Információk, érdekességek
A Szegedi Tudományegyetemen végezték hazánkban az első radioizotópos prosztataspecifikus daganatterápiát
2025. március 27.
Országos szinten egyedülálló terápiát kezdett alkalmazni az SZTE Nukleáris Medicina Intézet. A radioizotópos kezelés előrehaladott állapotú prosztatarákos betegek túlélését hosszabbítja meg. Az innovatív módszerről Prof. Dr. Pávics László intézetvezető beszélt.
A Szegedi Tudományegyetemen Prof. Dr. Pávics László vezetésével működő Nukleáris Medicina Intézetben Dr. Besenyi Zsuzsanna adjunktus és Dr. Farkas István tanársegéd elvégezte hazánkban az első radioiligand kezelést, mely új utat nyit a prosztatarákban szenvedő betegek ellátásában.
A prosztatarák gyógyítására eddig alapvetően a hormonterápiát, a különböző kemoterápiás szereket és a besugárzást alkalmazták, ezeket egészíti ki a radioizotópos kezelés – tudtuk meg Prof. Dr. Pávics Lászlótól. – Mind a diagnosztika területén, mind a terápiában új lehetőséget nyitott az, hogy most már a prosztatarákra jellegzetes biokémiai eltéréseket is meg lehet jeleníteni megfelelő izotópos jelöléssel. Ha olyan radioizotópot használunk megfelelő molekulához kötve, amelynek terápiás (sejtroncsoló) hatása van, akkor nagyon specifikusan tudjuk kezelni a prosztatarák áttéteit (csont, nyirokcsomó, lágyrész és egyéb szervek). A 177-lutécium PSMA (prosztata specifikus membrán antigén) terápia a betegeket nem terheli meg, mellékhatással alig kell számolni – hangsúlyozta Dr. Pávics László. A professzor a legfrissebb tanulmányokra hivatkozva kijelentette: körülbelül nyolcezer prosztatarákos ember eredményeit vizsgálták, és egyértelműen megállapítható, hogy a betegek több mint 50 százaléka már az első kezelésre jól reagált, illetve 80 százalékuk esetében többszöri kezeléssel jelentős javulást értek el jó életminőség mellett.
Az intézet munkacsoportja 2017-ben kezdett foglalkozni az úgynevezett prosztataspecifikus membrán antigénen alapuló diagnosztikus készítmény alkalmazásával. A hazánkban már akkor is úttörő vizsgálati módszer bevezetésével a prosztatarák és annak áttéteinek a jelenleg legmodernebb kimutatását vezették be. 2019-ben az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Urológiai Klinikájával együttműködve elvégezték az első radioizotópos sebészeti szondával vezérelt nyirokcsomó-eltávolítást. 2020 decemberétől a Nukleáris Medicina Intézetben megkezdték a prosztataspecifikus membrán antigén PET/CT diagnosztikai vizsgálatát is, ami 2022 óta a prosztatarákos betegek rutin diagnosztikai módszerévé vált. A vizsgálatokra jelenleg az ország minden részéből érkeznek betegek egyetemünkre. A mintegy nyolcéves fejlesztő munka eredményeként, az Onkoterápiás Klinika közreműködésével vált lehetővé az első, most már terápiás alkalmazása ennek a fontos anyagnak.
Idegsejttípusok teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas módszert dolgoztak ki magyar kutatók
2025. március 17.
Bármely faj idegsejtjeinek azonosítására és teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas új eljárást dolgoztak ki a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán az MTI-vel.
A HUN-REN KOKI Hrabovszky Erik vezette Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoportjának tagjai, Göcz Balázs és Rumpler Éva megosztott első szerzőségével a Journal of Biological Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány egy széleskörűen alkalmazható új módszert kínál az idegsejtek működésének megértéséhez – hangsúlyozták a közleményben.
Mint írták, a szervezetünket felépítő valamennyi sejt ugyanazt a DNS-készletet tartalmazza, az egyes sejttípusok különbözősége a DNS-ről átíródó RNS-molekulák sokféleségében rejlik.
