Információk, érdekességek

A figyelem elkalandozik, de az agy mégis tanul

2025. május 22.

Habár az ébrenlét és az alvás látszólag egymás ellentétei, a két állapot valójában nem zárja ki egymást: az éber agy egyes területei időnként az alvásra emlékeztető idegrendszeri aktivitást mutatnak, és ez a lokális alvásnak nevezett jelenség, úgy látszik összefüggést mutat az elmerengéssel. Simor Péter és Németh Dezső, az ELTE PPK kutatói nemzetközi kollaborációban vizsgálták az elmerengés és az információfeldolgozás kapcsolatát.

Az angol mind-wandering alatt azt a jelenséget értjük, amikor a figyelmünk elkalandozik, és a tudat, ahelyett, hogy a külső környezetre vagy az éppen aktuális feladatra koncentrálna, elmerül a jelen pillanathoz látszólag alig kapcsolódó gondolatok, emlékek és érzések kavalkádjában. Az elmúlt évtizedekben az elmerengés meglehetősen rossz hírnévre tett szert, mivel kutatások sokasága igazolta, hogy az elkalandozó figyelem számos területen drasztikusan lerontja a kognitív teljesítményt. Összességében úgy tűnt, hogy ilyenkor az agy mintha kikapcsolna, elmenekülne az információfeldolgozás kihívásai elől, hogy helyette személyes fantáziákban, ábrándokban vagy éppen nyomasztó, ruminatív gondolatokban merüljön el. Ennek ellenére az emberek idejük 30-50%-át éppen ilyen elmerengéssel töltik.

Simor Péter és magyar kutatótársai francia, spanyol és norvég intézményekkel együttműködve arra keresték a választ, hogy egyértelmű hátrányai mellett lehet-e az elmerengésnek valamilyen előnye is. Az első, online vizsgálatban 135 fő vett részt, akiknek egy egyszerű reakcióidő-feladatot kellett elvégezniük. A feladat nem igényelt komolyabb odafigyelést: csak reagálni kellett bizonyos ingerekre – az ingerek azonban egy rejtett szabályszerűséget követtek, amit a gyakorlás során a résztvevők megtanultak anélkül, hogy ennek tudatában lettek volna. A kísérlet közben időnként megkérdezték őket, hogy a feladatra figyelnek-e, vagy inkább elterelődött a figyelmük. Meglepő módon az derült ki, hogy a résztvevők akkor tudták jobban elsajátítani a háttérben megbúvó mintázatokat, amikor időnként „álmodoztak” vagy nem figyeltek tudatosan a feladatra.

Hogyan válasszunk napszemüveget a nyárra?

2025. május 22.

A jó napszemüveg nemcsak trendi kiegészítő, hanem egészségügyi védelem is a nyári időszakban. Ahogy melegszik az idő és kisüt a nap, egyre többen veszik elő napszemüvegüket – legyen szó városi sétáról, nyaralásról vagy sportos programokról. De vajon minden napszemüveg egyformán jó döntés? A stíluson túl érdemes több szempontot is figyelembe venni a választáskor. Az Alensa segít eligazodni a legfontosabb tudnivalók között.

Nap és pollen minden mennyiségben

Hamarosan itt a nyár, a nap már kisütött, a tavasz megérkezett – és sokan elő is kapták már a napszemüveget. Ámde Magyarországon közel 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, akiknek jelentős része pollenallergiával küzd. Az allergiás reakciók gyakran járnak szemviszketéssel, vörösséggel és fokozott könnyezéssel. Ezekben az esetekben a megfelelő napszemüveg viselése nemcsak a nap káros sugaraitól védi a szemet, hanem csökkentheti a pollen és egyéb allergének szemmel való érintkezését is, ezáltal enyhítve a kellemetlen tüneteket.​ Napszemüveg vásárlásnál már egyre több típus, forma és funkció közül választhatunk, a döntés pedig sokszor nem is olyan egyszerű. Más szempontokat érdemes figyelembe venni, ha sportolni indulunk, mint ha csak az irodába sétálunk be, vagy épp ha különleges, divatos megjelenést szeretnénk. Van, aki a praktikumot keresi, mások pedig kifejezetten a feltűnő, fashion statement darabokra vadásznak.
“A pollenallergiások számára a napszemüveg a szemek védelme mellett pajzsot is képez az allergénekkel szemben. A nagyobb, ívelt modellek hatékonyabban tartják távol a polleneket a szem környékétől, így különösen ajánlottak tavaszi-nyári időszakban az allergiás tünetek enyhítésére” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.

