Információk, érdekességek

D-vitaminnal az influenza ellen

2016. március 18.

Tél végére a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban – kétharmaduk kritikus mértékben –, mégis mindössze a lakosság 15%-a figyel oda a megfelelő pótlásra. Pedig a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, így például a csontritkulás megelőzésében, valamint az immunrendszer működésében. Egyes kutatások szerint megfelelő pótlással kevesebb mint felére csökkenthető az influenza kialakulásának esélye. 

A D-vitamin-bevitel az élet első 1000 napjában is különösen fontos: hiánya gátolja az egészséges sejtfejlődést és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az új D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak, azonban a vastagbél- és emlőrákban szenvedőknek, a várandós anyáknak, valamint a csontritkulás miatt gyógyszeres kezelésben részesülőknek folyamatos D-vitamin-pótlást javasolnak a szakemberek.

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a természetes napfényből származó alacsony UVB-sugárzás, valamint a szoláriumok UVA-sugárzása nem alkalmas a D-vitamin pótlására, az átlagos étkezési szokásokkal pedig csak a szükséges mennyiség töredéke biztosítható. Tavaszra a lakosság kétharmadánál olyan kritikus D-vitamin-hiány alakul ki, amely jelentősen gyengítheti az immunrendszer működését, csontvesztéshez vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A nem megfelelő D-vitamin-pótlás szerepet játszik az influenza terjedésében is: egyes kutatások szerint az ideális D-vitamin-szint kevesebb mint felére csökkentheti az influenza kialakulásának esélyét.

„Tudom, sapka!” Anyunak igaza volt…

2016. március 14.

Szinte senki sincs, akit óvva ne intettek volna szülei, hogy vegyen fel sapkát, mert megfázik a feje, kihullik a haja. Az anyák aggodalma nem alaptalan. A fejbőr is megfázhat, aminek a következménye a száraz, húzódó, viszkető fejbőr, a korpásodás és akár a hajhullás. 

„A hajhullás természetes módon fokozódik a nagyobb hőmérsékleti átmenettel bíró időszakokban, tehát főleg a tavaszi és őszi hónapokban. Ahogy testünk minden sejtje megújul, úgy igaz ez a fejbőrünkre is, ezért a szezonváltások során nem kell megijedni a fokozott hajhullástól” – mondta Lafferton Annamária, elrontott frizurák helyrehozására specializálódott fodrász. 
Más a helyzet akkor, ha nagyon feltűnő a veszteség. A száraz korpa, a kellemetlen, húzódó, viszkető érzés egyaránt utalhat arra, hogy megfázott a fejbőr. A problémát az okozza, hogy a hideg hatására romlik a vérkeringés, emiatt pedig kevesebb tápanyaghoz és oxigénhez jut a fejbőr.

Mit tegyünk, ha megfázott a fejbőrünk?

Száraz korpásodás esetén ajánlott kúraszerűen hajápolókathasználni, de akár samponba csepegtetett teafaolajjal is támogathatjuk fejbőrünk egészségét. A húzódó, viszkető érzésen enyhíthetünk, ha gyakran masszírozzuk a fejbőrünket, hiszen ez serkenti a vérkeringést, elősegíti a javulást. Növényi olajos pakolásokat használhatunk nyugtató célból (például búzacsíra, jojoba, ricinus), ezzel egyúttal a vitaminpótlásról is gondoskodhatunk.

Mikor kell pótolni a vasat?

2016. március 09.

Tartósan fennálló, általános fáradtság, energiavesztés, az izomerő csökkenése – ezek a tünetek többek közt vashiányra utalnak. Minthogy emiatt egész szervezetünk működésében zavar állhat be, vaspótlásra van szükség. Különösen télen kell ügyelnünk rá, hiszen ebben az időszakban rendszerint kevesebb vasat juttatunk a szervezetünkbe természetes úton. 

Miért elengedhetetlenül fontos ásványi anyag a vas szervezetünk számára?

