Információk, érdekességek

Bőrkiütéseim vannak, mi okozhatja?

2019. január 21.

A bőrön időnként megjelenő kiütéseknek számtalan oka lehet, nem véletlen, hogy ez a leggyakoribb panasz, amivel bőrgyógyászhoz fordulunk. Szerencsére ma már rendelkezésre áll egy olyan komplex vizsgálat, melynek segítségével rövid időn belül meghatározható a tüneteket kiváltó ok.

Nyáron a klór miatt is sokan szenvednek
Nem valódi allergiáról, hanem fokozott érzékenységről – ún. irritatív ekcéma – van szó, ez okozza, hogy a vízben fürdőzés hatására az érintetteknél ekcémaszerű tünetek jelennek meg – magyarázza dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosa. A tünetek az érintkezés helyén jelentkeznek, vörös, viszkető, nedvező hólyagocskák, duzzanat formájában.

Tusfürdők, krémek és fűszerek
Akár elfogyasztva, akár a bőrrel érintkezve bizonyos gyógy- és fűszernövények allergiás tüneteket is okozhatnak. Elfogyasztva, leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, bors és fűszerpaprika gyomor-és bélrendszeri tüneteket okoz, de bőrkiütés is jelentkezhet az arra érzékenyeknél. A kozmetikumokban illatanyagként alkalmazott gyógy- és fűszernövények csalánkiütést, ekcémát is előidézhetnek.

Lisztérzékenységet is jelezhetnek a bőrtünetek!
A DHD (dermatitisherpetiformis) nevű betegség jele is lehet, ha az erősen viszkető, apró hólyagos kiütések elsősorban a végtagokon, könyök, térdek és a fenék területén jelennek meg csoportosan,  eltűnnek, majd időről-időre visszatérnek. A DHD mellett a betegeknél sokszor tünetmentesen zajlik a bélbolyhok pusztulását okozó lisztérzékenység (másnéven cöliákia). Amennyiben ezt vizsgálatok is igazolják, a bőrtünetek kezeléséhez gluténmentes étrend betartása szükséges.


Mit kell tudni a kanyaróról?

2019. január 17.

A fotók illusztrációk: pixabay.com

Bár a védőoltásoknak hála, manapság hazánkban már alig fordul elő, a kanyaró (latinul morbilli) veszélyes betegség, amely a fejlődő világban gyermekek tízezreinek haláláért felelős.

A kanyaró rendkívül fertőző: a nem oltottak között járványszerűen terjed, és egy fertőzött egész iskolai osztályokat betegíthet meg, mint ahogyan egy alkalommal egy Salzburg környéki járvány esetén is történt. Általában szövődmény nélkül gyógyul, de minden ezredik esetben halálhoz vezethet. A halálozás különösen a harmadik világban magas, ahol elsősorban az alultápláltság miatt elérheti a 10%-ot. Ennél is magasabb, 30% körüli az AIDS-es betegekben. A kanyarós megbetegedés rendszerint az első négy életévben lép fel, de a nem oltottak bármelyik életkorban megbetegedhetnek. Aki egyszer átesett a fertőzésen, egész életére immunissá válik ellene.

MMR-oltás

Mint említettük, a kanyarót meg lehet előzni védőoltással. Erre világszerte az MMR-vakcinát használják, amely három gyengített élő vírust tartalmaz, és a kanyaró mellett a mumpsz és a rubeola ellen is védettséget ad. Az oltás igen jó hatásfokkal biztosít védelmet. Sajnos ennek ellenére az utóbbi években számos fejlett országban, Nyugat-Európában, Izraelben és az USA-ban is kanyarójárványok törtek ki, legutóbb éppen a szomszédos Ausztriában. A járványok oka az, hogy számos szülő – a szövődményektől való félelmében, vagy más okból – nem oltatja be a gyermekét. A sajtóban megjelent téves és tudományosan sohasem bizonyított információ, hogy az MMR-oltás autizmust okoz, az egyik tényezője ennek az oltásellenességnek.

A valóság az, hogy a védőoltás elmaradása, a kanyaró okozta szövődmények – köztük az egyik legfélelmetesebb késői szövődmény, az ún. szubakut szklerotizáló panencephalitis, vagyis az agyvelőgyulladásnak egy krónikus formája, amely néhány év alatt mindig halálhoz vezet – a védőoltás ritka szövődményeinél sokkal veszélyesebb a gyermek számára.

Mi a kanyaró oka?

A kanyarót vírus okozza. A kórokozó az orrba és a garatba kerülve ott megtapad, és köhögés, tüsszentés alkalmával a szabadba kerül, ahol még kb. két órán keresztül életben marad. A szervezetben a vírus szaporodásnak indul, bekerül a légutakba, a tüdőbe és a bőrbe is. Az inkubációs idő – vagyis az az idő, amely alatt a vírus már a szervezetben szaporodik, de tüneteket még nem okoz – 6-21 nap, de általában a 10. nap körül megjelennek az első tünetek. A betegség továbbadásának veszélye a kiütés megjelenése előtt 2-4 nappal és a megjelenés utáni első 5 napon a legnagyobb.


