Információk, érdekességek

Pazarlás helyett havi 30-50 ezer forint spórolás?

2025. november 22.

Élelmiszerpazarlási körkép a Munch-csal

Fotó: freepikBár saját bevallásuk szerint ritkán dobnak ki élelmiszert, mégis több tízezer forintot spórolhatnának az ételpazarlás csökkentésével a magyar háztartások – derül ki a Munch és az Ipsos közös kutatásából.

A pazarlás kis túlzással már a bevásárlással elkezdődik: ha a családban nincs megfelelő kommunikáció a megvásárolandó vagy otthon már megtalálható élelmiszerekről, az könnyen vezethet a feleslegesen megvásárolt étel kidobásához.

Az étel mellett az időnk is kárba vész

A válaszadók 51%-a az elkészített, de el nem fogyasztott főtt étel kidobását jelölte meg a pazarlás elsődleges okaként. Az adatból jól látszik, hogy az élelmiszer mellett nemcsak a bevásárlásra, hanem a főzésre fordított idő is feleslegesen a kukában végzi. Második helyen a túlzott vásárlás miatti romlás áll.

Annak ellenére, hogy a kutatás résztvevőinek 32%-a azt állítja, hogy csak ritkán dob ki ételt, a háztartások közel 40%-a legalább kéthetente pazarol élelmiszert.

A pazarlás jelentős pénzügyi teher

Fontos megjegyezni, hogy a havi élelmiszerkiadások összege jelentősen polarizált, függ a válaszadó lakóhelyétől, korosztályától és iskolai végzettségétől is.

A számítások szerint egy átlagos magyar család tudatos tervezéssel, bevásárlással és a főtt ételmaradékok csökkentésével havonta akár 30-50 ezer forintot is megspórolhatna. A Munch és az Ipsos szakértői szerint ez nem elérhetetlen cél, hiszen a háztartások többségében mind pénzügyi, mind fenntarthatósági szempontból egyre fontosabb az ételpazarlás csökkentésével kapcsolatos tudatosság.


A szépség és a belülről kiáramló harmónia

2025. november 09.

Fotó: vintagebeauty.huMegkapta a Glamour Women of The Year díját, ’Az év üzletasszonya’ kategóriában. Borsod szülötteként egészen Hollandiáig ment kipróbálni a szakértelmét. Az évek alatt 68 magyar és nemzetközi díjat szerzett. A Vintage Beauty kozmetikai szalon alapító tulajdonosa most éppen egy patikai tisztaságú, biominősített Apotheke kozmetikai kollekcióval rukkol elő. Szakonyi Eszterrel beszélgetünk a hitvallásról, az „üzleti titokról”, az emberi játszmákról és a szépség eredetéről.

– Két gyerekkel, a SZIE gazdasági mérnöki képzése után mi volt az a pont, amikor ennyire másfelé fordult az életed?

– Szerintem a karma vagy a sors irányított végig. Meglehet, hogy valóban van az embernek előre kijelölt útja.
Évekig azt éreztem, hogy a „kozmetika” szó hallatán azonnal összeugrik a gyomrom. Azóta tudom, hogy a legjobb iránytű az ember zsigereiben lakik.
Járműipari profilú külkereskedelmi cégnél dolgoztam 10 évig, kelet-európai relációban. Innen egy habos-babos gyönyörű világba csöppentem a kozmetika által, ami a valóságból bármikor ki tudott ragadni. és lehet, hogy ez a kulcsszó, mert ez a mai napig így van. A munkám az a szőnyeg, ami alá bedugom az orromat, és nem érdekel, mi van azon kívül. Ami viszont ott van, azt imádom.


Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Fotó: anastasiakazakova | freepikAz elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.


Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

Fotó: freepikA mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.


Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

Fotó: Lilly Hungária Kft.A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...243