Információk, érdekességek
A bizalom és az innováció vezet a hatékony gyermekgyógyításhoz
2025. február 18.
Hat orvos kapta a K&H jövő gyógyítói díjait
Idén 6 kiváló gyermekorvos kapta a K&H jövő gyógyítói díjakat, amellyel a pénzintézet a 40 év alatti, a gyermekek innovatív orvoslása mellett elkötelezett, szívből jövő gondoskodással gyógyító fiatal doktorokat ismerte el. A díjazottak számos korszerű eszközt használnak a mindennapokban – legyen szó háziorvosi laborműszerekről vagy saját fejlesztésű virtuális valóságról – de abban mind egyetértenek, hogy a bizalom kiépítése, a szülők és gyermekek megnyugtató tájékoztatása is nagymértékben hozzájárul a gyógyulás felgyorsításához.
MR vizsgálatot bemutató virtuális valóság, állatasszisztált terápia, néhány perc alatt kiértékelt gyorstesztek, bűvésztrükkök – a K&H jövő gyógyítói díjat elnyert fiatal orvosok sok mindent bevetnek, hogy a kis betegek számára minél jobb hangulatban teljenek a kórházi napok, minél kevesebb szorongás kísérje a vizsgálatokat, minél hamarabb felgyógyuljanak a gyermekek.
„Az egészségügyi technológia gyors fejlődése az orvosoktól is nyitottságot, folyamatos tanulást, utánajárást kíván, hogy a leghatékonyabban alkalmazhassák a korszerű eszközöket. Az innovatív műszerek használatán kívül azonban legalább ilyen fontos a gyógyítók jóindulatú hozzáállása, az a bizalmi légkör, amit kedvességgel, játékossággal, a gyermekre hangolódással érnek el, hiszen gyermekbarát környezetben a vizsgálatok is jobb hangulatban zajlanak, a kicsik is együttműködőbbek” – mondta el Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója. „Ezért idén is szeretnénk elismerni azokat a 40 év alatti gyermekgyógyítókat, akik mind az emberi megközelítésre, mind a technológiai lehetőségekre figyelve gyógyítják kis pácienseiket, és így a gyermekek gyorsabban meggyógyulhatnak, újra teljes életet élhetnek. Életútjuk követendő példa lehet a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, gyógyítási módszereik pedig a többi fiatal gyermekorvosnak is.”
A K&H jövő gyógyítói díj nyertesei azon 39 orvos közül kerültek ki, akik tavaly nyújtották be pályázatukat, és a zsűri, illetve a közönség kiválasztotta őket. A díjazottak között négy rezidens, egy szakorvos és egy háziorvos is van. Szakterületük szerteágazó: hárman csecsemő-és gyermekgyógyászok, ketten pszichiáterek és egy orvos neonatológus.
Vírusok hatástalanítására alkalmas eszközt fejlesztenek a Pécsi Tudományegyetemen
2025. február 15.
Különböző típusú vírusok hatástalanná, illetve működésképtelenné tételére fejlesztenek eszközt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. szakemberei – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.
Közleményükben azt írták, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Gyorsítósáv elnevezésű programjának csaknem 300 millió forintos támogatásával, több mint 410 millió forintból megvalósuló projekt keretében automatizált, nagy kapacitású UV-inaktivációs platformot terveznek kialakítani a szakemberek, amely alkalmas lesz különböző vírusok semlegesítésére.
Ezzel a közlemény szerint a VNL és a cég új korszakot nyit a járványok elleni védekezésben, hiszen a technológia ipari szintre emelésével olyan megoldást kínálnak majd, amely forradalmasíthatja a vírusok elleni kutatási és fejlesztési munkát, miközben jelentősen növeli a virológiai és vakcinfejlesztési kutatások lehetőségeit és csökkenti a költségeket.
Az UV-vel inaktivált vírusok felhasználása biztonságosabbá teszi a kutatási és fejlesztési folyamatokat, mivel azok nem igényelnek magas biztonsági fokozatú laboratóriumot. Az eljárás hatékonysága lehetővé teszi a gyors vakcinafejlesztéseket, az inaktivált vírusok pedig alkalmasak lehetnek diagnosztikai tesztek fejlesztésére és gyártására – olvasható a közleményben.
Minden a helyére került
2025. február 11.
