Információk, érdekességek
Ezért nem szabad halogatni a hallásromlás kivizsgálását!
2024. április 20.
A hallásromlás nem mindig orvosolható hallókészülékkel. Bizonyos elváltozások kapcsán műtétre is szükség lehet ahhoz, hogy a hallásunkat visszanyerjük. Ilyen eset, ha például a fül csontosodási zavara, vagyis otoszklerózis áll a halláscsökkenés hátterében. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy miért nagyon fontos a betegség korai diagnózisa.
Csontosodási zavar a háttérben
A középfülben a három hallócsontocska, a kalapács, az üllő és a kengyel továbbítják a dobhártya rezgéseit a belső fülbe. Otoszklerózis esetén a kengyel elveszti mozgóképességét, ezáltal a rezgéseket nem jutnak el megfelelően a belső fülben található Corti-szerv felé, amely a rezgéseket továbbítja a hallóidegen keresztül az agyba. Ilyen esetben vezetéses halláscsökkenésről beszélünk.
Súlyossági foktól függően a csontosodási zavar elérheti ezt a régiót is, ha pedig már átterjedt a belső fül egyéb területeire, akkor már idegi eredetű halláscsökkenés jelentkezik, melynek kapcsán fülzúgás és szédülés is jelentkezhet. Az otoszklerózis fájdalommal nem jár, de érintheti egyik vagy mindkét fület is.
Kiket veszélyeztet az otoszklerózis?
Az otoszklerózis kialakulásában örökletes tényezők játszanak szerepet, megfigyelhető a családi halmozódás. Emellett feltehetően hormonális okok is állnak a hátterében, mert gyakrabban jelentkezik a pubertás és a várandósság időszakában lévő hölgyeknél.
Hallásromlás esetén idejében forduljon orvoshoz!
Az otoszklerózist a beteg tünetei, a fül-orr-gégészeti kivizsgálás és az audiológiai vizsgálat eredményei alapján meg lehet diagnosztizálni. Az egyéb, halláscsökkenést okozó betegségek kizárására tympanometriás vizsgálatot is végeznek, ezzel a középfülben lévő levegőnyomást lehet mérni. Így lehet megbizonyosodni például arról is, hogy a halláscsökkenést nem a középfülben lévő folyadék – savós középfülgyulladás – okozza-e.
A kivizsgálást nem érdemes halogatni, mert a csontosodási zavar magától nem szűnik meg, sőt idővel már a hallás épsége sem visszaállítható.
A gyógytorna az egyik leghatékonyabb segítség vállfájdalomnál
2024. április 13.
A krónikus vállfájdalomnak számos oka van a túlterhelésből eredő problémáktól a porcsérülésig. A fájdalom mellett mozgásbeszűkülés is jelentkezhet, így nem csoda, hogy az érintettek mindenféle módon próbálnak javítani az állapotukon. Gyöngyösiné Gutlébeth Nikoletta, a FájdalomKözpont gyógytornásza egy olyan tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely szerint a gyógytorna sok esetben hatékonyabbnak bizonyult, mint a lökéshullám kezelés.
A szakszerű gyógytorna rendkívül sokat segíthet
Norvég kutatók publikálták korábban azt a tanulmányt, amelyben a krónikus vállfájdalom kezelési lehetőségeivel foglalkoztak. Ennek az igen gyakori problémának ugyanis számos kezelési módja ismeretes, a nem szteroid gyulladáscsökkentőktől a szteroid injekciókúráig, az ultrahangos és lökéshullámos kezeléseiktől az akupunktúráig.
A szakemberek konkrétan az alacsony-közepes energiájú impulzusokat alkalmazó lökéshullám kezelés hatékonyságát hasonlították össze a felügyelt gyógytornáéval. A 104 fős kutatásban 18-70 év közti személyek vettek részt, akik legalább 3 hónapja vállfájdalommal küzdöttek. A véletlenszerűen kialakított csoportok közül az egyik hetekig tartó lökéshullám kezeléseken, a másik felügyelt gyógytorna foglalkozásokon vett részt, és egyik csoport sem kaphatott más kezelést a szükséges fájdalomcsillapítókon és gyulladáscsökkentőkön kívül.
A 6., 12. és 18. heti ellenőrzésekkor a fájdalmukat és a mozgáskorlátozottságukat kellett értékelniük egy skálán. Nyolc hét után a gyógytornás csoport 64 százaléka számolt be fájdalomcsökkenésről és szabadabb mozgásról, szemben a lökéshullámos csoport 32 százalékával. Ráadásul utóbbiaknak további kezelésekre is szükségük volt, míg a gyógytornások közül többen visszatérhettek a munkába is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a lökéshullám terápia ne lenne hasznos, de sok esetben érdemes más kezelésekkel és a gyógytornával kombinálva alkalmazni azt.
