Információk, érdekességek

Ezekre figyeljünk oda, ha nyáron is jól szeretnénk aludni

2020. július 30.

Az, hogy mennyire pihentető az éjszakánk, életünk számos területére kihat: ha jól alszunk, kevésbé vagyunk ingerlékenyek, jobban teljesítünk a munkában, jobb a memóriánk és összességében sokkal jobb a közérzetünk. A nyári meleg megérkezésével most még inkább nehezített a terep, így különösen aktuális a kérdés: mire érdemes odafigyelnünk, ha minőségi alvásra vágyunk? A válasz röviden csend, sötét, hűvös és jó levegő.

1.         Zárjuk ki a zajokat a hálóból
Bár sokan szeretnek a tévé előtt elaludni, a minőségi alváshoz valójában teljes csendre lenne szükség, hiszen agyunk akkor is dolgozik és reagál az ingerekre, amikor mi éppen nem vagyunk tudatunknál. A szakemberek szerint 60 dB-nél magasabb hangok már jelentősen nehezíthetik az elalvást. Az ágytól minél messzebb helyezzük el azokat a tárgyakat, amik hangot adhatnak ki vagy rezeghetnek (ide tartozik akár az elektronikai eszközök beépített trafója is, ami a készülék készenléti állapotában akár hallhatóan is zúghat), ha pedig nem áll módunkban kizárni a zajokat, használjunk füldugót.

2.         Fények a lakásban
Mivel a fény hatására agyunk melatonint (az ébredésért felelős hormon) kezd termelni, érdemes a hajnali fény minden lehetséges, a hálószobánkba vezető útját elzárni. A fény csukott szemen keresztül is bejut az agyba, ezért – hasonlóan a tévéhez – a folyosón égve hagyott lámpa biztosan nem segíti a valóban pihentető alvást.

3.         Cirkadián ritmus
A cirkadián ritmus a szervezet egy nagyjából 24 órás napi ritmusa, amely normál esetben igazodik a nappalokhoz és éjszakákhoz, azaz a fény megjelenéséhez és eltűnéséhez – a cirkadián ritmust ugyanis a melatonin befolyásolja. Érdemes segítenünk a szervezetünk biológiai ritmusát azzal, hogy lehetőség szerint minden nap hasonló időpontban fekszünk le aludni és ébredünk fel.


Hány centis sarok az egészséges?

2020. július 28.

Fotó: pixabay.com

A szakember szerint maximum 2 centis sarok az, amely tartós viselése ideális lehet és hosszabb távon nem okoz mozgásszervi, vagy neurológiai panaszokat. Sokan ugyanis nem gondolják, nemcsak boka-, térd, vagy éppen hátfájdalmakat okozhat a magas sarkú viselése, hanem akár fejfájáshoz is vezethet. Nyáron pedig különösen fontos, hogy milyen cipőt választ.

A jó idő beköszöntével előkerülnek a papucsok, a szandálok, az esti programokon pedig sok nő visel extrém magas sarkú cipőt. Ez azonban, ha nem figyel a kiegyensúlyozottságra, következményekkel járhat.

Ezek a túl magas sarok veszélyei

A gyakori, extrém magas sarkú cipő viselésével megborítjuk a láb statikai szerkezetét, megterheljük a láb boltozatát, emiatt pedig túlterheljük a kettes, hármas, négyes lábközépcsontot. Ez idővel harántboltozat süllyedéshez és csonthártya-gyulladáshoz vezethet – mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológusa, gerincgyógyásza. – A talpunk párnás részén bőrkeményedés, idővel pedig fájdalom alakul ki. Mivel a magas sarokkal megemeljük az izmokat, hosszabb távon megrövidül a vádliizomzat és az Achilles-ín, ez pedig sarokfájdalomhoz vezet.

Nem mindegy, hogy a cipő mennyire tehermentesít és milyen az orra

A mindennapok során a testsúlyunk 1-1,5-szeres terhelését kell lábainknak elviselni, ezért sem mindegy, azok a cipők, amelyeket viselünk, mennyire tehermentesítik végtagjainkat.  Nemcsak az a fontos, mekkora rezgéscsillapítást képes elvégezni a cipő talpa, hanem az is, hogy milyen az orrkialakítása: szűk orrúban az ujjak összetorlódnak, amely harántsérüléshez, ujjgörbülethez, kalapácsujj, bütyök kialakulásához, csontkinövéshez vezethet.


Feltöltődés energiával: kávézás helyett természetesen

2020. július 16.

Fotó: pixabay.com

Hogyan csökkentsük a sokszor túlzásba vitt kávéfogyasztásunkat, és javítsunk energiaszintünkön természetes módon, koffein nélkül? Hiszen sokunk számára a koffein-bevitel és az energikusság növelése kéz a kézben jár… Noha bőven vannak természetes módszerek arra, hogy „felpörgessük” magunkat, és jól bírjuk túlzsúfolt napjaink fáradalmait. Nem árt hát megismerni és rendszeresen alkalmazni őket.

