Információk, érdekességek

Egészségügyi problémákra adókedvezmény

2019. június 09.

Idén jelentősen bővült azoknak a tartós egészségügyi problémáknak a köre, amelyek után a dolgozók a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget – idén 7450 forintot – igényelhetnek vissza havonta a személyi jövedelemadójukból (szja), a kedvezményt azonban egy összegben is kérhetik az szja-bevalláskor.

A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. közleménye szerint az erre vonatkozó kormányrendelet 18 betegségcsoportot, ezen belül mintegy 700 olyan betegséget határoz meg, amelyeknek érintettjei jogosulttá válhatnak az éves szinten 90 ezer forintot jelentő adókedvezményre.

Idén január elsejétől ebbe a körbe tartozik az endometriózis, illetve az emlő-, méhnyak-, petefészek-, prosztata- és heredaganat is.

Bár a jogosultságot csak az év elejétől állapították meg, a kedvezmény az eddigi betegségekhez hasonlóan akár öt évre visszamenőleg is járhat, amennyiben a betegséget ennyivel korábban megállapították.

Az adókedvezményt a munkavállalók vagy havonta kapják meg – ehhez az év első hónapjában adóelőleg-nyilatkozatot kell leadniuk -, vagy az éves adóbevallásukban igényelhetik vissza egy összegben. A korábbi évekre visszamenőleg járó adókedvezményhez (ez az akkor érvényes minimálbérek 5 százalékát jelenti) az érintett évekre vonatkozó adóbevallások utólagos revíziójával lehet hozzájutni. A kedvezmény igénybe vételének feltétele a betegség fennállását bizonyító orvosi igazolás, amely szakambulancia vagy kórházi szakorvos diagnózisára épül – olvasható a közleményben.

A közlemény idézi Balog Lajost, a Trenkwalder rehabilitációs üzletágának vezetőjét, aki elmondta: “mivel jelentős összegről van szó, minden olyan munkavállalónak, aki valamilyen tartós egészségügyi problémával él, javasolható, hogy konzultáljon kezelőorvosával arról, hogy betegsége után jár-e neki adókedvezmény”. A kedvezményezett betegségek közé a különböző érzékelési és mozgásszervi fogyatékosságok, mentális viselkedészavarok mellett olyan egészségügyi problémák is beletartozhatnak, mint a laktózintolerancia, a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.


Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 08.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

 

Fotó: 123rf.comA tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.


Szivacskával csökkentenék a kemoterápia mellékhatásait

2019. május 31.

Fotó: 123rf.com

Vénába ültetett kicsin, 3D nyomtatású szivacskával csökkentenék a kemoterápia mellékhatásait, többek között a hajhullást és a hányingert. Az eddig állatokon tesztelt eszköz klinikai próbáit tervezik amerikai tudósok – írta a BBC hírportálja.

A szivacsdarabka kivonja a vérből a daganat elpusztítására bejuttatott gyógyszer maradványait, miután az kifejtette hatását a tumoron – írták a tudósok az ACS Central Science című szaklap aktuális számában.

A csőszerű eszközt 3D nyomtatással állítják elő, tehát testre szabottan lehet a páciensek számára gyártani. Hálószerű belsejét speciális anyag borítja, amely kivonja a gyógyszert, miközben átfolyik rajta a vér.

Sertéseken végzett kísérletek azt mutatták, hogy a doxorubicin nevű kemoterápiás szer mintegy 64 százalékát sikerült kivonni vele a véráramból. Úgy tűnt, hogy a gyógyszer tartósan az eszközön belül is marad: eltávolítása után laboratóriumban egy hónapig folyamatosan öblítették, mégsem sikerült eltávolítani belőle a szert. Ez azt jelenti, hogy amikor a szivacsot kiveszik, nem szivárog belőle gyógyszer a szervezetbe – mondták a Kaliforniai Egyetem tudósai.

