Információk, érdekességek
Hogyan készíthetjük fel gyermekünket az online tér veszélyeire?
2026. január 01.
Az első készülék átadásával a gyerekek digitális önállóságot kapnak, de ezzel együtt olyan kockázatoknak is ki lesznek téve, amelyekkel korábban nem találkoztak.
A szülők felelőssége, hogy biztonságos alapokat adjanak nekik a netezéshez.
- Állítsunk be erős képernyőzárat/jelszót – kerüljük a könnyen kitalálható kódokat, mint a születési dátum vagy az 1234.
- Hozzunk létre számukra külön felhasználói fiókot – korlátozott jogosultságokkal.
- Aktiváljuk a helymeghatározást és a készülékkeresést – hasznos lehet az eszköz ellopása vagy elvesztése esetén.
- Beszéljünk velük a netbiztonságról – tanítsuk meg, hogy ne osszanak meg beazonosítható személyes adatokat, és ne használjanak a valódi névre utaló felhasználónevet sem. Ahogy nap mint nap megkérdezzük tőlük, hogy mi történt az iskolában, érdeklődjünk arról is, hogy mi történt az online térben, milyen videókat láttak, kivel beszélgettek.
- Minden eszközön, így a gyerekek új eszközén is használjunk megbízható gyártótól vásárolt védelmi szoftvert, amivel a kártevőket, a fertőzött weboldalakat és appokat, illetve a gyanús linkeket egyszerűen ki lehet szűrni. A mai biztonsági programok már komplex megoldást nyújtanak, többek között webkamera-védelemmel, adathalászat elleni védelemmel, és a felnőtt tartalmak letiltásával is gondoskodnak a gyerekek biztonságáról.
Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása
2025. december 19.
Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.
A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:
Auditív figura-háttér
Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.
Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.
Auditív zárás
Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.
Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.
Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei
2025. december 18.
Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.
Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.
A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.
Fejtetvesség – mit érdemes tudnunk róla?
2025. december 05.
A rendszeres higiéniára, ruhák tisztán tartására, tisztálkodásra odafigyelő családokban, háztartásokban is előfordulhat a fejtetű megjelenése. Valahol mindenki reménykedik abban, hogy ezzel a problémával nem kell szembe néznie élete során.
Az emberen élősködő vérszívó tetvek az egész világon előfordulnak, így Magyarországon is. Előfordulását tekintve, nem lehet már kimondottan különbséget tenni és összefüggésbe hozni a higiéniai viszonyokkal. Jellemzően a gyermekközösségekben fordul elő, főleg óvodás korban és általános iskola alsó tagozatában. Ennek oka a közvetlen hajjal való érintkezés, amikor a gyerekek játék közben összedugják a fejüket vagy használati tárgyakat (pl. fésű, sapka, hajgumi) osztanak meg egymással.
Mi jellemző a fejtetűre?
Össze lehet téveszteni a korpával, ami a fejbőr viszketését okozhatja ugyan, de amíg a korpát könnyen le lehet söpörni a hajról, addig a serke (pete) nehezen eltávolítható. A fejtetű a petéit (serkéit) a hajas fejbőrön a hajszálak tövében helyezi el, jellemzően a halánték, a fül mögötti és a tarkó tájék területén és egy nehezen eltávolítható cementszerű anyaggal rögzíti. Rendkívül gyorsan szaporodik így a tetvesedés hamar bekövetkezhet.
A haj tövénél, pár mm-es szürkés vagy ezüst színű ovális alakú serke (pete) látható. Szabad szemmel nehezebben észrevehető, inkább az adott területet jól megvilágítva, vagy nagyító segítségével lehet látni. A sötét hajúak esetében jobban, míg a világos hajban nehezebben lehet észrevenni.
Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma
2025. november 21.
Nemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.
A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...298