Információk, érdekességek

Antibiotikum: barát vagy ellenség?

2019. március 14.

Hazánkban évente a felnőttek 1, a gyermekek 2 doboz antibiotikumot vesznek be, az elmúlt években minden magyar lakosra átlagosan egy doboz antibiotikum jutott, ezzel hazánk a középmezőnybe tartozott Európában. Dr. Sal Péter gyermekorvos, homeopata szerint a legnagyobb sorskérdések között kell kezelnünk az antibiotikum-használatot, hiszen az az 500 ezer tonna antibiotikum, melyet az emberiség elfogyaszt 1 év alatt, megjelenik a világunkban, természeti környezetünkben. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ezzel olyan kórokozókat termelünk ki, melyek le fognak győzni minket.  
A gyermekek kiemelkedően sok antibiotikum-terápiában részesülnek, 2015-ben hazánkban például minden 0-5 éves átlagosan 2 doboz antibiotikumot kapott. A mezőgazdaság, az állatgyógyászat négyszer annyi antibiotikumot használ, mint a humán gyógyászat. A humán felhasználás kb. 90%-a járóbeteg ellátásban történik. Magyarországon a nyugati megyék majdnem fele annyi antibiotikumot használ, mint a keleti megyék.

„A légúti fertőzések 90%-a vírusos eredetű, tíz légúti betegből csak egynek kellene antibiotikumot adni. Minél több antibiotikumot használnak az emberek egy földrajzi egységen belül, annál gyakoribb a rezisztencia, azaz az antibiotikummal szembeni ellenállás. Hazánkban nem kellene, hogy rosszak legyenek a rezisztenciaadatok, de hiába használunk kevés antibiotikumot, azokat igen rosszul tesszük, ez okozza a rezisztencia növekedését” – magyarázta Dr. Sal Péter.

A bárányhímlő elleni védőoltásról

2019. február 02.

Megjelent az Európai Unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében a kétévesnél fiatalabb gyermekek bárányhimlő (varicella) elleni védőoltásához szükséges vakcinatender; a kétoltásos séma szerinti védőoltáshoz a gyógyszergyártóknak első körben 95 ezer vakcinát kell június 15-ig biztosítaniuk, valamint újabb 90 ezer oltóanyagot 2019. december 15-ig – írta a Világgazdaság.

A védőoltás várhatóan ősztől lesz a Nemzeti immunizációs program része – közölte korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a lap érdeklődésére.

Magyarországon két gyógyszergyártó cégnek van forgalomban bárányhimlő elleni védőoltása. A vakcina elleni kereslet az utóbbi években megduplázódott, 2017-ben csaknem 75 ezer oltóanyagot adtak el, míg a korábbi években csak évi 35 ezret értékesítettek Magyarországon. A társadalombiztosítás által egyelőre nem támogatott ampullák ára valamivel több, mint tízezer forint, a védettséghez kétszeri oltás szükséges.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente 38-40 ezer bárányhimlőst regisztrálnak, a gyermekorvosok pedig évi százezerre teszik a fertőzöttek számát.


Milyen gyógyszert szedjek hasmenésre?

2019. január 20.

Fotók: pixabay.com, unsplash.comA hasmenés tüneteinek enyhítésére számos gyógyszer közül választhatunk, melyek többsége vény nélkül kapható a patikákban. Mik lehetnek a hasmenés okai? Mikor milyen gyógyszert válasszunk? Erre keresünk választ mostani cikkünkben!

Hasmenés alatt azt értjük, amikor valakinek egy nap alatt háromnál többször van a megszokottnál hígabb széklete. A hasmenésnek számos oka lehet. Okozhatja fertőzés – például vírus vagy baktérium –, ami sok esetben utazás során, rossz higiéniai körülmények között vagy fertőzést hordozó személlyel való kontaktus révén alakul ki. Ugyancsak hasmenést okozhatnak romlott élelmiszerek, gombák méreganyagai, illetve bizonyos hashajtó hatású gyógyszerek is.

Gyakran antibiotikumos terápia kísérőjeként alakul ki hasmenés, ilyenkor ugyanis az alkalmazott antibiotikum nemcsak a kórokozó baktériumokat, hanem részben a bélflóra hasznos baktériumait is elpusztítja. A hasmenés hátterében emésztési, felszívódási zavar is állhat, ide sorolható például a laktóz- vagy a fruktózintolerancia, illetve az epe és a hasnyálmirigy működési zavarai. Továbbá szintén hasmenést eredményezhetnek a bélrendszer különböző gyulladásos megbetegedései, illetve fokozott érzékenysége is.

