Információk, érdekességek

Északi gyaloglás: próbálta már?

2024. szeptember 17.

Síbotokkal szerelkezzünk fel egy jó kis gyalogláshoz? Igen, ez a „nordic walking”, az északi gyaloglásnak vagy síjárásnak is nevezett testmozgás, mely egyre több hívet szerez magának a világ különböző országaiban (elsősorban az USA-ban, Japánban és Ausztráliában, de a skandináv országokból kiindulva Európában, így hazánkban is terjed). Kíméletesebb, mint a jogging, viszont hatékonyabbnak bizonyul – ugyanakkor kellemesen játékos módja a testgyakorlásnak.

Ha profitálni akarunk a „síelésből” egész éven át, egyszerűen helyettesítsük a sílécet egy jó kényelmes gyaloglócipővel, de tartsuk meg a botokat! Így máris készen állhatunk egy állóképességünket kíméletesen növelő, különleges gyaloglástechnikát igénylő, mértékletesen véghezvihető testmozgásra. A finnek találták ki ezt a fajta gyaloglást  kb. tíz esztendeje (mely korábban csak a sífutók nyári erőnléti edzését biztosította), és azóta aratnak vele sikert, egyre növekvő mértékben, a világ minden táján. Sok százezren próbálták már ki, és helyettesítik vele a rendszeres joggingolást.

A „nordic walking” a gyakorlatban igen egyszerű: gyors ütemben gyalogolunk, a botok használatával a szokásosnál hosszabbakat lépve, és a járás átlós irányú mozgását fokozottan hangsúlyozzuk. Eközben testünket lendületesen előre hajtjuk, és a botok segítségével a hagyományosnál dinamikusabb, élénkebb ritmusú mozgást valósítunk meg.  Igazi „vegyes technikát” alkalmazunk: kombináljuk a gyaloglás és a sífutás mozgástechnikájának egyes elemeit.

Teljes értékű sport, mely jó formában tart

A „síjárás” fő vonzereje tehát, hogy egyesíti a gyaloglás és a sífutás előnyeit, miközben az egész testet teljes egészében megmozgatja, intenzív munkára „kényszeríti” a botoknak köszönhetően. Így nem elsősorban az alsó végtagoknak válik javára, valójában a teljes izomzatnak jót tesz: a nyak-, váll-, mell-, kar-, has-, far-, combizmoknak és a lábikrának is. A testgyakorlás komplex, és kitartó szorgalom esetén képes átformálni az alakot. A lépések hosszabbak, és fokozottabb, szisztematikusabb erőfeszítést igényelnek, mint a hagyományos gyaloglásnál.

Fontos még a kalóriafogyasztás szempontjából is megvizsgálnunk ezt a fajta testmozgást: annak végzése során óránként kb. 400 kalória ég el – szemben a hagyományos gyaloglás esetén „elfogyasztott” kb. 250–300 kalóriával. (A 400 kalória felhasználása megfelel pl. egy mérsékelt ütemű joggingolásénak.)

Kitűnő a csontritkulás megelőzésére

Mint ahogy az a fentiekből kitűnik, az északi gyaloglás szívósságot, kitartást igénylő sportág, edzi a szívet, növeli teljesítményét, akár 60%-ra emelheti a szervezet oxigénfogyasztását, javítja a keringést és a tüdőkapacitást. Tanulmányok arra is rámutatnak, hogy hasznos a csontritkulás megelőzésében. A csontok erősítéséhez többek közt rezgésre van szükség: ez esetben a botok használata rezgéseket továbbít testünkhöz, ami hatékony, de nem agresszív kulcsmozdulatot jelent. Így ez a fajta testmozgás különösen ajánlott az oszteoporózist megelőzni kívánó nőknek.

Az egész család profitálhat belőle

E dinamikus mozgás másik előnye, hogy minden korosztály gyakorolhatja, egész éven át. Egyszerűen megvalósítható, jó közérzetet biztosít, akár kitartóan, akár alkalmanként űzik kicsik és nagyok. A hosszú gyaloglás végén kellemes fáradtság jelentkezik, és persze a felemelő érzés: ha eltökélten és rendszeresen gyakoroljuk, mindig jó formában maradhatunk. Természetesen a túlsúlyos személyek is profitálhatnak belőle – és nagyobb hatékonysággal, mint a hagyományos gyaloglásból. Emellett a botok pozíciója és használata a test kedvező súlyterhelését vonja maga után, ami enyhíti, korlátozza a térdre, bokára, csípőre nehezedő nyomást, így veszélytelenebb a sérülések, érzékenység kialakulása szempontjából, mint pl. a futás, kocogás.

Az északi gyaloglás elsősorban mérsékelten dombos terepen ajánlott, de sokan űzik hegyek közt és sík területen is. Készen állunk hát rá? Ha igen, mint minden más sportnál, nem árt ez esetben sem az óvatosság.Természetesen most is az izmok és ízületek bemelegítésével kell kezdenünk a testmozgást, majd nyújtózással befejeznünk, hogy elkerüljük az  ínszalagszakadást és csökkentsük az esetlegesen fellépő egyéb sérülések vagy kellemetlenségek (pl. izomláz) esélyét.