Információk, érdekességek

Kinőhető az ételallergia?

2020. június 26.

Fotó: gettyimages.com

Életünk során többször előfordul, hogy miután egy ételt jóízűen elfogyasztottunk, valami nem várt kellemetlen tünet jelentkezik: kiütések a bőrön, hasfájás, hasmenés, vagy esetleg szájzsibbadás, köhögés, nehézlégzés. Amennyiben csak egyszer fordul elő, lehet, hogy nem is gondolunk allergiára, de ha ez többször ismétlődik, már felmerülhet az étel allergizáló szerepe.

Nem minden táplálékallergia, ami annak tűnik

A táplálék elfogyasztása után jelentkező nem várt reakciókat nem kizárólag az allergiás folyamatok következtében létrejövő tüneteket jelzi, sok más oka is lehet.

Szerencsére nem gyakori, de toxikus hatásra is kóros reakciók jöhetnek létre: ilyen például a gombamérgezés, a halakban, rosszul elkészített, helytelenül tárolt élelmiszerekben levő toxinok, kórokozók okozhatják. Amennyiben ezek a lehetőségek kizárhatók, felmerül az allergiánál jóval gyakoribb táplálékintolerancia gyanúja.

Legismertebb „képviselője” a laktózintolerancia.
Gyermekekben általában 5 éves korig ritka a laktóz intolerancia, felnőttkorra a magyar populáció 20–30%-a elveszíti tejcukorbontó képességét.

A tejcukor-érzékenységre (ami tehát nem allergiás mechanizmus alapján jön létre) jellemző, hogy tej vagy más laktóztartalmú étel fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás, hasmenés jelentkezik.

Az is lehet kiváltó ok az ilyen esetekben, hogy a páciensnek valami kellemetlen élménye kapcsolódik egy étel elfogyasztásához, ezért jelentkezik tünete akár annak már a látványától is. Ezt pseudoallergiának vagy pszichés reakciónak tekinthetjük. Amikor az adott ételt kapszulázva fogyasztja el a vizsgált egyén, akkor tünete nem jelentkezik.

Ami tényleg allergia

Fajidegen fehérjék arra érzékeny egyéneknél allergiás reakciót válthatnak ki. A valódi ételallergia gyakorisága felnőtt korban 1,5–2% körülire tehető, gyermekkorban – különösen csecsemőkorban – ez ennél jóval magasabb, eléri akár a 6–7%-ot is.

  • A legismertebb allergének a tej, a tojás, az eper, a mogyoró, a hal, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak még le.
  • Leggyakrabban és legszembetűnőbben a bőrtünetek észlelhetőek:  ekcéma, kipirulás, szem-ajak duzzanat. Természetesen a táplálékok közvetlen hatás révén is okoznak tüneteket: hányás, hasfájás, hasmenés, de kiválthatnak székrekedést is. A széklet véres is lehet, elsősorban csecsemőkorban, akár az anyatejbe kiválasztódó minimális mennyiségű tehéntejfehérje-molekulák allergizáló hatása következtében. Ilyenkor nem a szoptatást kell elhagyatni, hanem az anyai tejmentes diéta a jó megoldás.
  • Légúti tüneteket is észlelhetünk táplálékallergiától: orrfolyás, köhögés, nehézlégzés jelentkezhet nem csak inhalatív allergének provokációjától.  
  • Ezeken kívül még számos más tünet is előfordulhat, melyek szabadon kombinálódhatnak egymással. A tünetek egy része az allergizáló táplálék elfogyasztása után azonnal (1–2 órán belül) megjelenik, mások csak pár órás-napos késéssel észlelhetők, de ezek nehezebben is szűnnek meg.

Fotó: 123rf.comMit tehetünk, ha ételallergiás a gyermekünk?

Az igazolt ételallergia leghelyesebb terápiája az adott táplálék teljes kihagyása az étrendből. Sokszor nagyon kis mennyiségű fajidegen fehérje is súlyos kóros tüneteket válthat ki, ezért vásárláskor, ételkészítéskor nagyon oda kell figyelni . Az élelmiszerek feliratozása – az érvényes jogszabályok ellenére – még sok kívánnivalót hagy maga után.

Az antihisztaminok adása, szteroid lokális használata csak enyhítik a panaszokat, de nem szüntetik meg teljesen. Csecsemőkorban tej helyett speciális tápszerek (szója alapú, hidrolizált, szentjánoskenyérfából és rizsből készített) adhatóak. Bizonyos növényi allergének (pl. alma, paradicsom) főzve elveszítik allergenitásukat, mások (pl. a zeller) hőkezelés után is tüneteket okoznak.

Kinőhető az ételallergia?

A csecsemőkori tej-, tojás-, szójaérzékenység az esetek több mint 90%-ában legkésőbb 3 éves korig megszűnik. Ilyenkor a korábban allergizáló táplálék fogyasztásakor tünetek már nem észlelhetők. A gyermek atópiás hajlama azonban fennmarad, s akár már kisiskolás korban asztma, allergiás nátha jelentkezhet.

A mogyoró-, halérzékenység azonban nagyrészt az élet végéig fennáll, sőt akár még fokozódhat is. Megelőzési lehetőségek a legalább 6 hónapos korig tartó szoptatás, szükség esetén az anya allergénszegény diétája. Anyatej hiányában az ún. részlegesen hidrolizált (hypoallergén) tápszerek adása javasolt. Minél később kapjon az atópiás hajlamú gyermek allergizáló ételeket: tejet, tojást, epret, mogyorót, halat.

Érdemes az E-anyagokat (tartósító- és színezékanyagok, egyéb étel-adalékok) is kerülni. Pollenérzékenyeknél többféle zöldség, gyümölcs is száj körüli kipirosodást, nyelv-ajak zsibbadást, torokviszketést válthat ki, melyeket összefoglalóan orális allergia szindrómának (OAS) nevezünk. Ezek a fehérjék közötti keresztreakciókon alapulnak (pl.: üröm-zeller, nyírfa-alma, parlagfű-görögdinnye), de a táplálékok megfőzése (kivéve a zellert), illetve a pollenek elleni érzékenységi kezelés megszűntetheti, vagy legalább enyhítheti a panaszokat.

Dr. Hidvégi Edit
Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika

forrás: Bébik.hu