Információk, érdekességek

Acerola, a C-vitaminbomba

2019. március 10.

Ez a C-vitaminban rendkívül gazdag kis „cseresznye” (valójában citrusféle) csodát tehet a fáradtság ellen. Az acerola (Malpighia emarginata) vagy más néven barbadosi cseresznye egy skarlát bogyójú növény, mely vadon nő, de termesztik is, pl. Brazíliában, Dél- és Közép-Amerikában vagy Jamaikán.

Hatásai
Egy maroknyi friss gyümölcs vagy csészényi kipréselt lé már hat a láz és hasmenés (vérhas) ellen, többek közt gyulladásgátló és vizelethajtó hatása miatt.

Az acerola fő erénye magas C-vitamin-koncentrációja:
kb. 2 g-ot tartalmaz belőle 100 g gyümölcshús, ami 10-40-szerese a narancsénak!

Bővelkedik még magnéziumban és káliumban, tartalmaz A- és B-vitaminokat, vasat és erős antioxidáns hatású polifenolokat. Egyes tanulmányok kimutatták fertőzések (pl. gombás vagy tbc-fertőzés) ellen kifejtett hatását, sőt állatokon rákellenes tulajdonságát is. Élénkíti a májat és a vesét.

Az acerola fogyasztása szinte mindenkinek ajánlott (kivéve a néhány adott betegségben szenvedőket) élénkítő és tonizáló hatása miatt. Ami a magas C-vitamintartalom jelentőségét illeti: a mellékveséknek nagy mennyiségű C-vitaminra van szükségük a hormonok szintéziséhez, ennek hiánya állandó és tartós fáradtságot okozhat. A C-vitamin pótlására szolgálhat az acerola rendszeres fogyasztása.


Az étrend-kiegészítők 10-60 százaléka szennyezett

2019. február 22.

A fotók illusztrációk: pixabay.comElső teljes évén van túl a Testnevelési Egyetem berkein belül működő Sport-táplálkozástudományi Központ, melynek célja, hogy sportolók, edzők, más sportszakemberek képzését, felvilágosítását segítse, egyik fő gyakorlati feladata pedig, hogy a tiltott anyagokat kimutassa étrend-kiegészítőkből, ezzel segítve a vétlen doppingolás elkerülését.

“A 2017. októberi ünnepélyes átadást követően a 2018-as év, hogy sportosan fejezzem ki magam, az alapozási időszak volt. Bízom abban, hogy ez jól sikerült, így 2019-ben ki tudjuk elégíteni a felmerült igényeket” – nyilatkozott Martos Éva professzor, a központ vezetője.

Folyamatosan fejlesztik a módszereket, hogy a doppingtilalmi listán szereplő anyagok lehető legkisebb mennyiségét ki tudják mutatni a vizsgált étrend-kiegészítőkből. “Bekapcsolódunk az egyetemi oktatásba is, valamint más tanszékekkel együttműködve kutatási projektben is részt veszünk.” – jelezte.

Martos Éva elmondta, hogy egyelőre kilencen alkotják munkatársainak csapatát, van köztük dietetikus, táplálkozástudományi szakember, vegyészmérnök, élelmiszermérnök, sportorvos egyaránt.


Hogy be tudjon indulni a reggel...

2019. február 14.

Egy átaludt éjszaka után gyakran feszült izmainknak, ízületeinknek fokozatos feloldódásra, lazításra, megmozgatásra van szüksége ahhoz, hogy frissen kezdjük a napot. Íme néhány egyszerű gyakorlat testünk „felébresztésére” ebben a tekintetben is.

A fej és a nyak átmozgatása

– Az ágy szélén ülve, vagy mellette állva egyenes háttal, lélegezzünk lassan és mélyen háromszor; a belégzést orron keresztül, a kilégzést szájon át végezve.
– Erőlködés nélkül, lassan mozgassuk a nyakat előre-hátra (ötször).

Váll-, könyök- és csuklókörzés

– Álló helyzetben, egyenes háttal, a test mellett lazán leengedett karokkal körözzünk mindkét vállal, nagy köröket leírva, kellő időt hagyva rá. (Ötször az egyik irányban, majd ismételve szintén ötször a másik irányban).
– Ezután tegyük az ujjainkat mindkét vállunkra, majd emeljük fel a könyököt vállmagasságban, és végezzünk könyökkörzést (mindkét irányban ötször egymás után).
– Fejezzük be a gyakorlatot csuklókörzéssel ötször az egyik, majd ötször a másik irányban.

Riszáljuk a csípőt /mozgassuk meg a medencét!

– Helyezkedjünk el kis terpeszállásban, a kezeket a csípőre téve. Végezzünk belégzést, előrebillentve a medencét (a fenék maradjon hátul), majd kilégzéskor hátrabillentve (miközben a szeméremtájék elöl marad). Mindkét irányban ismételjük a gyakorlatot ötször.
– Ezután hajlítsuk be kissé jobban a lábat, és írjunk le nagy köröket, lassan a medencével, a lehetőségekhez képest egyre inkább „riszálva” a csípőt, mindkét irányban ötször.


Nem egészségesebbek az édesítőszereket használók

2019. február 06.

Fotó: pixabay.comNem jár előnnyel az egészségre, legfeljebb minimális hatása van annak, ha valaki egészségi vagy más okok miatt mesterséges édesítőszereket és más hasonló termékeket használ.

Német kutatóknak a British Medical Journal (BMJ) című szaklapban megjelent elemzése 56 tudományos tanulmányt foglalt össze. “A legtöbb egészséget illető paraméter esetében nem volt különbség a mesterséges édesítőszereket fogyasztó és a nem fogyasztó csoport között” – írta Ingrid Toews, a Freiburgi Egyetem munkatársa és kutatócsoportja a tanulmányban.

A kutatók szerint a témához kapcsolódó legtöbb tudományos vizsgálat rövid volt, kevés résztvevővel zajlott, vagy metodológiai szempontból nem volt különösen jó minőségű.

A tudományos irodalomban összesen 56 tanulmányt találtak a mesterséges édesítőszerek hatásának témájában, ezeket értékelték újra a német szakértők. A hatást többek között a testsúlyra és annak változására, az éhgyomori vércukorszintre, a fogak egészségére, az étkezési szokásokra, rákra, a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegségekre vonatkozóan vizsgálták.

A munkák közül 35 csak megfigyeléses tanulmány volt, amelyek nem alkalmasak arra, hogy határozott következtetést vonjanak le belőlük. A szisztematikus áttekintő munkák és metaelemzések szolgálhatnak a rendelkezésre álló adatok lehető legobjektívebb áttekintéséül – vélik a kutatók.


Veszélyes a hideg a magasvérnyomás betegekre?

2019. január 12.

A fotók illusztrációk: pixabay.comAz eddig is közismert volt, hogy a hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás a lakás hőmérsékletét is górcső alá vette. 

A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. A University College London kutatói a Journal of Hypertension c. szaklapban publikálták új tanulmányukat, melynek fő tanulsága, hogy minél hidegebb van otthon, annál magasabbra szökhetnek a vérnyomásértékek – összegezte Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggéseket és a teendőket.

Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.

Az angol szakértők 4.659 személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. A leghűvösebb lakásban élők vérnyomásainak átlaga 126,64 / 74,54 Hgmm volt, míg a legmelegebb lakásban élőké 121,12 / 70,51 Hgmm.  Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...103