Információk, érdekességek

Mikor hívjunk mentőt a gyerekhez és mikor elég a házi praktika?

2020. február 29.

Fotó: shutterstock

Íme néhány tipp, mikor hívjunk mentőt, keressünk fel szakembert, és mikor érdemes bevetni néhány természetes, otthoni praktikát, amelytől gyorsabban meggyógyulunk. Dr. Sal Péter, homeopata-gyermekorvos javaslatai alapján ezekre a tünetekre fontos figyelni.

Elsősorban 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél kell készenlétben lenni és orvoshoz fordulni, amennyiben szabályos csillapítás ellenére sem enyhülő magas lázat és elesett állapotot tapasztalunk. Szintén komolyan kell venni az intenzív, nem múló köhögést, a kínzó fülfájást és bizonyos hasi tüneteket.

Sal Péter szerint ilyen esetekben akár többszöri vizsgálatok is szükségesek lehetnek. A homeopata-gyermekorvos hozzáteszi, amennyiben egy kisgyermek 4 napnál hosszabb ideig lázas, mindenképp újbóli vizsgálat javasolt, hiszen ellenőrizni kell az esetleges bakteriális szövődmények keletkezését. A szakember ennek alapján dönt a továbbiakról, addig semmi esetben sem ad rutinszerűen antibiotikumot, hiszen a feleslegesen adott antibiotikum is az egyik oka a világon immár egyre nagyobb fenyegetést jelentő rezisztens törzsek elszaporodásának

Amikor tényleg kell a segítség

A pánikot általában érdemes kerülni, de akadnak helyzetek, amikor nincs idő tétovázásra. Ha a gyermek nem vesz levegőt, eszméletlen vagy a pulzusa nem tapintható, mindenképpen hívjunk mentőt és a segítség megérkezéséig kövessük a szakemberek utasításait.

Fontos, hogy ilyen helyzetekben amennyire lehet, próbáljuk megőrizni nyugalmunkat, ugyanis minél több információval tudunk szolgálni a mentősöknek, a szakemberek annál hatékonyabban és gyorsabban tudnak segíteni, illetve mi is annál jobban tudunk reagálni a feszült helyzetben. Szintén értesítsük a mentőket egyes légzészavarok, valamint olyan idegrendszeri tünetek esetén, mint az eszméletlenség,  izomrángások, feltűnő aluszékonyság vagy szokatlan, heves nyugtalanság. Ha a gyermek eszméleténél van, a mentősök utasításait követve igyekezzünk nyugodt környezetet teremteni számára.


Kutyasétáltatási etikett Pirka Ildikó kutyaviselkedési szakértőtől

2020. február 20.

Lassan, de biztosan alakul a kutyatartási kultúra, de azért még vannak hiányosságok. A kutyasétáltatásnál mindig figyelemmel kell lennünk a környezetünkre, hogy ne zavarjuk meg mások nyugalmát, ne veszélyeztessük testi épségüket.  

A teljesség igénye nélkül néhány íratlan szabály:

Egyik legfontosabb, hogy járdákon, szűk helyeken mindig rövid pórázon, magunk mellett tartsuk a kutyát, a flexi póráz használata pedig tilos. Gondoljunk csak bele, jön egy kisgyerekes család, a kutyánk meg hosszú pórázon van és éppen irányt vált, ezzel könnyedén elsodorhat egy kisebb gyereket, a flexi póráz pedig komoly sérülést okozhat.

Ne engedjük, hogy kutyánk séta közben más embereket szimatoljon, szatyor, ruházat után nyúljon, esetleg kerékpárosokat vadásszon.

Ha tudjuk, hogy valamire érzékeny a kutya (pl. kerékpáros, idős ember bottal, stb.), akkor az ingerrel való találkozás előtt álljunk meg, és vonjuk el a figyelmét pl. jutifalattal.

Ha valaki megkérdezi, hogy megsimogathatja-e és barátságos a kutyánk, akkor ültessük le és így engedjük ismerkedni. Gyakori, hogy gyerekek váratlanul odaszaladnak, ilyenkor határozottan szóljunk nekik, hogy álljanak meg és először kérdezzék meg, szabad-e.

Más kutyával való találkozás esetén, kérdezzük meg, szabad-e barátkoztatni, de mindig figyeljünk a pórázon ismertetéssel, mert sok kutya másképpen viselkedik pórázon, mint póráz nélkül. Semmiképpen ne engedjük, hogy a pórázok egymásba tekeredjenek, vagy hogy játszani kezdjenek a kutyák.

Soha ne engedjük kerítésen belül levő kutyákhoz a kutyánkat, mert egyrészt balesetveszélyes, másrészt zavarhatja mások nyugalmát.

Ne engedjük, hogy kutyánk mások értékeit jelölgesse, pl. külső virágos kert, házfal, kerítés.


Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet

2020. február 03.

Az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, elég, ha csak a stroke-ra, vagy az infarktusra gondolunk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy a tünetek miatt maguk a betegek is felismerhetik, és számos orvosi diagnosztikai módszer, így a boka-kar index is jelezheti a betegséget.

