Információk, érdekességek
Fogsorodra van írva a jellemrajzod
2024. június 06.
Fáj, lyukas vagy gyulladt? Melyik foghoz milyen érzelem társul? A fogak és a lelki folyamatok között szoros kapcsolat áll fenn. Összefüggések és fogbabonák!
Fogaink nem csak szerveink állapotáról adnak információt, de saját érzelmi karakterrel is rendelkeznek, ami lelki dolgainkat tükrözi vissza.
Rágás és rágódás
A fogak szellemi, lelki oldalon is ugyan azt funkciót töltik be, mint a fizikai síkon. A táplálékot igyekeznek megrágni, összeaprítani. Mind az étel, mind a problémák, érzelmek megrágása igen fontos feladat, hiszen másképp nem bír majd velük a gyomrunk.
A fogak elsősorban akkor jelezhetnek problémát, ha zavar adódik a rágás-rágódás, illetve öntisztulás egyensúlyában.
Fogfájdalmak = lelki receptorok?
Miért nem jó, ha valamin túl sokat rágódunk? A sok rágódás fokozza a vérkeringést, ám a rágódáshoz kapcsolódó kudarcélmények egyúttal fokozzák a savképződést is, ami terheli a fogzománcot, és lyukadáshoz vezethet. Kezdetben fájdalmat érzünk, ami arra figyelmeztet, hogy figyeljünk oda, mit cselekszünk! A baloldali fájdalom elsősorban érzelmi jellegű gyötrődést jelezhet, míg a jobboldali a fizikai, földi dolgokkal kapcsolatos problémákra utalhat.
A metszőfogak fájdalma félelmet, bizonytalanságot jelezhet, a szemfogaké nyugtalanságot, dühöt és haragot; a felső kisőrlők és az alsó nagyőrlők fájdalma pedig kiábrándultságot, levertséget tükrözhetnek.
A felső nagyőrlők, alsó kisőrlők fájdalma túlzott rágódásra, aggódásra utalhatnak; a bölcsességfogak fájdalma pedig lelki kifáradásra, kimerülésre és depresszióra adhatnak magyarázatot.
Azt se feledjük, hogy az is negatív következményekkel járhat, ha elmulasztjuk megrágni szellemi-fizikai táplálékunkat, hiszen gyomrunkat, bélrendszerünket, illetve nyelőcsövünket terheljük meg feleslegesen.
Mesés Kelet - mesés Nyugat? Avagy olyan nincs, hogy valami nem kínai
2024. június 05.
Divatban van a Kelet. Régi dolog ez: már a középkorban is kincseket sejtettek arrafelé, nem véletlenül indult el Kolumbusz Indiába, a régi korok expedíciói ősi kultúrákról, seregekről, művészetről, felmérhetetlen gazdagságról számoltak be. Magukkal hoztak egy-egy díszes vázát, míves tőrt, papirusznád-festményt, kalligráfiát vagy lakkdobozt. A Nyugat lakói számára Kelet, főleg Kína a titkok hazája lett. A megszerzendő titkos tudás hazája is!
Eldorádó – valahol nem itt
Hasonló zajlott le Tibettel kapcsolatban is, azzal a különbséggel, hogy az ottani feltételezett kincsek nem anyagi természetűek.
Érdekes dolog, hogy Kínában pedig Nyugat vált az elképzelt Eldorádóvá. A kínai hitvilágban a Nyolc Halhatlan nyugaton, mesés szigeteken él. Vagyis a Paradicsom Nyugaton van. Az ott élők az örök életet adó gyümölccsel, egyfajta aranyalmával táplálkoznak – ez nem más, mint a sárgabarack. Emlegetik az ősi bölcs királyt, An-Tun császárt, akinek országában a bölcsesség, méltányosság, igazság uralkodik. An-Tun császár pedig nem más, mint Antonius római uralkodó, akinek idejében pár utazó eljutott Kínába, és a római jogról meséltek a kínaiaknak…
A kapu: Bizánc
A két világot, Keletet és Nyugatot mindig is kereskedelmi szálak kötötték össze, ám eljutni egyikből a másikba évszázadokon át nehéz, sőt olykor lehetetlen volt. A Góbi-sivatag, vagy az oszmán török birodalom áthághatatlan akadályként tornyosult az utazók előtt. Mégis, a kultúrák találkozni és keveredni tudtak.
Bizánc összekötő kapocs volt jó ezerötszáz évvel ezelőtt. A keleti selyemkelmék és aranyékszerek még ma is megcsodálhatók az európai uralkodók díszöltözetén – a magyar koronázási paláston, a jogar és a kard megmunkálásán is erősen érződik a keleti hatás. A nyolcszögletű templomok és szentélyek – mint Ravennában Galla Placidia síremléke, vagy a korai bazilikák alaprajza – a kínai bágua elrendezést követi, ahogy a „keletelés”, vagyis a tájolás szokása is megegyezik.
