Információk, érdekességek
Lelki töltődés madárdallal
2025. július 12.
Amióta hét ágra süt a nap és meleg van, azt vettem észre, hogy akárhányszor madárcsicsergést hallok, gondolkodás nélkül megállok egy pillanatra, és minden figyelmemet a hangra összpontosítom. „Beszívom” a füttyszót. Nem ritkán még el is mosolyodok tőle – ösztönösen.
Így hat rám a madárdal, amit városi emberként különösen értékelek a budapesti „betondzsungelen” áthaladva. Nem csak én derülök fel egy pillanat alatt a madárszótól. Eszembe jutott egy kedves ismerősöm története, aki a Covid-világjárvány alatt a városi kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként. Talán nem is kell magyarázni, hogy miért, de hatalmas stresszt élt meg a munkájában akkoriban. Az segítette őt a mindennapokban, hogy a dolgozói pihenőben megpihent pár szabad percében, ami hogy, hogynem, madárdaltól volt hangos. Az a pár perc aranyat ért számára, a madarak éneke feltöltötte, megnyugtatta, sőt furcsán reménytelivé is tette őt. Később derült ki számára, hogy nem a környékbeli parkban lakó madarak énekét hallotta, hanem a kórház rádiójából szólt a madárfütty: az igazgatóság azt gondolta, hogy ez jól fog esni az egészségügyi dolgozóknak abban a különösen embert próbáló időszakban. És milyen igazuk volt! Elgondolkodtatott ez a történet, és a saját tapasztalatom.
Vajon tényleg ekkora hatással lenne a pszichés jóllétünkre, hangulatunkra a madarak éneke?
Olyannyira, hogy egy ilyen világszintű krízis alatt tulajdonképpen pszichológiai beavatkozásként használják a stresszes és a kimerült egészségügyi dolgozók számára?
Persze, azt ma már tudjuk, hogy a természetben eltöltött idő jelentősen hozzájárul a testi-lelki egészségünkhöz is (pl. növeli a boldogságérzetet, javítja az alvásunkat, csökkenti a vérnyomásunkat és még sorolhatnánk). De vajon tényleg az is ekkora hatással van ránk, ha ki se tesszük a lábunkat az erdőbe, ám az ablakon kidugva a fejünket hallgatjuk a fekete rigó énekét?
Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek
2025. július 10.
Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.
Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek
Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.
A tiszta környezet csökkenti a hiányzást és erősíti a pszichés biztonságérzetet
2025. július 05.
A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem a dolgozói jóllétet és a versenyképességet befolyásoló tényező. Szakértőnk szerint a rendszeres fertőtlenítés, a portalanított környezet és a rendezettség kézzelfogható hatással van a munkavállalók egészségére és pszichés biztonságérzetére. Egy tiszta irodai tér motiválólag hat, erősíti a munkáltató iránti bizalmat, és hozzájárul a cég külső jó megítéléséhez is.
„A munkahelyi higiénia ma már nem pusztán esztétikai kérdés, hanem versenyképességi szempont, dolgozói jóllétet befolyásoló tényező, sőt, sok esetben stratégiai befektetés” – véli Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a pandémia után a takarítás szerepe gyökeresen átalakult: ami korábban egy csendes háttérfolyamat volt, mára a bizalom, a biztonság és a professzionalizmus szimbóluma lett.
De miért is érdemes többet költeni rá, miért fordítanak ma már a cégvezetők is komolyabb figyelmet a takarítás minőségére? A válasz valójában egyszerű és sokszorosan megtérül: a professzionális, rendszeres takarítás kézzelfogható hatással van a munkavégzés hatékonyságára, a dolgozók egészségi állapotára és lelki közérzetére, valamint arra az élményre is, amit az ügyfelek az irodákba belépve a céggel kapcsolatban átélnek.
A higiénia mint bizalom- és motivációépítő erő
„Egy tiszta iroda nemcsak szebb, hanem sokkal egészségesebb is. A portalanított környezet, a megfelelően tisztított szellőzőrendszerek és a gyakran fertőtlenített felületek miatt kevesebb a megbetegedés, így kevesebb a betegszabadság is. Ez pedig közvetlenül hat a produktivitásra” – magyarázta Hidvégi Norbert, a HW Solutions ügyvezetője.
A higiénia azonban nemcsak fizikai biztonságot ad. Egy rendezett, jól karbantartott munkakörnyezet pszichológiai biztonságot is nyújt. Segít a stressz csökkentésében, a kiszámíthatóság érzésének fenntartásában, és megerősíti azt a benyomást is, hogy a munkáltató törődik a kollégákkal.
