Információk, érdekességek

Éjszaka is varázslatos a kert, csak használj sejtelmes fényeket!

2023. szeptember 12.

A természet közelsége által a kert a szabadság érzését kelti. Ahogy tavasszal nyílnak a virágok és kezdenek rügyeznek a fák, az emberek is egyre több időt kívánnak a szabad ég alatt tölteni. A nyár beköszöntével aztán sokan a külső térbe helyezik át főhadiszállásukat, és minden pillanatot megragadnak, hogy kint lehessenek. Nagyszerű napindító a kertben elköltött reggeli, de az éjszakába nyúló bográcsozások hangulata is fantasztikus. Az ősz közeledtével a sárga és piros színekbe öltözött kert látványa is lenyűgöz, de sokan a téli hótakarót is ámulattal csodálják. Nincs tehát olyan évszak, hogy ne találnánk valami felemelőt a kertben! Ha pedig mindig szívesen tartózkodunk ott, az éjszakákról se feledkezzünk meg! A sötétben azonban fények nélkül mit sem érünk, ezért adunk néhány tippet, amivel hangulatosabbá lehet tenni a kültérben töltött esti órákat!  

Vidéki kert 

A vidéki kertben a gyalogutak mentén használhatunk napelemes lámpákat, melyek ingyenesen biztosítják számunkra a világítást. Önműködőek, mert nappal töltődnek, a szürkület érzékelésekor pedig automatikusan felkapcsolódnak. Az ANRO LED webáruházban a sokféle formában elérhető napelemes kerti lámpák között virág formájú, fáklya utánzatú, gomba alakú típusok is kaphatóak. Ha szeretjük a hagyományos megoldásokat, a pavilonok és fedett kiülők díszítéséhez mécseseket is használhatunk.

Szépítsd meg az éléskamrát! Lakberendezési tippek őszre

2023. szeptember 09.

A befőzések és savanyítások idején érdemes átgondolni, hogy mindezt a sok finomságot hol és hogyan fogjuk tárolni. Ilyenkor töltjük fel az éléskamrákat - használjuk ki a rendelkezésünkre álló helyet a lehető legjobban!  

Nagy hely kevés családnak áll a rendelkezésére. Sokaknak kamra, spájz sincs a lakásában, csak egy – remélhetőleg – jól szellőző szekrény, amit az élelmiszerek tárolására használ. Amennyiben mégis volna bőven helyünk, akkor is érdemes ügyesen berendezni. Jól használható, könnyen elérhető legyen mindaz, amit naponta használunk.

Nézzük, miket jó vagy praktikus elhelyezni a spájzban!

Jó, ha befér egy mélyhűtő vagy mélyhűtő-láda. Attól függően válasszunk álló vagy láda formájú darabot, hogy mit szeretnénk – és mennyi ideig – tárolni benne. Sokszor itt kap helyet a vasalódeszka a vasalóval, desztillált vízzel együtt, a háztartásban használt létrák, tartalék villanykörték, még akár karácsonyfadíszek is. (Utóbbit azért érdemesebb a padláson tárolni, ha van, mert a kamrában naponta megfordulunk – nehogy bajuk essen.) Gyertyák, mécsesek, dobozok, tárolók. A nem, vagy ritkán használt konyhai gépeinket is ide szoktuk tenni, elfekvőbe.

Egyébként tanúsítsunk önmérsékletet a konyhai készségek vásárlásakor – negyed annyit sem használunk, mint amennyit feltalálnak és kitalálnak nekünk, és jó részét úgyis megkapjuk ajándékba, akár szeretnénk, akár nem.

Tisztítószereket is tárolhatunk itt – ha ezt tesszük, akkor nagyon vigyázzunk arra, hogy ne érintkezzenek az élelmiszerekkel, még véletlenül sem. Sem azonos polcot, sem egymás alattit-fölöttit nem javaslok.

Élelmiszerekből itt szoktunk tartani valamennyi nem romló árut. Ha azt szeretnénk, hogy ne csak hasznos, hanem szép is legyen a kamránk, akkor igyekezzünk egyforma, vagy legalábbis hasonló, vagy összeillő tárolóedényeket venni. A lisztnek, cukornak, sőt cukroknak elég, ha a felirata különbözik – úgyis hamar megszokjuk, hogy a feliratokat figyeljük. És mégis mennyivel jobb és kellemesebb egy szép üveget, porcelánedényt megfogni, mint az ezerszer hajtogatott, rongyos zacskót! A feliratokat megcsinálhatjuk magunk is – üveg vagy porcelánfestékkel, matricával, szalvéta- vagy dekupázs technikával. Így nem csak szépek, hanem egyediek is lesznek az üvegeink.

