Információk, érdekességek
10 dolog, ami a fogimplantátummal visszatérhet az életünkbe
2026. május 16.
A foghiány nem csupán esztétikai probléma, hanem egyben az életminőség romlásának egyik legfőbb oka. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az európai régióban a fogvesztés körülbelül 88 millió embert érint[1]. Egy felmérés szerint pedig a megkérdezett magyarországi felnőttek 50 százaléka él legalább egy hiányzó foggal, közel 19 százalékuknak pedig több mint 20 foga hiányzik[2]. A Budai Egészségközpont szájsebészeti és implantológiai szakrendelése ezért kiemelt figyelmet fordít a modern fogpótlási megoldásokra, amelyek segítségével a páciensek újra teljes életet élhetnek.
A fogbeültetés nem csupán egy egyszerű fogpótlás, hanem olyan hosszan tartó megoldás, amely képes helyreállítani mindazt, amit hiányzó fogakkal nem élhetünk meg. A hagyományos fogpótlásokkal szemben az implantátumok a rágóerő visszaadásával és a fogak stabilizálásával új lehetőségeket nyitnak a mindennapokban.
A fogvesztés nem a természetes öregedés része
2026. május 16.
Magyarországon az 50 feletti korosztály körében rendkívül magas a fogpótlásra szorulók aránya, a társadalmi közvélekedés pedig még mindig a „természetes öregedés” velejárójaként kezeli a fogvesztést. Dr. Szabó László, a Reform Dental vezető főorvosa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez egy veszélyes tévhit. A fogvesztés nem sorsszerű, hanem egy kezelhető mulasztás eredménye, amelyre ma már léteznek olyan modern megoldások, amelyek messze túlmutatnak a kivehető fogsor sztereotípiáján.
A WHO országjelentése és a hazai adatok is riasztó képet festenek: a magyar felnőttek mindössze 19%-a rendelkezik az összes természetes fogával, szemben a 41%-os EU-átlaggal. A tagállamok között Magyarország az utolsó helyen áll azok arányában, akiknek minden foguk megvan.
A 65–74 éves korosztályban csak minden negyedik ember rendelkezik a rágáshoz minimálisan szükséges 21 saját foggal, és közel minden ötödik (19,8%) teljesen fogatlan.
A 75 év felettiek körében az arány tovább romlik: már csaknem minden második ember (38,7%) teljesen fogatlan.
PCOS és mozgásszervi fájdalom – van köze egymáshoz?
2026. május 12.
Gondolta volna, hogy a csípő- vagy derékfájdalma összefüggésben lehet a fájdalmas menstruációjával vagy PCOS diagnózisával? Az ismeretlen eredetű mozgásszervi panaszok mögött – ahol nem sérülés okozza a fájdalmat – gyakran emésztőrendszeri vagy nőgyógyászati problémák is állhatnak. 
Ürmös-Szabó Réka gyógytornász, manuálterapeuta arra hívja fel a figyelmet, hogy a policisztás ovárium szindróma kezelése komplex megközelítést igényel, amelynek része lehet a manuálterápia is. A test egy összefüggő rendszer, és ha valahol megbomlik az egyensúly, az távoli pontokon is okozhat panaszokat.
A PCOS egy egyre gyakoribb diagnózis, amely a termékeny korban lévő nők 10-15%-át érinti. Ez az összetett anyagcsere-zavar az egész szervezet működésére hatással van: főként a hormonális rendszert, az anyagcserét és a menstruációs ciklust befolyásolja, de gyakran jár bőrtünetekkel, hajhullással is. Az idegrendszer tartósan fokozott készenléti állapotba kerülhet, ami alvászavart, szorongást és depressziót okozhat. A diagnózis sok nő számára ijesztő, különösen a babatervezés szempontjából.
A PCOS leggyakoribb tünetei
A tünetegyüttes felismerése nem mindig egyszerű, hiszen a megjelenési formák változatosak. A leggyakoribb jelek közé tartozik a rendszertelen menstruáció (21 napnál rövidebb vagy 45 napnál hosszabb ciklusok), a fokozott szőrnövekedés az állon, hason vagy arcon, az akne és hajhullás, valamint a cukoranyagcsere zavara. Sokan tapasztalnak evés utáni rosszullétet, hirtelen fáradtságérzetet, éhség során szédülést vagy remegést. Az alvási légzéskimaradás, a szorongás és a depresszió szintén gyakori kísérői a PCOS-nak.
