Információk, érdekességek

Szemünk ellensége a digitális világ?

2019. szeptember 17.

Hogyan óvjuk látásunkat a monitorok korában?

A fejlett világ társadalmaira egyre jellemzőbb, hogy egész napunkat a kütyüink társaságában töltjük, 8-10 óra számítógépes munkát követően otthon is a képernyő előtt ülünk. Az elterjedt rémhírekkel ellentétben a mai monitorok első generációs társaiknál sokkal biztonságosabbak, a képernyőhöz kötött munka azonban még mindig komoly megterhelést jelent a szem számára. A Czeizel Intézet szemész szakorvosának segítségével csökkenthetjük a túlerőltetés okozta panaszokat.

A munkakörök átalakulása és a szabadidő eltöltésének megváltozott szokásai miatt ma már életünk nagy részét az online világban töltjük. Szervezetünk azonban nincs felkészülve a folyamatos digitális jelenlétre, többek között a szemünk egészsége is kárát láthatja okoseszköz-függőségünknek. Becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz, de a tartós látásromlás mellett sokan olyan mindennapos tünetekkel küzdenek, mint a fáradt, égő szem érzése, homályos látás, könnyezés vagy viszketés.

A monitorok előtt ugyanis kevesebbet pislogunk, a fókuszálás miatt pedig hajlamosak vagyunk gyakran hunyorítani. Ezek a változások és az irodai légkondicionáló a szemfelszínt borító könnyfilm kiszáradásához vezet, a fokozott igénybevétel ráadásul a szemizmok túlerőltetését is magával vonja. Szemeink kímélését kezdjük a munkaeszközünk optimalizálásával. „A számítógépet érdemes pontosan középre, a szemünktől minél messzebb, a képernyő nagyságától függően 50-110 cm távolságra elhelyezni, a monitor közepe pedig lejjebb legyen az előrenézés sugaránál. A fényerőt állítsuk közepesre, a használt betűtípus mérete pedig háromszorosa legyen annak, amit még könnyedén el tudunk olvasni” – javasolja dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa. „Ülőmunkát végzők esetében egyébként is elengedhetetlen az óránként beiktatott 10 perc séta, ezt a szünetet a szemünk is megérdemli. Ha nem tudunk felállni, válasszuk a szemtornát: csukott szemmel végezzünk körkörös szemmozgásokat, majd néhány másodpercig fókuszáljunk egy távoli adott pontra.”

Nem olyan vészes, mint gondolnád: őszintén a rákszűrésről

2019. szeptember 15.

Sokakban él félelem a nőgyógyászati rákszűrés hallatán, és már az első lépéseket sem merik megtenni. Talán te is azok közé tartozol, akik folyamatosan halogatják a vizsgálatot attól félve, hogy az fájdalommal, kellemetlenséggel jár. Esetleg az eredménye miatt aggódsz. A szó tényleg kissé ijesztő lehet, de valójában megelőzésről van szó, épp ezért fontos, hogy ne hanyagold el a rendszeres ellenőrzést, amely az egészségmegőrzés fontos része. Megmutatjuk, mire számíthatsz a rendelőben, így felkészülten és bátran jelentkezhetsz be orvosodhoz.  

Ha fodrászról, kozmetikusról vagy manikűrösről van szó, szívesen áldozunk időt arra, hogy jobban érezzük nőként magunkat a bőrünkben. A nőgyógyásszal kapcsolatban már kevesebb a lelkesedésünk, és hajlamosak vagyunk tologatni a rutinvizsgálat időpontját. Pedig a kiegyensúlyozott élethez hozzátartozik az intim egészség megőrzése is, ami ráadásul kihat a párkapcsolatunkra, családi életünkre is.

Mégis nehezen szánod rá magadat a rákszűrésre? Érthető, hiszen esetleg azt sem tudod, mi zajlik egy ilyen vizsgálat során. Ne várd meg azonban a panaszokat, mert az akár komoly következményekkel is járhat! Hazánkban évente közel 1 500 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, sajnos sokszor előrehaladott állapotban, a szűrés így nemcsak hasznos, de létfontosságú is lehet. A kezdeti stádiumban felfedezett betegség ugyanis nagy eséllyel gyógyítható eredményesen. Ha rendszeresen jársz szűrővizsgálatra, automatikusan beépül a teendőid közé, és évente csak fél órát kell rászánnod. Ráadásul nem is olyan rémisztő, mint hiszed.

5 fontos tudnivaló a D-vitamin hiányról

2019. szeptember 14.

Sokan szenvednek a D-vitamin hiány tüneteitől. Melyek ezek és hogyan szüntethetjük meg? 