3+1 tipp, hogyan válasszunk tudatosan napszemüveget

A napszemüveg kiválasztásakor több tényező együttesen határozza meg, melyik darab lesz a legjobb választás. Nézzük meg ezek közül azt, amire leginkább érdemes figyelni.

1. Védjük szemünket a láthatatlan veszélytől
   A 100%-os UV400 szűrés megóvja a szemet a káros napsugaraktól, ezzel csökkentve a szürkehályog vagy a makuladegeneráció kockázatát.
2. A lencse típusa sem mindegy a tökéletes látásélményhez
   A szürke lencsék természetes színérzékelést biztosítanak, a barna vagy borostyán árnyalatok javítják a kontrasztot, míg a zöld szín kiegyensúlyozott látást ad. A polarizált lencsék különösen hasznosak a tükröződések kiszűrésére, például vízparton vagy autózás közben, így csökkentik a szem fáradását.
3. Érdemes a keret anyagára is figyelni
   Nyáron a könnyű, tartós, bőrbarát anyagok, mint az acetát vagy titán, biztosítják a kényelmet.

A kézírás személyiségfejlesztő hatása

2025. május 20.

Sokfajta érv szól a kézírás tanításának megőrzése mellett, többek között az is, hogy a kézírás egészen másként aktiválja az agyunkat, mint amikor géppel írunk.

Az agykutatók a kézírás számos fejlesztő hatását felismerték. Amikor kézzel írunk, akkor az agyunk Broca-mezőnek nevezett része nagyon aktív lesz. A Broca-központ – amelyet Paul Broca XIX. századi francia neurobiológusról neveztek el – az ajkak, az állkapocs, a nyelv, a lágy szájpad és a hangszálak mozgását irányítja. Ha megsérül, a beszédképzés súlyos károkat szenved, mert a Broca-mező utasítja az ehhez szükséges izmokat, hogy legyenek szívesek dolgozni. Amikor tehát kézzel írunk, a Broca-mező nagyon aktív lesz. Ha viszont gépírással, akkor meg sem rezdül. Ez sok mindent megmagyaráz. A kézírás serkenti a kommunikációs készség kialakulását, hiszen amikor beszélgetünk egymással, a Broca-mező állandó aktivitásban van.

A kézírás tehát a beszédet és a kommunikációt is fejleszti, ezáltal pedig a kreativitást és a térérzékelést. 

Nem beszélve arról, hogy a finommozgások kialakulása vagy fejlesztése ugyancsak kapcsolatban van a kézírással. Azt is kimutatták, hogy a finommozgások révén a precizitás – ami nem minden emberre jellemző – is tovább finomodik. Ha valamit megtanulunk, írjunk róla vázlatot, mert az lenne a jó tanulási módszer!

Itt a tavasz, érkeznek a kullancsok – már egy appon keresztül is be lehet jelenteni a gyanús vérszívókat

2025. május 11.

Évek óta tart a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. Mostantól a Kullancsfigyelő oldal mellett a PragmaTick mobilalkalmazás is segíti ennek a nem őshonos kullancsnak a monitorozását. Mutatjuk, hogy működik az app.   

A tavaszias februári időjárás miatt idén is korán találkozhatunk az őshonos, és a behurcolt kullancsfajokkal is. A kutatók szerint ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel a Hyalomma-k képesek számos kórokozó – például a krími-kongói vérzéses láz vírusának – terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de vándormadarak segítségével könnyen terjednek, a globális felmelegedés hatására pedig egyre nagyobb eséllyel élnek túl, és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is.

Ki utazhat repülőgépen?

2025. május 09.

A kérdésre a válasz látszólag egyszerű: mindenki, aki betöltötte életének hetedik napját. Persze, erre a válaszra a szakemberek többsége a fejét csóválná, mondván, hogy ez mégsem ilyen egyszerű. Pedig csak azt szerettem volna mondani, hogy ritka az a betegség, amelyben nem javasolt a repülőgépes utazás, sőt a legtöbb beteg embernek a repülőút az ideális helyváltoztatás módja, éppen a kevéssé megterhelő volta miatt.

A magasban ön magasan van…