A harmonikus kapcsolat 7 alapköve
2024. június 02.
Rendszerint párkapcsolati válságokról, válásokról, kapcsolaton belüli problémákról olvashatunk. Kevés szó esik azonban jól működő együttélésekről, harmóniában élő párokról. Azt mondják, a boldogság unalmas, és a drámákról szeretnek olvasni az emberek. Igen, ebben van valami...
Szemléletváltásunk egyik apró lépcsőjeként érdemes minél több jó dologról, követendő példákról is tudnunk, amik inspirálnak, bátorítanak bennünket, megőrzik a hitünket, reményünket abban, hogy igenis létezik jó kapcsolat. Már az elején elárulom a jó hírt: igen, létezik örömteli, hosszantartó, szeretteljes párkapcsolat.
A kevésbé kényelmes hír azonban az, hogy mindez nem hullik az ölünkbe csak úgy. Még ha sikerül is egy csodás találkozásnak kapcsolattá fejlődnie, azt bizony meg is kell tudni tartani, tenni kell érte.
Ismerős-e az a szó: játszmázás?
Azt jelenti, hogy különféle energetikai pingpongmeccseket játszunk egy másik emberrel (legyen az párkapcsolat vagy egyéb ismeretség) azért, hogy igazolást nyerjünk saját tetteinkre, elvárásainkra, ezáltal – rövid időre – energiát nyerünk.
Na ez az, amit elsőnek el kell hagyni!!
Energiát (jó érzést, kellemes állapotot, kiegyensúlyozottságot) csakis magunk tudunk megteremteni önmagunk számára. Amennyiben egy másik ember figyelméért harcolunk akár tudattalanul, akár tudatosan, abból csak morzsák érkezhetnek és nem hoznak tartós örömöt.
Egy jó kapcsolathoz egyetlen, legfontosabb dolgot tehetsz: kerülj harmóniába önmagaddal. Amennyiben egyedül jól megvagy, elégedettségben tudsz élni, úgy egy párkapcsolatban is meg tudod ezt tenni. Egy másik embert magunk mellé engedni mindenképp egy érdekes és kihívásokkal teli élmény. Akkor tud két ember közös térben békében létezni, ha a szeretet és az elfogadás, a nyitottság adott mindkettejükben egyaránt.
A hétköznapok rutinosak, néha unalmasnak tűnhetnek. Munkába járás, házimunkák, kötelező elintéznivalók szürkíthetik az együttlétet. Azonban apróságokkal megőrizhető a szeretet folyamatos jelenléte. Az alábbi pár példa mindkét félre érvényes, egy kapcsolatban mindig kettőn áll a vásár. Tedd meg a magad részét, mutass jó példát!
Honnan tudom, hogy ki szeret igazán? – Bajban ismerszik meg az igazi barát…
2024. június 01.
…és örömben! Mert van egy olyan mondás, miszerint barátot, ellenséget örömben-bánatban, testvért örökség osztozásánál ismerünk meg. Igen!
Egy kedves barátom hívott a közelmúltban, hogy nagy öröm érte, és szeretné velem megosztani. Már a bizalma is jólesett, hogy beavat az örömébe! Mikor elmesélte, hogy milyen megtiszteltetés éri, akkor megkönnyeztem örömét, és lehet, hogy jobban örültem, mint ő maga. Hiszen a másik örömének valahogyan fesztelenebbül, könnyebben tudunk örülni, mert nem nekünk kell feldolgozni azt a pozitív stresszt, amit az elismerés okoz. Hiszen kibillenti az embert a hétköznapokból az öröm és a bánat is. Mindenki másképpen dolgozza fel, érti meg és helyezi el a szívében a történéseket. Barátom öröme számomra is megemelte a napot, örültem egy ember örömének, aki végtelen szorgalommal és alázattal évtizedek óta végzi a dolgát, hittel teszi hivatását, és meglepetten tapasztalta, hogy van, aki ezt észreveszi és értékeli. Persze nem mindenki így reagált a környezetében az örömhírre: volt, aki faggatta, hogyan érte el, volt, akit nem is érdekelt a hír, inkább elfordította a fejét. Azt hiszem, abban segített neki ez az eset, hogy pontosan tudja, ki az, aki igazán szereti, és ki az, aki nem.
Néhány éve az anyukám érdemkeresztet kapott 56 évi, egészségügyben végzett, elhivatott gyógyító tevékenységéért, mert az életfeladata volt, hogy mások gyógyulását segítse. Sokan gratuláltak persze, és volt, aki törölte az ismerősei közül, mert nem bírta elviselni, hogy munkatársnőjét kitüntették. Ez is hozzátartozik a felismeréshez és a feldolgozáshoz: ki az, aki velünk együtt örül? Ki az őszinte szívű barát egy ilyen esetben?