Első a diagnózis
A vállfájdalom nagyon gyakran jelentkezik sportolóknál, megerőltető munkát végzőknél, leggyakrabban a túlerőltetés miatt. Kevesen gondolnak rá, de ezeknél a mozgástípusoknál legfontosabb lenne a megelőzés, a tudatos mozgás. Ugyanis csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató tevékenységet végezni, ha elég erősek az ott található izmok. Ha gyengék a vállízületet tartó izmok, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, jelentősen növelve így a sérülés veszélyét. Ha a vállban hirtelen, esetleg egy sérülés következtében lép fel a fájdalom, ajánlott a kart felkötni és bejelentkezni egy szakemberhez. Ilyen esetekben elsődlegesen a fájdalomcsillapításra koncentrálnak, helyi, gyorsan ható szerekkel.
Most minden érintett megoszthatja a tapasztalatait: átfogó kutatás a mellrák ellen
2024. április 07.
A magyar női lakosság körében az emlőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés. Az idei nőnap apropóján az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy kérdőívet állított össze, aminek célja, hogy átfogó képet kapjanak a mellrákkal diagnosztizáltak betegútjáról, kezelési tapasztalatairól és életminőségéről a kezelés alatt és azután. A kérdőívre adott válaszokból szeretnék feltárni a főbb nehézségeket a betegség felismerésével elinduló folyamatban, hogy ezek alapján a döntéshozókkal közösen dolgozhassanak a rendszer jobbításán.
Hazánkban az előző évtized alatt a nők körében a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus az emlőrák volt. Emellett aggasztó tény, hogy Magyarországon a rákkal összefüggő elhalálozás aránya 33%-kal meghaladta az uniós átlagot 2019-ben, ahol az emlőrák az egyik vezető, halálozásért felelős ráktípus a tüdő-, vastagbél-, és hasnyálmirigyrák mellett.
Egy magas minőségű, országos lefedettségű betegút kialakításának elősegítése érdekében az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy átfogó kérdőívet állított össze a már emlődaganattal diagnosztizált betegek számára.
“Magyarországon évente nyolc-kilencezer új beteget diagnosztizálnak emlőrákkal. A mellrák előfordulási tendenciái az idősebb (≥50 éves) nők körében összhangban vannak a nemzetközi megfigyelésekkel, így a szűrésre jogosult 45-65 év közötti korosztálynak mindenképp javasolt 2 évente szűrésre menni. Emellett az 50 éve alatti nőknél az emlőrák előfordulása közel 30%-kal nőtt az elmúlt egy évtizedben. A betegek beszámolói szerint a fiatalabb, szűrés alatti korosztályba tartozó nőknek sokszor az első vizsgálatig körülményes eljutniuk, nehezen kapnak vizsgálati időpontot azzal a megjegyzéssel, hogy túl fiatalok a mellrákhoz. A korai felismerésnek óriási jelentősége van a betegség kezelésében. Többek között ezért is szeretnénk megérteni, mik azok a pontok a felismerés, diagnosztizálás és a kezelés során, amiken javítani lehetne.” – mondta el Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen egyesület alelnöke.
Általánosságban elmondható, hogy minél több kockázati tényezővel rendelkezik valaki és minél későbbi stádiumban kerül betegként diagnosztizálásra, annál rosszabb az életminősége, illetve túlélési esélyei. A korai, csak lokális kiterjedéssel felfedezett betegség műtéti beavatkozás után a legtöbbször megszünteti a rákos sejtek jelenlétét a szervezetben, azonban ez nem zárja ki a betegség későbbi kiújulásának kockázatát. Áttétes, másnéven metasztatikus emlőráknak nevezzük, mikor a daganat a test más részében kiújul, ami az emlőrákkal diagnosztizáltak akár kb. 20-30 %-nál előfordulhat. Bár az orvostudomány mai állása szerint az áttétes emlőrák nem gyógyítható, az utóbbi 20 évben rengeteg eredményes kutatás zajlott és zajlik napjainkban is a gyógyszeriparban, melynek eredményeképp lehetséges a hosszútávú – akár több évtizedes – túlélés is. A betegség kiújulásának kockázatát csökkentő terápiák alkalmazása a hazai kezelési gyakorlatban a betegek életminőségének megtartása mellett növelné a daganatmentes élet esélyét, lehetőséget jelentene a teljes gyógyulás valószínűségének növelésére.
