Információk, érdekességek

Rákkockázatot jelent a menopauzális hormonterápia

2019. szeptember 19.

Több mint tíz évvel a kezelés befejezését követően is fokozott a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik a menopauza tüneteinek enyhítésére alkalmazott hormonterápián esnek át – derült ki egy nagyszabású tanulmányból, amely szerint a kockázat mértéke kétszerese az eddig gondoltnak.

Fotó: 123rf.comAz Oxfordi Egyetem kutatói 58 tanulmány adatait elemezték. A vizsgálatokba bevont több mint 108 ezer nő mindegyikénél kialakult az emlőrák – olvasható a BBC News honlapján.

A tabletta, gél, tapasz és hüvelykrém formájában is elérhető menopauzális hormonterápia (MHT) a hiányzó hormonok pótlásával enyhíti a változókor tüneteit. Különböző hormonokat tartalmazhat: néhányuk csupán ösztrogént, mások progesztint (szintetikus progeszteron) is.

A menopauzális hormonterápia és a mellrák kockázata közötti kapcsolat már régóta ismert. A The Lancet című orvostudományi lapban megjelent mostani tanulmányból azonban az is kiderült, hogy a mellrák fokozott kockázata még több mint egy évtizeddel a kezelés befejezését követően is fennáll.

Az eredmények szerint a terápia bármely életkorban, valamint szinte minden formájában – tabletta, gél és tapasz – alkalmazva növeli az emlődaganat kockázatát. A hüvelyen keresztül alkalmazott ösztrogénterápia ugyanakkor nem növeli a kockázatot, mivel a terápiás hormonok ilyenkor nem érik el a véráramot.


Közösségben könnyebb elkapni a fertőzéseket

2019. szeptember 12.

Fotó: istock

Az iskolakezdés stresszt jelent a gyermekek szervezetének és a közösségbe kerüléssel megnő a fertőzéses megbetegedésekre való fogékonyságuk – mondta a Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem I-es számú Gyermekgyógyászati Klinikájának adjunktusa.

A gyermekorvos szerint a pedagógusok azzal tehetnek sokat, ha a szünetekben gyakran szabad levegőre viszik a gyerekeket, az osztálytermeket pedig rendszeresen szellőztetik. A szülők pedig az egészséges életmód és étkezés biztosításával tehetnek a legtöbbet gyermekük immunrendszerének erősítéséért – tette hozzá. Egyúttal szólt arról is, hogy a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni.

Cseh Áron felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyerekek gyakori fertőzéses eredetű felső légúti megbetegedése egyáltalán nem jelent kórós állapotot, ha más komolyabb tünet nem kapcsolódik hozzá. Példaként említette, hogy az óvodáskorúak esetében az évi 10-12 “lázas epizód” teljesen normálisnak tekinthető, egyúttal ezek a megbetegedések az immunrendszer érésének sajátos módját is jelentik.

Kóros tüneteknek azt kell tekinteni a gyermekorvos szerint, amikor például a gyerek súlygyarapodása, idegrendszerének fejlődése elmarad a kortársaiétól. Ezek az immunzavarok azonban nagyon ritkák – mondta.


5 dolog, amit érdemes tudni a nyugalmi és a terheléses EKG-ról

2019. szeptember 07.

Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Fotó: 123rf.comA nyugalmi EKG a szív elektromos tevékenységét ábrázolja

Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra. Ez a diagnosztikai módszer a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzéséről, ingervezetéséről, esetleges károsodásáról, a szívritmuszavarokról nyújt képet. Információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Ezen kívül alkalmazható a nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezésére is. Ezen lehetőségek miatt ez a vizsgálat nagyon fontos része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

A 12 elvezetéses nyugalmi EKG nyújtja a legpontosabb képet

Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék görbék formájában ábrázol a papíron. Jelenleg a 12 elvezetéses EKG-t érdemes alkalmazni egy komolyabb kivizsgáláshoz, ugyanis ezzel a módszerrel lehet a lehető legpontosabb képet kapni a szív aktuális állapotáról.

A nyugalmi EKG teljesen fájdalommentes, egyszerű vizsgálat, amely során a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira  fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Ügyelni csupán a vizsgálat közbeni nyugalomra kell, mert az idegesség, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.


Gyakoribb, mint hittük: a félelmetes pánikbetegség

2019. szeptember 06.

