Információk, érdekességek

Hogyan hat a zene az agyműködésre?

2021. május 05.

Az ókori Görögországban éppúgy, mint a királyi és császári udvarokban Európában, a zene és a tánc szerves részét képezte az oktatásnak. Egyenrangú helyet foglalt el pl. a matematikával vagy a retorikával. A napjainkban folyó neurológiai kutatások is megerősítik a zene alapvető fontosságát az oktatásban. Egyúttal hangsúlyozzák a zenetanulás, zenehallgatás agyműködésre gyakorolt pozitív hatását és előnyeit egy életen át.

A fotó illusztráció: pixabay.comA zenét úgy kellene tanulni az iskolában, mint az irodalmat, biológiát, matematikát – mondta egy neves zongorista-karmester, aki elképzeléséhez híven kb. 15 éve létrehozta az első „zenekertet” gyermekeknek.  Célja nem a jövő virtuózainak megtalálása volt, hanem egyszerűen az, hogy különféle háttérrel rendelkező gyermekeknek lehetővé tegye a fejlődést a zene segítségével. A 90-es évek óta egyéb törekvések, tanulmányok sora mutatta ki a zenének az agyműködésre és többek közt a tanulásra gyakorolt pozitív hatását. 

 Átitatódás a zenével már az élet első hónapjaitól kezdve

Ritmusa, hangsúlyozása, hanglejtése alapján tanuljuk meg anyanyelvünket. Így a zene világában való elmélyülés már kisgyermekkortól jótékony hatású. Egy kanadai tanulmány nemrégiben rámutatott, hogy a korai találkozás a zenével (már 6 hónapos kortól) az agykérgi sejtjek jobb szinkron aktivitását eredményezi. Intenzívebb anya-gyermek kommunikációt von maga után, és elősegíti a szocio-emotív fejlődést – láthatjuk benne az intelligencia kezdeteit. 

Az érzelem és az öröm a memória legjobb stimulálói (beérkező ingerei). Márpedig a zene bőségesen kiválthatja mindkettőt. A zenélés vagy a zenehallgatás egyúttal „feldobja” az agyat a dopamin, oxitocin,és szerotonin termelésének stimulálásával, melyek többek közt a jóllétért, az érzelmi kötődésért és a motivációért felelős neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok).

A gyakorlatban

Rendszeresen játsszunk le különféle zenét gyermekeinknek, tanuljunk velük mondókákat, ösztönözzük őket arra, hogy énekeljenek, táncoljanak együtt a zenére.

A szellemi képességek stimulálása

Az 1990-es években többek közt egy kaliforniai kutatócsoport tanulmányozta az ún. Mozart-hatást, mely szerint a komponista zseni zenéje pozitívan hat az értelmi fejlődésre. A kutatás eredménye szerint a nagy salzburgi zeneszerző zenéjének hallgatása után a vizsgált kamaszok jobban teljesítettek a térbeli intelligencia tesztekben. A Mozart-effektus létrejöttekor egyébként nagy lelkesedést váltott ki, volt, ahol a csecsemőket Mozart szonátáira etették.

Azóta úgy tűnik, hogy nem Mozart zenéje, hanem általában a zene növeli a kognitív képességeket, és többek közt javítja a tanulási képességet. A felmérések ugyanis azt mutatták, hogy akár gyermekről, akár tinédzserről van szó, ha az bármilyen zenei tevékenységben vesz részt (pl. zenehallgatás, kórusban, zenekarban közreműködés), a vizsgálódások  szerint javul az iskolai eredménye. 

Egyes tanulmányok, amelyek összehasonlítják a zenét más tevékenységekkel (plasztikus művészetek, sport, színház stb.) a zene egyértelmű fölényét hangsúlyozzák az egyes intellektuális képességek fejlesztése terén. 

