Információk, érdekességek

Tavaly több mint négyszáz szervátültetés volt

2019. május 02.

Fotó: 123rf.com

Tavaly több mint négyszáz szervátültetést végeztek Magyarországon, ebből körülbelül ötven élődonoros volt – közölte Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének (MSZSZ) elnöke.

Magyarországon leggyakrabban vesét ültetnek át, ezt követi a máj, majd a szív és végül a tüdő. A szervek nagy részét Magyarországon veszik ki, de az Eurotransplanttól is érkezhet szerv – tudatta.

A szervadományozás anonim, a szervátültetettek viszont szeretnének köszönetet mondani a donornak, ezért a szövetség 2001-ben kopjafát állított a budapesti Fiumei úton, hogy meg lehessen emlékezni az ismeretlen donorról. Március 21-én az ismeretlen donor napján sok donorcsalád is ellátogat a helyszínre – tette hozzá a szövetség elnöke.

Grózli Csaba, az MSZSZ stratégiai és orvos igazgatója arról beszélt, hogy a magyar szervátültetéseket sebésztechnikailag és a rendelkezésre álló gyógyszerekkel a legmagasabb szinten tudják végezni. Az utógondozásban azonban szerinte még lehetne fejlődni.

A szervátültetés után a betegeknek meg kell tanulniuk az új élettel bánni, ezért a friss szervátültetettek Képzett beteg című háromnapos programon vehetnek részt, amelyen orvos, dietetikus, testnevelő, családterapeuta és pszichológus segíti őket. A programban eddig több mint hatszázan vettek részt. (MTI)


Megháromszorozódott a kanyarós esetek száma

2019. április 24.

Megháromszorozódott a kanyarós esetek száma Európában 2018-ban az azt megelőző évhez képest – derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális irodája által csütörtökön közzétett adatokból.

E szerint tavaly 82 596 kanyarós esetet jegyeztek fel, amely az elmúlt évtized legnagyobb száma a kanyarós megbetegedéseket illetően, ráadásul a “rekord” már az év első felében megdőlt, miképp arra a WHO figyelmeztetett egy augusztusi jelentésében.

A kanyaróvírussal fertőzöttek száma ötszöröse a 2016-ban feljegyzettnek, amikor is az évszázad legalacsonyabb számát jegyezték fel a kanyarós eseteket illetően az európai kontinensen.

Tavaly 72 ember halt bele a betegségbe Európában, az esetek 61 százaléka igényelt kórházi ellátást.

Az esetek több mint felét Ukrajnában jegyezték fel, szám szerint 53 218-at. Ezt követte Szerbia 5076 és Izrael 2919 esettel. Utánuk Franciaország, Olaszország, Oroszország, Georgia, Görögország, Albánia és Románia következik csökkenő sorrendben a legfertőzöttebb országok “tízes listáján”, amely az esetek 92 százalékát teszi ki.

A WHO koppenhágai székhelyű regionális irodája által kidolgozott jelentés hangsúlyozta, hogy soha nem oltottak még be ennyi gyereket a kanyaró ellen, mintegy 90 százalékos lefedettséggel, a betegség elleni védőoltás második dózisából.


A kórház bejelentés nélküli elhagyása

2019. március 26.

Nem egyértelmű, mi a teendő akkor, ha egy ellátásra szoruló, nem pszichiátriai beteg önkényesen elhagyja az intézményt, emiatt törvényben kell szabályozni a betegek jogkorlátozásának feltételeit a jogállami követelmények teljesüléséért – mondta Székely László, az alapvető jogok biztosa.

A fotók illusztráció: pixabay.comA vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította a hivatal. A panaszos élettársát fejsérüléssel szállították be a Dél-pesti Centrumkórház Merényi Gusztáv telephelyének traumatológiai osztályára, ahonnan eltűnt, később pedig egy másik településen holtan találtak rá.

A panaszos a levélben sérelmezi, nem értesítették élettársa távozásáról, arról, hogy miért engedték el az élettársát ilyen súlyos sérüléssel, illetve a rendőrség miért nem vette fel vele a kapcsolatot az eltűnést követően. Szerinte a kórház nem végezte el az élettársa akkori állapotának súlyosságát meghatározó szükséges vizsgálatokat, amelyek alapján megfelelő ellátásban részesíthették volna – tették hozzá.

Az ombudsman vizsgálatából kiderült, a beteg koponyaűri vérzése – életveszélyes sérülésként – kórházi megfigyelést igényelt, az illető azonban a kórházból bejelentés nélkül távozott. A kezelőorvos a távozás észlelése után értesítette a rendőrséget, és arra kérte, hogy szállítsák vissza a beteget a kórházba.

