Információk, érdekességek

A stressz tönkre teszi a spermiumokat

2019. február 26.

A fotók illusztrációk: pixabay.comSok férfiben merül fel egy kérdés, és jogosan: miért kell a szervezetet vitaminokkal támogatni ha családot szeretnénk? Elvégre erre találták ki a testünket, ez is egy alapfunkciója. Vagy nem? A témában szakértőnk Ratkó Tünde szülésznő.

Károsodott sejtek

A férfiak a szexualitásukat érintő kérdésekben elég zárkózottak tudnak lenni. Azzal semmi baj nem lehet, hiszen ha valami nem stimmel, akkor a férfiasságukban esik csorba. Csakhogy szomorú tény, hogy ma, hazánkban minden negyedik pár meddő, és az esetek 40%-ában a férfiak oldalán kell keresni a probléma gyökerét. Ezt viszont sokan nem értik, így nem is igazán hiszik el.

Hogyan lehetséges az, hogy a stressz, vagy a nem megfelelő táplálkozás rontja a spermiumok minőségét és mennyiségét? Hiszen szex közben ezt nem lehet észrevenni!

Az ok biokémiai. A spermiumok az ondónak csupán 0,5%-át teszik ki, ám jó esetben így is 200 millió sejtről beszélhetünk. Fontos azonban tisztázni, hogy egészséges szervezetben, a meddőség jelei nélkül is ezeknek a sejteknek majd’ 90%-a hibás. Az örökítőanyagot hordozó részeket azonban a szervezet ellátja védelemmel is, amire szükségük is van, hiszen a női szervezet, a méh ph-ja eltér a férfi szervezetben lévőtől.

A spermiumokat többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag sejtmembrán védi. Ezt a membránt azonban a szabadgyökök erősen kikezdik, kárt téve magában a sejtben, így ellehetetlenítve az örökítőanyag átadását. A szabad gyökök keletkezésében pedig például a stressz hatalmas szerepet játszik. Emellett azonban a nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány is olyan kémiai hatásokkal járnak, melyek együttesen jelentősen képesek rontani a spermaállományt.


A jódhiány 5 gyakori tünete

2019. február 11.

A fotó illusztráció: pixabay.comA jód egy nagyon fontos szervünk, a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, ám nem mindegy, hogy mikor és mennyit fogyasztunk, mert akár árthatunk is vele. Hogy pontosan milyen tünetek esetén gyanakodjuk jódhiányra, és melyek a biztonságos jódpótlás szabályai, Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa foglalta össze.

A túl kevés és a túl sok jód is káros

A pajzsmirigynek ahhoz, hogy hormonjait elő tudja állítani, jódra van szüksége. Mivel hazánkban a termőföld jódban szegény, ezért az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek automatikusan jódtartalmú táplálékkiegészítőket kellene szednie, sőt Balázs professzor épp arra figyelmeztet, hogy a túlzásba vitt jódfogyasztás épp úgy felboríthatja a pajzsmirigy működését, ahogyan a jódhiány. Annyi különbséggel, hogy míg utóbbi esetben jellemzően pajzsmirigy alulműködés alakul ki, addig a túlzott jódfogyasztás autoimmun pajzsmirigybetegségeket és túlműködő göbös pajzsmirigybetegség esetén súlyos túlműködést is kiválthat.

„A szervetlen jód kétélű fegyver. Jóllehet a pajzsmirigy működéséhez valóban szükséges, de túlzott bevitelével a pajzsmirigygyulladás kialakulását, ill. fellángolását lehet kiváltani. Ez különösen fontos a terhesek esetében. Az alkalmazott “magzatvédő” készítmények között gyakran sok jódot visznek be, ez akár ismételt vetéléseket is okozhat!”


Az éjszakai munka növeli a 2-es típusú diabétesz kockázatát

2019. január 13.

A fotók illuszrációk: pixabay.comA rendszertelen éjjeli műszak és az egészségtelen életmód különösen magasra emeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát a nőknél – tárta fel egy tanulmány.

A kutatók megállapították, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát növeli a több műszakban végzett munka és az egészségtelen életmód. A rendszertelen éjszakai műszak és az egészségtelen életmód kombinációja pedig különösen magasra emeli a kockázatot.

A korábbi kutatások nyomán közismert, hogy az egészségtelen életvitel: dohányzás, egészségtelen étrend, kevés testmozgás, továbbá a túlsúlyosság vagy elhízottság megemeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának rizikóját. A többműszakos munkavégzést, különösen az éjszakai műszakot szintén kapcsolatba hozták már a 2-es típusú cukorbetegség megnövekedett kockázatával.

A British Medical Journal folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerzői szerint azonban először készült olyan vizsgálat, amely az egészségtelen életmód és a rendszertelen éjjeli munka kombinált hatását vizsgálta a 2-es típusú cukorbetegség kockázatával kapcsolatban.