Az első eredmények ígéretesek, az eszköz más kemoterápiás szerek kiszűrésére is alkalmas lesz, ha a speciális fedőréteget megfelelően készítik el – mondta Nitash Balsara, az egyetem egyik tudósa, aki a kutatásban részt vett. “Úgy érezzük, a gyógyszer felének kivonása jelentősen csökkenti a fájdalmas mellékhatásokat. A klinikai kísérletek, ha minden jól megy, pár éven belül elkezdődhetnek” – tette hozzá.


Csúcstechnológiás ultrahangkészülék

2019. május 26.

Ultrahangkészülék a SOTE-n (Fotó: SOTE)

A legmodernebb technológiát képviseli a Semmelweis Egyetem (SE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján üzembe helyezett ultrahangkészülék.

Merkely Béla, az egyetem rektora kiemelte, az új berendezés nagyban fogja segíteni a mindennapi oktató, kutató és gyógyító munkát. Az egyetem ambiciózus tervei között szerepel, hogy 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb egyeteme közé, és ehhez megfelelő infrastruktúrára, eszközökre és kiváló szakemberekre van szükség.

Ács Nándor, a klinika igazgatója arról beszélt, hogy SE szülészeti és nőgyógyászati klinikája a régió legnagyobb ilyen intézménye, és büszkék arra, hogy a gyártó cég az egyetemre helyezte ki a berendezést.

A gép világújdonságnak számít, az eddigi öt ilyen készülékből egy a Semmelweis Egyetemen kapott helyet, és a várandósgondozásban, a korai magzati diagnosztikában, illetve a nőgyógyászati onkológiai kórképek esetében ad az eddigieknél gyorsabb és pontosabb diagnózist. Emellett olyan szintű képalkotást tesz lehetővé, hogy tudományos kutatási projektek alapjául is szolgálhat.

A most átadott ultrahangkészülék az eddig használt, szintén csúcsdiagnosztikai kategóriába tartozó UH-hoz képest memóriáját tekintve háromszor, míg jelfeldolgozó rendszerét nézve 10-11-szer gyorsabb, ennek köszönhetően olyan részletgazdag képet biztosít, hogy a legapróbb eltéréseket is észre tudják venni az orvosok.


A váratlan tragédiákból is fel kell állni

2019. május 24.

„Ha valaki kezdi azt érezni, hogy szűkül a tér az életében, akkor rögtön öltözzön fel és menjen ki a szabadba” – A Richter Főnix Közösség új tagja, Keresztesné Sándor Katalin.

Magyarországon évente 35-40 ezren esnek a stroke áldozatául. Keresztesné Sándor Katalin szintén szembenézett vele. Az agyinfarktus egy olyan rosszulléttel kezdődik, aminek nincsenek előjelei. Ha azonban bekövetkezik, akkor minél előbb kezelni kell, hiszen annál nagyobb az esély a túlélésre vagy a teljes felépülésre. Katalin megismerte a mélységeket, mégis hiszi, hogy bármi is történt, az életben mindig a boldogságot kell keresni. Történetével bekerült a Richter Főnix Közösség tagjai közé.

A stroke a felnőttkori rokkantság egyik vezető kiváltója, a szív-és daganatos betegségek mellett az egyik legtöbb elhalálozással járó betegség. A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a károsodás mértékét dönti el. A korai kezelés a súlyosabb agykárosodást és az életminőség romlását előzheti meg.

Keresztesné Sándor Katalint egy reggel érte a hirtelen rosszullét. A lányával készülődtek, amikor egyszer csak elkezdett elhomályosodni a látása, aztán nem tudott megszólalni, majd felállni se. Ha nincs ott a lánya, talán ma már nem élne.  

„Később agyi aneurizma műtétem volt, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ki kellett venni a koponyámból egy részt. A fejközéptől a fülemig fel voltam vágva. A műtét előtt sokkot kaptam, egy hang se jött ki a torkomon. Nekem ott megmondta a doktor úr, hogy vagy életben maradok vagy nem. De nekem élnem kellett. Ott volt a gyerekem.”

Katalin nem csak testi, hanem lelki fájdalmakkal is megküzdött a gyógyulási folyamat során.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...162