Információk, érdekességek
Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?
2025. augusztus 25.
Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.
Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?
Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.
Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.
Koszorúér-betegség, szívinfarktus
2025. augusztus 22.
Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.
Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.
Kockázati tényezők
Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:
- Dohányzás
- Magas vérnyomás
- Túlsúly
- Hiperlipidémia
- 2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok
A szívinfarktus figyelmeztető jelei • Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat • Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem • A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri • Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés • Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!
Hol van a határvonal a húgyúti fertőzés és az inkontinencia közt?
2025. augusztus 17.
Az a határvonal, ahonnan tudhatjuk, hogy „csak” a húgyúti fertőzés következtében alakult ki az inkontinencia, hogy az alapbetegség gyógyulásával a vizeletszivárgás is elmúlik. Már csak ezért is fontos a diagnózis és a kiinduló oknak megfelelő kezelés.
– Az átmenetileg jelentkező inkontinencia szerencsére csak ritkábban jelenik meg a húgyúti fertőzés tünetei között. A páciensek ugyanis elsősorban fájdalmas, égő érzéssel járó vizelésre, gyakori vizelési ingerre, alhasi fájdalomra és a hólyag kiürítési nehézségére panaszkodnak – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. – Mindazonáltal, ha már vizeletszivárgás is tapasztalható, mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy valódi, vagy csak átmeneti inkontinenciáról van-e szó.
Mi lehet az inkontinencia oka?
A kivizsgálás során igyekszünk kideríteni, lehet-e más oka a vizelettartási zavarnak. Kikérdezéssel, vizsgálatokkal utánajárunk, állhat-e háttérben például az inkontinencia leggyakoribb típusa, az ún. stressz inkontinencia, amikor is a stressz kifejezés nem pszichés értelemben értendő, hanem fizikai nyomásként. Ilyen stresszt jelenthet például a köhögés, a tüsszentés, a nevetés, egy nehéz tárgy emelése vagy valamiféle mozgás, ami a húgyhólyagot és az vizeletkontrollért felelős izmokat is nagyobb nyomás alá helyezi. Ennek következtében csöppenhet, folyhat el a vizelet. Az inkontinenciának ugyanakkor más típusai is ismertek, mint a késztetéses-, a túlfolyásos-, a funkcionális-, a kevert- és a teljes inkontinencia – mondja Rákász doktor.
Mit tehetnek önmagukért a visszérbetegek a kánikulában?
2025. augusztus 13.
A kánikulában sokan kényelmetlenül érzik magukat, ha rövidebb szoknyát, nadrágot szeretnének hordani. A visszér betegség sajnos nem csak esztétikailag zavaró, de kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet, megelőzéséért viszont sokat tehetünk. Dr. Sepa György, a Trombózis- és Hepatológiai Központ – Prima Medica sebésze, érsebésze hasznos tanácsokkal szolgált a legkényelmetlenebb időszak, a nyár közeledtével.
A hajlam örökölhető, de életmóddal befolyásolható
Sajnos, a visszér betegségre való hajlam genetikailag meghatározott, jó hír viszont az érintetteknek, hogy életmódunkkal sokat tehetünk a megelőzésért, karbantartásért.
A hosszú állás a vénás véráramlás egyik fontos feltételét, a környező izmok munkáját lehetetleníti el, így különösen álló foglalkozásúaknak elengedhetetlen a rendszeres mozgás.
A terhesség önálló rizikófaktor, nem csak az láb, de a gáttáji és a kismedencei vénatágulatok kialakulásának szempontjából is. Fontos, hogy az érintett kismamák konzultáljanak érsebésszel is!
A visszerek állapota a kánikulában azért romlik, mert a melegben az erek kitágulnak, ami azt eredményezi, hogy a billentyűk nem zárnak teljesen, a véráram megfordul bennük és vénás pangást okoz. Emiatt rosszabbodnak a panaszok. Éppen ezért nyáron különösen fontos a kezelés, a kompressziós harisnya viselése, bár ez utóbbi nyilván nyáron különösen kellemetlen. Azonban nagyon fontos, ha máskor nem, huzamosabb álldogálás, ülés, hosszú utazás kapcsán.
Életmód tippek megelőzéshez, karbantartáshoz
Meleg helyett hideg
Visszér betegeknek nem ajánlott a meleg, forró fürdő, a szauna, de nem kizáró ok. Viszont akár naponta többször is alkalmazható a váltózuhany, amikor felváltva meleg, majd hideg vizet folyatunk a vádlinkra, hideg vízzel befejezve a folyamatot. Ez kiváló értorna és vérkeringés-serkentő.
Értorna
Ha lehet, ne álldogáljunk túl hosszú ideig! Amennyiben muszáj ezt tennünk, rendszeresen tornáztassuk, mozgassuk meg a lábujjakat, a lábszárat, és szabadidőnkben sportoljunk. Napközben viseljünk kompressziós harisnyát, esténként pedig polcoljuk fel a lábat, és végezzünk értornát, ami kiüríti az ereket.
Cipőviselés
Kerüljük a túl magas sarkú cipőket, ideális az 5 centi alatti sarokmagasság. A túl magas sarok viselése esetén ugyanis másként feszül a lábszárizomzat, jelentősen csökken az izompumpa, ami a vér visszaáramoltatását szolgálná.
Testsúly
Életmódváltással ajánlatos leadni az esetleges túlsúlyt, hogy minél kevesebb súlyt kelljen a lábaknak cipelnie.
Hogyan ismerjük fel a csontritkulás tüneteit?
2025. augusztus 12.
Hát- vagy derékfájás- Testmagasság csökkenése
- Hanyagtartás, görnyedt testtartás
- Csonttörések – leggyakoribb a csukló-, combnyak- és csigolya összeroppanás
- Állandó hátfájás
- Mozgáskorlátozottság, fájdalom
Hogyan kezelhető a már kialakult csontritkulás?
Az aktivitás növelésével. Aki a csontritkulás miatti aggodalomból fakadóan lemond a mozgásról, valójában épp azt az állapotot súlyosbíthatja, amitől fél, hiszen a csontokat megfosztja azoktól a természetes ingerektől, amelyek elősegíthetnék a regenerációjukat.
Érdemes tehát elkezdeni a saját szintünknek megfelelő edzéseket, például az intenzív gyaloglást vagy a túrázást, táncolást és ezáltal egy fokkal aktívabb életmódot kialakítani.
A csontritkulás nem olyan betegség, amely állandó felügyeletet vagy gyógytornát igényelne, de ha bizonytalanok vagyunk, akkor egy gyógytornász szakszerűen tud segíteni az elindulásban. Fontos, hogy mindenki saját maga vállalja a felelősséget az egészségéért és fokozatosan, lépésenként változtasson az életmódján.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...262