Információk, érdekességek

Békét bíró mindenki lehet - 5 konfliktuskezelő mód

2024. augusztus 19.

"Siker az, amikor a világnak az a szeglete, amelyet magunkénak mondhatunk, jobbá lesz általunk." mondta Gary Chapman. Vajon hogy tudjuk jobbá tenni a világunkat, ha naponta éljük meg, hogy felemeljük a hangunkat és, máris kiabálunk "hogy lehet, hogy nem érted, már vagy háromszor elmondtam, hogy hová tettem a dolgaidat!" 

A vita végén pedig azt érezzük, hogy megsértődve hagy ott bennünket a férjünk, gyerekünk, feleségünk. Van aki, inkább nem mond semmit, mert úgy sincs értelme, hiszen „mindig a másiknak van igaza”. Van, aki visszakiabál, „miért kéne tudnom, mi vagyok én látnok?!” Nem ritka a gyerekeknél, hogy a szobájukba menekülnek, és hatalmas robajjal csapják be az ajtót maguk mögött, hogy mindenki pontosan tudja, nagyon megsértődtek ránk, ami ebben az esetben maga az egész világ.

Vannak, akik „vállrándítással” megoldják, „ha akar, valamit majd kibékül”, és nem foglalkoznak tovább a dolgokkal. Vannak, akik nagyon rosszul tűrik a feszültséget, szeretnék megoldani a problémát, de nem tudják, hogyan tegyék, hogy „ne tegyenek olajt a tűzre”.
Van, aki Békét Bíró, mert elemi szükséglete a – lehetőleg mielőbbi - békítés, konfliktuskezelés, a problémamegoldás.

A jó konfliktuskezelő

Minden ember többféle konfliktuskezelési módot használ, de egy-egy embert az általa legtöbbször használt, domináns egy vagy két mód jellemzi. Azaz, ha kell, kiabál, ha azzal éri el a konfliktus feloldását, hogy alkudozik, akkor azt teszi, vagy éppen csendben marad, és megteszi, amit kérnek. 

A jó konfliktuskezelő legfontosabb képessége, hogy a konfliktuskezelési módok között gyorsan és rugalmasan és olyan stílust választ (alkalmaz), amely az adott helyzetben a lehető legcélravezetőbb a konfliktus megoldása érdekében.

A konfliktuskezelés módjai a nagyvilágban

A különböző szituációk, eltérő feltételek nagymértékben meghatározzák az öt konfliktuskezelési mód közüli választást (pl. versengő – ha gyorsan kell dönteni), de további meghatározója a kultúra, munkahelyi konfliktus esetén a szervezeti kultúra. A különböző kultúrákban nagyon eltérő mértékben minősül szociálisan kívánatosnak a versengés vagy a kompromisszumos megoldási mód, erről mindenki rendelkezik élménnyel. Elég, ha csak a külföldi útján átélt, megtapasztalt egy-egy sorban állásra gondol, Németországban, Olaszországban, vagy vásárolt már bazárban Isztambulban, vagy éppen Oroszországban. Nincs se jó, se rossz, csak más kultúra, más szokások, melyhez alkalmazkodunk. Hogy jól, vagy rosszul „viselkedünk”ez már nem az adott kultúra sajátja, hanem a mi egyéni szociális fejlettségünk minősége, állapota, képességeink, készségeink használatának „eredménye”.

Győzni, vagy veszteni?

Azonban attól még, hogy néha kiabálunk, még nem válunk agresszív emberré és, ha időnként átengedjük a „győzelmet” másiknak, azaz lemondunk saját vélt vagy valós igazunk mindenáron való érvényesítéséről, még nem leszünk megalázható, kisemmizett „lakájok”.

Ehhez azonban tisztában kell lennünk önmagunk képességeivel, készségeivel, és azzal a konfliktuskezelő stílussal, (stílusokkal), amit általában használunk. De értenünk kell azt is, hogy adott esetben milyen reakciókra számíthatunk, mit váltunk ki partnereikből (úgymint gyerek, férj, anyós, munkatárs, stb.).  

Persze nincs semmi kőbe vésve, hiszen a másik fél is alkalmaz valamiféle módot arra, hogy megvédje magát, de azért úgy könnyebb reagálni, ha legalább az egyik fél reakcióját ismerjük, és mi önmagunknak mindig kéznél vagyunk.

Nézzük meg tehát, hogy Thomas Killmann – amerikai magatartáskutató - szerint melyik az az öt fő konfliktuskezelési mód, és azt is, hogy mikor használjuk jól az egyes stílusokat:

1 A versengő konfliktuskezelési módot az együttműködés hiánya jellemzi, lényege a másik pozíciójának megszerzése vagy megdöntése, illetve saját érdekeink érvényesítése a másik kárára.

Mikor alkalmazzuk jól – szükségszerűen - a versengő stílust?
Amikor vészhelyzet van, pl. a gyerek olyan helyre mászik fel a mászókán, hogy azonnal, erővel le kell onnan szedni, akkor ugye nincs, idő eljátszani a „Kérlek! – De, nem!” alkudozós játékot.  Népszerűtlen döntés esetén is alkalmaznunk kell, hiszen a népszerűtlenség okán támadás ér bennünket, ezt kezelni kell. Ha egyszer nincs pénz egy új Play Station játékra, akkor nincs, tehát nem engedhetünk az álláspontunkból a hatalmas krokodilkönnyek láttán sem!

