


Információk, érdekességek
Megelőzhető a rövidlátás?
2021. július 12.
A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.
A múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.
A közeli éles, a távoli homályos
A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.
Fokozódó fényérzékenység, gyorsabb leégés
2021. június 28.
1-24 óra múlva a bőr kipirul, megduzzad, fájdalmassá válik. Később hólyagok is keletkezhetnek, és a bőr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség jelentkezhet, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (pl. egyes antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek), gyógynövények (pl. az orbáncfű) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel hajlamosítanak a leégésre.
Legfontosabb a megelőzés. A túlzott UV hatás elkerülése érdekében a napozás során a leégés megelőzésére ilyenkor is fényvédő krémet kell használni. Érzékenyebb bőrűeknek magasabb faktorszámú fényvédő krém ajánlott. Figyeljünk arra is, hogy vízparton magasabb faktorszámú fényvédő krémet válasszunk, mert a víztükör visszaveri a sugarakat.
Fürdőzés esetén a fényvédő krém legyen vízálló. A krém alkalmazása után időt (kb. 30 perc) kell hagyni, hogy a hatóanyag beszívódjon a bőrbe.
Ha mégis bekövetkezett a leégés, az első teendő a bőr hűtése. Ez történhet hideg vizes borogatással, esetleg hideg körömvirág- vagy kamillatartalmú teával, vagy hűsítő emulziókkal. Nagyon fontos a viszketés enyhítése a vakarás megelőzésére (a felülfertőzés veszélye miatt).
Enyhe leégés néhány nap alatt magától is meggyógyulhat, máskor azonban a teljes gyógyulás hetekig is eltarthat. Nagy felületű napégés, erős hólyagképződés esetén orvosi kezelés szükséges.
A napégés, a nap okozta károsodás bizonyos időt igényel. Egyeseknél azonban igen hamar, már néhány perc után szokatlan tünetek (bőrpír, hámlás, viszketés, csalánkiütés, hólyagok) jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy a tüneteket fényérzékenységet fokozó betegségek, gyógyszerek vagy kozmetikumok (parfümök, arcvizek, szappanok, főleg a bergamott-tartalmúak, a mentolos vagy citromillatúak) okozzák.
Ha nincs kiváltó ok, akkor napallergiáról, fénykiütésről beszélünk. Ilyenkor rövid idő alatt, elsősorban a ruhával nem vagy csak vékonyan fedett területeken lép fel változatos formájú, viszkető kiütés. A panaszok néhány nap alatt elmúlnak, a kiütések azonban csak néhány hét után tűnnek el.
Ha melegszik az idő, a kullancsok is aktívabbá válnak…
2021. június 08.
A közönséges kullancs számos kórokozót hordozhat és terjeszthet, amelyekkel vérszívása során az embert is megfertőzheti. E betegségek közül Magyarországon elsősorban a Lyme-kór és a kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás fordul elő. Fontos tudni, hogy kis odafigyeléssel a betegségek megelőzhetők, illetve az agyvelőgyulladás esetében védőoltás is rendelkezésre áll.
A kullancsok vérszívó ízeltlábúak, számos állatfaj (köztük háziállataink) és az ember is lehet gazdaszervezetük. A számukra kedvező életfeltételeket biztosító élőhelyeken legnagyobb valószínűséggel kora tavasztól késő őszig találkozhatunk velük. Európa legnagyobb részén, így hazánkban is a közönséges kullancs a leggyakoribb fajuk. A közönséges kullancs számos kórokozót hordozhat és terjeszthet, amelyekkel vérszívása során az embert is megfertőzheti. E betegségek közül Magyarországon elsősorban a Lyme-kór és a kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás fordul elő.
A kullancsok csak bizonyos élőhelyeken fordulnak elő nagy számban
Főként erdeinkben (pl. a gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordulnak elő. A legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás (amely a kiszáradásra rendkívül érzékeny kullancs szempontjából kulcsfontosságú), valamint a legtöbb potenciális gazdaállat (különféle erdei emlősök, madarak) is itt található. Azonban városi környezetben is találkozhatunk velük, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt telkeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák (macskák), különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerülnek be. Ezeken a helyeken fokozottan ügyeljünk a testünkre kapaszkodó kullancsokra!