Cukorbetegség: A kéz is árulkodik
2026. május 06.
Az egészségügyi probléma, amiről ritkán beszélünk
A cukorbetegség Magyarországon több mint egymillió embert érint. Bár a legtöbben a szövődményeket a szem, a vese vagy a keringés károsodásával azonosítják, a betegség a kézen számos egészségügyi probléma kialakulásában játszik szerepet. A tartósan magas vércukorszint az ínak, idegek és kötőszövetek működését is befolyásolja, ami több jellegzetes kézbetegség kialakulásához vezethet.
A cukorbetegség Magyarországon népbetegség, legalább 1,2 millióan élnek diagnosztizált cukorbetegként, de jelentős a fel nem ismert esetek száma. Ha azokat is idevesszük, akiknek a normál értéktől eltérően magas a vércukra, a lakosság majdnem 20 százaléka érintett a cukorbetegség valamely formájában (diabétesz vagy prediabétesz állapot). A betegek több mint 90 százaléka kettes típusú cukorbetegséggel küzd, amelyet életmódváltással meg lehetne előzni vagy késleltetni. Sajnos az elmúlt három évtizedben a cukorbetegség gyakorisága Magyarországon is a többszörösére nőtt, évente kb. 8-10 ezer haláleset pedig közvetlenül vagy közvetve a cukorbetegséghez, illetve szövődményeihez köthető. Ezek mind súlyos adatok, ám arról ritkán beszélnek, hogy olyan hétköznapi tevékenységeket is befolyásolhat, mint a tárgyak kezelése, vagy az öltözködés, de akár az éjszakai pihenés is. Kevésbé ismert, hogy diabétesz esetén a leggyakoribb kézbetegségek – például idegleszorítások, vagy ínhüvely-elváltozások, mint a kéztő alagútszindróma, vagy a pattanó ujjak – akár több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő a nem cukorbetegekhez képest.
CGM – mit árulnak el a szöveti cukor monitorozással mért értékek?
2026. május 02.
A szöveti cukor monitorozás (CGM – Continuous Glucose Monitoring) során kapott értékek a bőr alatti szövetekben lévő folyadék glükózszintjét jelzik folyamatosan, nem pedig közvetlenül a vér cukorszintjét. Bár a kettő szorosan összefügg, a szöveti érték pár perces eltolódásban lehet a vércukorszinthez képest, különösen gyorsan változó cukorszintek esetén. Ugyanakkor dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus, szöveti cukor monitorozás specialista arról beszélt, hogy CGM olyan modern segítség a cukorbetegeknek, inzulinrezisztenseknek, amely láthatóvá teszi a vércukorszint alakulását, az életmód és az esetleges kezelés hatásait, adott esetben figyelmeztethet arra is, hogy sürgős beavatkozásra van szükség.
Hogyan működik a szöveti cukor monitorozás?
A szöveti cukor monitorozó szenzor (CGM) egy egyszerű, felkarra vagy hasra rögzíthető, akár két hétig viselhető eszköz, amivel a szövetközti folyadékban álladóan mérhető a vércukorszint. Így pedig a cukorbeteg, illetve akár az inzulinrezisztens páciens szinte azonnal láthatja, hogyan hat a vércukrára egy-egy étkezés, a mozgás, ezáltal kivédheti például a hirtelen vércukoresés okozta rosszullétet. A dietetikus és a diabetológus orvos pedig az ujjbegyes vércukormérés és a szöveti cukormonitorozás együttes eredményeiből hasznos információkhoz jut arról, hogy hatékony-e a kezelés, illetve mit és hogyan kell változtatni.
Érdekes jelenség, hogy bár az orvosok nem feltétlenül tartják szükségesnek a CGM használatát a nem cukorbetegeknél, mégis sokan egészségesként is alkalmazzák az eszközt. Ennek oka részben az egészségtudatosság, a mérésekre épülő „biohacking”, részben a fogyás és az anyagcsere optimalizálás, a sportteljesítmény javítása, és összességében a vércukor ingadozások megértése.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...273