Azt a fukar mindenit! Segítség, zsugori vagyok!

2023. szeptember 08.

Zsugori, fukar, fogához veri a garast, vagy csak éppen két fillérért a kecskét is...! Megannyi mondás arra, ha valaki számára túl fontosak az anyagi javak. S milyen rossz annak az embernek, aki ezt a kritikát az arcába kapja valamelyik barátjától. Ha egyáltalán a fukarnak még maradnak őszinte barátai, akik megmondják neki...  

A jelenség
Egy könyvárverésen járok. Idős ember érkezik, egy körülbelül 1968-as eredetű, a füleinél cukorspárgával már többször is javított, nem kissé elzsírosodott koszbarna PVC szatyorral. Mackónadrág van rajta, a klasszikus „öregszag” mellett egy erős dohánybűz keveredik. Ahogy ettől a gyomrom. Nem igazán kellemes mellette ülni. Ha az aulában kért volna egy százast kávéra, biztos adok neki. Aztán egy helytörténeti könyv ritkaság következik, a bácsika tartja a tétet. A végén, mikor fizetünk, a mocskos mackónacija zsebébe nyúl, egy köteg húszezresből leszámol több mint félmillát, majd a mesebeli könyvritkaságot a rémes szatyorba csúsztatja. „Megvan végre az első kiadás is” – motyogja, leginkább magának. Más társasága vélhetően rég nincs. (Vagyis a példányból már van odahaza, csak nem az első kiadásból!) És a tragikus lukas zoknijában, késő őszi idő ellenére alföldi papucsban kislattyog a teremből. Ő a fukar archetípusa. Kissé Dickens-i figura. Jellemzője, hogy egyetlen szeretetreméltó dolog van benne: az örökség, amit maga után hagy!

Zsugoriság – ha magadra ismersz!
Zsugori vagy? Sokan ezt mondják? Válaszolj őszintén! Mikor hívtad meg a legjobb barátnődet egy kávéra vagy teára? Akár csak a sarki talponállóba? Ahol te álltad a cehhet? Nem! Ne alkudozz, ha te főzted odahaza, olcsó zacskós teából vagy leértékelt kávéból, az nem számít meghívásnak! Sőt! Tovább megyek – van még legjobb barátod/barátnőd? Vagy csak gyűjtőtársak vannak? Esetleg mások az IQ klubban, az ásvány-bélyeg, vagy informatika szakkörön? A kapcsolataid jórészét kizárólag efféle témában, az interneten intézed? Nos, rossz hírem van: zsugori vagy!

A fukarság háttere: Aki fukar, elsősorban önmagát nem meri adni, kiadni, vagy átadni, ha úgy tetszik. Ezt vetíti át az anyagi javakra – ezért tárgyakat ad vagy már az sem, hiszen a többiek nem érdemlik meg. (Nem érdemlik meg őt!)

Elengedés vagy eltemetés?

2023. szeptember 05.

Majdnem 20 évig éltem két házasságban, és mindkettő csúnya válással ért véget. Mindkettőből talpra álltam, és úgy éreztem, megerősödve kerültem ki. Már előtte is faltam az önfejlesztő irodalmat, rengeteg tréningre jártam, megszámlálhatatlan kedves ismerősöm lett a magyar önfejlesztő közösség nagyjai közül, és természetesen általuk is. Azt hittem, jó úton vagyok, a királyfi, ha kellően állhatatos, és tesz a céljai érdekében, előbb-utóbb elnyeri méltó jutalmát, a fele királyságot. A pozitív gondolkodás csodája.  

Ekkorát talán sosem hazudtam magamnak.

Két évtizedet dolgoztam cégvezetőként, cégvezetőkkel, így nem is lehet csodálkozni, hogy erős teljesítménykényszerem és versengési hajlamom van. A tréningek jó része üzleti volt, vagy pedig az ehhez kapcsolódó pszichológiai témák. Aztán a második válásom után, negyven plusszosan elkezdtem önmagammal jobban foglalkozni, és háttérbe szorult az üzletember. Évekkel később jött egy olyan időszak, amit magam sem értettem, csak azt tudtam, hogy nem vagyok jól. Nem tudtam, miért, hiszen én voltam az, aki mindig, minden körülmények között feláll, aki továbblép, aki egy rettenthetetlen hős, aki évekig 4-5 órát aludt, amikor újra kellett kezdenie az életét, és mindent újra építenie.

