Információk, érdekességek
Beszélgetés Szendi Gáborral
2016. augusztus 15.
"Engem maga az ember érdekel"
Nyugodt beszédstílusával, árnyalt humorú megfogalmazásával, nem kevés öniróniájával hamar belopta magát a gyógyszerészek szívébe, mivel az egyik „PatiCafé” patikusklub rendezvényén tettük fel Szendi Gábornak kérdéseinket.
Névjegy
Szendi Gábor programozó matematikus, forgatókönyvíró, dramaturg, pszichológus (ELTE), a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének volt tudományos munkatársa, klinikus, a paleolit táplálkozás szakértője. Programozó matematikusi diplomáját 1976-ban szerezte az ELTE TTK-n. Majd 1988-ban felvételizett az ELTE BTK pszichológia szakára. Klinikai szakpszichológusként szorongásos és depresszív zavarokban szenvedőket kezelt a SOTE Magatartástudományi Intézetének dolgozójaként, majd onnan 2007-ben elbocsátották. Azóta szabadúszó, magánrendeléseken fogadja pácienseit. 18 könyve és számtalan tudományos közleménye jelent meg. Saját honlapja van a www.tenyek-tevhitek.hu címen. A Paleolit Életmód Magazin és a Paleo Konyha lapok főszerkesztője és társtulajdonosa.
- A neved után az szerepel: programozó matematikus, pszichológus, író, dramaturg, a paleolit táplálkozás szakértője. Mikor kicsi voltál, reggel megkérdeztek téged, Gáborka, mi leszel, ha nagy leszel? Ezt így mind elsoroltad?
– A könyvkötő kimaradt, arra büszkébb vagyok, mint a programozó matematikusra, de azért a programozás is ment nekem. Sőt! Féltem tőle, hogy élvezem. Úgyhogy állandóan leneveltem magamat, hogy ne élvezzem, mert még ott ragadok. Aztán lett belőlem dramaturg, forgatókönyv író. Nemeskürty istván indított egy 3 éves forgatókönyvíró iskolát és oda felvettek. Egyébként egész életemet a mázlik sorozata jellemzi. Aztán feloszlatták a Társulás stúdiót, akkor lettem könyvkötő. Mindezt otthon, feketén, papíron ipari alpinista voltam. Azt gondoltam, nem szeretnék olyan állásba menni, ahol reggel be kell menni, blokkolni és este meg hazamenni. Fél napot olvastam, fél napot könyvet kötöttem. Nem volt ez szakmám, csak úgy beletanultam. Antikváriumoknak kötöttem, ill. fakszimilébe – persze illegálisan – régi pszichológiai könyveket adtam ki. Utólag derült ki, hogy volt egy III/3-as ügynökünk is, aki nyilván jelentgetett, de mert politikával nem foglalkoztam, békén hagytak.
Kis patika nagy tettekkel
2016. július 29.
A 2015-ös év „Év Patikája” kitüntető címet a budapesti Mikszáth Gyógyszertár nyerte el, melynek vezetője dr. Birinyi Péter szakgyógyszerész.
A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége hagyományteremtő módon minden évben az „Év Patikája” cím elnyeréséért pályázatot hirdet. A gyógyszertárak által beküldött – a tevékenységüket összefoglaló – pályamunkákat egy szakemberekből álló zsűri bírálja el, majd hirdeti ki az első helyezettet. 2015-ben a budapesti Mikszáth Gyógyszertár nyerte el e rangos kitüntetést. Az indoklás szerint „dr. Birinyi Péter vezetésével a gyógyszerészet iránt kiemelkedő elhivatottságot képviselő kollektíva egyedülálló magisztrális gyógyszerfejlesztéssel teszi teljessé a betegek hatékony, biztonságos ellátását. Társadalmi szerepvállalásuk az egészségügyi szűrővizsgálatok szervezésében, az önkéntes munkák lebonyolításában, a szociálisan rászorulók segítésében is példaértékű.”
A fiatal gyógyszertárvezető, dr. Birinyi Péter nagy hivatástudattal és lendülettel vezeti, irányítja, fejleszti a gyógyszertár munkáját és menedzseli azt a folyamatos összehangolást, amit a kollektíva, a széles orvosi, szakorvosi kapcsolat és az ország minden tájáról érkező betegek kérései igényelnek. Az első ránézésre viszonylag kicsi patikának tetsző intézmény sokszor országos terheket vállal magára. A vezető a katedrát, a Debreceni Egyetemet váltotta fel arra az áldozatkész tevékenységre, amivel – kihasználva kivételes szakmai ismereteit – egyedi, ritka betegségben szenvedő egyéneken próbál segíteni. A ritka betegségek legnagyobb problémája, hogy ha van megfelelő gyári készítmény, az nagyon drága, vagy annyira speciális a betegség, hogy csak az egyénre szabott terápia a megoldás.
Péter Szabó Szilvi: „Kislányt várunk!”
2016. július 24.
Nagy a boldogság Péter Szabó Szilvi életében: az énekesnő első babáját várja, és bár még csak terhessége első felében jár, egy tesztnek köszönhetően nemrég az is kiderült, hogy kislányt hord a szíve alatt. Szilvi gyakran álmodozik arról, milyen lesz majd a gyermeke, a neveken is gondolkoznak már, a babaholmik megvásárlásával azonban várnak még egy kicsit.