Soha jobbkor nem készülhetett volna a 30. évfolyamát ünneplő Patika Magazinba ez az interjú, mint most, amikor az értékek, az értékteremtés, az értékmegőrzés a téma.
2018-ban az előző interjút azzal fejeztem be, hogy Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész további karrierje és sikertörténete elképzelhetetlen távlatokba mutat. És értékteremtésével ez így is lett.
– Ahogy a családok örökítik tovább a felmenőiket, mesélve róluk a fiataloknak, te ugyanúgy őrzöd az emlékét Cziffra György zongoraművésznek. Ez felmérhetetlen érték, ápolni a munkásságát, továbbvinni az üzenetét, fenntartani az örökségét.
És ami igazán különleges, hogy ezt már ötéves korodban elhatároztad.
– Igen, mert szerintem a zene az, ami a bűvkörébe tudja vonzani a gyerekeket, ezért nélkülözhetetlen, hogy, főleg Kodály, Bartók és Cziffra hazájában, ne nőjön fel egyetlenegy gyerek se úgy, hogy nem foglalkozik zenével. Nem az a cél, hogy mindenki professzionálisan művelje, de az cél, hogy mindenki értő, érző emberré váljon. Ezt nem lehet csak úgy, véletlenül elérni, de a zene segíti ezt.
– Idén a Cziffra György Fesztivál a 10 éves jubileumához ért.
– A számok nagyon érdekesen alakultak az életünkben.
30 éve annak, hogy azt a bizonyos Cziffra György-lemezfelvételt otthon meghallgattam úgy 5-6 évesen, ami elindított a zongora irányába, és klasszikus zenésszé váltam. 20 éve annak, amikor 16 évesen, mint előkészítős, megkértem Batta Andrást, a Zeneakadémia akkori rektorát: bocsássa rendelkezésemre a Zeneakadémia kistermét, hogy növendékhangversenyt adhassak Cziffra György emlékére.
Sajnos sosem találkoztam a mesterrel, de volt egy láthatatlan kötődésem felé, és nem értettem, hogy miért van ő elfelejtve, még szakmán belül is. A magam szerény, ugyanakkor bátor eszközeivel megpróbáltam, és sikerült a koncertet megvalósítani. Ami később már fesztivállá nőtte ki magát.
Most 10 éves a fesztivál, és Batta Andrással a Magyar Zene Házában közösen nyitottuk meg a Cziffráról szóló, a teljes életét felölelő, audiovizuális élményekkel teli kiállítást 200 m2-en.
November 5-én este játszottam el a Zeneakadémián liszt összes magyar rapszódiáját.
Szinte lehetetlen küldetés a közel 3 órányi zenemű, a 19 magyar rapszódia eljátszása.
Ha valami segített, akkor az az én hálám.
Hálám a Jóistennek azért, hogy ez a fesztivál megvalósult, elértük a célunkat. Már tudják az emberek, hogy Cziffra György nagy művész volt, példakép, akire érdemes felnézni, nemzetünk büszkesége, akitől nagy örökséget kaptunk. Az öröksége ápolásával mi is szeretnénk valamit az embereknek adni, olykor vigaszt, olykor reményt. A zene mindig remény, és mindenben segít.
Bánatban, örömben a zenéhez nyúlunk, mert ezzel a legegyszerűbb kifejezni vagy megélni az érzelmeinket. Nem kell hozzá előképzettség, nem kell hozzá elmélyülés, csak maga az élvezet. Sőt, már bizonyított, hogy a zenével való gyógyításnak és gyógyulásnak is van alapja és jelentősége.
Áttörést jelentő, látásvesztést megelőző technológia tesztelésében vett részt a Semmelweis Egyetem
2025. február 10.
A Semmelweis Egyetem több munkatársa is részt vett abban a dr. György Bence és dr. Roska Botond vezette kutatásban, melynek célja a látásvesztés megelőzése az örökletes makuladegeneráció egy formájában szenvedő betegeknél. A kifejlesztett speciális génszerkesztési eljárás nemcsak a szóban forgó Stargardt-kór, hanem más genetikai retinabetegségek terápiájában is áttörést hozhat. A Semmelweis Egyetem több mint tíz éve működik együtt a világhírű Semmelweis alumnival, dr. Roska Botonddal és intézetével, a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézettel (IOB), amelynek missziója a vakság gyógyítása, illetve a látás helyreállítása.
