Információk, érdekességek
Itt a hideg (1. rész) – Indul a fűtési szezon
2014. október 30.
A hűvösebb idő beköszöntével egyre több lakásban kezdenek el fűteni. A megfelelő szellőztetésre azonban ilyenkor is gondot kell fordítani. Néhány egyszerű módszerrel könnyen elkerülhető a belső térben megtalálható allergének, a szén-dioxid, a szén-monoxid okozta egészségkárosodás. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet összefoglalója a nátha és az influenza megelőzésére is hasznos tanácsokkal szolgál.
Belső téri allergének
| A fűtési szezonban kevesebbet nyitunk ablakot, ezért a lakás levegőjében felhalmozódik a vízpára, ami a lehűlt falakon és ablakokon lecsapódik. A nedvesség penészgombák és poratkák megjelenésével, ezáltal különböző légúti megbetegedésekkel jár. Többnyire asztmát, illetve allergiát okoz. |
Javasoljuk, hogy ebben az időszakban is fordítsanak figyelmet a lakás szellőztetésére. Amennyiben nincs az ablakokban légbevezető rés, javasolt azt beépíteni. Egyes esetekben arra is szükség lehet, hogy a friss levegő beszívását valamilyen gépi berendezéssel oldják meg. A légbevezető résen át meginduló légáram elegendő ahhoz, hogy javuljon a levegőminőség, a légszennyező anyagok és a pára szintje jelentősen csökkenjen.
Mitől függ, hogy milyen magasak vagyunk?
2014. október 27.
A testmagasságot befolyásoló genetikai tényezőket vizsgálja egy nemzetközi kutatócsoport, amely több mint negyedmillió európai származású ember DNS-ét elemezte.
A GIANT-konzorcium (Genetic Investigation of ANthropometric Traits) eredményeit a Nature Genetics közölte.
A konzorcium 450 szakértője Ausztrália, az Egyesült Államok és Európa 300 kutatóintézetét képviseli, a tudósok célja felfedni azt a sok ezer rejtett tényezőt, amelyek befolyásolják a testmagasságot. A projekt keretében a kutatók 253 288 ember DNS-mintáját elemezték, az adott vizsgálat a maga nemében a legnagyobb szabású - olvasható a kutatásokat koordináló Exeteri Egyetem honlapján és a BBC hírei között.
Tanuljunk meg nemet mondani! – 2. rész
2014. október 25.
Utólag megbántuk, hogy elvállaltunk különböző szívességeket rokonnak, barátnak, szomszédnak, vagy pluszmunkát a kollégánk helyett? Mert bizonyára nehezen tudunk nemet mondani... Emiatt nem árt megfogadni pszichológus szakemberek jó tanácsait, tanulmányozni szempontjaikat, vagy figyelemmel lenni – példák alapján – azok módszereire, akiknek könnyebben megy az elutasítás.
Amiből tanulhatunk
Ki milyen módszert használ a nemleges válasz kimondására?
- Beatrix, 54 éves ügyintéző:
„Minél idősebb leszek, annál könnyebb nemet mondanom, mert a korral egyre magabiztosabb leszek, és már nem helyezek másokat rendszeresen magam elé. Így, amikor kéréssel fordulnak hozzám, előbb saját érdekeimet nézem, és ha azzal ellentétes a kérés, határozottan elutasítom. Ugyanakkor törekszem arra, hogy ne bántsam meg a másik felet: azonnal, világosan, és nem sértő módon ki tudom fejteni elutasításom okát. Olykor az is előfordul, hogy gondolkodási időt kérek, ha bonyolultabb dologról van szó. Megtörtént már, hogy ezen idő alatt megfontolták a kérést, és belátták annak irrealitását.”
Tanuljunk meg nemet mondani! – 1. rész
2014. október 24.
Utólag megbántuk, hogy elvállaltunk különböző szívességeket rokonnak, barátnak, szomszédnak, vagy pluszmunkát a kollégánk helyett? Mert bizonyára nehezen tudunk nemet mondani... Emiatt nem árt megfogadni pszichológus szakemberek jó tanácsait, tanulmányozni szempontjaikat, vagy figyelemmel lenni – példák alapján – azok módszereire, akiknek könnyebben megy az elutasítás.
Amiből tanulhatunk
Ki milyen módszert használ a nemleges válasz kimondására?
- Anna, 29 éves tisztviselő:
„A munkahelyen könnyebb az elutasítás, mert vannak munkaköri kötelezettségek, és ha azokon kívül esik egy kérés, meg tudom magyarázni, miért mondok nemet. Otthon, vagy a tágabb családi, baráti körben sokkal nehezebb, mert az érzelmi szálak és az észérveim összemosódnak. Ezért igyekszem alkalmazkodni a körülményekhez, és személyekhez illő megoldást választani.”
A titkárnő is ember…?
2014. október 20.
Érdemes feltenni azt a kérdést, hogy van-e értéke ma Magyarországon a titkárnőnek? Megbecsülik-e ezt a szakmát vagy egyáltalán hogyan viszonyulunk azokhoz a nőkhöz, akikről megtudjuk, hogy titkárnő. Írásomban pszichológiai szempontból veszem górcső alá a fent említett kérdéseket, melynek célja, hogy értsük meg a sokszor tudattalan tényezők hátterét.
Egy kampány indult el 2014-ben: keresik az év titkárnőjét. Amikor ezt meghallottam, azon kezdtem el gondolkodni, hogy képes-e ez a kezdeményezés sikeres lenni: mernek-e jelentkezni a versenyre a hölgyek, mi lesz a fogadtatása és a reakciója a médiának, valamint a társadalomnak.
Ön mire asszociál, ha azt hallja, hogy titkárnő?
Bögyös cicababa, aki főzi a kávét? Vagy talán az jut az eszébe, hogy egy titkárnő nem más, mint egy buta liba? Nem állunk messze a valóságtól, hiszen a társadalom ezeket a víziókat erősítette meg, ezek a fogalmak kerülnek elő ösztönösen, egy átlagos ember szabad asszociációjában.
Miért?
Pszichológiai értelemben a sztereotípiák bonyolult rendszerét kell megértenünk. A jelenlegi definíció szerint az előítéleten valamely csoporttal szemben táplált ellenséges vagy negatív attitűdöt értünk, ami téves és sokszor nem teljes információból származó általánosításon alapul. Mindezt, ha lefordítjuk a titkárnőkre: tévesen megfogalmazott negatív értékelés, a szóban forgó csoport bármely tagjára vonatkoztatva, attól függetlenül, hogy a valóságban mennyire különböznek egymástól. Látni kell, miszerint ami valóságnak tűnik, bizony torz, elnagyolt tud lenni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...217218219...476