Információk, érdekességek
Teljes ellazulás a jóga erejével
2016. július 17.
A jóga egyik legfontosabb célja a meditáció. Az egyes ászanák "csak", mintegy melléktermékként hatnak jótékonyan a fizikai testünkre. A régi guruk tanítása szerint a fizikai testünk egészsége is -bizonyos szempontból- csak azért fontos, mert amíg betegségekkel, fájdalmakkal küzdünk, addig a fizikai tünetek elvonják figyelmünket és nem tudunk eljutni a mély relaxáció és meditáció szintjére. De mit jelent a "jógás relaxáció" az autogén tréninghez vagy más relaxációs technikákhoz képest?
A relaxáció szerepe a jógában
A jógában a „pihenő-fázisok” különböző szintjei nem egyszerűen a fizikai test rövid ellazítását célozzák. Nagyon fontos eszközök abban, hogy fizikai síkon az egyes pózok jótékony hatását „rögzítsük”, „bevéssük” testünkbe, valamint beindítsuk szervezetünk természetes öngyógyító folyamatait. Emellett – a jóga egyik klasszikus példájával élve – ha a testünket egy autóhoz hasonlítjuk, melyet pl. megfelelő üzemanyaggal (bevitt táplálék) látunk el, akkor a nagy autós túra végén (jógaóra) időt kell szánnunk arra, hogy a motor lehűljön. Ha ezt a lépést kihagyjuk, akkor az egész jármű (testünk minden szintje, a jógaóra során felhalmozott jótékony hatások) működését veszélyeztetjük.
Egy-egy jógaóra során nem csupán izmainkat, ízületeinket, porcainkat és más egyéb testrészeinket, szerveinket stimuláljuk. Erőteljesen hatunk központi idegrendszerünkre, hormonháztartásunkra. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a fizikai „lenyújtásokon” túl megpihentessük idegrendszerünket is, továbbá a fizikai testen kívül közelebb jussunk önmagunk középpontjához, Önvalónkhoz is. Ez utóbbi lépés az, ami megfelelő gyakorlás után megteremti belső harmóniánkat, fókuszáltságunkat, ami a hétköznapi életben érkező impulzusok során megváltoztatja korábbi hibás beidegződéseinket, zsigeri reakcióinkat.
A jógaórák keretében végzett különböző relaxációk épp ezért többet jelentenek egyszerű „pihenő-szakaszoknál”: végső soron a személyiségfejlődésben jelenik meg csodálatos hatása.
Relaxáció-típusok
Egyes jógairányzatok kivételeitől eltekintve a klasszikus jóga három különböző relaxációt foglal magában:
• Ráhangolódás az óra elején: Segít az órára fókuszálni, elengedni a nap folyamán felgyülemlett feszültséget, hogy figyelmünket zavaró gondolatoktól mentesen, teljes egészében önmagunkra tudjuk fordítani a foglalkozás alatt.
• Ászanákat követő megpihenés: Ennek során az adott póz hatásait építjük be minél mélyebb szinteken, a jógában elengedhetetlen, szabályozott légzés segítségével pedig elkerüljük a tejsavtermelést, ami minden izommunka végzése után keletkezik.
• Jóga nidra, mélyrelaxáció az óra végén: Belső, tudatos alvás, melynek során az álom és az ébrenlét határán, tudatosan tudunk kapcsolatot teremteni tudatalattinkkal és tudattalan dimenziókkal is.
A jóga nidra a jógázók egyik legnépszerűbb pózában, az ún. Savászanában, vagy hullapózban történik. Népszerűségét annak köszönheti, hogy ebben a pózban fizikai szinten semmit sem kell végeznünk, látszólag csupán hanyatt fekszünk. Ez azonban ne tévesszen meg senkit! A jóga nidra célja az oktató által vezetett módon a tökéletes ellazultság állapotának elérése. Ilyenkor lazítjuk el mélyen testrészeinket, engedjük el teljesen a külvilágot és problémáinkat: tehát testi, mentális, és lelki síkon is ellazítjuk önmagunkat.
A jógaórák során alkalmazott klasszikus relaxációs technikák tehát abban különböznek más módszerektől, hogy itt nem pusztán fizikai testükön vezetjük végig a figyelmünket, nem csak ellazult állapotban programozzuk elménket és használunk pozitív megerősítéseket, de eljutunk egy sokkal mélyebb pontra: az elménken túli világba, ahol találkozhatunk és megismerhetjük Valódi Lényünket.
Van-e szebb kaland annál, mint megtudni, kik vagyunk azon túl, amit egónk, én-képünk gondolt magáról az elmúlt évtizedekben?