Segíti a vörösvérsejtek képződését, és hozzájárul a vér oxigénszállító molekulája, a hemoglobin felépítéséhez. Egy egészséges felnőtt férfi szervezetének napi 10-15 mg vas bevitelére van szükség. A nőknek, míg el nem érik a menopauzát, ennél több vasra is lehet szükségük (20 mg), főként a menstruációs vérveszteséggel együtt fellépő vashiány miatt, továbbá a terhesség és szoptatás alatt (az adag akár 30 mg-ig is felmehet). De a növőfélben lévő gyerekek és serdülők, vagy a gyakran betegeskedő személyek, az idősek, a krónikus betegségben szenvedők, vagy az élsportolók is gyakran szorulnak kisebb-nagyobb mértékű vaspótlásra.

Nem mindegy mit tömnek a fogunkba!

2016. március 04.

A fogtömés alatt a sérült fog integritásának helyreállítását értjük, mely általában a fogszuvasodás okán válik szükségessé, de nem ritka, hogy valamilyen traumát követő fogsérülés követeli meg a fog teljességének a helyreállítást. A fog hiányosságának mértéke befolyásolja, hogy lehetséges-e töméssel helyreállítani azt, vagy valamilyen fogmű készítéséhez kell folyamodni.

A fogtömés egy többlépéses fogászati folyamat, melynek első lépése a tömőanyag behelyezéséhez szükséges üreg kifúrása, az üreg fúrási törmelékektől való megtisztítása annak átmosásával, majd szárításával, s végül a tömés behelyezése és végső eldolgozása, a felesleges tömőanyag eltávolításával és a fogfelszín elcsiszolásával, tekintettel a széli zárás alaposságára. A fog tömőanyagával szembeni alapvető elvárás az eredeti foghoz hasonló szilárdság, jó kötőképesség, s hogy színben hasonló legyen a foghoz. További nem elhanyagolható elvárás, hogy ne legyen káros a szervezetre, ne oldódjon ki, ne korrodálódjon. Az optimális tömőanyag megválasztásának szempontja továbbá, hogy közvetlenül látható részt tömünk-e, ilyenkor az esztétikus foganyag részesül előnyben, vagy nagy erőbehatásnak kitett fog, mint a rágó- és őrlőfogak töméséről van-e szó, hisz itt a legellenállóbb tömőanyagok élveznek előnyt. Régebben e célra kizárólag a szürke amalgán töméseket alkalmazták, melyeket az utóbbi években a modern rendelőkben kiszorítottak a fehér, fogszínű tömések. Sokáig az amalgántömés kizárólagos volt a fogászati gyakorlatban. Mindamellett, hogy a fémszínű amalgán nem esztétikus, higanytartalma miatt egészségre károsnak is tartják. 

Ha túl sokat ül a számítógép előtt...

2016. február 20.

Az egész napon át tartó munka a számítógép előtt izom-összehúzódást, sőt izomgörcsöt, szemfáradást, stresszt és egyéb bajokat vonhat maga után. E problémákat, vagy a komfortérzet hiányát elkerülhetjük néhány egyszerű módszer alkalmazásával, melyek gyorsan szokásunkká válhatnak. A cél legyen többek közt az izomfeszültség oldása, a szemfáradtság megelőzése, az időnkénti ellazulás.

4 javaslat a számítógépes munka közben fellépő fáradtság enyhítésére

1. A szem pihentetése

Amíg a monitorra szegezzük a tekintetünket, természetesen fárasztjuk a szemünket. Viszont ha figyelünk rá, hogy rendszeres időközönként elfordítsuk a tekintetünket a képernyőről, pihentethetjük a szemizmokat, és azzal együtt az agyunkat is. 

Kövessük azt a módszert, hogy minden 20. percben végezzünk fejforgatást, 20 másodpercen át. Ezt követően szegezzük a tekintetünket egy távolabb lévő, egyszerű formájú tárgyra. Hagyjunk időt a részletek megfigyelésére. Szemléljük meg a tárgy felépítését, anyagát, alakját, színét, mielőtt visszatérnénk a monitorhoz. Ez jó módja nemcsak a szemfáradtság ellensúlyozásának, hanem annak is, hogy ne lankadjon a figyelmünk, tudjunk koncentrálni. Ennek a kis szünetnek köszönhetően a munkánk sokkal hatékonyabb lesz.