A kezelőorvosnak erre nem volt jogi lehetősége, de a kérés összhangban volt az állam objektív életvédelmi kötelezettségével, ezért az ombudsman a felhatalmazás nélküli eljárás kapcsán nem állapított meg alapjogi visszásságot. A kapitányság járőrei kivonultak a kórházba, de az irányadó belső módszertani útmutató alapján nem rendelték el az eltűnt beteg körözését.


Járj el a szűrővizsgálatokra! 40 felett évente kellene

2019. március 20.

A legfontosabb, amit önmagunkért tehetünk, hogy rendszeresen járunk szűrővizsgálatra!

Szomorú statisztika: Magyarországon és a világon is a tüdőrák a vezető halálok a daganatos megbetegedések között, az 5 éves túlélés aránya 15-17%. Dr. Gálffy Gabriella tüdőgyógyász, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet kutatási és oktatási igazgatója, az Onkológiai és járóbeteg Centrum vezetője számol be tapasztalatairól.

„A hazai statisztikákat tekintve évek óta évente 8-10.000 új tüdőrákos megbetegedés fordul elő, azaz ennyi beteg kerül az ellátórendszerbe. Arról nincs adat, hogy hány olyan beteg van, akik nem kerülnek diagnosztizálásra. Az elmúlt pár év adatai alapján a férfiak tüdőrákos megbetegedésének száma stagnál, vagy enyhén csökken, viszont megfigyelhető, hogy a nők körében némi emelkedés tapasztalható” – tudtuk meg Dr. Gálffy Gabriellától.

A tüdőrák kialakulásáért elsődlegesen a dohányzás a felelős, beleértve a passzív dohányzás okozta eseteket is, de számos megbetegedést a környezeti ártalmak okoznak, valamint a genetikai hajlam. A környezeti hatások közül különösen veszélyesek az autók által kibocsájtott káros anyagok, a szálló por, a munkahelyi ártalmak. A tüdőrák esetében a legfőbb rizikócsoportot a 50 év feletti korosztály jelenti, esetükben nagyon fontos lenne az évenkénti, rendszeres szűrővizsgálat. De 40 év felett mindenkinek javasolt évente részt vennie tüdőszűrésen, függetlenül attól, hogy dohányzik-e vagy sem. Évente egy alkalommal lehetőség van ingyenes tüdőszűrésre a tüdőgondozókban. Az utóbbi évek azt igazolták, hogy a tüdőrák szűrésére a mellkasröntgen felvételnél jóval érzékenyebb és pontosabb módszer az alacsony dózisú CT vizsgálattal való szűrés.


Legújabb ajánlások a hipertónia kezelésére

2019. március 12.

Első alkalommal ismertetik széles szakmai közönség előtt a Magyar Hypertonia Társaság napokban megjelent új ajánlásait a magas vérnyomás kezelésére  Debrecenben, a 16. alkalommal megrendezett országos hipertónia napon – mondta Páll Dénes professzor, a tudományos tanácskozás elnöke.

A Debreceni Egyetem (DE) aulájában megtartott, Hipertónia, diabétesz, kardiológia – korszerű gyógyszeres kezelés című tanácskozás kapcsán elmondta: a magas vérnyomás és társbetegségei, a cukor- és szívbetegségek, illetve az érelmeszesedéssel kapcsolatos megbetegedések kezelésének legújabb lehetőségeit ismertetik a szakemberek abban a reményben, hogy a résztvevő háziorvosok, belgyógyászok, gyógyszerészek “holnaptól kicsit másként, finomabbra hangoltan végzik a munkájukat”.
A társaság legújabb ajánlásai egyértelművé teszik, hogy a magas vérnyomás kezelésében kombinációs eljárást kell alkalmazni, amelyet már a kezelés megkezdésekor fontos elindítani.

A professzor szerint ebben jelentős előrelépést jelent, hogy több olyan készítmény áll rendelkezésre, amelyben egy tablettában 2-3 hatóanyag van. Ez azért fontos, mert olyan betegség esetén, amelyre évtizedeken keresztül kell gyógyszert szedni, a betegek együttműködőbbek, ha kevesebb tablettát kell bevenniük.

Magyarországon a felnőtt lakosság 44 százaléka, mintegy 3,5 millió ember hipertóniás. Mintegy 1,5 millióról mondható el, hogy minden rendben van, ismert és jól kezelt a vérnyomása. További egy-egymillió embernél vagy nem ismert az egyébként fennálló betegség, vagy ismert, de a kezelésekkel nem sikerült elérni a megcélzott vérnyomásértéket.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...134