Magyarországon a népesség 5-7 százalékának vannak pánikszerű rosszullétei, a nők között 2-3-szor gyakoribb a betegség, mint férfiaknál, legtöbbször fiatal felnőttkorban kezdődik. A pániktünetek ijesztőek, legtöbbször váratlanul jelentkeznek, általában 15-30 percig tartanak, gyakran úgy érzik a betegek, hogy életveszélyes állapotba kerültek.  

Mikor beszélünk pánikbetegségről?

A pánikroham tünetei lehetnek többek között: izzadás, szapora szívverés, remegés, fulladásérzés, mellkasi fájdalom, gombócérzés a torokban, hányinger, szédülés, ájulásérzés, zsibbadásérzés, hőhullámok. A fenti tünetek közül legalább 3-4 jelentkezik egy rosszullét során.

A roham során a beteg elvesztheti a realitásérzékét, tart a megőrüléstől, szívinfarktustól, intenzív halálfélelme van. A rosszullétek hirtelen, látszólag ok nélkül, a szokásos tevékenységek közben következnek be, vagy akár este, alvás közben. A definíció szerint, ha egy hónapon belül 3-4 rosszullét jelentkezik, és a közbeeső időben erős félelem alakul ki a rosszullét ismétlődésétől, akkor pánikbetegséget állapítunk meg. Kezeletlen esetben hamar krónikussá válhat a folyamat, megnehezítve a gyógyulás esélyeit.

A pánikbetegség és agorafóbia – kapcsolatgyilkos, életminőségrontó kórképek
Van, akit „elfog a pánik”, ha autóbuszra kell szállni, bevásárlóközpontba menni vagy akár egy moziba beülni. Így nem jár oda vagy csak kísérővel, mert attól fél, hogy rosszul lesz, illetve kellemetlen helyzetbe kerül emiatt. Előbb-utóbb beszűkül az élettere, ami életminősége romlásához vezet és rontja hozzátartozóihoz, barátaihoz fűződő kapcsolatait.

Agorafóbia: tünetcsoport, amikor a beteg iszonyodik a tömegtől, nyílt terektől
Az agorafóbia önálló kórképként is megjelenhet, de az esetek többségében pánikbetegséggel társul – magyarázta dr. Kovács Attila, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Tanszék pszichiátere az EgészségCentrum magazinnak, majd így folytatta: – A szorongásos betegségek csoportjába tartoznak a pánikbetegségen kívül a különböző simplex fóbiák (például póktól, kígyótól, bezártságtól való túlzott félelem), szociális fóbia (szerepléstől, mások általi negatív megítéléstől való irreális félelem), akut és krónikus stressz-zavarok.


Miért használjon csúcsáramlás mérőt asztma esetén?

2019. szeptember 05.

Fotó: 123rf.comAz egyik módja annak, hogy a tüdőgyógyász felmérje az asztmás betegnél  a tüdő jelenlegi állapotát,  az úgynevezett kilégzési csúcsáramlásnak, azaz a PEF (peak expiratory flow) értéknek a megmérése. A mérés egy kis műanyag eszközzel, a csúcsáramlás mérővel történik. Otthon is gyorsan elvégezhető, így a beteg is bármikor tájékozódhat saját állapotáról. Arról, hogy mit mutat a kapott eredmény és miért fontos ez asztma esetén, dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.

Mit mér a csúcsáramlás mérő?

Lemérhető, hogy a beteg milyen sebességgel képes kifújni a levegőt. A kilélegzett levegő sebessége összefügg az asztmára jellemző hörgő szűkület mértékével. A kilégzési csúcsáramlás az erőltetett kilégzés során az első 10 milliszekundumban mért maximális áramlás.

Hogyan végezzük a mérést?

Vegyünk egy mély levegőt, és fújjuk ki az eszközbe, amilyen erősen csak tudjuk. A kifújást követően a készülék számozott skálájáról pontosan le tudjuk olvasni a PEF értéket liter/perc-ben kifejezve.

Mihez kezdjünk a kapott adatokkal?

Az asztmás betegek naplószerűen követhetik állapotuk változását a reggeli és az esti értékek mérések segítségével. Az egy napon belül észlelt jelentős, több mint 20%-os ingadozás asztmás állapotromlást jelez.

„A “kell” érték a szakrendelőben végzett légzésfunkció során kiderül, de néhány hétig történő rendszeres méréssel is meghatározható a legjobb személyes érték, amihez a későbbiekben viszonyítani kell az aktuális eredményt.”


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...166