Információk, érdekességek
Újra ideje a D-vitamin pótlásának
2021. január 28.
A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez.
Az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik. A magyar lakosság több mint hatvan százalékánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.
Mennyi az annyi?
A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való tartózkodással biztosítani tudunk.
A nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.
Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000 NE. Hiszen a hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.
A D-vitamin a gyermek IQ-ját is negatívan befolyásolja
2021. január 27.
Tudjuk, hiszen számtalan tanulmány már rámutatott arra, hogy mekkora jelentősége is van a D-vitaminként ismert, hormonszerű anyagnak a szervezetben. Nem csak a felnőttek esetében, hanem a gyerekeknél is, sőt, a magzatok fejlődése szempontjából is kiemelkedő értéket képvisel. Egy friss kutatás most az értelmi képességek fejlődése és a D-vitamin közt tárt fel összefüggést!
A témában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.
D-vitamin
Nagyon sokszor mutattuk már be ezt az anyagot, tulajdonságait, fontosságát és a szervezetre gyakorolt legismertebb hatásait. Most egy újdonság kapcsán került megint előtérbe, és ez pedig az értelmi képességek fejlődése, pontosabban az IQ szint.
A Seattle-i Gyermekkutató Intézet Gyermekegészségügyi, Viselkedési és Fejlesztési Tanszékének kutatója, a tanulmány vezetője, Melissa Melough a vizsgálatai során azt találta, hogy összefüggés van a gyermek IQ szintje, illetve a terhesség alatt a nők D-vitamin ellátottsága között. A tanulmányban részt vevő nők közt sok kismama volt nagyobb kockázatnak kitéve a D-vitamin hiányának szempontjából.
Hiány
A tanulmány kitér arra is, hogy jelenleg az emberek többsége D-vitamin hiánnyal küzd, ami az életmódnak köszönhető. Hiszen sokkal kevesebbet vagyunk a napon, ennek megfelelően, amikor mégis kimegyünk, a legégés ellen hosszabb ruházattal védekezünk, és ezek mind gátolják a test D-vitamin képzésének folyamatait, hiszen azokhoz közvetlen napsugárzás szükséges.
Az IQ hányados mellett sajnos igen sok más területen is erősen romboló hatást vált ki a D-vitamin hiánya, így a tanulmány is, valamint a szakemberek is felhívják a figyelmet arra, hogy fontos az anyag pótlása, aminek egyik legkönnyebb formája a táplálékkigeészítők szedése, terhesség esetén a várandósvitamin.
Ibuprofénes tapasz – leragasztott mozgásszervi fájdalom
2021. január 16.
Mozgásszervi sérüléseknél előnyös lehet a külsőlegesen alkalmazandó gyógyszerformák, a tapaszok választása. A kedvező terápiás hatású tapaszok az alkalmazás kényelme mellett a mellékhatások minimalizálását is kínálják.
Zúzódás, rándulás, ficam?
A sportsérülések vagy az egyéb eredetű, rövid ideig fennálló problémákat okozó ízületi sérülések gyakoriak.
Mit érez ebből a beteg?
Fájdalom, duzzanat, véraláfutás, bőrpír jelentkezhet. Vagyis, a hidegkezelésen és pihentetésen, illetve az esetleges orvosi ellátáson túl fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerre van szükség. Nem mindegy azonban, hogy hol és miként alkalmazzuk a fájdalmat, gyulladást csökkentő szert!
Inkább helyileg, mint szájon át szedve
A gyógyszerszedés egyik alapszabálya: csak az indokolt esetekben és a szükséges lehető legkisebb dózisban szabad alkalmazni egy adott hatóanyagot! A hatást maximalizálni, a mellékhatást minimalizálni kell. Nincs ez másként a mozgásszervi fájdalmaknál sem.
Az alsó vagy a felső végtagot érintő izomsérüléseknél, húzódásoknál, rándulásoknál fájdalom- és gyulladáscsökkentési célból, ha lehetséges, érdemes a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok helyileg alkalmazott formáit, például a tapaszokat és a géleket előnyben részesíteni a szájon át szedett gyógyszerformákkal, azaz a tablettákkal vagy a kapszulákkal szemben.
A helyi gyógyszeralkalmazás számos előnnyel jár a szájon át történő gyógyszerszedéssel szemben. A helyileg alkalmazott hatóanyagok alkalmasnak bizonyulnak arra, hogy az ínak, ízületek, izmok és szalagok területén kellő hatóanyagszint alakuljon ki, vagyis a fájdalom csillapodjon és a gyulladás csökkenjen, ugyanakkor a vérben a hatóanyagszint csak minimálisan emelkedjen meg. Ez a minimális vérszintbeli emelkedés előnyös, hiszen tudott, hogy a szájon át szedett fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatóanyagok nagy része, köztük az ibuprofén is – jelentősebb mennyiségben a vérkeringésbe jutva – mellékhatásokat okozhat, gyomor- és bélrendszeri vérzéses károsodások léphetnek fel, valamint emelkedik a szív- és érrendszeri nem kívánatos események gyakorisága.
