Információk, érdekességek
Generációk a patikában gyógyszerész szemmel
2026. január 21.
Különböző életkorú betegek, eltérő egészségügyi igényekkel jönnek be a gyógyszertárba, amit a szakembernek helyesen kell tudni kezelni.
A patikákban egészségügyi tanácsadás zajlik, a szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, a betegségek kezelésére, a tünetek enyhítésére, és tippeket adhatnak a bőrápolásra vonatkozóan is. Igyekeznek minden információt átadni a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatban, ugyanakkor az étrend-kiegészítők és egyéb készítmények lényeges tudnivalóira is figyelmeztetnek, emellett lelki támogatást is nyújtanak.
Mindez eleve komplex feladat, de figyelembe kell venni azt is, hogy minden generációnak más az egészségfelfogása és a vásárlási szokása, illetve a kommunikációs stílusa is eltérő.
Generációs különbségek
A Z generáció tagjai fiatal felnőttek, akik a digitális világban szocializálódtak. A prevenció számukra gyakran inkább szépség- vagy teljesítményfókuszú, ugyanakkor komoly szerepet kaphat a mentális egészség megőrzése. Általában online tájékozódnak, és a trendekre is figyelnek. Az egészség számukra egyfajta önkifejezés, életérzés is, gondoljunk csak az influenszerekre, akik sok esetben életmódtippeket is megosztanak a közösségi felületeken.
Az Y generáció tagjai, más néven a millenniálok a multitasking nemzedéke, akik egy része épp a karrierépítéssel, a biztos alapok megteremtésével küzd, egy másik szegmensük pedig már kisgyermekes szülőként igyekszik helytállni, vagy akár egyszerre mindkettő.
Őszinte szerelem a munkahelyen - létezik?
2026. január 17.
Mi van, ha szerelembe esünk egy kollégával? Árt vagy használ a karriernek - ez nyilván attól is függ, hogy a főnökbe habarodunk bele, vagy az irodánkban a szomszéd asztalnál ülőbe. Vajon mennyire igaz vagy hamis a munkahelyi kapcsolat?
A munkát és a privát ügyeket kettéválasztani szinte minden kapcsolatban nehéz. Felmérések azt mutatják, hogy a munkavállalók sokkal jobban teljesítenek, ha a kollégáikhoz baráti kapcsolat fűzi őket vagy akár szerelmesek. Már ha őszinte szerelemről van szó… Mert van különbség a céges bulik és kétnapos továbbképzések röpke fellángolásai és a mély, akár házassághoz vezető őszinte szerelmi kapcsolatok között. Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy az emberek nagy része bizony nem remekel a monogámia terén. Annak ellenére, hogy mondjuk példamutató házasságban, minta apaként él pl. az értékesítési osztályvezető, a céges elvonulásokon bizony megvan a párja, az asszisztens vagy egy bármilyen másik szingli vagy házas hölgy személyében. Ezek az alkalmi társulások aztán válásokhoz, sőt újabb házasságokhoz is vezethetnek. Volt már mindkettőre példa a vállalati történelemben.
Mi van akkor, ha tényleg szerelem szövődik a munkahelyen? Árthat a személyes karriernek, ha kapcsolat alakul ki munkatársak között vagy akár a főnökkel? Egy korábbi felmérés szerint az emberek 25 százalékának volt már munkahelyi afférja. Legtöbben azt érzik, hogy a többi munkatárs részéről nem ritka a fejcsóválás, irigység, rosszindulat és elutasítás.
Generációk régen és ma
2026. január 16.
Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.
Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)
A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.
Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)
A meggyőzés pszichológiája
2026. január 16.
A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.
A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető), a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.
Mire jó a frekvenciaterápia?
2026. január 10.
Napjainkban a mozgáshiány és a krónikus stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást. A tartós stressz jelentősen megnöveli a szervezet oxigénigényét, ami a romló keringéssel együtt, hosszú távon oxigénhiányhoz, gyulladásokhoz, a sejtek savasodásához és a sejtközötti tér károsodásához vezethet. Egyre nagyobb figyelem irányul az olyan alternatív terápiás megoldásokra, amelyek a sejtek közötti kommunikációt és az öngyógyító folyamatokat támogatják.
Az inaktivitás és a krónikus stressz korunk népbetegségeinek fő katalizátoraivá váltak. A stressz önmagában 70-80 százalékkal növeli a szervezet oxigén igényét, de a hosszabb ideig fennálló folyamatos feszültség hatására, az állandó oxigén hiány már olyan komoly tüneteket eredményezhet, mint az állandó vérnyomás-emelkedés, szöveti károsodás vagy akár a sejtelhalás.
„Ezek a folyamatok együttesen eredményezhetik a salakanyagok kiválasztódásának fokozódását, A sejtközti savasodás kikezdi a sejtmembrán épségét, gátolja a sejtek közötti ioncserét, ami aktiválhatja a gyulladásos folyamatokat” – magyarázta Bartalis Bertalan természetgyógyász, bioenergetikus- NLS szakértő.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...479