Ekkor mondta valaki, hogy a pozitív gondolkodás egy zsákutca, mert csak az érem egyik felét látja. És neked, ha nem akarsz hazudni magadnak, mindkét felét látnod kell. Ez a reális gondolkodás.

„Nézd a dolgok jó oldalát!”
„Ha történik veled valami rossz, keresd meg, mi volt benne a jó, és csak erre koncentrálj!”

Ilyen és ehhez hasonló pozitív gondolatokkal hazudtam magamnak, és ha nem jó kártyát kaptam az életben, egyszerűen lefordítottam. Addig, amíg a pakli akkora nem lett előttem, hogy rámborult. És rákényszerített, hogy ne csak eltemessem magamban a dolgokat (amikről azt hittem, elengedtem), hanem valóban elkezdjek velük foglalkozni. Azokkal, amiket sok helyen önsorsromboló programként definiálnak, a pszichológiában maladaptív sémáknak neveznek. Ezek azok, amiket gyerekkorból, vagy még korábbról (a fogantatás előttről-utánról, akár előző életből, kinek-kinek ízlése szerint) hozol magaddal, és nem engedik kibontakoztatni az életed, hogy az legyél, akinek lenned kell, vagy ami szeretnél. Amikor nem reagálsz, hanem válaszolsz. Amikor nem akarsz megfelelni senkinek önmagadon kívül, anélkül, hogy bunkó egoista barom lennél.

A sikeres változás útján

2023. szeptember 01.

Változni, változtatni önmagunkon vagy az életünkön annyi, mint kilépni a komfortzónánkból. A megszokotthoz képest eltérő módon kell szemlélnünk a világot, éreznünk, gondolkodnunk, reagálnunk adott helyzetben, ez pedig nehéznek, kényelmetlennek, akár félelmetesnek is tűnhet, míg meg nem tesszük az első lépéseket.  

Te magad légy a változás!

A változás egy folyamat. Nem egyik pillanatról a másikra következik be, hanem fokozatosan, olykor észrevétlenül formál bennünket vagy az életünket mindaddig, mígnem egy szép nap arra ébredünk, hogy a korábbiakhoz képest másképp érzünk, gondolkodunk, cselekszünk, s ezideális esetben jó érzéssel tölt el bennünket. Ezt nevezzük sikeres és tartós változásnak - fejlődésnek, melynek eléréséhez azonban következetesen meghozott döntések egész sorára van szükség.

A változásért tennünk kell. Áldozatot, erőfeszítést hozni. Kitartani. Merni másképp élni.

Örök igazság, hogy a környezetünk csak akkor fog változni, ha mi magunk változunk. Változtatnunk kell a szemléletünkön, a gondolkodásmódunkon, a viselkedésünkön. Nagyon nehéz azonban kilépni a jól begyakorolt, megszokott és biztonságosnak tűnő kliséink közül.

A biztonságot nyújtó kereteken túl

Amikor másképp viszonyulunk a világhoz, akkor kilépünk az ún. komfort zónánkból. Abból a területből, melyet ismerünk, megszoktunk, melyben rutinosan mozgunk. Ez kezdetben szokatlannak, idegennek, kényelmetlennek tűnhet, ezért a legtöbben kísérletet sem tesznek erre, vagy épp a kezdeti nehézségek láttán rögtön visszavonulót fújnak. Vágynak a változásra,  ugyanakkor semmit sem tesznek érte.

Pedig a változás folyamatához új ismeretekre, élményekre van szükség. Merni kell megtapasztalni az újat, hogy idővel be tudjuk azt építeni a mindennapjainkba. Fontos azonban, hogy mindenki a saját ritmusának megfelelően haladjon előre. Ha ugyanis egyszerre túl nagy lépést akarunk megtenni, akkor vagy kudarcot vallunk, s többé kísérletet sem teszünk a változtatásra, vagy a tanulási zóna helyett egyből a pánikzónába kerülünk, melyben a félelmeink gátolni fognak a sikerélmény átélésében.