Információk, érdekességek

Hogyan csillapítsuk a hurutos köhögést?

2019. március 15.

Légúti betegségek gyakori kísérő tünete az elhúzódó hurutos köhögés. A szervezetünk számára ugyan előnyös, hiszen a kórokozók eltávolítását segíti, nekünk viszont kellemetlen a sokszor rohamokba torkolló, fullasztó köhögés. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogyan enyhíthetjük a tüneteit, úgy, hogy közben a gyógyulásunkat sem hátráltatjuk.

Fotó: pixabay.com

A köhögésre szükségünk van

A köhögés egy természetes reflex, segítségével tudunk a légutakba kerülő, nem kívánt anyagoktól megszabadulni. Hurutos köhögés esetén ez az anyag a hörgők által termelt váladék, amelyben a gyulladást okozó baktériumok és vírusok, egyéb szennyeződések is megtalálhatóak. „Légúti betegség esetén azért is termelődik több váladék, hogy védelmet nyújtson a gyulladás miatt sérülékenyebb nyálkahártya számára. A hurutos köhögés tehát a gyógyulási folyamat része, ám érthető okoból szeretnénk, ha ez minél kevesebb kellemetlenséggel járna.”

Kutyaharapást szőrével, avagy mire jó a köptető?

A köptető szó hallatán jogosan merül fel bennünk, hogy miért is kellene szednünk, ha már így is a fokozott váladék felköhögése a problémánk. A válasz egyszerű: a köptető (másnéven hurutoldó) nem a köhögési ingert fokozza, vagyis nem gyakoribb köhögésre ingerel, hanem a letapadt, esetenként sűrű váladékot hígítja, így segíti, hogy minél előbb és minél könnyebben megszabaduljunk tőle.

Kell-e szedni köhögéscsillapítót?

Hurutoldót és köhögéscsillapítót soha nem szabad egy időn belül bevenni, hiszen a felhígított váladék távozását gátoljuk ezzel. Hurutos köhögés esetén is szükség lehet azonban a köhögés csillapítására, hiszen éjszaka például szeretnénk nyugodtan aludni. Ilyenkor délután vegyük be az utolsó adag hurutoldót, majd lefekvés előtt fél-egy órával a köhögéscsillapítót.


Szívproblémák fertőző betegségek után?

2019. március 06.

A fotók illusztrációk: pixabay.xomA fertőzések utáni időszakban nő a kardiovaszkuláris betegségek kockázata – állítják amerikai kutatók. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá.

A fertőzéses betegség is rizikófaktor lehet
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő, a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Az eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyet fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás.

Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam. A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját.

A minnesota-i egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, akik szívinfarktuson estek át, és 727 olyan személyt, akiknek iszkémiás stroke-juk volt. A kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum 2 évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt.

A leggyakoribb fertőzések a tüdőgyulladás, a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 %-ánál a fertőzést követő 3 hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30% volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni 2 hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.


Egy visszér története

2019. március 05.

Egyik nap csörgött a telefonom, és egy hölgy mutatkozott be a vonal másik oldalán, hogy időpontot kérjen. Nem sokat mondott, csak annyit, hogy visszérproblémája van. A rendelőbe belépett egy magas, csinos, középkorú hölgy. Szinte még le sem vette a kabátját, már elkezdett kérdezni a homeopátia felől. "Hogyan hat? Van-e mellékhatása? Mennyire ártalmas? Mikor tudok meggyógyulni?" Záporoztak felém a kérdései, hirtelen azt sem tudtam, melyikre feleljek. De ahogy láttam, választ nem is várt. Végül helyet foglalt, majd elmondta a panaszát.  

Visszérproblémája a terhesség alatt jelentkezett először. Az első gyermekénél nem volt semmi probléma, csak a második várandóssága alatt. Fáslizta a lábát, ahogy az szokás, majd amikor megszült és túl volt a szoptatási időszakon, elment érsebészhez. Addigra már annyira fájt a lába, hogy délutánra lábra sem tudott állni. Azonnal műtétre írták ki, ami jól sikerült. Két évre rá meg is szűnt minden baja, de aztán újra előjött. A sebész újabb műtétet javasolt, de tájékoztatta a hölgyet, ha egyszer már kiújult a visszér, akkor nagy valószínűséggel megint ki fog újulni, a műtéttől függetlenül. Ekkor úgy döntöttek, hogy nem lesz műtét, csak injekciós kezelés. Minden évben elment a szúrásra, ami nem volt fájdalmatlan. Három éven keresztül csinálta, de belefáradt az eredménytelenségbe. Saját döntése alapján abbahagyott mindenféle kezelést és elhagyta a felírt gyógyszereket is. Életmódot változtatott és az étrendjét is teljesen átalakította. Egy ideig minden jó volt, de aztán újra előjöttek a panaszok.
 
