Információk, érdekességek

A daganatsejteket ragyogóra színező anyag segíthet

2018. december 19.

Az agydaganat biztonságos műtéti eltávolítását segítheti a gyorsan növekedő tumorsejteket fluoreszkálóra színező anyag egy új kutatás alapján.

A BBC hírportálja arról számolt be, hogy a tudósok 5-aminolevulinsav (5-ALA) nevű vegyületet tartalmazó italt adtak 99 páciensnek, akiknek a gyanú szerint gyorsan növekedő gliómájuk (agydaganatuk) volt.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy az 5-ALA felhalmozódik a gyorsan növekvő daganatsejtekben, mert nincs meg bennük az az enzim, ami lebontaná a vegyületet.
A sebészek mikroszkóppal keresték a fluoreszkáló szövetet, miközben a tumort eltávolították a betegek agyából. A 99 közül páciens 85-nél látták a rózsaszínben ragyogó anyagot.

A 85 közül 81 esetben igazolták a vizsgálatok, hogy a betegnek gyorsan növekedő daganata van, egy esetben a kór enyhébb fokát állapították meg, négynél nem tudtak értékelést készíteni.


A siker kulcsa és ami mögötte van

2018. december 05.

Erős Antónia és Baji Balázs teljesen különböző területeken váltak eredményessé. Ami mégis közös bennük: a pontos célok meghatározása és a tervezés, valamint hogy mindketten a Scitec Institute szakembereit hívták segítségül sportcéljaik eléréséhez.

Az Institute a sportteljesítmény és az egészségfejlesztés elit intézménye, amely a magyar sportban hiánypótló és egyedülálló keretrendszert biztosít olimpikonok, élsportolók, és most már szabadidő-sportolók számára is. A teljes mértékben egyénre szabott program az egészséges életmódot rendszerben kezeli úgy, hogy közben hosszútávon betartható, élhető és megvalósítható étrendet és edzéstervet biztosít.

A céljait mindenki maga választja meg az életben, és ezek nagyon eltérőek, sokfélék lehetnek, ám a feléjük való törekvés, a siker élménye mindenki számára ugyanolyan fontos, legyen szó mindennapi kötelességeink elvégzéséről vagy világot jelentő deszkákról ‒ egyesek esetében pedig akár mindkettőről. Erős Antónia műsorvezetőnek és Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutónak is több területen kell nap mint nap helytállnia, a magánéletükben, az edzőteremben és ország-világ előtt is.
 


Kevés a zöldség és gyümölcs a világon

2018. december 04.

Fotók: pixabay.comHa mindenki egészséges étrendet akarna követni, nem lenne számukra elegendő zöldség és gyümölcs a világon – tárták fel tanulmányukban a Guelphi Egyetem szakemberei.

A kanadai kutatók egybevetették a globális mezőgazdasági termelést a táplálkozási szakemberek által ajánlott és környezetvédők által előnyben részesített egészséges étrenddel, és “lényeges eltérést” mutattak ki a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a világ lakosságának jelenlegi szükséglete között.

“A jelenlegi globális mezőgazdasági rendszerben nem követhet mindenki egészséges étrendet” – idézte Evan Fraser professzort, a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.

“Eredményeink azt mutatják, hogy globálisan a mezőgazdaság túl sokat termel gabonafélékből, zsírokból és cukorból, de keveset zöldségből és gyümölcsből” – tette hozzá a professzor.

A kanadai tanulmány készítői kiszámolták, mennyi élelmiszert állítanak elő világszerte és összehasonlították azt a Harvard Egyetem Egészséges tányér elnevezésű táplálkozási ajánlásával, amely azt javasolja, hogy bármilyen étrend felét zöldség és gyümölcs, 25 százalékát teljes kiőrlésű gabona alkossa, és a többi legyen fehérje, zsír és tejtermék.
Az élelmiszercsoportokat a szakemberek adagokra osztották és azt találták, hogy a világ jelenleg egy személy számára 50 százalékkal többet termel gabonából, miközben csak harmadát termeszti zöldségből és gyümölcsből, és a szükségesnél négyszer többet cukorból.