„A munkavállalók sokkal motiváltabbak egy olyan környezetben, ahol látszik, hogy fontos a tisztaság. Ez nemcsak az egészségről szól, hanem arról is, hogy a munkáltató felelősséget vállal az emberekért. Ezt mindenki megérzi” – tette hozzá a szakértő.
Nem múlik a nyakmerevség? Fontos az orvosi kivizsgálás
2025. július 03.
A nyaki merevség általában egy egyszerű „elalvás” miatt alakul ki, de ha az állapot tartósan fennáll, az jelentősen rányomja a bélyegét a hétköznapokra, különösen, ha más tünetek, például váll- vagy fejfájás is társulnak mellé. Dr. Csengei Gábor PhD, a Fájdalomközpont – Prima Medica reumatológusa azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel orvoshoz kell fordulni.
A merev nyak az autóvezetésben is akadályozhat
A nyakmerevség jellegzetes tünete a fájdalom és nyak mozgatásának nehézsége, amely főként a fej oldalra fordításkor jelentkezik. Néha a nyak olyan merevvé válhat, hogy csak a teljes test elfordításával tudunk oldalra nézni. Igen gyakran jelentkezik ez a panasz reggel, felkelés után, ám egyes esetekben egész nap fennmarad a merevség. Máskor konkrét mozdulathoz köthető a fájdalom, amikor mintegy „meghúzzuk” a nyakunkat. Elképzelhető, hogy a nyaki probléma az oka a fejfájásnak, váll- és karfájdalomnak is.
– A nyaki merevséggel járó fájdalom az egészen enyhétől a komoly, éles, kínzó érzésig terjedhet. Különösen oldalra fordításnál nyilallhat bele a fájdalom a testrészbe, ami adott esetben lehetetlenné teszi az olyan mindennapos tevékenységeket, mint például az autóvezetés.
Izomfeszülés és gerincprobléma is okozhatja
- A nyakmerevség leggyakoribb oka a rándulás. Különösen a lapockaemelő izom hajlamos a sérülésre, amely összekapcsolja a nyaki gerincet a vállal. Ez az izom számos, hétköznapi tevékenység során megrándulhat, terhelődhet. Ilyen lehet például a rossz pozícióban történő alvás, a sportsérülés, amikor hirtelen behatásra oldalra csapódik a fej, vagy éppen a tartós, helytelen nyakpozíció, jellemzően számítógép- vagy mobiltelefon-használat kapcsán. Az is gyakori eset, hogy a tartós stressz miatti izomfeszültség okozza a nyak merevségét is – foglalja össze a tudnivalókat Csengei doktor.
Ha úgy érzed, valami nem oké, egy beszélgetés is sokat számíthat
2025. június 28.
Vannak időszakok, amikor egyszerűen nem érezzük jól magunkat a bőrünkben. Lehet, hogy nehezebben kelünk fel reggel, nincs kedvünk a korábban szeretett dolgokhoz vagy csak azt érezzük, hogy „valami nem stimmel”. Ilyenkor gyakran elég lenne egy nyugodt, ítéletmentes beszélgetés, valakivel, aki figyel, nem tanácsot oszt, hanem valóban ott van.
Nem kell megvárni, amíg “összedől a világ”!
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy pszichológushoz csak akkor „illik” fordulni, ha valaki már a teljes összeomlás szélén áll. Pedig a lelki problémák ritkán egyik napról a másikra jelentkeznek. Gyakran alattomosan, lassan épülnek fel bennünk: egyre gyakoribb a rosszkedv, eltűnik az öröm, nehezebben kelünk fel reggel, fáradtabbak vagyunk napközben és nem érdekel már, ami régen boldoggá tett.
Az ilyen „apró”, de visszatérő jelek sokszor figyelmeztetnek arra, hogy valami nincs rendben és, hogy érdemes lehet segítséget kérni, mielőtt a lelki teher teljesen maga alá temet. A depresszió nem mindig drámai, hangos vagy látványos. Sokszor csendben lopakodik be, észrevétlenül rontja meg a mindennapokat, míg végül úgy érezzük, hogy nem vagyunk többé önmagunk.
Mit adhat egy pszichológus, amit más nem?
A barátaink, családtagjaink sokat jelenthetnek, de egy pszichológus más típusú támogatást nyújt. Nincs előítélet, nem halmoz el tanácsokkal, nincs „én is így voltam vele”. Van helyette figyelem, elfogadás és szakértelem. Segít kimondani azt, amit eddig csak forgattál a fejedben. Tükröt tart, hogy tisztábban lásd magad és az érzéseidet. Nem oldja meg helyetted a problémákat, de együtt elindul veled egy úton – a megértés, az elfogadás és a változás útján.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...238