Információk, érdekességek

Ezekre figyeljen, ha rossz levegőjű környéken él!

2020. február 28.

Fotó: 123rf.com

Visszatérő probléma a téli hónapokban jelentkező magas légszennyezettség. A gépjárművek mellett a szmog kialakulásában döntő szerepet játszik a kéményekből felszálló füst, mely téli estéken egész településeket boríthat ködbe. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát a légszennyezettség hatásairól kérdeztük.

Kiket veszélyeztet különösen a magas légszennyezettség?

Régóta tudjuk, hogy a hurutos betegeknek, különösen a krónikus hörghurutban szenvedőknek nagyon ártalmas a légszennyezés. A másik különösen veszélyeztetett csoport a kisgyerekek, ezért nagyon lényeges, hogy a levegőztetés és játék a szabadban lehetőleg a forgalmas utaktól távol eső részeken történjen. 

Mi jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre nézve?

A levegőben lévő nagyobb szemcsék általában az orrgarat tájékán kicsapódnak. Erre szolgálnak az orrszőrök, amik megszűrik a belélegzett levegőben lévő szennyeződéseket, illetve az orrnyálkahártyán is meg tudnak tapadni. A gáznemű anyagok azok, amelyek lejutnak az alsóbb légutakba. Ott károsodást tudnak okozni, krónikus gyulladást tartanak fenn a nyálkahártyán.

Mit tehetünk az egészségünkért?

Ha rossz levegőjű környéken élünk és nincs módunk, vagy más okból nem szeretnénk elköltözni, akkor fontos néhány dologra figyelni. Az egyik például a szellőztetés időpontja. Ezt a hajnali, kora reggeli órákban javasolt végezni, amikor még alacsony a légszennyezettség.

Érdemes légszűrő berendezést beszerezni a lakás levegőjének tisztításához. Ez egyszeri nagyobb kiadással jár ugyan, de egészségünk érdekében megfontolandó beruházás. A készülék nemcsak a kívülről bekerülő, hanem a lakásban lévő és termelődő szennyeződéseket is képes kiszűrni. 

„Igen fontos szempont, hogy a lakás levegőjének minőségéről is ejtsünk szót, hiszen a téli hónapokban időnk nagy részét zárt térben töltjük. A vírusok és baktériumok, allergének mellett az épületben használt építőanyagok, festékek, bútorpác, tisztítószerek és egyéb vegyianyagok kipárolgása is növelik a légszennyezettséget. Ezek belélegzése a nyálkahártyát irritálja, az arra érzékenyeknél köhögést, fulladás érzést okozhat.”


Mi okozza és mit tegyünk székrekedéskor?

2020. február 26.

A székrekedés minden életkorban, így csecsemő- és gyermekkorban is előfordul. A székrekedés gyermekkorban nem is ritka, a szülők 3-5%-a ilyen panaszok miatt keresi fel a gyermekorvost. A 6-12 év közöttiek mintegy egyharmadának van időszakos székelési problémája, de az első tünetek rendszerint 2-4 éves kor között jelennek meg.

 

Fotó: gettyimages.comA székrekedés sokszor nagyobb problémát okoz a szülőnek, mint az érintett gyermeknek. A legtöbb esetben a székrekedés hátterében nincs semmiféle organikus megbetegedés, és az étkezési vagy székelési szokások változtatása sokszor megoldja a problémát, máskor azonban gyógyszeres beavatkozásra van szükség.

Mi a normális bélműködés?

Az élet első hetében az újszülött napi három-négyszer ürít puha, pépes székletet, az anyatejjel táplált csecsemők többször, mint a tápszerrel tápláltak.
Az első három hónapban a székletek száma átlagosan napi három, és ezek konzisztenciája általában puha. Az anyatejes csecsemőknél gyakori, hogy minden étkezés után kakilnak, de az is normális, ha hetente csak egyszer van puha, kenőcsös székletük. A szoptatás alatt ritka a székrekedés. Ilyenkor inkább arról van szó, hogy az anyatej kevés salakanyagot tartalmaz, és szinten egészében felszívódik, ezért ritka a székelés. Mindaddig, amíg a kicsi közérzete szemmel láthatólag jó, nincs ok aggodalomra, és nem kell beavatkozni sem.
Tápszerrel való táplálás esetén a székletek száma valamivel kevesebb, napi 2-3. A székletek konzisztenciája a változó, ez a tápszertől függ, a tehéntej vagy szója alapúak esetén gyakoribb a kissé keményebb széklet.
A vegyes táplálás bevezetése után napi 1-2-szeri székletürítés a szokásos, de a kétnaponta egyszeri is normális.

