


Információk, érdekességek
A rágógumi károsítja a fogakat?
2020. augusztus 12.
Sokszor halljuk a szülőktől, hogy a „rágózás” árt a fogazatnak, kiszedi a töméseket, felfújva gusztustalan, az iskolapad lapja alá tapasztani neveletlenség. Mi szülők tudjuk, hogy milyen nehéz a pólókból, farmerekből a beragadt rágógumit kiszedni. De hát divat a rágózás, a haverok befolyása erősebb, a konzervatív szülői intelemnél. De a fogakra is káros?
Egy kis rágógumi történet
Néha azt hisszük, hogy a rágógumizás új keletű dolog. Ez azonban nincs így. A rágógumi története az ókorba nyúlik vissza.
- Az ókorban is rágóztak az emberek, azonban akkor még teljesen más alapanyagokból készítették a rágógumit.
- Görögországban például a pisztácia gyantáját, és gyanta állagú méhviaszt használták a rágógumi anyagaként.
- Az indiánok körében divat volt a lucfenyő gyantáját rágni. A varázslók az átszellemüléshez a kábulatot okozó bételdiót rágták.
- Igazi áttörést jelentett a XIX. század végén, amikor az amerikai esőerdőkben termő szapotilfa tejszerű nedvéből, a kaucsukból kezdték gyártani az első modernkori rágógumikat. A rágógumi William Wrigley-nek köszönheti a világhírét, aki egyszerű bolti eladóként álmodott arról, hogy a rágógumi világsiker lesz. Később a Mexikóból behozott kaucsukból készült rágógumik már sokkal puhább, tisztább és simább termékek voltak. 1910-es évektől ő uralta az amerikai rágógumi piacot. William Wrigley a rágógumikirály 71 éves korában hunyt el, és óriási vagyont, valamint a rágógumi „titokzatos összetételéről” készült receptet (nyilván ez egy gyártástechnológiát jelent) hagyott fiára és lányára.
- Az Egyesült Államokban 1869-ben Williem Semple szabadalmaztatta a rágógumi gyártás egyik technológiáját. Tehát a rágógumi 150 évvel ezelőtt indult el világhódító útjára.
- Amerikában a II. világháború alatt a rágógumi a katonai ellátmány része volt. A gyártók kísérletekkel bizonyították, hogy a rágógumi rágása segít az agy frissen tartásában, ezáltal az éberség megőrzésében. Az ajánlásokban és a szórólapokon még az is szerepelt, hogy a rágógumi rágása segíti a stresz leküzdését, és a nyugalom megőrzését, vagyis a csaták előtti feszültség oldására ajánlották.
Szeret - nem szeret- szívből - színből - igazán
2020. augusztus 11.
Tépkedjük a margaréta leveleit, és soroljuk a varázslatos mondókát. Talán ezer éve éppen így ült valahol két kiscsaj az árok partján, és tépkedte ugyanígy a szirmokat... ősi szerelmi jóslás, ősi női vágy: - Szeressen engem, szívből, igazán!
Mindenki erre vágyódik, hát tépkedjük a szirmokat sorban, és soroljuk unásig, belső izgalommal várva, mi jön ki végül, vagy az a pici apró szirom ott a sor legalján, az még számít-e mert akkor kijön, hogy szeret!
Az a szirom számít végül, ami legutoljára marad. Az a szó, ami arra jönne ki, az lesz az igazság. Legalább is a régi babona így diktálja, és világszerte így játsszák a lányok. Van, ahol nincs mondóka hozzá – mint a címben – hanem csak azt mondják: szeret, nem szeret.
A lányok, akiket megkérdeztem - érdekes – mind ismerték ezt a játékot, a fiúk azonban sose csináltak ilyesmit. A szerelmi jóslás margarétával úgy tűnik, csak a csajszik játéka. Talán mert nagyobb az igényük a romantikára? Erről eszembe jut egy történet: Egy barátunk felesége panaszkodott, hogy keveset bókol neki. Erre a pasi beprogramozta a telefonját, hogy küldjön automatikus SMS-eket napi 3x. A 3 sms szövege ez volt: Bók1. Bók2. Bók.3
Negyedévente cseréli a fogkeféjét a magyar
2020. július 31.