A hasmenés eredetének ismerete a választott terápia szempontjából jelentőséggel bír. A forgalomban levő, patikában kapható hasfogó készítmények hatóanyagai különböző módokon fejtik ki hatásukat, így javallatuk is a hasmenés különböző eredetű formáinak megfelelően más és más.

Mivel ezek a készítmények jobbára vény nélkül kaphatók a gyógyszertárakban, a gyógyszerválasztás joga a betegre helyeződik. A továbbiakban e választás megkönnyítését célozzuk meg, és bemutatjuk, hogy melyik típusú hasfogó készítményt mikor érdemes alkalmazni.


Csökkentheti a férfiak depresszív tüneteit a tesztoszteron

2019. január 13.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA tesztoszteronkezelés csökkentheti a depressziós tüneteket a férfiaknál – állapította meg egy svájci, német és svéd tudósokból álló kutatócsoport.

Vizsgálataik során a nemi hormon jóval hatékonyabbnak bizonyult, mint a placebo. Eredményeikről a JAMA Psychiatry című szaklapban számoltak be. A tesztoszteronszint befolyásolja a hangulatot és szerepet játszhat a depresszió elleni kezelésben. Erre már több tanulmány és állatkísérlet utalt.

Andreas Walther, a Zürichi Egyetem tudósa és csoportja azt kutatta, hogy vajon a férfihormon csökkentheti-e a depresszió tüneteit.

A kutatók a témában végzett 27, összesen 1890 férfi résztvevővel végzett tanulmány eredményeit vonta össze és elemezte. Ezek szerint a tesztoszteron lényegesen erőteljesebben csökkentette a depresszív tüneteket, mint a placebók. Különösen hatékony volt a nagy dózisú adagolás azoknál a férfiaknál, akiknél a depresszív tünetek konstansnak mutatkoztak – írták a tudósok.


(Ne) írasson fel antibiotikumot az orvossal?

2018. december 29.

Fotók: pixabay.comAmikor a fiam kisgyermekként köhögött, lázas, taknyos volt, mindig adtam neki antibiotikumot. Ha kellett, évente többször is. Mindig tartottam otthon egy doboz antibiotikumot, és ha úgy láttam, hogy kezdődik a köhögés, már adagoltam is neki. Szegény unokámnak bezzeg hiába folyik az orra és köhög! – nem akar felírni az orvosa antibiotikumot, a menyem pedig nem kéri arra a gyermekorvost, hogy írjon fel…”

Amikor a XX. században az antibiotikumok az emberiség szolgálatába álltak, úgy tűnt, hogy sikerül felvenni a versenyt a baktériumokkal. Számos olyan betegség vált gyógyíthatóvá, amely korábban gyakran halálos kimenetelű volt. Az emberiség fellélegezhetett. A XX. század végére általánossá vált az, hogy az orvos a baktériumok okozta fertőzések kezelésére antibiotikumot rendel.

Sajnos, túlságosan is általánossá… és sok esetben indokolatlanul kerültek felírásra az antibiotikumok. Nem gondolva arra, hogy a gyakori antibiotikum-szedés a baktériumok „okosodásához”, ellenálló képességének fejlődéséhez vezet, és keveset tudva arról, hogy az antibiotikumok szedése hosszú távon milyen kockázatokkal járhat a beteg számára, az orvosok túl sok antibiotikumos receptet írtak fel.

Mindezt a baktériumok sem hagyták válasz nélkül: biológiai„manőverekkel”többé-kevésbé ellenállóvá tették magukat az antibiotikumokkal szemben. Ennek eredményeként ma már sok a rezisztens baktérium, amelyek nem reagálnak a gyógyszerekre. A kórházban kezelt betegek, a műtéten vagy transzplantáción átesettek számára ez hatalmas veszélyforrást jelent.

Napjainkra bebizonyosodott az is, hogy az antibiotikumok szedése nemcsak a szervezetben élő kórokozó baktériumokat pusztítja el, hanem az antibiotikum-kúrának – válogatás nélkül – áldozatul esnek a jótékony baktériumok is.

Antibiotikum-adagolást követően megcsappan a bélflórában, a hüvelyflórában és a szervezet legkülönfélébb részein a jótékony baktériumok száma, felborul a bakteriális flórák törékeny egyensúlya, aminek súlyos következményei lehetnek. Az antibiotikumok szedését követően rövid időn belül fellépő hasmenés, puffadás éppúgy a felborult bakteriális flóra rovására írható, mint a nőknél viszonylag gyakran kialakuló bakteriális vagy gombás hüvelyfertőzés.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...60