Információk, érdekességek

Kardiológiai vizsgálat teleszkóppal

2019. május 17.

Mindig lenyűgöz, mire képes húsz óvodás. Például pillanatok alatt be tudnak lakni egy Gellért-hegyi, több emeletes villaépületet. A poroszlói gyerekek egy februári szombat délelőttön érkeztek a Czeizel Intézetbe.

Tavaly decemberben jártam először Poroszlón, a Napsugár oviban a Czeizel Intézet munkatársaival. Úgy döntöttek, azzal segítenek a gyerekeknek, amihez a legjobban értenek: szakembereik szűrővizsgálatok sorát végezték el, hogy minden rendben legyen velük, mire iskolába mennek.

Hogy a gyerekek számára emlékezetes legyen a Budapesten töltött nap, sok más programot is szerveztek számukra. A kicsik játszottak, mesét néztek, rohangáltak, pizzát ettek és sorban álltak az arcfestő meg a lufihajtogató néninél. A nap végén pedig hazavitték a rengeteg könyvet és játékot, amit az intézet páciensei és munkatársai gyűjtöttek össze számukra.

Az óvó nénik elmondása szerint a reggel fél nyolcas indulásnál előfordult némi sírás, a gyerekek kicsit féltek a rájuk váró vizsgálatoktól. Amikor megérkeztem a Czeizel Intézetbe, ennek már nyomát sem láttam. Ahogyan az várható volt, azonnal otthon érezték magukat, játszani kezdtek a hatalmas tárgyalóban. Az asztalokon halmokban álló rengeteg játékot és könyvet a páciensek és munkatársak gyűjtötték össze számukra, ezeket a nap végén mind haza is vitték.

A hallásvizsgálat, a szemészeti, a fogászati, illetve a kardiológiai szűrés nagyjából párhuzamosan zajlott, így időről-időre feltűnt a folyosón egy csapat Batmannek, vagy hercegnőnek kifestett gyerek, akiket megvizsgált a doktor néni, vagy a doktor bácsi.


Műtétet irányított 5G mobilhálózaton egy orvos

2019. május 16.

Fotó: 123rf.com

A világon első ízben hajtottak végre műtétet az új generációs 5G mobiltelefon segítségével: egy spanyol orvos a Mobil Világkongresszus (MWC) barcelonai helyszínéről irányította a beavatkozást.

Az orvostudományban már alkalmaztak hasonló segítségnyújtást, de az 5G jóval rövidebb késleltetési időt és sokkal jobb képminőséget biztosít, mint a korábbi hálózatok, csökkentve így a hibalehetőségeket és pontosabb információt nyújtva az orvoscsoportoknak. A műtét alatt a késleltetési idő 0,01 másodperc volt a jelenleg általánosan használt 4G hálózat 0,27 másodpercéhez képest.

A szakértők többsége szerint az 5G idővel lehetővé tesz majd robotkarok segítségével történő távműtétet is.

A műtét alatt António de Lacy, a gasztroenterológiai osztály vezetője valós idejű tanácsadást és műszaki segítségnyújtást végzett egy 5G hálózat révén közvetített műtéthez orvoscsoportjának, amely béldaganatot műtött meg az MWC színhelyétől 5 kilométerre fekvő barcelonai Hospital Clinic kórházban.

Az évente sorra kerülő Mobil Világkongresszust szervező Mobilszolgáltatók Világszövetségének (GSMA) ügyvezető igazgatója, John Hoffman szerint ezt volt az első, 5G hálózat segítségével valós időben közvetített műtét.

Ha az ember távolból irányít egy műtétet, olyan benyomást kell kelteni, mintha személyesen ott lenne. Egy-két milliszekundumnál nem lehet több a késleltetési idő. Ezért érdekes számunkra az 5G” – fejtette ki Mats Granryd, a GSMA vezérigazgatója.


Hazaengedték a világ legkisebb súllyal született csecsemőjét

2019. május 11.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Csaknem fél év után egészségesen engedték haza a kórházból a világ legkisebb súllyal született, életben maradt fiúcsecsemőjét – jelentette be kedden a tokiói Keio Egyetem, amelynek orvosai több mint 3200 grammra növelték a mindössze 268 grammal világra jött baba súlyát.

Az Iowai Egyetem által a világ legkisebb súllyal született, életben maradt csecsemőiről vezetett Tiniest Babies Registry nevű honlap szerint a korábbi rekorder egy 274 grammal született fiú volt, aki 2009-ben jött a világra Németországban. A legkisebb súllyal született, életben maradt kislány pedig 252 grammosan jött a világra 2015-ben, ugyancsak Németországban.

