Információk, érdekességek

A fiatalokat figyelmeztetik a veszélyekre

2019. május 06.

Cyberbullying, happy slapping, dizájner drogok – ezek a legújabb fiatalokra leselkedő veszélyek, de emellett ugyanúgy jelen vannak a lopások, verekedések, erőszakos cselekmények is a kamaszok közt. A diákok szereplői lehetnek akár elkövetőként, akár áldozatként ezeknek a bűneseteknek. Az interneten kicsalt fényképek is sok fejtörést okozhatnak, főleg, ha azok intim jellegűek. (Fotó: 123rf.com)A DUE Médiahálózat és az ORFK bűnmegelőzési vetélkedővel, játékos formában hívja fel a figyelmet a korosztályt érintő fenyegetettségre és a megoldási lehetőségekre.

 

Nagy Diák Bűnmegelőzési Teszt elnevezéssel indult háromfordulós országos verseny, amely kifejezetten a fiatalokat célozza meg. A DUE Médiahálózat népszerű tesztsorozatának ezúttal az a célja, hogy a diákok megtudják: ismerik-e a rájuk leselkedő veszélyeket, tudják-e, mi a különbség a csíny és a bűncselekmény között, és hogyan kerülhetik el azt, hogy jogsértés áldozatai legyenek.

A 14-22 éves korosztálynak készült online tesztsorozat olyan érdekes kérdéseket is felvet, amelyekről eddig esetleg sokan azt hitték, hogy az még csak diákcsíny. Emellett pedig olyan új ismereteket is közöl, melyeknek köszönhetően a fiatalok pontos információkat szerezhetnek például a jogaikról, a zaklatás formáiról, a tudatmódosító szerekről, a rongálásról, a garázdaságról, szexuális, illetve vagyon elleni bűncselekményekről, vagy akár az emberkereskedelemről is.

A rendőrség tapasztalatai szerint a gyermekek és fiatalok kiemelt kockázatú csoportot képeznek bűnmegelőzési szempontból, mert hiszékenységük, bizalmuk, óvatlanságuk vagy csekély testi erejük miatt kiváló célpontjai lehetnek egy-egy bűncselekménynek.

Ott vannak például a dizájner drogok, melyekkel többek között épp ezt a korosztályt célozzák meg, csak éppen a mesterségesen, olcsón előállított hatóanyagok szervezetre káros hatásaival nem foglalkoznak az elkövetők.


A bolygó vízkészletének csupán töredéke érhető el könnyen

2019. május 03.

Fotó: pixabay.com

A Föld vízkészletének csupán 0,007 százaléka van felszínen, vagyis könnyen elérhető, nem túl szennyezett és majdnem azonnal használható. Ezt hívják úgy, hogy hidrológiai James Bond-arány – mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatóságának vezetője.

Magyarországon biztosított a lakosság vízellátása, és ebben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, ugyanakkor például a mezőgazdaságban előfordul vízhiány.

Két évvel ezelőtt egy háromhetes aszály több mint 100 milliárd forintos kárt hagyott maga után. A Homokhátság régióban, például, évente 10-15 centiméterrel csökken a talajvíz szintje, ha nem tesznek valamit, akkor ez a régió 15-20 éven belül el fog sivatagosodni.

“Tehát van vízhiány Magyarországon, s a spórolásnak szükséges, hogy helye legyen” – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve, mivel a víz előállításához energia kell, aki “kidobja” a vizet, tehát nem spórol vele, az az energiát is kidobja.

Ráadásul Magyarországon is jelentős problémát okoz a szennyezés, és – az igazgató szerint – ebben az esetben szem előtt kell tartani, hogy egyetlen csepp olaj, akár ezer liter vizet is fogyasztásra alkalmatlanná tehet.


Tavaly több mint négyszáz szervátültetés volt

2019. május 02.

Fotó: 123rf.com

Tavaly több mint négyszáz szervátültetést végeztek Magyarországon, ebből körülbelül ötven élődonoros volt – közölte Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének (MSZSZ) elnöke.

Magyarországon leggyakrabban vesét ültetnek át, ezt követi a máj, majd a szív és végül a tüdő. A szervek nagy részét Magyarországon veszik ki, de az Eurotransplanttól is érkezhet szerv – tudatta.