Az egyes sejtcsoportokra jellemző RNS-átirat, azaz transzkriptom a sejt típusától és anatómiai elhelyezkedésétől függ, és életünk folyamán állandóan változik.
A szaporodási funkciókat az agy gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) tartalmú idegsejtjei szabályozzák. A GnRH idegsejteket jellemző RNS-készletet, vagyis génkifejeződési profilt régóta próbálják megismerni. A korai módszereket a kis áteresztőképesség és alacsony érzékenység jellemezte. A későbbiekben megjelenő chipalapú technikák ugyan már jóval teljesebb képet mutattak a sejtekre jellemző RNS-miliőről, de korántsem teljeset.
A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport tagjainak korábbi módszertani fejlesztése a szövettani metszetekből lézer mikrodisszekcióval (LCM) kinyert idegsejtekből újgenerációs szekvenálással tette lehetővé az RNS-készlet meghatározását. Ehhez a módszerhez azonban a vizsgálni kívánt idegsejttípusban fluoreszkáló fehérjét termelő egerekre volt szükség.
A mostani fejlesztés ezt az akadályt elhárította. A kutatók a többlépéses jelölési technika (immunhisztokémia) során – ilyen módon még soha nem alkalmazott RNS-megőrző adalékanyagokat használva – sikeresen megőrizték az amúgy igen sérülékeny RNS-molekulák épségét. A lézer mikrodisszekcióval összegyűjtött GnRH idegsejtek RNS-készletét nagy áteresztőképességű és magas érzékenységű újgenerációs szekvenálással jellemezték.
Megújult a Bethesda Gyermekkórház Ilka utcai épülete
2025. március 12.
Közösségi összefogásnak és állami támogatásnak köszönhetően több mint 40 millió forintos fejlesztés keretében újult meg a Bethesda Gyermekkórház Ilka utcai épületének több, egészségügyi szakdolgozók számára fenntartott rekreációs helyisége, valamint közösségi- és betegtere. A Gyermekrehabilitációs-, a Mentálhigiénés-, valamint a Gyermekneurológiai Osztályoknak otthont adó épület dolgozóira jelentős, évente csaknem 15 ezer fős betegforgalom hárul. A munkakörnyezet megújításával a dolgozók számára minőségi rekreációs terek jöhettek létre, ezzel is támogatva őket a magas színvonalú betegellátás biztosításában.
Az egészségügyi dolgozók jóllétére való odafigyelés nélkül magas színvonalú betegellátás csupán elméleti síkon létezhet. A Bethesda Gyermekkórház éppen ezért kezeli a kérdést kiemelt prioritásként, nagy hangsúlyt fektetve a munkahelyi környezet folyamatos fejlesztésére. A kórház elkötelezett amellett, hogy munkavállalóit szakmai fejlődésükön túl jóllétük megőrzésében is támogassa, hiszen dolgozói hogylétük a minőségi betegellátás kulcsa. „Kórházunk dolgozói legértékesebb erőforrásunkat jelentik, ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb környezetet biztosítsuk számukra, minden támogatást megadva gyógyító munkájukhoz. Az egészségügy rendkívül megterhelő és kihívásokkal teli terület. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy dolgozóink fizikális és lelki jólléte folyamatos figyelmet kapjon. A gyermekek számára is kizárólag így tudunk magas színvonalú ellátást biztosítani” – hangsúlyozta Dr. Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.
A felújítási munkálatok során a közösségi- és betegterek, rendelők mellett az orvosi szobákat is átalakították, illetve megújult az intézmény könyvtárszobája és kerékpártárolója is. A közösségi terek felújítását Moravcsik Éva és Kovács Lia belsőépítészek és csapatuk, valamint a KLUDI, a Lamerrart.com, a Solinfo Group-Kerakoll, az Álom Dizájn Faipari Kft. és az AGC Distribution Hungary Kft. szakemberei probono valósították meg. Mindemellett a Bethesda Gyermekkórház Alapítványának hozzájárulása és a kórház saját forrásai, valamint állami támogatás is rendelkezésre álltak – összesen 40 millió forint értékben. A rekreációs és közösségi helyiségek újragondolása külön hangsúlyt kapott, a tervezés és a kivitelezés a dolgozókkal való folyamatos, aktív párbeszédben zajlott, hogy a munkálatok eredményei biztosan megfeleljenek a munkavállalók igényeinek.