2 Az alkalmazkodó a versengő ellentéte, nagymértékben együttműködő. Az alkalmazkodó saját érdekeit hanyagolja, törekvései a másik érdekeinek irányába mutatnak.

Mikor alkalmazzuk jól – szükségszerűen – az alkalmazkodó stílust?
Amikor tudatában vagyunk annak, hogy a másik fél tudása nagyobb érdemekkel vagy igazsággal rendelkezik, mint mi magunk, akkor nem érdemes erősködni. Aki már megszerzett egy diplomát, vagy csak kijárta az iskolát pontosan tudja, hogy nagy általánosságban mennyi esélye van egy diáknak, ha igazát akarja bizonygatni. De egy orvoshoz képest is biztosan jóval kevesebbet tudunk a testi bajokról. Az alkalmazkodás nem jelenti azt, hogy az önérdek érvényesítéséről lemondunk, csupán csak azt, hogy tisztában vagyunk saját magunkkal és ezért nem akarjuk mindenáron bebizonyítani, hogy a magunk mérnöki végzettségével éppen olyan okosan vagyunk, mint a belgyógyász orvos a betegségek diagnosztizálásakor.

3 A kompromisszumos konfliktuskezelési módot középútként értelmezhetjük, azaz egy „alku” keretében mindkét fél eléri célját, de nem teljes mértékben, ugyanis a „valamit valamiért” bizony engedményekkel is jár.

Mikor alkalmazzuk jól – szükségszerűen – az kompromisszumos stílust?
Amikor a határidő szorít, és pl. egy bonyolult kérdés, gyors, átmeneti elintézésére törekszünk, mert a további huza-vona komoly károkat okozna a munkahelyen. De otthon is megalkuszunk – sokszor túl hamar – annak érdekében, hogy feküdjön már le a gyermek aludni 10 órakor végre, hogy legyen már egy kis nyugalmunk.

4 A problémamegoldó megkísérli teljes mértékben kielégíteni mindkét felet, közös elintézési módot alkalmaz, cél-elérési helyzetben mindkét fél nyer.

Mikor alkalmazzuk jól – szükségszerűen - a problémamegoldó stílust?
Amikor túl akarunk már végre lépni a korábbi ellenségeskedéseinken és ennek érdekében meg akarjuk érteni, a másik véleményét, megismerni az ötletét. Ez az egyetlen konfliktuskezelési mód, ahol valóban Békét Bírókká tudunk válni!

5 Az elkerülő megpróbálja tagadni vagy hanyagolni mind saját, mind a másik érdekét.

Mikor alkalmazzuk jól – szükségszerűen – az elkerülő stílust?
Amikor elengedjük, mert a további keresés hasznosabb, mint egy gyors, elhamarkodott döntés a maga következményeivel. De akkor is célszerű ezt választani, ha tudjuk, hogy másvalaki – kollégánk, férjünk, gyerekünk, anyósunk - jobban meg tudja oldani az adott problémát.
Nem szégyen, ha átengedjük a lehetőséget, hiszen nem a harc és a leszámolás, a mindenáron győzedelmeskedés kellene, hogy vezéreljen bennünket, mert az a másik félből is agressziót vált ki, és az már tényleg az a konfliktus, amit valójában nagyon is el akartunk kerülni.

A konfliktuskezelési stílus egy teszt segítségével mérhető, mely alapján hamar tisztába kerülhetünk azzal, hogy mi melyik stílust is alkalmazzuk a leggyakrabban. Könnyű elképzelni, ha valaki olyan helyzetben is agresszív, amikor éppen az idő sürget és megállapodásra kellene törekedni, akkor bizony nem fog megszületni a kompromisszum, hiszen nem voltunk készek rá. Amikor gyerekeinkkel szemben mindig az alkalmazkodó stílust alkalmazzuk, hamar elveszítjük a tekintélyünket, és maradunk az örök lemondó szerepében, amely bizony sem a gyerekünknek, sem magunknak nem tesz jót. Érdemes tehát tisztában lenni önmagunkkal, és a kiváltott hatásokkal és persze az egész csak akkor ér valamit, ha a javítás-javulás iránt is nyitottak vagyunk

A konfliktuskezelési stílus teszt eredménye - egy elemzéssel együtt - nagyon jó ahhoz, hogy megtudjuk és megértsük, hogy alapvetően miért teszünk bizonyos dolgokat úgy, ahogy magunk sem szeretnénk, de ennek alapján rájöhetünk arra is, hogy mások miért értenek „félre” bennünket adott helyzetben.  Összességében egyúttal azt is látni lehet, hogy milyen erősségünkre támaszkodjunk – mert mindenkiben lakozik egy jó adag jóság -, a konfliktuskezelés során.

Bővebb információkat a tesztekkel kapcsolatban a honlapon a linkre kattintva azonnal el is olvashatja: onismeret.alitera.hu

Képforrás: Canva Pro adatbázis.