Ha a zenehallgatás hasznosnak ismerhető el, akkor egy hangszeren való játszás vagy az éneklés még erőteljesebben növelheti az intellektuális képességeket (pl. örömre való képesség, figyelem képessége, érzelmek kezelése stb.).


Alvássegítő praktikák kicsiknek és nagyoknak

2021. április 28.

Egy kialvatlan felnőtt erőtlenebb, türelmetlenebb, kevésbé tud jól teljesíteni és nehezebben összpontosít, mint hogyha rendesen kipihente volna magát. Pontosan ugyanez igaz a gyerekekre is!

Mi lesz, ha (sűrűn) nem alussza ki magát a gyerek?

Mennyi alvás szükséges?
Újszülött (0-2 hónap): 12-18 óra
Csecsemő (3-11 hónap): 14-15 óra
Kisgyermek (1-3 év): 12-14 óra
Óvodás (3-5 év): 11-13 óra
Kisiskolás (6-10 év): 10-11 óra
Tinédzser (10-17 év): 8,5-9,25 óra
Felnőtt: 7-9 óra
  • Fáradtabb, erőtlenebb, gyengébb lesz.
  • Nyűgösebb, türelmetlenebb, dekoncentráltabb lesz.
  • Kevésbé tud jól teljesíteni, tanulni, rosszabb lesz a memóriája.
  • Immunrendszerének védekezőképessége romlik, könnyebben betegszik meg.
  • Testsúlya is növekedhet.

Alvássegítő praktikák

Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű alvás és az is, hogy ez az alvás nyugodt, pihentető legyen. Szülőként feltétlenül szükséges, hogy kialakítsuk a gyerek helyes alvási szokásait, ez ugyanis kihat a teljes jelenlegi életére és a későbbiekben a felnőttkori életére is. Az alábbi alvássegítő praktikák segítségünkre lehetnek, persze csak akkor, ha mi magunk is igyekszünk példát mutatni a gyereknek.

1. Az állandó lefekvési idő betartatása

Minden nap közel azonos időben feküdjön le a gyerek és keljen fel, a lefekvés előtti tevékenységek (pl.: vacsora, fürdés, mese, villanyoltás) pedig megszokott módon kövessék egymást. Alakítsunk ki egy rendszert és következetesen, határozottan igazodjunk hozzá.

2. A technikai eszközök kiiktatása (TV, telefon, számítógép, tablet, stb.)

Ezek érdekessége, izgalmassága háttérbe szoríthatja az alvás fontosságát, ezért semmi keresnivalójuk az ágy körül, lefekvési időben.

3. A fény kiiktatása

Sötétítsünk be a szobában, amennyire csak lehet, hiszen az utcafénye is zavarhatja a gyerek alvását (akárcsak a technikai eszközök zavaró fénye).


Lelki egészség kicsiknek és nagyoknak

2021. április 24.

Manapság nagyon divatos az egészségről beszélgetni. Mindenki figyel – vagy legalábbis nagyon sokan-, hogy megfelelő ételt fogyasszon, alternatív élelmiszereket vásároljon, sportoljon, ne vigyen felesleges káros anyagokat a szervezetébe, ne kelljen gyógyszert szedni, hanem természetes anyagokkal gyógyulni.

Fotó: gettyimages.comÉs ezek tényleg jó dolgok, főleg, ha nem esnek végletekbe: a sportosságból nem lesz túlzott megfelelési vágy a minél extrémebb, minél nehezebb edzésterv megvalósítására, vagy a káros anyagok elkerüléséből túlzott félelem a nem bio, nem teljesen ellenőrzött étel kapcsán. Sok figyelem vetül ezekre, és sokan beszélgetünk a testünk egészségéről, még akkor is, ha kevesebb energia jut a megvalósításra. De mennyit gondolkodunk azon, hogy hogyan lehet a mentálhigiénénket, a lelki, pszichés egészségünket fejleszteni, fenntartani? Vagy egyáltalán észre vesszük-e, ha valami gond van a mentálhigiénékkel? Mert a gyakorlatban azt kell látnunk, hogy nagyon is kihat nemcsak a jól-létünkre, hanem kapcsolatainkra, teljesítményünkre, hangulatunkra is.

