségének fejlesztését. Ezt mozgásprogrammal és alvás optimalizálással támogathatjuk, illetve az esetek többségében stressz menedzsment technikákat is be kell vetnünk.
Hogyan normalzálhatjuk a koleszterinszintet gyógyszer nélkül?
Az első lépés az életmódváltás. Bár ez sokszor teljesíthetetlennek tűnhet, de már apró változtatásokkal is meglepően hatékony eredményeket érhetünk el.
1. Étrend
- Rostbevitel növelése: Az oldható rostok, mint a zab, a hüvelyesek vagy a gyümölcsök, zöldségek, segítenek csökkenteni a koleszterinszintet azáltal, hogy megkötik az emésztőrendszerben lévő koleszterint.
- Zsírforrások átalakítása: Bár a külső koleszterin bevitel nem minden esetben befolyásolja a koleszterinszintet, biztonságosabb némileg csökkenteni a telített zsírok bevitelét, helyettesítsük őket telítetlen zsírokkal, például olívaolajjal, avokádóval vagy diófélékkel. A transzzsírokat, az ultra feldolgozott élelmiszereket viszont teljes mértékben iktassuk ki!
- Növényi szterolok beépítése: 10 éves kutatás áll egy chilei világszabadalom mögött, amely növényi szteroljai, mikroszteroljai, bizonyítottan normalizálják nem csak az LDL (rossz) koleszterin szintet, hanem a triglicerid szintet is. Mindezt úgy, hogy a HDL (jó) koleszterin szintre nincs negatív hatással. A Nutrartis által kifejlesztett Cardiosmile az első nanodiszpergált, folyékony halmazállapotú, igen könnyen bevehető eszköz, ami megfelelő dózisban képes optimalizálni a koleszterin és a triglicerid szinteket.
- Az EFSA (az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság) fontosnak tartja a megfelelő hatóanyag bevitelt is, amellyel számos termék az árazás érdekében alacsonyabb mennyiségű fitoszterolt helyez el készíteményeibe, amelyek így placebo hatást gyakorolhatnak. Az EFSA szerint a megfelelő adagoláshoz napi 1,5-3 mg bevitelére van szükség, amit nem szabad túllépni.
- A növényi szterolok zöldségekkel együtt való fogyasztása egymással szinergiában hat a koleszterin és triglicerid szintekre, és mellékhatások nélküli koleszerinszint optimalizálást tesz lehetővé. A 100%-ban növényi alapú chilei készítmény egy speciális amerikai fenyő féléből készült mikroszterol alapú lehetőség a metabolizmusunk és szív-.és érrendszerünk támogatása érdekében.
Magyarországon erősödnünk kell a hüvelyesek fogyasztásában
2025. március 13.
A bab, borsó és lencsefélék rendkívül változatos és egészséges alapanyagok, amelyek szervezetünk mellett környezetünkre is jótékony hatással vannak, azonban fogyasztásuk itthon továbbra is elmarad az ideális mennyiségtől. A Bonduelle adatai szerint a hazai fogyasztók közel fele mindössze havi 3 terméket vásárol, és jellemzően csak a hagyományos ételek készítésekor használja fel őket.
Az ENSZ 2019-ben nevezte ki február 10-ét a Hüvelyesek Világnapjának, hogy így hívja fel a figyelmet a babot, borsót- és a lencseféléket is magába foglaló élelmiszercsaládra, annak kevésbé ismert táplálkozási és környezeti előnyeire. A hüvelyes zöldségféléknek rendkívül magas a tápértékük, kiemelkedő a rost- és fehérjetartalmuk, valamint vasban gazdagok, ennek ellenére a magyarok napi fehérjebevitelének nagyobb része még mindig állati, nem pedig növényi alternatíva. A növényi fehérjeforrások ráadásul kis vízigényüknek köszönhetően a fenntartható élelmiszertermelésben is fontos szerepet játszanak, termesztésük javítja a termőtalajt, valamint hosszan eltarthatók, így nemcsak egészséges, de gazdaságos alternatívát is jelentenek az egyre növekvő népesség számára.
A hüvelyes termények egyik legnagyobb hazai forgalmazója, a Bonduelle a világnap alkalmából idén is fontos tényekre hívja fel a figyelmet a növényi fehérjeforrás kapcsán. A hüvelyesek rendkívül egészséges és sokoldalúan elkészíthető alapanyagok, fogyasztásuk kifejezetten előnyös a testsúlycsökkentés, a bélflóra egészségének megőrzése, a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség megelőzése és kezelése szempontjából is, ám friss adatok alapján Magyarországon ezeknek a köznyelvben babféléknek hívott termékeknek fogyasztása elmarad az ideálistól. A Bonduelle 2024-es kutatása szerint a magyarok 45 százaléka fogyaszt havonta 1-3 terméket valamilyen babfajtából száraz formában, míg a konzerv változatból 45-47 százalék vásárol.
Az elmúlt időszakban a Bonduelle-nél a hüvelyesek csoportja lett a csemegekukorica után a második legnépszerűbb zöldségkonzerv-kategória, ám a cég tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók még mindig a hagyományos recepteket részesítik előnyben, így például a babok vásárlása is jellemzően egy-egy jól ismert ételhez, leveshez vagy főzelékhez kapcsolódik. Fajtájukat tekintve pedig legtöbbször a vörös, a fehér és a tarka típusok jelennek meg az étkezésben. A kisebb kategóriák közül a csicseriborsó az elmúlt időszak egyik nagy felfedezettje, fogyasztása azonban még mindig gyerekcipőben jár. A lencse a hagyományos év végi étkezésre korlátozódik, az egyéb babfajták pedig kevésbé ismertek, sokan még mindig a világkonyha és a főzőműsorok egzotikus alapanyagaiként tekintenek rájuk.
A Bonduelle Magyarországon 880 hektáron termeszt babféléket, amely főként a nyugat-európai igények miatt évről évre növekszik. A kereslet egyre nagyobb, jelenleg a cég teljes hazai feldolgozásának 15 százalékát teszi ki a mennyiség, ami 5 évvel ezelőtt még csak 5 százalék volt.
A Bonduelle küldetésének tekinti, hogy inspirálja az elmozdulást a növényi alapú táplálkozás felé, így 2024 őszén új termékcsaládjának bevezetésekor egyedi kommunikációs kampányt indított, amelynek célja a fogyasztók edukációja a hüvelyesek pozitív hatásáról.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...291