A látásvesztéshez vezető örökletes makuladegeneráció leggyakoribb formájának, a Stargardt-kórnak a kezeléséhez vezethet el az a rendkívül hatékony génszerkesztési eljárás, amelyet a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel, IOB) munkatársai fejlesztettek ki. A kutatók a Nature Medicine folyóiratban január 8-án megjelent tanulmányban részletesen bemutatják az úgynevezett bázisszerkesztésen alapuló módszer sikeres alkalmazását, amely során képesek kijavítani azt a genetikai hibát, ami a Stargardt-kórt leggyakrabban okozza.
A tanulmány szerzői között a Semmelweis Egyetem több munkatársa is megtalálható, a kísérletek egy fontos része pedig az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Retina Laboratóriumának speciális retinaszövet tenyészetének segítségével történt. A bázisszerkesztésen alapuló eljárást többek között humán retina tenyészeteken és humán retina pigment hámsejtekben is tesztelték. A kísérletekben használt, világviszonylatban egyedülálló eljárást – mely lehetővé teszi az elhunyt szervdonorokból kiemelt retina szövet akár 35 hetet is meghaladó túléltetését – korábban a Semmelweis Egyetemen dr. Szabó Arnold laborvezető fejlesztette ki.
A meddőség és a penészgomba-toxinok közötti kapcsolatot vizsgálják a Semmelweis és a MATE kutatói
2025. február 03.
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét akár az élelmiszerekből származó gombatoxinok is befolyásolhatják, hívja fel a figyelmet a a Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem új tanulmánya. A kutatók a világon elsőként igazolták penészgombák által termelt méreganyagok jelenlétét a humán tüszőfolyadékban és vizsgálták azok termékenységre gyakorolt hatását.
A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatásának célja az volt, hogy rávilágítson, hogyan befolyásolják a mikotoxinok a tüszők fejlődését, és áttételesen hogyan hatnak a megtermékenyülésre.
A vizsgálatba huszonöt lombikprogramban részt vevő pácienst vontak be, akik tüszőfolyadék- és vérmintáit elemezték a leggyakoribb gombatoxinokra.
A tüszőfolyadékban valamennyi vizsgált toxin kimutatható volt, még akkor is, ha a vérmintában nem, vagy alacsonyabb koncentrációban voltak jelen.
Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a follikuláris folyadékban
jelen lévő gombatoxinok befolyásolják egyes hormonok működését,
a petesejtek minőségét, életképességét, s így a megtermékenyülést
– mondja dr. Szentirmay Apolka, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakorvosa, a tanulmány első szerzője.
Dr. Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet (GBI) tudományos főmunkatársa, a kutatás társ utolsó szerzője kiemelte, „hogy ezen a fontos területen multidiszciplináris szemléletű kutatásokkal, humán- és agrárterületek közös eredményeinek segítségével törekednek az ismeretlen eredetű meddőség okainak feltárására. A szülészet-nőgyógyászat, embriológia, toxikológia, biotechnológia és az analitika sajátos kihívásaival szembesülve, multidiszciplináris csapatunknak köszönhetően új aspektusból sikerült bepillantást nyerni a tüszőfolyadék gombatoxinok általi kitettségéről és annak a tüszőfejlődésre gyakorolt hatásairól.”
A mikotoxinok penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, amelyek mérgező tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Mezőgazdasági terményekben és feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben egyaránt előfordulhatnak. Megjelenésük és arányuk az éghajlatváltozás hatására folyamatosan emelkedik.
Bizonyos gombatoxinok humánegészségre gyakorolt hatása ismert; például az aflatoxin májdaganatot okozhat.
A toxinok befolyásolhatják a hormonrendszer működését is, azonban a humán termékenységgel összefüggésben hatásukat még nem vizsgálták. A meddőség oka sokszor ismeretlen; hátterében a hormonrendszer zavara is állhat.
Az egyik leggyakrabban előforduló ösztrogén-hasonló toxin, a kukoricában is megtalálható Zearalenon, melynek koncentrációja a vizsgálatban összefüggést mutatott a tüszőfolyadék ösztradiol-tartalmával. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy az ösztrogén receptorok számának növelésén keresztül a két hasonló kémiai szerkezetű vegyület egymás hatását erősíti.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...345...233