A székrekedés “anatómiája”

A székelés akkor indul be, ha nagyobb tömegű széklet kerül a végbélbe. A végbélnek két záróizma van, a belső, amely autonóm, vagyis tudatosan nem befolyásolható kontroll alatt áll és a külső, amelyet tudatosan befolyásolhatunk. Ha a gyermek visszatartja a székletét, akkor ezt a külső záróizmot zárja akaratlagosan, és a székletet mintegy visszanyomja a végbél felsőbb szakaszába.

Tartós székrekedése esetén, a végbél kitágul, az izomzat ellazul. A széklet lassan egyre keményebbé válik, mert a végbél vizet szív vissza a székletből, körülötte azonban hígabb széklet is felgyűlik, amely az ellazult záróizmon keresztül „kifolyhat”. Ilyenkor a gyermek alsóneműje gyakran bepiszkolódik, bekakil.  Ezt a folyamatot hasmenéssel is össze lehet keverni, holott ennek pont az ellenkezőjéről, székrekedésről van szó.


Bárányhimlő-megelőzés: a legfontosabb 72 óra

2020. január 24.

Évente itthon legalább 400-an kerülnek kórházba bárányhimlő miatt, pedig a fertőzést követő 72 órában még be lehetne oltani őket a betegség ellen, és ezzel meg lehetne előzni a súlyos, szövődményes esetek kialakulását – mutat rá a közelgő bárányhimlő szezon előtt a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

 

Fotó: 123rf.comA szakemberek évek óta mindenkinek ajánlják, hogy kétadagos védőoltással védekezzenek a betegség ellen. Gyermekpszichológusok szerint különösen fontos a megelőzés az újonnan közösségbe kerülő gyermekek esetében, mivel a hosszú betegség megzavarhatja az amúgy is rendkívül megterhelő bölcsődei, óvodai beszoktatást.

Az elmúlt hónapban nagyon sok család élete forgott a bölcsődei, óvodai évkezdés és az ezzel járó beszoktatási időszak körül. A gyermekközösségek ugyanakkor a gyorsan terjedő fertőzések ideális terepét is jelentik, egy-egy betegség járványszerűen döntheti le a lábáról a kicsiket, és a környezetükben élő testvéreket, nevelőket, szülőket is.

A késő őszi-téli időszakban az egyik leggyakoribb ilyen betegség a varicella zoster vírus okozta bárányhimlő . A 10-21 napos lappangási idővel kialakuló bárányhimlő alattomos betegség: a beteg már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz és hozzájárul a tömeges megbetegedések kialakulásához. Ráadásul a varicella rendkívül virulens: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez elég 15-20 percet közös helyiségben – például egy óvodai csoportban – eltölteni a beteggel.

A védőoltással nem védett gyermekek ilyenkor nagy eséllyel elkapják a fertőzést, de még ilyenkor is van lehetőség arra, hogy a szülők megpróbálják elkerülni a betegség kialakulását.

Kevés szülő tudja, hogy ha kiderül, hogy a bölcsődében, oviban, iskolában valaki bárányhimlős lett, a következő 72 órában még érdemes beoltatni a potenciálisan már fertőzött többi gyermeket is. A védőoltás ugyanis gyors immunválaszt vált ki, így a védettség hamarabb kialakulhat, mint maga a betegség. Ha mégis kialakul a bárányhimlő, a betegség lefolyása akkor is enyhébb lesz és a szövődmények valószínűsége is alacsonyabb” –mutatott rá Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.


Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

2020. január 17.

A melanoma a gyakoribb daganattípusok közé tartozik, éppen ezért fontos ismerni azokat a rizikótényezőket, amelyek közül jónéhányon módunkban áll változtatni a megelőzés érdekében. Dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a legfontosabbakról beszélt.  