Reggelente az első dolgunk a – főzött vagy instant – kávé elfogyasztása ahhoz, hogy valóban „felébredjünk”, és frissebben kezdjük a napot?  És napközben ezt a csészényi mennyiséget csak növeljük?  Ha így vagyunk vele, ne feledjük, hogy sokunk kedvenc élénkítőszere kétélű kard lehet, mivel hozzájárulhat pl. az álmatlansághoz, vagy a nyugtalanság kialakulásához. Mindazok számára különösképpen, akik érzékenyek a kávé fő hatóanyagára, a koffeinre, vagy kávéból túl sokat fogyasztanak.

A koffein ugyanis lassítja a GABA (gamma-amino-vajsav) nevű ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) felszabadulását az agyban. A GABA felelős azért, hogy nyugodtnak érezzük magunkat, vagy elkerüljük a szorongásos állapotot. Ez az oka annak, hogy egyes emberek idegesnek érzik magukat, amikor koffeint fogyasztanak.

A koffein olyan vegyület, mely rövidtávú lendületet, energiát ad, de gyakran „leverheti” az embert. Blokkolja az adenozin nevű neurotranszmittert, amely egész nap termelődik a szervezetben, és többek közt az álmosságért felelős. Ez azonban nem akadályozza meg a szervezetünket az adenozin termelésében Így, amikor a koffeint felhasználta a szervezet, az adenozin nagyobb mértékben szabadul fel, és még álmosabbak leszünk tőle. Amellett a koffein serkenti a kortizol stresszhormon felszabadulását, amelynek elhasználódása után kimerültnek érezzük magunkat,


Nehezen múló fáradtság? – Más is állhat a hátterében!

2020. július 08.

Fotó: 123rf.com

A melegebb hónapok beköszöntével sokan küzdenek a fáradtság tüneteivel. A huzamosabb időn át jelentkező kimerültség érzés hátterében számos probléma is állhat. Ha a tavasz elején jellemző nehezebb ébredések, napközbeni lassultság továbbra sem múlik, érdemes utána járnunk, mi okozza a panaszokat!

A fáradtság 5 gyakori kiváltója

1. Túl kevés alvás

A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat.

Az alvás specialista véleménye:A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

2. Horkolás

A kellemetlen zaj nem csak a horkoló ember, de az alvótárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a felső légutak szűkülete, elzáródása miatt csökkenhet vagy kimaradhat a légvétel, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni. Az ilyen légzészavarok ún. mikroébredéseket okoznak, ami miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Súlyos esetben, ha alvás közben gyakran és hosszan kimarad a légvétel ún. alvási apnoe betegség jelentkezik, mely a következményes oxigén hiány miatt számtalan betegség, például koszorúérbetegség, agyi érbetegségek, stroke kialakulását is elősegíti.


A stressz nem tesz jót a szív egészségének

2020. július 07.

Fotó: 123rf.com

A krónikus stressz – melynek a leggyakrabban munkahelyi vagy családi problémák, illetve anyagi gondok az okozói – elősegíti a magas vérnyomást, a rossz étkezési szokások kialakulását, és növeli a dohányzás utáni vágyat.

A stressz kezelése

A fentiek mind a szív- és érrendszeri problémákat előmozdító tényezők. Egy 22 000 nő körében, 10 éven át folytatott amerikai vizsgálódás eredménye szerint a munkájuk miatt stresszben élő személyeknél 40%-kal nő az agyi érkatasztrófa esélye.

Jó tanácsok

A rendszeres testmozgás a legjobb stresszoldó módszer – hangsúlyozzák a szakorvosok. Emellett, ha eredményt akarunk elérni, próbáljuk azonosítani a stresszt okozó helyzeteket/tényezőket, és törekedjünk rá, amennyiben lehetséges, hogy azokat elkerüljük. Fontos még, hogy csökkentsük a munkaidőn kívül végzett, a szakmánkkal összefüggő feladatok számát, az e-mailezés, telefonálás mennyiségét. De a legjobb, ha teljesen mellőzzük a benti munkát a hivatalos órákon túl. Emellett gyakoroljuk a különféle relaxációs technikákat, pl. a meditációt, a hasi légzést, alkalmazzuk a szofrológia módszereit.

Megjegyzendő

Amerikai kutatók 170 egyetemi hallgatónál megfigyelték, hogy a nevetés kiváló stresszoldó hatású, minthogy mérsékli az idegfeszültséget, továbbá endorfint és szerotonint szabadít fel, melyek a jóllét, a boldogság hormonjai.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...113