Információk, érdekességek
Kefir: tényleg jót tesz a bélflóránknak?
2026. június 07.
A fermentált termékek évek óta az egészségtudatos étrend kedvencei, közülük pedig a kefir is újra egyre nagyobb figyelmet kap. Nem véletlenül: ez a karakteres, enyhén pezsgő ital nemcsak különleges íze, de az emésztésünkre és bélflóránkra gyakorolt pozitív hatása miatt is kitűnik a fermentált készítmények sorából. De vajon valóban olyan jól illeszkedik az egészséges életmódhoz, mint ahogy azt gondoljuk? A kérdésre a Danone Magyarország felkérésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna segít válaszolni.
Ital a Kaukázusból
A kefir története egészen a Kaukázus hegyeiig nyúlik vissza, ahol évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni tejből és úgynevezett kefirkultúrából. Ezek valójában baktériumok és élesztőgombák különleges együttesei, amelyek fermentáció során alakítják át a tejet savanykás, enyhén szénsavas itallá. Egyes feljegyzések szerint a kefirgombákat olyan nagy becsben tartották, hogy generációról generációra örökítették tovább őket.
Mitől különleges a kefir?
A kefir igazi ereje a benne található mikroorganizmusokban rejlik. A készítése során jótékony mikrobákat, többek között baktériumokat – például Lactobacillus kefirit – és élesztőgombákat alkalmaznak, így nem csak tejsavas, hanem alkoholos erjedés is végbemegy. Ennek köszönhető a kefir jellegzetes, kissé pezsgő íze, és az is, hogy élő baktériumkultúrákat, azaz probiotikumokat tartalmaz.
„A probiotikumok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából fontos, de az immunrendszer működésére és így az általános közérzetre is hatással lehet. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel összefüggésbe hozták, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén vannak” – mondta Szűcs Zsuzsanna.
Termékenység: Energiaegyensúly és reprodukció
2026. május 17.
A jelenlegi bizonyítékok alapján a táplálkozás több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül hat a termékenységre. Az egyik legfontosabb az energiaegyensúly. Az étrend befolyásolja a hormonális szabályozást, az inzulinérzékenységet, a gyulladásos folyamatokat, az oxidatív stresszt, és végső soron a petesejt- illetve spermiumminőséget is. (1) Ha a szervezet tartós energiahiányban van, a reproduktív rendszer ezt “nem biztonságos” állapotként érzékeli. Ilyenkor az agy egyik fontos szabályozó központja „lassabban adja ki az utasításokat”, amelyek a hormonrendszert irányítják. Emiatt azok a hormonok is kevesebb vagy rendszertelenebb mennyiségben termelődnek, amelyek a petefészek működéséért felelősek. Ennek következménye lehet, hogy elmarad az ovuláció, rendszertelenné válik a menstruáció, akár teljesen ki is maradhat, és hosszabb távon a petefészek működése is kimerülhet. (2) Az alacsony energiabevitel, a túlzott edzés és a tartós stressz – akár együtt, akár külön-külön – olyan állapotot hozhat létre, amikor a szervezet „lekapcsolja” a reprodukciós – azaz a fajfenntartó működést. Jó hír azonban, hogy ez sok esetben visszafordítható, ha a kiváltó okokat rendezzük. (3)
Férfiak esetében sem elhanyagolható a hatás: a kutatások szerint az alultápláltság kedvezőtlenül befolyásolhatja a tesztoszteronszintet, valamint a spermaképződés folyamatát, ezáltal ronthatja a reprodukciós funkciókat. (1,4)
A meddőség és a táplálkozás kapcsolata
2026. május 07.
A meddőség az egyik leggyakoribb reproduktív egészségügyi probléma: klinikailag akkor beszélünk róla, ha 12 hónapnyi rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett sem jön létre terhesség. A háttér összetett, hiszen női, férfi és kombinált tényezők is állhatnak mögötte. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az anyagcsere-állapot, a tápláltsági státusz, az oxidatív stressz és egyes mikrotápanyag-hiányok is befolyásolhatják a fogamzóképességet. (1) A leggyakoribb okok közé tartoznak az ovulációs zavarok (pl. PCOS vagy korai petefészek-elégtelenség), a petevezeték károsodása, az endometriózis, a méh anatómiai eltérései, valamint a férfi oldali spermiumminőségi problémák.
A táplálkozás ebben a rendszerben kulcsfontosságú szerepet tölt be, mivel közvetlenül hat azokra az anyagcsere-, hormonális és sejtszintű folyamatokra, amelyek a fogamzóképességet szabályozzák. Egy amerikai populációs vizsgálat például azt találta, hogy azoknál a nőknél, akik gyakrabban fogyasztottak nem otthon készített ételeket, szignifikánsan magasabb volt a meddőség előfordulása, ami arra utal, hogy az ultrafeldolgozott, kész- vagy éttermi ételek térhódítása a reproduktív egészség szempontjából sem közömbös. (4)
Egészséges táplálkozás - idõskorban
2026. április 26.
Az idõsek táplálkozására is ugyanakkora figyelmet kell fordítani, mint az aktív felnõttek vagy a gyerekek esetében. Ha az idõs emberek táplálkozását, étrendjét helyesen akarjuk összeállítani, akkor az életkori sajátosságokból adódóan számos jellegzetességet figyelembe kell vennünk.
Az idõs embereknél csökken az alapanyagcsere, azaz a szervezet mûködéséhez szükséges minimális energiamennyiség. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az idõsek szervezete nyugalmi állapotban az életfunkciók fenntartásához kevesebb táplálékot, illetve ebbõl nyert energiát igényel. Ha ez még olyan betegségekkel is társul, amelyek a mozgásban akadályozzák az egyént, és ezzel párhuzamosan a bevitt táplálék mennyisége nem csökken, akkor nagy a valószínûsége, hogy eleinte súlygyarapodás következik be. Ez a testtömeg növekedés azonban késõbb megállhat, sõt fogyás is bekövetkezhet. Ennek több oka is lehet, pl.:
• idõskorban a szervezet energiaigénye csökken a dolgozó, aktív életet élõ felnõttek energiaszükségletéhez képest, amit a szervezet érzékel, és kevesebb táplálékkal is beéri
• az idõs emberek egy részének a csökkent ízlelés és szaglás miatt csökken az étvágya
• ha magányosak, nincs kedvük enni
• a hiányos fogazat és a rágóizmok gyengülése miatt a nehezebben rágható ételeket egyáltalán nem is fogyasztják
• a rágást szintén nehezítheti a szükségesnél kevesebb folyadékfogyasztás miatt kialakuló szájszárazság.
Sült paprika krémleves
2026. április 18.
Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.
Elkészítési idő: 70-75 perc
1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só
bors
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...307