A kullancsok betegséget terjeszthetnek
Fontos tudni, hogy csak a kullancsok egy része hordoz kórokozót, és az ilyen ízeltlábúaknak is csak egy része adja át azt vérszívása során az embernek. A patikában kapható „kullancsteszt”, amely a vért szívott kullancs Lyme-kórokozó pozitivitását képes kimutatni, nem ad 100%-os bizonyosságot. Éppen ezért fenntartásokkal kezelendő, hiszen nem alkalmas az ember betegségének megállapítására. Amennyiben a kullancscsípést követően betegségtüneteket (pl. bőrtünet, izomfájdalom, láz, fejfájás, stb.) tapasztalunk, forduljunk orvoshoz!
Sok gyermek D-vitamin hiányossá válik
2021. június 08.
A jó idő beköszöntével végre kiszabadulhatunk a lakásból, gyerekek és felnőttek egyaránt. Persze, csakis akkor, ha a kisebbek nem nagyon fáradtak, levertek, esetleg már megint betegek. Ezekre a tünetekre nem árt odafigyelni, mivel D-vitamin hiányt is jelezhetnek, amit nem szabad fél vállról venni! A témában dr. Tar Attila a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa van a segítségünkre.
D-vitamin hiány minden télen?
A mérsékelt övben élő embereknél megfigyelhető jelenség, hogy a tél végére közel 90%-uk D-vitamin hiánnyal küzd. Ez alól a gyerekek sem jelentenek kivételt, így mindenképpen érdemes erre a problémára náluk is nagy figyelmet fordítani!
A D-vitamin egy hormonhoz hasonlító anyag, melyet a táplálkozással csak nagyon nehezen és csupán kis mennyiségben lehet bevinni a szervezetbe. Szerencsére azonban szervezetünk képes előállítani a vitamin előanyagaiból, az UV sugárzás segítségével. Éppen ez az oka annak, hogy az őszi – téli időszakban komoly vitaminhiánnyal is küzdhetünk. Legtöbben ugyanis sajnos nem tudják megoldani, hogy ilyenkor is naponta körülbelül 30 percet érje a bőrüket nagyobb felületen a nap. Pedig ez fontos lenne, különösen a gyerekek esetében.
Mivel a D-vitamin egyik fontos funkciója az immunrendszer támogatása, a csontépítés , illetve annak egészségének megőrzése, így hiányában csontritkulás, a csontszerkezetet érintő elváltozások esetleg csontgyulladás, deformitás is kialakulhat. Gyerekek esetében a következő tüneteket érdemes szem előtt tartani, amelyek D-vitamin hiányt jelezhetnek:
• sápadtság
• boltozatos homlok
• elgörbült alsó végtagok
• mellkasi csontok, a bordák deformálódása izomzat tónusának csökkenése, izomfájdalmak
• fogzás és mozgásfejlődés késése,
• gyakori légúti, illetve egyéb fertőzése
• a csontok gyengesége – fokozott hajlam a csonttörések kialakulására
• hangulatingadozások, depresszió
• állandó álmosság
Óvatosan a pótlással!
Az sem jó megoldás, ha a pótlást mindenféle felügyelet nélkül gyorsan megkezdjük – hívja fel a figyelmet dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa. A D-vitamin ugyanis zsírban oldódó vitaminként túladagolható! Tünetei a következők:
• székrekedés, hasmenés
• hányinger, hányás
• hasi fájdalmak
• fogyás
• izomgyengeség, általános gyengeség
• fejfájás
• fokozott szomjúságérzés
• fokozott vizeletürítés
• súlyosabb esetekben agyi rendellenességek, például zavartság, hallucinációk és kóma
Folyton fáradt, ideges? Tüneteit kortizolhiány is okozhatja!
2021. május 20.
Szervezetünkben a mellékvese termeli az anti-stressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, a folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizolhiány tünetei.
Mellékvese – a stresszkezelés szolgálatában
Stresszes szituációkban, például egy veszélyes közlekedési helyzetben gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ebben két, a mellékvese által termelt hormon van segítségünkre. A mellékvese páros szerv, melynek velőállománya az adrenalint, külső része (a kéreg) többek közt a kortizol nevű hormont is termeli – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. A stresszhelyzetek kezelése e két hormon összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükózfelhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.
Ha a mellékvese kimerül
Ha a stressz az életünk, mindennapjaink részévé válik, az a hormonrendszer működésén is meglátszik. A tartós magánéleti konfliktusok, vagy munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan több stresszhormont termel. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizol szint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a beteg szervezete így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét, így értéke egyre csökken.
Krónikus fáradtság a vezető tünet
A kortizolszint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel is nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. Nők esetében a kortizolhiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizolhiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszteron termelés rovására is – a hiányzó hormon előállítására fordít, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...464748...172