Egy gén segíthet a rák gyógyításában

2018. november 29.

Ausztrál tudósok azonosítottak egy gént, amely az immunválasz irányításban játszik kulcsszerepet és “segíthet a rák és az autoimmun betegségek gyógyításában”.

Ausztrália tudományos kutatási szervezetének (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation, CSIRO) tudósai azt írták, hogy a gén, amely a fertőzésekre és betegségekre adott immunválasz irányításában működik közre, több mint 500 millió éve jöhetett létre az embernél sokkal primitívebb szervezetekben.

Cameron Stewart, a kutatók egyike elmondta, hogy vírusok tanulmányozása közben azonosították a gént. “A vírusok nem tudnak önállóan szaporodni, gazdagénekre van szükségük ehhez. Átfogó vizsgálatokat végeztünk az egész géntérképen, hogy megtaláljuk a vírus szaporodásához szükséges emberi molekulákat” – magyarázta.

A munka nagyjából három évig tartott, nagy biológiai biztonságú laboratóriumban kellett dolgozniuk, mivel halálos, gyógyíthatatlan kórokat okozó vírusokat is vizsgáltak. Eredményeiket a Journal of Biological Chemistry című szaklap tette közzé.

A kutatók szerint a gén azonosítása olyan új kezelések kifejlesztéséhez vezethet, melyek számos betegség, a rák, a diabétesz és gyulladások, köztük a sokízületi gyulladás ellen lehet hatásos.

Immunrendszerünk citokin nevű jelzőmolekulákat állít elő, amelyek azzal segítenek a védekezésben, hogy megakadályozzák a vírusok és más kórokozók osztódását, ezáltal a betegség kialakulását – írta Stewart.


Játékbabának hitte a fuldokló kisfiút

2018. november 27.

Képek illusztrációk, unsplash.comMég a mentés közben is játékbabának hitte a 18 hónapos kisfiút az új-zélandi halász, aki észrevetette a tengeren lebegő testet és kimentette.

Az Északi sziget Bay of Plenty régiójának egyik tengerpartján Gus Hutt halászni indult október 26-án reggel 7.15 óra körül, amikor észrevette a víz színén a kisfiút.

“Azt hittem, csak egy játékbaba. Az arca mintha porcelánból lett volna, rövid, vizes hajjal a fején. De egyszer csak meghallottam, hogy felkiáltott, és csak akkor gondoltam, hogy ez egy kisgyerek és még él!” – mesélte a Whakatane Beacon helyi lapnak. A halász a karjánál fogva kihúzta a kisfiút a vízből.

A kis Malachi Reeve szüleivel kempingezett Matata város tengerpartján, a sátorból szökött ki, miközben a szülei aludtak.

A kemping egyik tulajdonosa, Rebecca Salter az AP hírügynökségnek elmondta, a kisfiú megmenekülése “a sors véletlen csodája”, hiszen Hutt, aki gyakran járt arrafelé halászni, azon a reggelen úgy döntött, másfelé indul. A tenger is szokatlanul csendes volt aznap.

Salter elmondta, hogy éppen a férjével kávéztak, amikor megjelent a halász a kimentett kisfiúval. A nő törölközőkkel és takarókkal igyekezett felmelegíteni a síró gyereket.

Elmondása szerint a kisfiú nagyon sápadt volt, átázott ruhája és a haja is tele volt homokkal. Miután kiderítették, kié a gyerek, felébresztették a szülőket. “El se akarták hinni, annyira megrémültek. Arra ébredtek, hogy a babájuk nincs sehol” – mesélte Salter. A kisfiú lábnyomait látszottak még a parti homokban. Nagyjából 15 méterre sodorta a gyereket a víz, mielőtt Hutt észrevette volna. “Ha nem vagyok ott, vagy csak egy perccel is később érek oda, már nem láttam volna meg” – mondta el Hutt az újságnak.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...152