Áttörés a pajzsmirigyrák kezelésében
2025. március 12.
Magyar kutatás új technológia segítségével hozhat gyorsabb, biztonságosabb gyógyulást
Sikerrel zárult a Semmelweis Egyetem munkatársai és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet munkatársai által végzett, több éves kutatás egyes pajzsmirigydaganatok új, minimál-invazív kezelési módszerének kidolgozására. A tanulmány eredményeként hazánkban érhető el a régióban elsőként a vágás (nyitott műtét) nélküli technológia, amely nemcsak a betegek számára biztosít gyorsabb és kevesebb kockázattal járó gyógyulást, hanem a pajzsmirigy működését is megőrzi. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) által több mint 167 millió forinttal támogatott kutatás meggyőző eredményeinek köszönhetően az eljárás iránt jelentős a nemzetközi érdeklődés, ami tovább erősíti Magyarország pozícióját az orvosi innovációk nemzetközi színterén. Az alternatív kezelési technológia a magánellátásban és állami finanszírozásban is elérhető a betegek számára. Az új, vágás nélküli eljárás Magyarországot is a pajzsmirigyrák kezelésének élvonalába helyezi. Az első nemzetközi érdeklődők már bejelentkeztek a kezelés elsajátítására oktatás keretében.
Dr. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi-, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológus főorvosa, egyetemi docens ismertette: magyar kutatás forradalmasítja a pajzsmirigyrák kezelését minimál-invazív technológiával, a sikerrel zárult nemzetközi jelentőségű kutatással a világ élvonalába kerültünk a pajzsmirigyrák kezelésében. Noha globálisan 2015 óta folynak kutatások a rosszindulatú pajzsmirigyrák termoablációs kezelésével kapcsolatban, de alig van még szakirodalma, így a több éves magyarországi kutatás adta további értékes adatok újabb komoly mérföldkőnek számítanak. Az új módszer nemcsak a betegek számára kínál kíméletesebb alternatívát, hanem hosszú távon a rákkezelés terén is jelentős áttörést jelenthet. Magyarország ezzel vezető szerepet játszhat az orvosi innovációk területén, különösen a minimál-invazív rákkezelés terén – hangsúlyozta.
A hőkezelési technológiát, a rádiófrekvenciás ablációt (RFA) az elmúlt évek során a Premier Med alkalmazta először és egyedüliként Kelet-Közép-Európában a jóindulatú pajzsmirigy göböknél, és most már a rosszindulatú pajzsmirigydaganatok kezelésére is sikerrel használják. A módszer lényege, hogy ultrahangon nyomon követve egy vékony tűvel megszúrják a pajzsmirigy rákos daganatát, felmelegítik a szövetet, a keletkezett hő pedig elpusztítja a kóros sejteket anélkül, hogy a pajzsmirigy működését károsítanák. A beavatkozás után a betegeknek nem szükséges hormonpótló kezelés, jelentősen csökkennek a szövődmények és a felépülés is sokkal gyorsabb. Az egy centimétert meg nem haladó papilláris pajzsmirigyrákoknál vizsgáltuk a kezelés biztonságosságát. Ez a leggyakrabban előforduló elsődleges rosszindulatú pajzsmirigy daganat, ezért létfontosságú a gyors és biztonságos kezelés – mondta.
A fogászat jelene és jövője: riasztó adatok és új technológiai áttörések
2025. március 10.