Mondják, inkább száz irigyem legyen, mint egy szánakozóm. Igen, csakhogy az irigységért keményen meg kell dolgozni, azt nem adják ingyen! Évtizedek kitartó, szívós és alázatos munkájával elérhető, hogy sokan utálják az embert. Néhányan gyakran mondogatják: könnyű neki! Nem, nem az! Senkinek sem könnyű, hiszen mindenkinek megvan a maga kínlódása, problémája, megoldandó feladata, és persze örömei és sikerei is. Mindenki a maga életének alakítója. Ahogyan mondta egykor egy reneszánsz bölcs ember: „Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa…”. Sosem a másiktól kell elvárni semmit, nekünk magunknak kell szembenézni, küzdeni, továbblépni, elengedni és szeretni. Önmagunkat is, hiszen az önszeretet az alapja mindennek. Hogyan várhatom el a világtól, hogy szeressen és jól érezze magát velem, ha én magamban nem találom meg ezt az érzést?
Ha megtanuljuk elfogadni, szeretni magunkat, ha jól érezzük saját társaságunkat, akkor a világ is jól érzi majd magát velünk, mert ez sugárzik és ez érezhető.
6 bevált lépés párkapcsolati elhidegülés ellen
2024. május 31.
Elgondolkoztál valaha azon, hogy miért szűnik meg a kapcsolat, meghittség és csodálat két ember között? Hogy miért érzel egyre kevesebb szexuális vágyat partnereddel? Hogy miért tapasztalsz egyre nagyobb távolságot közöttetek? Hogyan lehet ezt megelőzni?
Talán azért, mert te is részese vagy annak, hogy falat emeltél önmagad és partnered közé. Volt olyan valaha, hogy nem élvezted a szexet a kedveseddel, és mégsem szóltál egy szót sem? Mert attól féltél, hogy az megöli az áramlást, a jó hangulatot közöttetek? Vagy esetleg jó lett volna egy kis személyes tér, amiben csak te vagy egyedül, de féltél kimondani, nehogy csalódást okozz neki
A kapcsolati szeparáció okai
Mintha a partnerünkről való lekapcsolódásnak két oka lenne. Az egyik, hogy félek elmondani, hogyan érzek - félek kimutatni az igényeimet, vágyaimat, legmélyebb szükségleteimet. Mit gondolok, akarok valójában. A másik pedig, hogy nem akarom meghallani a másik igényeit, mert attól rettegek, hogy nem tudom kielégíteni azokat, nem tudok megfelelni nekik - csak akkor, ha lemondok magamról.
Az igazság elrejtése
Az igazság kimondása helyett a pillanatnyi békét választjuk, szőnyeg alá söpörjük a dolgokat, struccpolitikát folytatunk magunkkal és partnerünkkel szemben is – mert szeretnénk elkerülni a fájdalmat és veszteséget – így kapcsolatunkat lassan és észrevétlenül szabotáljuk, láthatatlan pókhálókat szőve partnerünk és magunk köré. “Ha kimondanám, úgysem változtatna semmit..” Így inkább a téglákat választjuk a nagy fal kiépítéséhez.
A védelmi falak megtörik az intimitást
Ezek a hideg falak megölik az intimitást – azt a finom áramlást és egységet, ami egy kapcsolat valódi alapja és mozgatórugója. A hitelességről és önfelvállalásról való lemondás nemcsak önmagunk megtagadását feltételezi, hanem ezáltal a valódi határaink elvesztését is. A határok megszűnése pedig arra lenne hivatott, hogy érzelmileg és szexuálisan kiszolgáltatottá váljunk – beleveszve a félelembe, kiszolgáltatottságba. A szorongásban és védtelenségben pedig sosem születik gyönyör, szexuális szikra, vonzalom.
Hogyan tudjuk lebontani újra a falakat?
A titok egy virágzó kapcsolathoz - maga a hitelesség. Légy valódi, őszinte, és ne csald meg önmagad! Ez pedig önmagadban kezdődik. Sokan elfelejtik, hogy a valódi kapcsolat rólad szól, amit sosem szabad feláldozni semmiért. Ehhez az első lépés újra, hogy hajlandó legyél szembenézni avval, hogyan érzel – és nemcsak akkor, amikor kényelmes. Olyankor is, amikor megítélnéd magad, vágyaidat.
Ez azoknak is kihívás lehet, akik azt gondolják, hogy nekik ez könnyen megy, mert nincsenek nagyon egyértelmű vágyaik, és általában csak sodródnak az árral. Gyakran pont azok azok, akik a legjobban félnek a mély kapcsolódásoktól, és a valódi intimitástól. Azok, akik nem képesek meghúzni valódi határaikat, és mederbe terelni önmagukat. De vannak, akik azt mondják: a félelem azt jelenti, nagyon fontos.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...131415...467