Mi is az a mentálhigiéné?

Olyan tényezőkre kell figyelni ehhez, ami a belső világunkkal, személyiségünkkel, lelki állapotunkkal kapcsolatos. A mindennapi élet során mindenkit ér valamennyi bosszúság, stressz. Mindenkinek kell problémákat megoldani, konfliktusokat kezelni. Lehet ez munkahelyi helyzet, mikor időre kell leadni valamit, vagy egyszerűen az utcán valaki belénk szalad, vagy otthon a gyermekünk nagyon nyűgös, vagy csak levert valamit és már megint fel kell mosni…mindegy, hogy milyen feszültség az, ami számunkra nehéz, de észre kell venni, hogy kiegyensúlyozottságunk, boldogságérzésünk lankadni kezd, mint ahogy a testünk is lankadni kezd, ha éhes, szomjas, fáradt.

A lelki fáradtság jelei

A mentális, lelki fáradságunk inkább abban nyilvánul meg – a kiábrándultság, lelki fáradtság, elkeseredettség érzésén túl -, hogy még nehezebben vesszük az akadályokat, és még feszültebbek leszünk, könnyebben ki tudnak hozni a sodrunkból, vagy nincs kedvünk más emberekkel, gyerekeinkkel időt tölteni. Ilyenkor képesek vagyunk elveszíteni az érdeklődésünket, motivációnkat, érzékenységünket más emberek iránt. A felszínen elképzelhető, hogy azt a látszatot tudjuk tartani, hogy törődünk más emberekkel, de belül úgy érezzük, hogy ehhez nagy erőfeszítés kell, nem megy úgy, mint régen, és különben is borzasztó terhes másokkal foglalkozni, még ha szeretnénk is.

Persze a mentálihigiénénk állapota sokféle lehet, és a jó-rossz végleteken túl széles skálán mozog, de érdemes napi szinten figyelni, hogy éppen hogyan is állunk.

Legyen “rendben” a szülő is

A megfelelő testi-lelki fejlődéshez, érzelmi biztonsághoz a gyerekeknek kiegyensúlyozott szülőkre van szükségük. Persze ingadozik a hangulatunk, lelki egészségünk, ugyanúgy, ahogy a fáradságunk, éhségünk is. De észre kell venniük, mikor van szükségük töltekezésre. Ha csökken a kiegyensúlyozottság, lelki jól-lét, akkor egyre kevésbé tudják megadni gyermekeiknek azt az örömöt, támaszt, amit egyébként tényleg szeretnének nekik biztosítani. Ilyenkor a saját igényeiket is bele kell venni a napi teendőkbe, még akkor is, ha ideiglenesen ez még egy kicsit eltávolítja önöket gyermeküktől. Viszont leeresztve, frusztráltan maximum mellettük tudnak lenni, de nem velük. Érzelmileg felkészülve viszont a kevesebb idő is minőségi lehet. Ezért is fontos a saját lelki állapotukkal, belső egyensúlyukkal foglalkozni, bármi is az, amivel ezt tölteni tudják. Ráadásul ezzel példát mutatnak arra, hogyan tudják majd ők is figyelembe venni saját lelki állapotukat, feltöltöttségüket, mentálhigiénéjüket a hétköznapi életben.


Fokozott mentális terhelés – újkori csapás? (1. rész)

2021. április 21.

Fotó: pixabay.com

A Covid–19-járvány okozta bezártság és az átmeneti otthoni munkavégzés (home office) térnyerése miatt a fokozott mentális terhelés újra sokat hallat magáról. Természetesen számos egyéb ok is közrejátszik benne, ezért nem árt többet megtudni erről az „újkori csapásnak” is nevezhető jelenségről. És arról, hogyan lehet kikerülni belőle….