A szervadományozás anonim, a szervátültetettek viszont szeretnének köszönetet mondani a donornak, ezért a szövetség 2001-ben kopjafát állított a budapesti Fiumei úton, hogy meg lehessen emlékezni az ismeretlen donorról. Március 21-én az ismeretlen donor napján sok donorcsalád is ellátogat a helyszínre – tette hozzá a szövetség elnöke.

Grózli Csaba, az MSZSZ stratégiai és orvos igazgatója arról beszélt, hogy a magyar szervátültetéseket sebésztechnikailag és a rendelkezésre álló gyógyszerekkel a legmagasabb szinten tudják végezni. Az utógondozásban azonban szerinte még lehetne fejlődni.

A szervátültetés után a betegeknek meg kell tanulniuk az új élettel bánni, ezért a friss szervátültetettek Képzett beteg című háromnapos programon vehetnek részt, amelyen orvos, dietetikus, testnevelő, családterapeuta és pszichológus segíti őket. A programban eddig több mint hatszázan vettek részt. (MTI)


Megháromszorozódott a kanyarós esetek száma

2019. április 24.

Megháromszorozódott a kanyarós esetek száma Európában 2018-ban az azt megelőző évhez képest – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális irodája által csütörtökön közzétett adatokból.

E szerint tavaly 82 596 kanyarós esetet jegyeztek fel, amely az elmúlt évtized legnagyobb száma a kanyarós megbetegedéseket illetően, ráadásul a “rekord” már az év első felében megdőlt, miképp arra a WHO figyelmeztetett egy augusztusi jelentésében.

A kanyaróvírussal fertőzöttek száma ötszöröse a 2016-ban feljegyzettnek, amikor is az évszázad legalacsonyabb számát jegyezték fel a kanyarós eseteket illetően az európai kontinensen.

Tavaly 72 ember halt bele a betegségbe Európában, az esetek 61 százaléka igényelt kórházi ellátást.

Az esetek több mint felét Ukrajnában jegyezték fel, szám szerint 53 218-at. Ezt követte Szerbia 5076 és Izrael 2919 esettel. Utánuk Franciaország, Olaszország, Oroszország, Georgia, Görögország, Albánia és Románia következik csökkenő sorrendben a legfertőzöttebb országok “tízes listáján”, amely az esetek 92 százalékát teszi ki.

A WHO koppenhágai székhelyű regionális irodája által kidolgozott jelentés hangsúlyozta, hogy soha nem oltottak még be ennyi gyereket a kanyaró ellen, mintegy 90 százalékos lefedettséggel, a betegség elleni védőoltás második dózisából.


A kórház bejelentés nélküli elhagyása

2019. március 26.

Nem egyértelmű, mi a teendő akkor, ha egy ellátásra szoruló, nem pszichiátriai beteg önkényesen elhagyja az intézményt, emiatt törvényben kell szabályozni a betegek jogkorlátozásának feltételeit a jogállami követelmények teljesüléséért – mondta Székely László, az alapvető jogok biztosa.

A fotók illusztráció: pixabay.comA vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította a hivatal. A panaszos élettársát fejsérüléssel szállították be a Dél-pesti Centrumkórház Merényi Gusztáv telephelyének traumatológiai osztályára, ahonnan eltűnt, később pedig egy másik településen holtan találtak rá.

A panaszos a levélben sérelmezi, nem értesítették élettársa távozásáról, arról, hogy miért engedték el az élettársát ilyen súlyos sérüléssel, illetve a rendőrség miért nem vette fel vele a kapcsolatot az eltűnést követően. Szerinte a kórház nem végezte el az élettársa akkori állapotának súlyosságát meghatározó szükséges vizsgálatokat, amelyek alapján megfelelő ellátásban részesíthették volna – tették hozzá.

Az ombudsman vizsgálatából kiderült, a beteg koponyaűri vérzése – életveszélyes sérülésként – kórházi megfigyelést igényelt, az illető azonban a kórházból bejelentés nélkül távozott. A kezelőorvos a távozás észlelése után értesítette a rendőrséget, és arra kérte, hogy szállítsák vissza a beteget a kórházba.

A kezelőorvosnak erre nem volt jogi lehetősége, de a kérés összhangban volt az állam objektív életvédelmi kötelezettségével, ezért az ombudsman a felhatalmazás nélküli eljárás kapcsán nem állapított meg alapjogi visszásságot. A kapitányság járőrei kivonultak a kórházba, de az irányadó belső módszertani útmutató alapján nem rendelték el az eltűnt beteg körözését.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...133