Nehezek lettek a lábai, délutánra már annyira fájt, hogy rá sem tudott állni. Úgy érezte, mintha forró lenne a lábfeje és mintha ez a forróság azon keresztül szeretne kitörni a testéből. Ezzel ellentétben a keze pedig állandóan hideg. Az állás, az borzasztóan rontott az állapotán. De két gyerek mellett nem volt sok ideje ücsörögni. Annyira forrónak érezte a lábfejét, hogy otthon le kellett vennie a zokniját. Nem bírt elviselni semmit a lábfején. Napközben még jobban volt, de estére elviselhetetlenné vált. Ezeket a tüneteket viszonylag megszokta már, hiszen visszatérő panaszok voltak, de ami új keletű, az nagyon zavarta. Az erek mellett mind a két lábon vér göbök, nagyobb vér hólyagocskák jelentek meg. Nem voltak  fájdalmasak, de esztétikailag nagyon zavarta. Nem mert felvenni nyáron rövidebb szoknyát, vagy fürdőruhát, mert így mindenki láthatta volna ezeket a vér buborékokat.

Herpesz a hidegben?

2019. február 09.

A hőmérséklet és az immunrendszer kapcsolatban áll egymással. Az alacsonyabb hőmérséklet gyengíti az immunválaszt, pl. a téli megfázások idején támadó és hidegben jobban szaporodó rhinovírussal szemben.

Hidegben az immunsejtek gyengébben védekeznek a kórokozók ellen, és a vérellátás is romlik, mert a szervezet arra koncentrál, hogy a létfontosságú szerveket tartsa melegen. Ez megakadályozza az immunitás fenntartásáért felelős sejtek (pl. a fehérvérsejtek) megfelelő reakcióját.

A további rossz hír még az, hogy az arra érzékeny egyéneknél a hidegben legyengült immunrendszer nem tud gátat vetni a szervezetben szunnyadó, lappangó herpeszvírusoknak. Ezért ezek azonnal „láthatóvá” válnak az ajkak környékén. Az alacsony aktivitású immunrendszer több más betegség kialakulását is elindíthatja.


Az időskori demencia könnyebb előrejelzése

2019. február 04.

A fotók illusztrációk: pixabay.comA Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) munkatársai a kóros agyi öregedés mesterséges intelligenciával történő hatékonyabb előrejelzésében értek el fontos előrelépést.

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott vizsgálat eredményeiről a GigaScience című tudományos folyóiratban számoltak be a TTK Agyi Képalkotó Központ kutatói.

Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy hány éves az ember agya valójában.

Agyunk az életünk során folyamatosan változik, fiatalkorunkban az agy hálózatainak szerkezete és működése egyre összehangoltabbá és kifinomultabbá válik, ahogy pedig öregedni kezdünk, ellenkező irányú folyamatok játszódnak le benne. A változások nemcsak az agy fizikai szerkezetében tapasztalhatók, hanem az egyes agyterületek működése közti összehangoltság mértékében is, amely az agyterületek között mérhető funkcionális kapcsolatok erősségének megváltozásával jól jellemezhető” – olvasható a közleményben.

A kutatás szerint e kapcsolatokat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) jól vizsgálhatóak, és az eredmények megmutathatják, hogy a vizsgált agy kapcsolati mintázatának jellemzői mennyire felelnek meg a vizsgált személy valós életkorának. Ha az eltérés jelentős, az a kutatások szerint jól előre jelzi a kóros agyi öregedési folyamatokat, köztük a demenciát. Fontos, hogy az efféle folyamatokra idejében fény derüljön, mivel a korai gyógyszeres beavatkozások és életmódváltás sokkal hatásosabb, mint a súlyosabb tünetek megjelenése utáni “tűzoltás”.

A kutatás szerint az agyterületek működése közti kapcsolatok meglehetősen bonyolult hálózatot alkotnak, így egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy milyen tulajdonságaik vannak kapcsolatban az életkorral. Ennek elemzésére mesterséges intelligenciát vetettek be a kutatók.

Vidnyánszky Zoltán kutatócsoportja a mélytanulásos rendszerek működési elvét használta fel a vizsgálatok során. Az ilyen elven működő tanuló rendszerek ugyanis több egymásra épülő absztrakciós szinten dolgozzák fel a bemenet információit. Míg a legelső szinteken még sokat számítanak a bemenő adatok konkrét részletei, a felsőbb szinteken egyre elvontabb összefüggések jelennek meg a tanulás során.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...159