Fotó: 123rf.comÍme, a fő rizikófaktorok

  1. Életkor
    Bár fiatalabb embereknél is kialakulhat melanoma, az idősödéssel nő a rizikó is. Nagy-Britanniában a diagnózisok közel fele 65 évesnél idősebb életkorban születik. 
  2. Ultraibolya sugárzás
    Az ultraibolya sugárzás a legfőbb környezeti rizikófaktornak számít. Tanulmányok szerint, akiknél napfény okozta keratózis diagnosztizálható a fejen és a nyakon, azoknak növekszik a melanoma rizikója is ezeken a testtájakon és a végtagokon az évek, évtizedek alatt elszenvedett napfénykárosodás következtében.
  3. Bőrszín és szeplők
    A nagyon világos bőrű emberek, különösen, ha szőke vagy vörös a hajszínük és szeplősek, nagyobb rizikóval számolhatnak, míg a sötétebb bőrű személyek bizonyos természetes védettséggel rendelkeznek ebből a szempontból. 
  4. Időszakos erős napfényterhelés
    Brit kutatók megfigyelései szerint azok az emberek, akik alapvetően nem napfényes tájon élnek, ám évente 2-3 hetet forró, napos vidéken töltenek – a britek szívesen töltik ilyen helyeken a nyaralásukat -, nagyobb arányban lesznek melanomások, mint azok, akik egyenletes napfényterhelésnek vannak kitéve, például a szabadtéri munkájuk miatt.  
  5. Napégés
    A túlzásba vitt napozás miatti leégés annál nagyobb mértékben növeli a melanoma rizikóját, minél többször történt napégés. Ráadásul e tekintetben nem csak a gyermekkorban elszenvedett leégésekre „emlékszik” a bőr, de minden életkorra.  
  6. Szolárium használat
    Számos tanulmány bizonyította már, hogy a túlzott szolárium használat minden bőrdaganat kialakulásának esélyét növeli, de az International Agency for Research into Cancer eredményei azt is kifejezetten megerősítették, hogy a melanoma kialakulásához is hozzájárul, különösen 35 éves kor alatt. A szakmai állásfoglalások szerint nem létezik biztonságos szolárium használat. 
  7. Fényvédő termékek
    Folyamatosan vizsgálják a fényvédő termékek és a növekvő melanoma rizikó közti kapcsolatot, de egyelőre nincs bizonyos állásfoglalás. A legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy sokan – tévesen – azt gondolják, hogy fényvédő használata mellett bátran tölthetnek több időt napozással. Fontos tudni, hogy akkor is limitálni kell a direkt napfényben töltött időt, ha magas faktorszámú terméket használunk, valamint az ajánlások szerint 2 óránként újra kell kenni a bőrünket!
  8. Anyajegyek
    Minél több anyajegy található a testünkön, annál nagyobb a kockázat, különösen, ha atípusos alakú vagy méretű anyajegyek is vannak köztük. Ilyen esetben feltétlenül fontos a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. 
  9. Veleszületett anyajegy
    Már a születéskor is mutatkozhat néhány anyajegy a bőrön, amelyek teljesen különböző méretűek lehetnek. Mivel a nagyobbak kissé kockázatosabbak a melanomává alakulás szempontjából, ezeket rendszeresen ellenőrizni kell, sőt néhány esetben eleve az eltávolításuk a legbiztonságosabb. 
  10. Családi hajlam
    Ha egy egyenes ági hozzátartozónknak volt melanomája, az növeli a mi rizikónkat is, különösen, ha 50-nél több anyajeggyel is rendelkezünk. 
  11. Korábbi bőr- vagy más típusú daganat
    Azoknak, akik egyszer már volt melanomájuk, 8-15-ször nagyobb az esélye egy másodikra, mint más személyeknek. Ha ehhez a faktorhoz még társul az egyik szülőnél kialakult melanoma, a rizikó harmincszorosra nő. Ugyanakkor sajnos más típusú daganatok is rizikófaktornak számítanak. 
  12. Más jellegű betegségek
    Bizonyos betegségek megnövelhetik a melanoma rizikóját, bár az összefüggések még teljesen tisztázottak. Ilyen a Parkinson-kór és a gyulladásos bélbetegségek, mint Crohn-betegség és a colitis ulcerosa. 
  13. Meggyengült immunrendszer
    Az immunrendszer gyengülése – akár HIV, AIDS, akár az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt – teret nyithat a daganatos betegségek előtt, bár utóbbi esetben az előnyök messze felülmúlják a kismértékű kockázatot. 
  14. Túlsúly
    Egyes kutatások összefüggést vélnek felfedezni a magasabb BMI (testtömeg-index) és a növekvő melanoma kockázat közt. Egyelőre nem egyértelmű a kapcsolat, de az mindenképpen ajánlott, hogy a túlsúllyal rendelkezők még elővigyázatosabbak legyenek a napozással kapcsolatban.
  15. Hormonok
    Mivel a nőknél nagyobb arányban diagnosztizálnak melanomát, mint a férfiaknál, a kutatók jelenleg is vizsgálják a női nemi hormonok, a fogamzásgátló és hormonpótló terápiák, valamint a várandósság hatásait a bőrrákra.  