A tudósok két hosszú távú tanulmányt elemeztek, amelyek 1976-ban és 1989-ben amerikai nővérek bevonásával folytak. Mintegy 143 ezer nővér adatait vizsgálták meg, akinek a kutatás kezdetén nem volt 2-es típusú diabétesze, szív- és érrendszeri betegsége vagy rákja. A nők aztán rendszeres időközönként töltöttek ki kérdőívet egészségi állapotukról, táplálkozásukról és életmódjukról. A kutatásban részt vevő nővérek havonta legalább három éjszakát dolgoztak a nappali és esti műszakjuk mellett.


Amazóniai étrend a szív-érrendszeri betegségek ellen

2019. január 12.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA szív- érrendszeri betegségek a fejlett társadalmakban szinte „járványszerűen” terjednek, ezért a kutatók rendkívül sokat foglalkoznak a visszaszorításuk lehetőségeivel. 

Globális méretű probléma

A szív-érrendszeri betegségek felelősek a 2016-os év halálozásainak 31 százalékáért világszerte – ahogyan az megtudható a WHO jelentéséből. Amerikában évente közel 610 ezer ember hal meg ugyanezen okok miatt – mondja a Centers for Disease Control and Prevention. Éppen ezért okozott nagy feltűnést, amikor kiderült, hogy van egy nép Bolíviában, az Amazon mentén, amelyet szinte teljesen elkerülnek a kardiovaszkuláris betegségek. A tudósok a „titok” vizsgálatakor abból indultak ki, hogy a leginkább megváltoztatható faktor, amely befolyásolja az egészségi állapotot, a táplálkozás. Nem véletlen, hogy az Amerikai Szív Társaság már régen megtette ajánlását a leginkább szívbarát étrendet illetően, amely főként zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra és olajos halakra épül. Az amazóniaikról azonban kiderült, hogy másképp táplálkoznak – Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa a legfrissebb étrendi javaslat, az amazóniai étrend alapjairól számolt be.

Mi az amazóniai étrend titka?

Erre a kérdésre kerestek választ a University of California kutatói, amikor tanulmányozták a Tsimane népcsoport életmódját. Róluk ugyanis kiderült, hogy alig fordul elő köztük a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a 2-es típusú diabétesz. A megfigyelések szerint ennek egyik fő oka, hogy népcsoport táplálékai elsősorban természetes forrásokból származnak, és csak nagyon kis hányadukat szerzik be üzletből. Nem így szomszédaik, a Moseten lakosság, akiknél sokkal erőteljesebb hatással van jelen a globalizáció, ezért – bár egy nyelvet beszélnek -, utóbbiaknál sokkal nagyobb arányban van jelen a metabolikus szindróma és a szív-érrendszeri betegségek.

Ezt támasztja alá a Tsimane és a Moseten népcsoport tagjainak kikérdezése és életmódjának tanulmányozása.


A túl alacsony hőmérséklet növeli a halálozás kockázatát

2019. január 07.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA túl alacsony hőmérséklet növeli a korai halálozás és a betegségek kialakulásának kockázatát egy kínai tanulmány szerint.

A legideálisabb, vagyis a legalacsonyabb halálozási arányt eredményező hőmérséklet a 22,8 Celsius-fok. Az ennél alacsonyabb, illetve magasabb hőmérséklet is a halálozás és a betegségek kialakulásának nagyobb kockázatával jár. Az alacsony hőmérséklet hatása azonban hosszabban tartó és súlyosabb, mint a magasabb hőmérsékleté.

A Kínai Járványügyi és -megelőzési Központ, valamint a sanghaji Fudan Egyetem 5 klímazónában lévő 272 kínai városban 2013 és 2015 között történt több mint 1,8 millió, nem balesetből bekövetkező halálesetet vizsgált.

A halálok okai között szerepeltek szív- és érrendszeri megbetegedések, szívkoszorúér-betegségek, légzőszervi megbetegedések, stroke és krónikus obstruktív légúti betegség (COPD).

A tudósok a hőmérsékletet négy kategóriába sorolták: szélsőségesen hideg (-6,4 és 1,4 Celsius-fok közötti), mérsékelt hideg (1,4 és 22,8 Celsius-fok közötti), szélsőségesen meleg (29 és 31,6 Celsius-fok közötti) és mérsékelt meleg (22,8 és 29 Celsius-fok közötti) kategóriába.

Eredményeik alapján arra jutottak, hogy a halálesetek 14,33 százaléka alacsony vagy magas hőmérséklethez köthető. Ezen belül a legmagasabb kockázat a mérsékelt hideghez (10,49 százalék) és a mérsékelt meleghez (2,08 százalék) kapcsolódott.
Amikor emelkedett a hőmérséklet, a halál kockázata előbb gyorsan csökkent, majd lassan ismét emelkedni kezdett 22,8 Celsius-fok után.

A szélsőséges hideg hatásai több mint 14 napon át tartottak, miközben a szélsőségesen magas hőmérséklet hatására megnőtt kockázat szinte azonnal eltűnt, legfeljebb csak 2-3 napig tartott.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...104