Fotó: 123rf.comEzért nevezik kirakatbetegségnek az érszűkületet

– Az érszűkületet sokszor kirakatbetegségnek is hívják, ugyanis az egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia, mintegy kirakatot nézegetni. Vagyis a gyaloglás egyfajta diagnosztikai módszer is, ugyanis abból, hogy hány méterenként kell megállnia az érszűkületes betegnek, az orvosok következtetéseket tudnak levonni. A fájdalommentes gyaloglás hossza – érszűkület esetén – meglepően állandó érték, amelyet a betegek meglehetősen pontosan észlelnek is. Kezelés és életmódváltás nélkül azonban e távolság fokozatosan csökken, végül fellép az ún. nyugalmi fájdalom – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. 

Műszeres diagnosztikai lehetőségek

  • Az úgynevezett boka-kar indexet (doppler-index) meghatározó készülékkel a bokán mért vérnyomás értéke elosztódik a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utalhat. A speciális készülék a két érték közti különbség megbízható meghatározásához szükséges automata, a két karon és a két bokán egyidejűleg végzett mérésre is lehetőséget ad – így a kardiovaszkuláris kockázat ellenőrzésének fontos eszköze. 
  • Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb. 
  • Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát. A hasi ultrahangvizsgálatok is láthatóvá teheti a nagy hasi aorta szűkületét, tágulatát (aneurysma).
  • Az esetlegesen szükséges műtét előtt azonban mindenképpen szükséges lehet az érfestés nevű eljárás is, amelynek eredménye befolyásolja a műtét típusát, nagyságát, utókezelését, rehabilitációját.

Hogyan fedezhető fel időben a mellrák?

2020. január 27.

Az emlőrák a leggyakoribb, nőket sújtó daganatos megbetegedés: hazánkban évente több ezren szembesülnek a baljós diagnózissal. A betegség azonban korai stádiumában még teljes mértékben gyógyítható. A Magyarországon 1993 óta minden április 10-én megtartott Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából Dr. Ádám Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-nőgyógyász szakorvosa segítségével összegyűjtöttük, hogyan fedezhetjük fel időben a tüneteket.

Fotó: 123rf.comMellrák tekintetében legnagyobb arányban a 35-59 év közötti nők veszélyeztetettek, de fiatalabb korban is előfordulhat. A betegség megelőzéséhez ezért már 20 éves kor felett elengedhetetlen a rendszeres, havonta elvégzett otthoni önvizsgálat. Évente egyszer nőgyógyászati vizsgálat keretében tapintásos emlővizsgálatot, valamint emlőultrahangot is el kell végeztetni, 40 éves kor felett pedig ajánlott az évi mammográfia is.

Az emlődaganat kialakulásáért sok tényező okolható, de kiemelt szerepet játszik a genetikai hajlam – ha a családban előfordult már hasonló betegség, a szűrésekre fokozottan oda kell figyelni! –, a szervezet ösztrogéntermelésének megváltozása, de rizikófaktort jelent a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a túlhajszolt életmód is.

A betegség korai szakaszában általában nem érkezelhető fájdalom, a mellek megváltozott állapota azonban már kitapintható. Ezért fontos az önvizsgálat elvégzése” – mondja Dr. Ádám Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-nőgyógyász szakorvosa. „Egy tükör előtt először szabad szemmel keressünk elváltozást az emlőkön és a mellbimbókon. Ha leengedett és felemelt karral sem érzékelünk megnagyobbodást, behúzódást, mindkét mellbimbónk azonos magasságban helyezkedik el és felfelé mutat, egyik karunkat tartsuk a magasban, a másikkal pedig centiről centire tapintsuk át az ellentétes mellünket és hónaljunkat. Ismételjük meg a műveletet fordítva is. Feküdjünk hanyatt, és egyik kezünket a fejünk alá téve, így is vizsgáljuk át az ellentétes emlőket, majd cseréljük meg a kezeket. Óvatosan nyomjuk meg a mellbimbót is, és figyeljük, hogy nem tapasztalunk-e fájdalmat vagy váladékozást.


Fokozottan ügyelni kell a háziállatokra szilveszterkor

2019. december 31.

Fokozott odafigyelésre kéri az állattartókat az Orpheus Állatvédő Egyesület a szilveszteri petárdázás miatt, amely sok háziállatnál okozhat pánikot. 

Mint azt közleményében írja az egyesület, az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök hang- és fényhatásai miatt a háziállatok elszökhetnek, elkóborolhatnak, vagy akár félelmükben harapóssá is válhatnak.

Az egyesület azt tanácsolja a gazdiknak, hogy erre az időszakra biztosítsanak háziállatuknak a közvetlen utcai hangoktól elszigetelt helyet, mint például belső szobát, udvarrészt, garázst. A félősebb állatok esetében az állatorvos által ajánlott nyugtató szerről is érdemes gondoskodni - teszik hozzá.

A kutyában lévő kötelező mikrochip legyen a gazda adatait tartalmazóan beregisztrálva, emellett a kutyákra és macskákra érdemes bilétás nyakörvet kötni, amelyen szerepel a gazda címe, telefonszáma és neve. A bajok megelőzése érdekében december 30. és január 2. között a kijelölt sétáltató helyeken is pórázon sétáltassák kutyájukat.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...137