A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy friss kutatásából. A felmérés szerint a szájhigiénés kérdéseikkel a válaszadók ugyan jellemzően szakemberekhez fordulnak, ennek ellenére fogorvosi rendelőbe sokan csak akkor mennek, amikor már nagy a baj. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet.
A magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a LACALUT online felmérése[1]. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire tartják magukat tudatosnak a magyarok a fogápolás terén, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, és mit tesznek napi szinten a megfelelő szájhigiénia megtartásáért.
A fogorvos és a Google a barátunk
A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. Az életkor szempontjából az 55 év felettiek tartják magukat a legtudatosabbnak, miközben a korcsoportba tartozó kitöltők közül csak 2 százalék használ az alapos tisztításhoz szükséges kiegészítő eszközöket (fogselymet, szájvizet, nyelvtisztítót).
Utóbbit Karácsonyi Henrietta, dentálhigiénikus is megerősíti, tapasztalata szerint az életkor változásával a fogápolás terén is tudatosabbak lesznek az emberek, ugyanakkor a fogorvoshoz fordulók kevés százalékánál jellemző, hogy a fogkefe mellett több kiegészítő szájápolási terméket is használnak, pedig ezekre nagyon is szükség lenne. A szakember szerint a szájvíz és a fogselyem mellett a nyelvtisztító és a fogköztisztító is sokat segít az egészséges szájhigiénia megtartásában.
Maszkban, vagy anélkül vagy biztonságban?
2020. július 14.
Koronavírus! JAJ! Semmiség! Mindjárt itt a második hullám! Kamu az egész! Jobb a biztonság! Baromság ez a maszk, nem véd semmitől, csak légszomjat okoz! Inkább felveszem, mert beteges vagyok. Időseknek ez a biztonságos. Kamuvírus ez, a hatalom játszik velünk! Te melyik oldalon állsz?
Privát kutatást indítottam a saját Facebook oldalamon, a saját ismerőseim körében, amely messze nem reprezentatív, de sok dolgot elárult nekem abból, hogy is alakul a közvélekedés ma a maszk témáról Magyarországon.
Mindenkit arra kértem, hogy ne kommenteljen, illetve a kommenteket töröltem, hogy ne befolyásolja a szavazatokat, továbbá mindkét szavazásra használt jel pozitív (Szív és lájk jel), hogy egyik szavazó se érezze, hogy az ő véleménye kevésbé legitim, vagy elfogadható. Én magam nem nyilatkoztam, nehogy valaki azért adjon egy szavazatot, mert nekem akar megfelelni, vagy velem szeretne egyetérteni.
Közel 15 óra alatt 100+ emote ikont tettek a poszthoz, a személyes ismerőseimtől érkezett válaszok alapján a következő trendeket figyeltem meg, illetve a privát üzenetben kapott visszajelzések alapján ezeket a konzekvenciákat szűrtem le:
Ezért kellenek a társasjátékok...
2020. július 04.
A társasjáték nem csupán szórakozás, hanem készségfejlesztés is; a gyermekek fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak ezek a játékok, különösen abban az esetben, ha az egész család részt vesz benne.
Számos társasjáték lehetőséget ad arra, hogy a játszótársakat figyelve a gyermek különböző készségeket sajátítson el. A játék kihívást jelent számára, így a játékelemeket és a folyamatokat többszörösen ismételve válik egyre hatékonyabbá. Minél eredményesebbnek érzik magukat az adott játékban, annál motiváltabbá válnak a további gyakorlásra és az újabb eredmények elérésére. Részben ennek köszönhető, hogy a társasjátékok tökéletes eszközként szolgálnak a gyermekek motorikus és kognitív képességeinek fejlesztésére.
Kézenfekvő, hogy a társasjátékok hozzájárulnak a matematikai alapfogalmak és alapműveletek megértéséhez, illetve a számolás készségének fejlesztéséhez. Rengeteg olyan társasjáték létezik, amelyben alapszintű matematikai műveleteket kell elvégezni; legyen szó lépések számolásáról, a dobókockák számainak összeadásáról vagy összetettebb feladatokról. Az első sikerélmények után a gyermekek egyre összetettebb feladatok megoldására lesznek képesek, végül pedig eljutnak a matematikai stratégiaalkotás szintjére. Számukra a játék sokkal inkább az örömről szól, mintsem a tanulásról; az ilyen jellegű módszerek sokkal hatékonyabbak lehetnek a kockás füzetnél és a ceruzánál.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...949596...476