Információk, érdekességek
Afta – Mit érdemes tudni róla?
2026. február 12.
Az afta a szájnyálkahártya leggyakoribb megbetegedése. Aki a herpeszre hajlamos, annak nagy valószínűséggel az afta is gyakrabban fog megjelenni a szájüregben a tapasztalatok szerint. Sajnos többször kiújulhat, de megfigyelhető, hogy erre mi készteti.
A tapasztalatok szerint számos ok provokálhatja az afta kialakulását. A nagy ünnepi étkezések is ilyenek. Bizonyos ételek, főleg olajos magvak, csokoládé, citrusfélék, eper, paradicsom fogyasztása, de a pszichés stressz, a túl kemény fogkefe, a fogkő, vagy fogászati beavatkozás is lehet az ok. A gyógyszerek közül főleg az ízületi fájdalmakra alkalmazott nemszteroid gyulladásgátlók is szóba jöhetnek.
Mitől alakul ki az afta?
Kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg mikrocirkulációs zavarról van szó. Régebben vírusfertőzést, elsősorban herpeszvírust feltételeztek a betegség kiváltó okaként. Ma már ennél tágabb értelemben gondolják a kialakulást. A hámsejteken olyan vírusok lehetnek jelen, melyek bizonyos körülmények között a sejtfelszínre kerülve immunválaszt indítanak be és előjön az afta.
Ez azt is jelenti, hogy ha erős az immunrendszer, kisebb az esélye az afta megjelenésének.
Az elváltozások 1-3 héten belül elmúlnak, vart nem hagynak maguk után. Hasonló tüneteket mutat az aftás szájnyálkahártyagyulladás. Ezeket a betegségeket vírusfertőzés – Herpes simplex, illetve coxsackie-vírus – okozza, és az aftához hasonló, jellemzően apró, kóros szöveti elváltozások, a szájpadlásív és a mandulák körüli területek erőteljes kivörösödése jellemzi, ami kezelés nélkül nagyjából két hét alatt eltűnik. Főként a gyermekeket és a fiatalokat érinti. Mivel ezek a sérülések igen fájdalmasak, a gyógyulási folyamatot javasolt gyorsítani.
A hideg miatt betegszünk meg télen?
2026. január 31.
A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre.
Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.
A rhinovírus éledése
A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.
Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.
Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre
2026. január 27.
A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk
Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.
A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.
Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.
Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?
2026. január 26.
Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.
A betegség
Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.
Tünetek
Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.
Légúti betegségek és cukorbetegség
2026. január 25.
A megfázás, a nátha és az influenza sokak számára könnyen kiheverhető betegségeknek tűnnek, ám cukorbetegség esetén ezek a fertőzések komoly kockázatot jelenthetnek – különösen a téli időszakban. Egy egyszerű felső légúti megbetegedés is felboríthatja a vércukorszintet, növelheti a szövődmények esélyét, és akár kórházi kezelést is szükségessé tehet – hívja fel a figyelmet a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége.
A szezonális influenza lappangási ideje általában 1-4 nap, de akár 7 napig is eltarthat. A veszélyeztetett csoportokba tartoznak az öt éven aluli gyermekek, a 60 éven felüliek, a várandós nők, valamint kortól függetlenül a krónikus betegségekben szenvedők – így a cukorbetegek is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...271