Napjainkban a fokozott mentális terhelés a „mindig több “következményeként jelenik meg, szakmai és magánéleti szinten egyaránt. Ennek oka főként a túlzott információ-áramlás és az elvárt produktivitás (zsúfolt munkatervek), továbbá az egyének ebből fakadó túlmunkája. Hiszen különböző tevékenységek sokaságán kell gondolkodniuk, és azokat azonnal kezelniük. – mondják a szakemberek.

Ez azonban korántsem elszigetelt jelenség. Pl. a franciaországi Ipsos Intézet egyik felmérése szerint a probléma manapság csaknem minden ötödik franciát érint. Annál is inkább nő a mentális túlterheltség mértéke, mivel a 2020-as év elmosta a lehetőségek határait: bezártság, home office széles körben, otthoni távoktatás… mind-mind növelte a szellemi terheket összességükben. Amellett egy másik francia felmérésen alapuló tanulmány kimutatta, hogy a bezártság miatt a nők 42%-a dolgozott otthon távmunkában, a lakás egyik közös helyiségében, szemben a férfiak 26% ával.

A munka és a magánélet összeegyeztetésére szakosodott edzők (coach-ok) szerint a járvány okozta válság, a szorongást kiváltó körülmények miatt, sokszorosára növelte a kezelendő szempontok számát. Újra kellett szervezni a mindennapjainkat, és a mentális felépüléshez szükséges kikapcsolódási lehetőségeinket (sportolás, társadalmi kapcsolatok stb.) …) a Covid érkezése befolyásolta. Ez együttesen hatással volt az alapvető, stresszes szorongás mellett egyfajta kimerültségre is, amely aláássa a további mentális terhek befogadásának képességét is.

A jelenlegi helyzetben sokunknak úgy tűnik, hogy folytonosan mindenre és mindenkire gondolnunk kell, anélkül, hogy valaha is sikerülne igazán kiszakadni ebből a körforgásból.  A fokozott mentális terhelés most több, egymásra ható „univerzum” együttélésének felel meg. Azaz a szakmai és magánéleti, fokozódó kényszerek keverékének, vagy annak a ténynek, hogy dolgoznunk kell az egyik téren, miközben a másikon számos más feladatot is el kell látnunk.


A reggeli és a délutáni sport előrébb állítja a biológiai órát

2021. április 16.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA sport megváltoztathatja az emberi test biológia óráját, a változás iránya és mértéke a sportolás időpontjától függ – állapította meg egy kutatás.

A The Journal of Physiology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a sportolás csökkenti a jetlag, az éjszakai műszak és más, a test belső biológiai óráját megzavaró hatásokat.

A cirkadián ritmus, a napi biológiai óra az a 24 órás ciklus, amely számos fiziológiai folyamatot szabályoz, például az alvás és a táplálkozás ritmusát. Ezt a belső órát számos tényező befolyásolja, például a fény és az időjelzések.

A sportolásról eddig is ismert volt, hogy befolyásolja a cirkadián órát, a hatásról azonban keveset tudni.

A tanulmány szerint a reggel 7 órakor és a délután 1 és 4 óra között végzett sport korábbra állítja a biológiai órát, az este 7 és 10 óra között végzett testmozgás pedig késlelteti – ismertette az Eurekalert tudományos hírportál.

A hajnali 1 és 4 óra között és a délelőtt 10 órakor végzett sportnak azonban kevés hatása volt a biológiai órára.

A Kaliforniai Egyetem, a San Diegó-i Egyetem és az Arizonai Egyetem kutatói 101 résztvevő biológiai óráját követték figyelemmel sportolás után, 5 és fél napon keresztül. A résztvevők alapjáratú biológiai óráját 90 percenként vett vizeletminták alapján határozták meg. Ebből megállapították, mikor emelkedik a melatoninszint és mikor éri el csúcspontját.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...181