Péter Szabó Szilviéknél nem meglepetésből jött a gólya: párjával nagyon is tudatosan álltak a kérdéshez, és szerencsére viszonylag rövid időn belül megtörtént velük a csoda. „Már a húszas éveim elején feléledt bennem az anyai ösztön, és nagyjából 25 éves koromra már biztos voltam benne: mielőbb anya szeretnék lenni. Szerencsére Gyuri személyében a megfelelő édesapa is megérkezett, és amint a megfelelő szakaszába ért az életünk, illetve az időbeosztásunk, megfogant a gyermekünk” – avatott be a csinos énekesnő, aki nem bízott semmit a véletlenre: már hónapokkal előtte magzatvédő vitamint szedett, igyekezett egészségesen táplálkozni, mozogni, lelkileg is minél nagyobb harmóniába kerülni. Azt is tudta, mikor kell használni a terhességi tesztet ahhoz, hogy az eredményt adjon, a két csík láttán feléledő érzések azonban minden képzeletét felülmúlták. „Soha életemben nem éreztem még akkora boldogságot, a szívem majd’ kiugrott a helyéről és elkezdtem zokogni. Elmondhatatlan érzés volt, egyúttal életem legmeghatározóbb pillanata.”
Mi a közös Hajós Alfrédban és Hosszú Katinkában?
2016. július 11.
Ahhoz, hogy erre a kérdésre megtudjuk választ, vissza kell utaznunk a kezdetekhez…
Az olimpiai eszme újjáélesztésétől a nemzetközi kapcsolatok fellendülését és javulását remélték. Megalakulását követően a NOB lett az olimpiai mozgalom lelke, és a sorra alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. A modern idők első olimpiai játékaira Athénban, Görögországban 1896-ban került sor, melyen már Magyarország is képviseltette magát, de nem is akárhogy. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Hajós Alfréd megszerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét is. Az akkor 18 éves építészmérnök-hallgató a jéghideg tengervízben először 100, majd 1200 méteres gyorsúszásban is hátrahagyta ellenfeleit. A „Magyar delfin” győzelme óta rengeteg minden változott a magyar sportban, de egy valami nem: a Hajós Alfréd által képviselt erő, kitartás a mai napig jellemzi a magyar olimpikonokat, például Hosszú Katinkát ötszörös világbajnok magyar gyors- és vegyes úszó, olimpikont, aki minden erejével azért küzd, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsa az ötkarikás játékokon, hogy a végén, a dobogón állva a magyar himnusz csendülhessen fel. Katinka azonban nem csak példátlan kitartásának köszönheti sikereit, hanem a háttérben meghúzódó, támogató családjának, édesanyjának is. A világ egyik legnagyobb vállalata nem véletlenül választotta idei „Köszi, Anyu!” kampány magyar nagyköveteinek Hosszú Katinkát és édesanyját, Barbarát. A P&G, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság partnere és az ötkarikás játékok világméretű támogatója felismerte az olimpikonok mögött álló anyák szerepét, ezért 2012-ben azzal a céllal indította el a „Köszi,Anyu!” kampányát, hogy köszönetet mondjon az édesanyáknak kitartó támogatásukért, elkötelezettségükért és odaadásukért, mellyel a világ legjobb sportolóit felnevelték.
Befolyásolás lehet, de a döntés a miénk – Beszélgetés Nógrádi Györggyel
2016. július 01.
A sors fatális fintora, hogy mit sem sejtve elindultam otthonról, és mire odaértem az interjúra, már felbolydult a világ. Tudatlanul léptem be Nógrádi György irodájába, ahol már égtek a telefonvonalak. Akkor értesültem a brüsszeli terrortámadásról...
Az interjút többször megszakították a különböző médiától jövő telefonhívások, így én különleges felvilágosításban, továbbképzésben részesülhettem. Megértettem, hogy miért teltházasak az egyetemi órái, és az ország bármely részén tartott előadásai. Érthető, világos, a bonyolult összefüggéseket és háttérjellemzőket is egyszerűen megvilágítva tárja elénk a legkuszább politikai helyzeteket, és mindezt nem nyakatekert összetett mondatokban. Logikusan felépített gondolatait bárki által megérthető, gördülékeny stílusban adja át. Pont azon a napon kérdeztük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt a biztonság fogalmáról, amikor a történelem ezt épp átírni kényszerült.
Névjegy:
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Corvinus Egyetem tanára, a hadtudományok kandidátusa. Budapesten született. Családja nagyon szegény volt, és ő, hogy változtasson az életén, először sportolni, asztaliteniszezni kezdett. Kiemelkedően teljesített, de úgy érezte, hogy az igazi kitörési pont számára a tanulás. A középiskolában a tanulmányi versenyekre összpontosított, többségét meg is nyerte. A Közgazdaságtudományi Egyetemre való felvételije sikeres volt. 1974-ben doktori értekezését is megírta az NSZK gazdaságpolitikája címmel, majd 1986-ban kandidátusi értekezését. Öt évig a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tanított. 1988-ban elnyert egy ösztöndíjat Németországba. 1989. január 1-jén tért vissza a Közgazdaságtudományi Egyetemre, akkor már, mint tanár. Jelenleg is a Budapesti Corvinus Egyetem védelemgazdasági tanszékén tanít, ahol egyebek mellett a Magyar Honvédség számára is képeznek ki szakembereket. Számos tagságban vesz részt. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. Több magyar és idegen nyelvű publikációja, könyve jelent meg.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...116117118...245