Hazánk és más országok fogászati állapota aggodalomra ad okot, mivel folyamatosan romló tendenciát mutat az elmúlt évek statisztikái alapján. A technológiai innovációk megjelenésükkel – különös tekintettel a mesterséges intelligenciára – új reményt adhatnak a megelőzésben és a kezelésben. Hogyan alakultak a közelmúlt adatai, milyen új trendek határozzák meg a következő évet, és hogyan változtatja meg az AI a fogászat jövőjét? A Clinident friss körképe.
A legfrissebb globális adatok szerint a fogászati problémák már gyermekkorban elkezdődnek, és a felnőttek jelentős részét érintik. Egy 2024-es tanulmány szerint világszerte az 5-14 éves gyermekek maradó fogainak szuvasodási esetei 1990 és 2019 között 15,25%-kal növekedtek. A fogszuvasodás és egyéb szájüregi problémák népbetegséggé váltak, miközben a technológia rohamos fejlődése új megoldásokat kínál. 2024-ben az AI egyre nagyobb szerepet kapott a diagnosztikában és a fogászati kezelések tervezésében, forradalmasítva az iparágat.
Fogászati válság európai és globális szinten egyaránt
A Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2024-es jelentése rendkívül aggasztó képet fest Európa szájegészségügyi helyzetéről. A statisztikák szerint a kontinensünk lakosságának több mint fele küzd valamilyen fogászati vagy szájüregi problémával, több mint 10%-uk súlyos formában, míg a 60-65 éves korosztályban ez az arány már 70-85%-ra emelkedik, ami példátlan egészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi rák globálisan a nyolcadik, az EU-ban pedig a férfiak körében a tizenkettedik leggyakoribb daganatos megbetegedés.
Térségünk fogászati állapota különösen kritikus: a lyukas fogak aránya meghaladja a 33 százalékot, ami évente mintegy 335 millió orvosi beavatkozást tesz szükségessé Európában a WHO szerint. A Decayed, Missing, and Filled Teeth (DMFT) index, amelyet az 1930-as évek óta használnak, a fogászati állapot globális mérőszáma, napjainkban a legátfogóbb népességszintű mutatóvá vált. Az index részletesen feltérképezi az egyén fogászati állapotát az elkezdett, hiányzó és tömött fogfelületek összesítésével. Egy felnőttnél a DMFT 0 és 28 között mozoghat. A mutató nemcsak a pillanatnyi állapotot rögzíti, hanem hosszú távú népegészségügyi trendet is mutat. A globális statisztikák rendkívül aggasztóak: világszerte mintegy 3,5 milliárd ember küzd valamilyen fokú fogászati problémával. A fejlett országokban a DMFT átlagértéke 12-15 között mozog, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőttnek 12-15 fogfelülete érintett valamilyen fogászati beavatkozásban vagy károsodásban.
Mi történik itthon?
Magyarország a fogászati problémák tekintetében Európa egyik leginkább érintett országa, amelyet a WHO adatai is egyértelműen alátámasztanak. A statisztikák rendkívül riasztóak: a 65 éven felüliek 30%-a, a 75 éven felüliek 40%-a teljes foghiánnyal küzd, míg a teljes felnőtt lakosságot tekintve ez az arány 14,1%. A súlyos fogágybetegség előfordulása a 15 év feletti korosztályban 8,6% a WHO 2022-es felmérése szerint. Ezek az arányok jelentősen meghaladják az európai átlagot, ami súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A népesség harmadát érintő ínygyulladás mellett Magyarország kiemelkedően magas szájüregi rákos megbetegedési aránnyal rendelkezik. Továbbá a WHO 2020-as adatai azt bizonyítják, hogy ebből mintegy 1600 halálos kimenetelű. A helyzet hátterében több rizikófaktor húzódik meg: az elégtelen szájhigiénés kultúra, a rendszertelen fogászati szűrővizsgálatok, a nem megfelelő táplálkozás – beleértve a magas, napi 55,1 grammos cukorfogyasztást -, a 15 év feletti lakosság körében mért 32,2%-os dohányzási arány, valamint az évi 11,1 liter tiszta alkoholra átszámított egy főre jutó alkoholfogyasztás.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...233