D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mely a szervezetben raktározódik. D1, D2 és D3 vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá – magyarázza Dr. Polgár Marianne gyermekorvos-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A D-vitaminnak a szervezet számára legjobban felhasználható formája a D3-vitamin. Provitaminja a 7-dehidro-kolekalciferol, melyből a napfény UVB sugarának hatására a bőrben képződött D3-vitamin jut a szervezetbe. Azonban nem a napfény az egyetlen lehetőség a D-vitamin felvételére. A tápanyagokkal is magunkhoz veszünk D3-vitamint, ilyen D-vitamin források: a tejtermékek, a tojás, a tőkehal és a tőkehal májának az olaja. 

Vitamin vagy hormon?
A D-vitaminról az utóbbi évek kutatásai során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a csontok épségének megőrzésén kívül számos egyéb funkciót is ellát a szervezetben. Egyfajta hormonszerű anyagként működve szerepet játszik például az immunrendszer egészséges működésében is.

Gyakori fertőzéseket okoz
A téli borongós hónapok alatt gyakran alakul ki hiányállapot, melynek tünete például a gyakori légúti fertőzésekben is megmutatkozhat. Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető tünet lehet.

Betegségek is előidézhetik
A külső körülményeken kívül a szervezet kóros állapotai, betegségek és egyes gyógyszerek állandó szedése is vezethetnek D-vitamin hiányhoz. A bél olyan megbetegedései melyek felszívódási zavarral, zsírszéklet ürülésével járnak – megakadályozva a tápanyagok és a vitaminok felszívódását is – D-vitamin hiányos állapothoz vezetnek. A D-vitamin feldolgozásához és hasznosulásához ép máj- és veseműködés is szükséges, ezeknek a szerveknek a betegségei esetében a normál mennyiségű D-vitamin bevitel mellett is hiányállapot jön létre.

A testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint is csökkentő

2019. szeptember 10.

A mozgás, különösen a szakszerű, szakember által vezetett, speciális céllal felépített edzés bizonyítottan csökkenti a testsúlyt, a vérnyomást és a koleszterinszintet. Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája szerint nem mindegy, hogyan épülnek fel a célzott edzések.

Nem csak a kardiózás hatékony

Az elmúlt fél évszázadban a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták. Néhány évtizede a rezisztenciaedzés (izomfejlesztés) is fontossá vált, amelynek révén a gyakran igen gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és lipid anyagcsere aktivitása is.

Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is polgárjogot kapott a rehabilitációban, valamint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az elhízás csökkentésében.

– A kutatások tanulságait levonva, a speciálisan felépített csoportos órákon a kardió mellett erősítő gyakorlatokat is beépítettünk a programba, kis súlyokkal, 10-15 ismétléssel, köredzés szerűen. Ez utóbbi amellett, hogy a mozgató szervrendszert edzi, a pulzust is felviszi a kardiónál ajánlott 60% fölé. Ez tulajdonképpen egy “közepes intenzitású interval tréning”. A magas intenzitással érdemes óvatosan bánni, és csak abban az esetben alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint – ismerteti Dvorák Márton.

Csökkenti a szélütés kockázatát egy politabletta

2019. szeptember 02.

Harmadával csökkenti a szélütés kockázatát egy tabletta, amely négy hatóanyagot tartalmaz – ezt állapította meg egy új tanulmány.

A “politabletta” vérhigító aszpirint, koleszterincsökkentőt és kétféle vérnyomáscsökkentőt tartalmaz. A kutatást végző iráni és brit tudósok szerint az olcsó tablettának óriási hatása lehet az egészség megőrzésében.

A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy egy bizonyos kor felett a szegény országokban mindenki számára hozzáférhetővé kéne tenni a gyógyszert, mivel ezekben a térségekben az orvosoknak kevesebb eszköz áll a rendelkezésére, és kevesebb lehetőségük van a betegek állapotának felmérésére.

A szívkoszorúér-betegségek és a szélütés világszerte a vezető halálozási okok közé tartozik, évente 15 millió ember halálát okozzák. A dohányzás, az elhízás és a testmozgás hiánya mind növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

A Lancet brit orvostudományi folyóiratban publikált kutatásban több mint száz iráni faluból mintegy 6800 ember vett részt. A résztvevők fele megkapta a négy hatóanyagot tartalmazó politablettát, és tanácsokkal látták el őket, hogyan élhetnek egészségesebben. A résztvevők másik fele csak tanácsokat kapott.

Öt év elteltével 202 komoly szívkoszorúér-megbetegedés fordult elő a 3421 ember között, aki szedte a tablettát. A tablettát nem szedő csoport 3417 tagjából 301 komoly szívbeteg került ki.

A megelőző gyógyszerkombináció szedése a kutatás szerint 35 ember közül egynél megakadályozná a súlyos szívbetegség kialakulását egy ötéves periódusban.

Tom Marshall, a Briminghami Egyetem professzora a BBC-nek elmondta: tanulmányuk bizonyította, hogy ezt a stratégiát érdemes megfontolni.