Ugyanazon hatóanyagok bőrön való alkalmazásakor gyakorlatilag elhanyagolhatók azok a mellékhatások, amikkel a szájon át szedett gyógyszerformáknál számolni kell.
Egyszerű és kényelmes: többszöri kenegetés helyett egyszeri ragasztás
Lehetőség szerint érdemes a bőrön alkalmazni a fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagú szert. Ezen a területen is van azonban választék! A naponta többször alkalmazandó kenőcsök, krémek és gélek mellett egyre nagyobb teret nyernek a tapaszok.
Könnyítsünk méregtelenítéssel a májon
2021. január 12.
Testünk elárulja, hogy mikor van szüksége méregtelenítésre. Amikor a salakanyagok, amelyeket a szervezet nem tud felhasználni, felgyülemlenek (pl. nehéz ételek fogyasztása után, fizikai aktivitás hiánya miatt, stressz hatására, dohányzás következtében vagy antibiotikumok szedésekor), e folyamat során a méregtelenítő kúra hasznosnak bizonyul a salaktalanításért „felelős” szervek működésének támogatására.
Salakanyagok képződhetnek még az anyagcsere-folyamatok mellett pl. zöldségeken-gyümölcsökön növényvédőszer-maradványok, élelmiszer- adalékanyagok vagy légszennyezettség miatt is. Fontos, hogy mindenekelőtt maximálisan csökkentsük a méreganyagok forrásait, és segítsük elő a kiválasztószervek – máj, vese, belek – munkáját. Ezáltal könnyedebbnek érezzük magunkat, energiával telítődünk. A méregtelenítő kúrának szentelhetünk hetente egy-egy napot vagy akár félévenként egy egész hetet, kötöttségeink és igényeink szerint.
Könnyítsünk a máj működésén
A máj az első számú szerv, amellyel a méregtelenítés szempontjából foglalkozni kell. Több funkciót tölt be, így többek közt semlegesíti és eltávolítja a (pl. májkárosító élelmiszerek, egyes gyógyszerek vagy az alkohol okozta) méreganyagokat; epét termel, amely a zsíremésztés fő elősegítője. A helytelen táplálkozás túlterheli a májat, és a méreganyagok felhalmozódását vonja maga után, ennek nyomán többek közt fáradtság, nehézkesség- kényelmetlenség érzés, sápadt arcszín, az energikusság hiánya vagy súlygyarapodás léphet fel.
Hogyan segítsünk a májunknak?
Természetes eredetű és könnyű élelmiszereket fogyasszunk, amelyek kevés munkára késztetik a májat. Gondoljunk a keserűanyagokat tartalmazó zöldségekre- gyümölcsökre, gyógynövényekre is, amelyek serkentik az epekiválasztást (ilyen pl. a fekete retek, articsóka, grépfrút, endívia…).).
Mit tegyünk a másnaposság ellen?
2021. január 05.
Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger – mindezek a túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerű, hogy szenvedjünk tőlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitől is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan előzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk.
Ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérő mennyiségű szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követő másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az “óvintézkedések” sűrűjében! Tudjuk-e például, mitől van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevű vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezőbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztőrendszerünk – összetett folyamatok során – átalakítja az alkoholt, amelyből utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az “acetátos leheletet” emiatt érezzük.
Metanol – a másnaposság fő oka
A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévő metanol nevű anyag is. Ez az összetevő kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függően, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk előzőleg. Ha a legnépszerűbb italokban lévő metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következő a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenő mérték szerinti felsorolásban).
Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tőle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényről sem, amely “illusztrálja” a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhető, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkből…
A máj – többféle enzim révén – különben is jelentős szerepet játszik az alkohol káros hatásainak kiküszöbölésében. De a vese sem “rest”: a toxikus anyagokat főleg víz segítségével távolítja el. Ezért vagyunk szomjasak, kívánunk több vizet a nagy ivászatok után, és ha nem juttatunk belőle eleget a szervezetünkbe, a dehidratáció fejfájást okoz. Az émelygés, hányinger ezzel szemben az alkohol okozta gyomorhurutból ered, amely az alkohol gyomorra gyakorolt, közvetlen toxikus hatása nyomán lép fel.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...495051...172