Információk, érdekességek
Ezek a tünetek Crohn-betegséget jelezhetnek
2026. augusztus 18.
A bélrendszer krónikus gyulladásos betegsége, mely elsősorban a vékonybél és vastagbél gyulladásával jár, de a tápcsatorna bármely szakaszát érintheti a szájtól a végbélig. A Crohn-betegség tüneteiről és kezeléséről dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Mi okozza?
Kialakulásának pontos oka nem ismert, összetett etiológiájú megbetegedés. Genetikai és immunológiai tényezők, környezeti faktorok, valamint bizonyos mikrobiológiai eltérések játszanak szerepet kialakulásában.
Milyen tünetek kapcsán gondoljunk rá?
A Crohn-betegség tünetei lehetnek enyhébbek vagy súlyosabbak. Kórlefolyása általában hullámzó, nyugvó fázisok és fellángolásokkal járó időszakok váltogathatják egymást.
Az alábbi tünetek előfordulása kapcsán érdemes gondolni rá:
- hasmenés
- hasi fájdalom, leginkább jobb alhasi régióban
- láz, hőemelkedés
- fáradtság
- fogyás
- felszívódási zavar
- sipolyok, tályogok
A gyomor-és bélrendszeren kívüli tünetek is utalhatnak rá:
- ízületi betegségek,
- szemgyulladás,
- bőrbetegségek,
- epe- és vesekövek
- májbetegség
Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?
2026. augusztus 14.
Tanácsok a COPD-s betegeknek.
Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.
Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.
Vizelettartási problémák
2026. augusztus 06.
Csökkentse az inkontinencia kockázatát!
A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.
Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.
Ütõs téma: a stroke
2026. július 27.
A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl
Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.
Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.
Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.
Zsírdaganatok
2026. július 26.
Szervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.
A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.
Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...276