Mindennél fontosabb, hogy az egészségmegőrzés területén a lehető legjobb lehetőségek álljanak rendelkezésre országos szinten a korai felismerést, diagnosztikát, gyógyszeres kezeléseket és rehabilitációt illetően. Olyan össztársadalmi együttműködésre van szükség, mely a demográfiai és gazdasági kérdéseket együtt kezeli a szociális és egyéni hatásokkal, és többszereplős párbeszédek útján komplex megoldási javaslatokat dolgoz ki a döntéshozók számára.
Gyenge az immunrendszere? Ezeket mindenképp nézesse meg a vérképében!
2024. április 04.
Az immunrendszerünk fontos szerepet tölt be betegségek elkerülése szempontjából, így, ha túl sokszor, illetve túl sokáig gyűr le minket valamilyen fertőzés, akkor érdemes vérvétellel ellenőriztetnünk pár paraméterünket, hogy közelebb kerülhessünk ahhoz, hogy mi is okozza a problémát. A kérdésről dr. Fehér Ágnessel, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia specializációjú belgyógyászával beszéltünk.
Mikor gyanakodjunk arra, hogy baj van az immunrendszerünkkel?
Az immunrendszer szervezetünk védelmi vonala, mely felismeri a kórokozókat, majd elpusztítja. Abban az esetben, ha az immunrendszer funkciója sérül, nem lesz képes megfelelően ellátni a feladatát, ilyenkor a fertőzések száma/súlyossága megnő. Ennek számos oka lehet, egyes esetekben hiányállapot (egyoldalú táplálkozás, felszívódási zavar, stb.), de akár közvetlenül, akár közvetetten az immunrendszert érintő megbetegedés első megjelenési formája is lehet a visszatérő infekciók.
Erre példa az ismétlődő felső légúti megbetegedések, homlok- vagy orrmelléküreg-gyulladás, esetleg különböző bőrproblémák. Amennyiben túl gyakoriak a visszatérő fertőzések, vagy kifejezetten elhúzódóak, illetve a betegség lefolyása súlyosabb, mint várnánk, mindenképp javasolt orvosi segítséget kérni, mivel bizonyos vizsgálatok elvégzésére szükség lehet.
Fehérvérsejtek (leukociták)
A fehérvérsejteknek 2 fő típusuk van, a fagociták és a limfociták, melyeken belül is még több típust különböztetünk meg. Az immunrendszer vizsgálatának első lépése, a fehérvérsejtek számának, pontosabban az altípusok mennyiségének számszerű meghatározása, melyet a vérkép vizsgálatából tudunk meg. Erre azért van szükség, mert a fehérvérsejtek altípusai különböző funkcióval bírnak a fertőzések elleni védelemben. Alacsonyabb fehérvérsejt szám esetén (fontos miből van kevés) a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre.
Oka lehet heves immunreakció akár bakteriális, akár virális kórokozóra, kemoterápia, bizonyos gyógyszerek, egyes esetekben rosszindulatú hematológiai daganat (leukémia, limfóma) is felmerül. Emiatt, ha extrém alacsony a fehérvérsejtszám, illetve ismételten is rossz értéket mérünk, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz, aki mérlegeli az eltérés súlyosságát, szükség esetén további diagnosztikai vizsgálatokat javasol.
22 konkrét teendő alvászavar ellen - ma is elkezdheted
2024. március 23.
Ha napi 1 órával többet alszol, akkor fókuszáltabb a munkavégzés, kevesebb a szórt figyelem, könnyebb a fogyókúra és nő a boldogsághormon szintje, sőt a vérnyomás és a kiválasztó szervek működése is javulhat. 22 pont a stressz alapú alvászavar hatékony leküzdése érdekében.
Európai kutatások szerint minden ember érintett az élete egy bizonyos szakaszában –az alvászavar népbetegség, és sajnos altatókkal próbálják kezelni, pedig ha valami nem ad megoldást a helyzetre, akkor az, ha altatózunk. Az okot kell megszüntetni és nem a tünetet. Az orvosi okok (vérnyomás, vizelési gondok, veseproblémák, stb..) feltárása és kezelése mellett a stressz az, ami a legtöbb esetben ott lapul a háttérben, és a valódi feladat, hogy a stressz kezelését kell megtanulnunk. Az alábbi 22 pont tehát az orvosi okokkal nem foglalkozik. Azoknak szól, akik éppen egy ilyen rossz alvású ciklusban vannak és tenni szeretnének ellene.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...154