Hogyan kerüljük el a megfázást? - Melegítő és immunerősítő tippek a konyhából

2020. január 13.

A jelenlegi rendkívüli hideg időszakban különösen fontos, hogy fokozottan odafigyeljünk testi-lelki egészségünkre. A csökkenő hőmérséklet és napos órák száma következtében szervezetünk ellenálló képessége romlik, ráadásul a rendelkezésünkre álló vitaminforrások is igencsak behatároltak, így egyre nehezebb az amúgy is nagyobb vitaminszükségletünket megfelelően pótolni. Megfelelő étrenddel és természetes immunerősítő gyógynövényekkel elkerülhetjük vagy könnyebben átvészelhetjük a meghűléses megbetegedéseket és az influenzát.  

Kép: ninomilanez / Pixabay Friss gyümölcsöt minden nap
A téli hónapokra fokozottan érvényes, hogy naponta fogyasszunk az idénynek megfelelő nyers zöldséget és gyümölcsöt. Naponta legalább egyszer együnk almát, narancsot, banánt, mandarint, ananászt, kipróbálhatjuk a már nálunk is kapható egzotikus gyümölcsféléket is. A citrusfélék különösen értékesek ebben az időszakban magas C-vitamin tartalmuk és antibakteriális hatásuk miatt. 

Télen is: salátaszezon
A télen rendelkezésre álló zöldségekből pedig - burgonya, káposztafélék, répa, cékla, hagymafélék, feketeretek, kínai kel - remek salátákat készíthetünk különféle salátaöntetekkel, zöldfűszerekkel, magvakkal, csírákkal. Teljes őrlésű pirítóssal vagy főtt gabonákkal, esetleg sajt-, húsfélékkel kombinálva komplett ebédet, vacsorát adhatunk az asztalra. 

Melegítő fogások: változatosan elkészíthető levesek
A hideg időszakban egyik legfontosabb ételünk egy tányér meleg leves. A még ilyenkor is változatosan és rövid idő alatt elkészíthető zöldség- vagy húsleves melegít, tisztít, pótolja az ásványi anyagokat és a napi folyadékmennyiség szempontjából is igen értékes táplálékunk.

A klasszikus zöldségleveshez használhatunk hagymát, krumplit, sárga- és fehérrépát, zellert, karfiolt, karalábét, brokkolit. Ízesítéshez kiváló a petrezselyem, tárkony, kakukkfű, szerecsendió, borsikafű, sűrítéshez használhatunk vörös lencsét, kölest, de gazdagíthatjuk levesünket tésztával, rizzsel is. Ha a puhára főtt zöldségféléket összetörjük és főzőlevében tejszínnel, tejföllel, szójatejföllel készül habarással krémesítjük, finom és tápláló krémlevest készíthetünk. Bátran kísérletezzünk a zöldségfajtákkal, fűszerekkel és arányokkal. Pirított kenyérkockákkal, magvakkal, sajtropogóssal, sonkakockákkal dobhatjuk fel levesünket. Így akár minden nap más leves kerülhet az asztalunkra  télen is. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...114