A felfázás tünetei és kezelése

2019. január 10.

Fotók: pixabay.comA húgyhólyag nyálkahártyájának gyulladását nevezzük hólyaghurutnak. Előfordulása az őszi-téli időszakban gyakoribb. A fertőzés leggyakrabban felszálló fertőzés, mivel a kórokozók a húgycsövön át kerülnek a hólyagba, ahol megtelepedve gyulladást hoznak létre.

Jellemzőbb lányoknál, nőknél, mivel rövidebb húgycsővel rendelkeznek, mint a férfiak, így a kórokozók könnyebben feljutnak a húgyhólyagba. A fertőzés leggyakrabban bakteriális eredetű, de vírusos is előfordulhat.

Milyen tünetekkel jár a hólyaghurut?
• sürgető, gyakori vizelési inger
• fájdalmas vizeletürítés
• égő, csípő érzés vizeléskor
• zavaros vizelet
• hőemelkedés is lehetséges
• előfordulhat véres vizelet, láz is

Mikor kell orvoshoz fordulni?
• láz és/vagy véres vizelet
• medencetáji fájdalom fellépésekor
• gyermek, idős vagy terhes kismama
• cukorbetegségben szenvedő beteg, vesebeteg vagy immunszupprimált állapotban lévő páciens
• 1 hónapon belüli húgyúti fertőzés esetén

Tünetek kezelése
• Enyhébb esetekben alkalmazhatók vény nélkül kapható szerek vagy antibiotikum mellé kiegészítésként is.
• Bőséges folyadék fogyasztása javasolt, mivel ennek eredményeképpen a nagyobb mennyiségű vizelet lassítja, gátolja a kórokozók vese felé terjedését, és átmossa a húgyutakat.
• Vannak gyógynövények, amelyek önmagukban tea vagy kapszula formájában is alkalmazhatók.
• Többféle gyógynövényt tartalmazó (ebben megtalálható medveszőlőlevél, párlófű, cickafark, nyírfa, csalán és mezei zsurló kivonata) tinktúra is kapható vény nélkül.


Az éjszakai köhögés okai és kezelése

2019. január 05.

Beteg és a hálótárs számára egyaránt zavaró, ha álmából rendszeresen kellemetlen köhögésre ébred. Az éjszaka folyamán jelentkező köhögés kiváltó okairól és kezeléséről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász nyilatkozott.  

Ne bagatellizálja el a tüneteket!
A köhögés során a légutak a benne levő gyulladásos váladéktól, oda került idegen anyagoktól, portól, gázoktól igyekszik megszabadulni, ezért gyakran jelentkezik légúti fertőzések kísérő tüneteként, akár a fertőzés lezajlását követő hetekben is – magyarázza a sokszor zavaró tünet előnyeit dr. Hidvégi Edit. Bizonyos esetekben súlyosabb betegségek – bronchitis, tüdőgyulladás, COPD, tüdőrák, vagy asztma - kezdeti tünete is lehet, így jelentőségét semmiképp sem szabad lebecsülni. Elhúzódó köhögéses panaszokkal - vagy ha egyéb tünet, például magas láz is társul mellé - mindenképp forduljunk orvoshoz, a kezelés ezután a diagnózis függvényében folytatódhat. Az éjszaka jelentkező köhögés hátterében, kiváltó tényezőként az alábbi panaszok is felmerülhetnek: hátsó garatfali csorgás, reflux, allergia, asztma, vérnyomás csökkentő készítmények szedése, dohányzás.

Az éjszakai köhögés egyéb lehetséges okai
Reflux esetén, fekvő helyzetben a gyomorsav könnyen visszajut a nyelőcsőbe, vagy egészen a garatig, ahol így köhögést idézhet elő. Légúti fertőzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében jelentkezhet hátsó garatfali csorgás: az orrváladék a garat felé távozik, ezáltal köhögésre ingerli a beteget. Az éjszaka folyamán jelentkező köhögésnél mérlegelni kell az allergia lehetőségét is, ilyen esetben leggyakrabban háziporatka, vagy a lakásban tartott háziállat által okozott tünetekre gondolunk – mondja a Tüdőközpont orvosa. Az elhúzódó köhögés az asztma első tünete is lehet, ezért vizsgálatokkal ezt is érdemes kizárni. ACE-gátlók - a vérnyomáscsökkentők egy csoportja - szedése is okozhatja a panaszokat, ilyen esetben érdemes a kezelőorvossal konzultálni a gyógyszer cseréjéről. A fentieken kívül a dohányzás - akár passzív formában is – hozzájárulhat a tünetek megjelenéséhez.


A hideg miatt betegszünk meg télen?

2019. január 01.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...158