Információk, érdekességek
65 év felett: Gyakorlati útmutató a tartalmas mindennapokról
2026. május 13.
A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat.
A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.
A mozgás ereje a mindennapokban
A mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25-30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen. A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizomgyengeség áll fenn.
A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például egy 5-6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.
Mi gátolhatja a fogyókúrás próbálkozásokat?
2026. május 10.
Tévedés azt gondolni, hogy fogyókúrázásnál csak az étrenddel bevitt kalóriák mennyisége számít. A napi kalóriabevitel korlátozása mellett számos tényezőre figyelnünk kell, ha sikeres és tartós testsúlycsökkenést szeretnénk elérni.
Természetesen a képlet igaz: tartósan negatív energia-egyensúlyt szükséges elérni, vagyis kevesebb kalóriát kell bevinni, mint amennyit felhasználunk.
Mégis, mi lehet az oka a sikertelenségnek?
A túl sokat és túl gyorsan ígérő divatdiéták általában hamar kudarcba fulladnak. A szélsőséges vagy hiánydiéták nem tarthatóak fenn hosszú távon, hiányállapotokat okoznak, ill. jojóeffektushoz vezetnek.
Alapjaiban a mediterrán étrend javasolható. Ennek kalóriatartalmát úgy igazítsuk, hogy napi 5-600 kcal-val kevesebbet vigyünk be az eddig megszokottnál. vizsgálatok alapján hatásosabbnak tűnik, ha a nők maximum 1200 kcal-s, a férfiak 1500 kcal-s szénhidrátcsökkentett, állati zsírszegény étrendre váltanak a fogyókúra során.
A drasztikus koplalásos diéták, melyekkel látványosan 10 kilókat lehet pár hét alatt ledobni, sajnos hosszú távon nem eredményesek.
Sőt, mivel ilyenkor a szervezet set-point mechanizmusa „vészriadót fúj”, vagyis éhínséget észlelve tartalékolásra kapcsol, nem enged a zsírraktárakból, és igyekszik visszaállítani az eredeti testsúlyt.
Mi a fogyás titka?
2026. május 09.
Csodabogyó? Ha létezne, már rég lefogytunk volna…
Valóban le kell fogynunk? Ne a manökeneket vagy a magazinok retusált szépségeit kövessük! A túlsúlyos vagy elhízott alkatra vannak mérőszámok, azokból kell kiindulni, nem a ránk erőszakolt divatokból.
Nincs titkos recept, sem kapszula, tea vagy „csodabogyó”, amely erőfeszítés nélkül eltünteti a kilókat. Jó lenne, de a valóság ennél jóval
prózaibb – és hosszú távon sokkal megnyugtatóbb is. A sikeres fogyásnak ugyanis nem egyetlen csodaszere van, hanem több, egymást erősítő pillére.
- Az első a komoly elhatározás.
- A második egy fenntartható, túlzásoktól mentes életmód, amely az egészséges táplálkozásra, a rendszeres mozgásra és a stressz kezelésére épül.
Édesapám, a bükki füvesember, a Györgytea megalapítója mindig azt mondta, hogy a gyógynövények ebben a folyamatban nem csodát tesznek, hanem tudatosan alkalmazva segítik a szervezetet – méghozzá régóta bevált, természetes módon.
D-vitamin: minden, amit tudni kell, mégsem esik szó róla soha
2026. május 02.
Tavasz van, több a napfény – de vajon elég ez a megfelelő D-vitamin szinthez?
Ahogy megérkezik a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, több időt töltünk a szabadban, és az óraátállítás után még inkább úgy érezhetjük, végre feltöltődhetünk napfénnyel. Sokan ilyenkor megnyugodnak: ha süt a nap, biztosan rendben van a D-vitamin-szintünk is. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Bár a D-vitamin az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett „csodaszere” lett, mégis meglepően keveset tudunk róla, a legtöbben csak felszínes információkkal rendelkezünk. Ráadásul számos tévhit is kering a napozástól a táplálkozásig. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segít tisztábban látni, mi igaz és mi nem.
Egy biztos: a D-vitamin nem csupán egy a sok vitamin közül, a szervezet szinte minden működésére hatással van. Éppen ezért nem mindegy, hogy elegendő áll-e rendelkezésre – még tavasszal sem.
Több mint vitamin: miért kulcsfontosságú?
A D-vitamin szerepe jóval túlmutat a csontok egészségén. Nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, hozzájárul az izomműködéshez, és talán a legmeglepőbb, hogy fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Emellett a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyában is részt vesz, és egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a hangulatra, sőt a depresszió kialakulására is hatással lehet. Hiánya gyakran alattomosan jelentkezik: fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, gyenge ellenállóképesség és izomgyengeség is jelezheti. Hosszabb távon komolyabb következményekkel járhat, gyermekeknél például fejlődési problémákat, felnőtteknél csontlágyulást okozhat.
A kollagént nem, de az építőelemeit lehet pótolni!
2026. április 21.
Egészséges táplálkozás mellett a Semmelweis Egyetem belgyógyász professzora szerint nincs szükség a kollagén külső pótlására, mert a szervezet a bevitt fehérjékből C-vitamin, réz és cink együttes jelenléte mellett elkészíti és fedezi a saját kollagénszükségletét. A mesterségesen előállított kollagénkészítmények fogyasztásakor fontos tudni, hogy e nyomelemek és vitamin fogyasztása nélkül még az alkotóelemek sem szívódnak fel.
A kollagén a szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje, ami mintegy „ragasztóként” működik. Elsődleges funkciója a bőr feszességének és rugalmasságának biztosítása, emellett nagyon fontos alkotóeleme a porcoknak, ízületeknek, kiemelt szerepe van a csontok, inak, szalagok és a bélfal épsége szempontjából, illetve befolyásolja a haj és a köröm erősségét is – sorolja dr. Lakatos Péter egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettes arra is kitér, hogy 30 éves kortól a kollagén termelés lassan – nők esetében a menopauza után pedig hirtelen – elkezd csökkenni. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy esetleg érdemes-e pótolni?
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...175