A honlap szerint a kevesebb mint 300 gramm alatti súllyal született csecsemők közül eddig 23-an maradtak életben világszerte. Közülük mindössze négy volt fiú.

A tokiói fiúcskát sürgősségi császármetszéssel hozták világra augusztusban, mivel a testsúlya nem gyarapodott a terhesség 24. hetében és az orvosok úgy ítélték meg, hogy a gyermek élete veszélyben van.

Az újszülött eleinte olyan apró volt, hogy elfért két tenyérben, ám a kórház koraszülött intenzív osztályán töltött idő alatt szépen fejlődésnek indult, így idővel át lehetett térni nála a természetes táplálásra.

A csecsemő múlt hét szerdán hagyta el a kórházat, két hónappal az eredetileg kiírt születési dátumát követően.


A kézmosás is járhat veszélyekkel

2019. május 11.

Fotó: pixabay.com

A civilizált ember számára evidens, hogy a vécé használata után kezet mos, hacsak nem akar betegségeket kockáztatni. Egy friss kutatás azonban azt állítja, ha gépi kézszárítót használ az ember, az olyan, mintha egyáltalán nem is tisztálkodott volna. A nyilvános mosdókban használt, meleg levegős készülékek ugyanis, a fekáliából származó kórokozókkal fújják tele a tiszta kezeket – írja a tanulmány, amiről a Newsweek számolt be.

A kutatók szerint, a nyilvános vécékben sokkal több az olyan, emberi ürülékből származó baktérium, amik a lehúzáskor kerülnek a levegőbe, mint az otthoni illemhelyeken. A kézszárítók pedig nem csinálnak mást, mint az egyik oldalon magukba szívják a mosdó levegőjét, hogy a másikon felmelegítve, nagy sebességgel fújják ki magukból.

A kutatók egy egyetem 36 illemhelyét vizsgálva arra jutottak, hogy a kézszárítók használata után messze több kórokozó kelül a kezekre a normálisnál. Tesztelték azt is, hogy megúszható-e a szennyezés, ha részecskeszűrőkkel szerelik fel a gépeket, de arra jutottak, hogy ezek is, csak a kórokozók mintegy 75 százalékát képesek megállítani.


Az anyaméhben gyógyítható egy ritka agyi rendellenesség

2019. május 03.

Génszerkesztéssel már a születés előtt ki lehetne javítani egy ritka génmutációt, amely az Angelman-szindrómát okozza – számolt be egy amerikai kutatásról a The Guardian című brit napilap online kiadása.

 

Fotó: 123rf.comA még soha meg nem kísérelt eljárás abból állna, hogy ártalmatlan vírust fecskendezve a magzat agyába olyan molekulakészletet juttatnak az idegsejtekbe, amellyel a genetikai hiba kijavítható.

A tesztek alapján a terápia a várandósság második harmadában lenne a leghatásosabb, az agy ekkor még fejlődése korai szakaszában jár. A rendellenesség, amelyet a terápiával kezelni lehetne, az Angelman-szindróma, mely 15 ezer baba közül egyet sújt.

Aki a szindrómával születik, annak kicsi az agya, gyakran szenved rohamoktól, járási, alvási és nyelvfejlődési nehézségektől. Van, aki egész életében egy szót sem szól.

Az alvási rendellenesség olyan súlyos lehet, hogy a szülők úgy érezhetik, be kell zárni a gyereket éjszakára, nehogy felébredve súlyos balesetet szenvedjen a házban – mondta el Mark Zylka, az Észak-karolinai Egyetem neurológusa, a kutatás vezetője.

Az egészséges ember minden génjéből egy párt hordoz, egy-egy szülőtől örökli a pár egy-egy tagját. Nem mindig “kapcsol be” a génpárok mindkét tagja. Amikor az agy normálisan fejlődik, az UBE3A nevű gén anyai kópiája van bekapcsolva, az apai kópia néma.

Az Angelman-szindrómában az anyai UBE3A hiányzik vagy néma, ami azt jelenti, hogy ez a gén egyáltalán nem működik. Zylka a genetikai ollóval, vagyis a Crispr-Cas9 génszerkesztési eljárással kapcsolná be az apai génkópiát. Egérkísérletekben bizonyították, hogy az anyaméhben elvégzett génszerkesztés aktiválja az UBE3A gént az agy kulcsterületein.

Az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS) éves közgyűlésén Washingtonban Zylka elmondta, hogy a gondolkodásban szerepet játszó agykéregben, a tanulásban és a memóriában kulcsfontosságú hippokampuszban és a mozgást szabályozó kisagyban indította be a gén működését a génterápia.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...160