Információk, érdekességek
Mikor forduljunk endokrinológushoz a meddőség miatt?
2024. március 15.
A női meddőség hátterében rengeteg különféle ok állhat, ezért a kivizsgálás gyakran hosszadalmas, több szakorvosi területre kiterjedő folyamat. A legtöbb esetben valamilyen fizikai elváltozásról van szó, így például a petevezető károsodásáról, endometriózisról, esetleg kismedencei összenövésekről – ezekkel a nőgyógyász foglalkozik. Amennyiben azonban hormonális okok állnak a háttérben, endokrinológus folytatja a kezelést, amelyről dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Testi elváltozások a női meddőség hátterében
Nagyon gyakori eset, hogy a női meddőség mögött a belső nemi szervek elváltozása áll, aminek következtében mechanikai akadályok nehezítik meg a teherbe esés bizonyos folyamatait, így a tényleges megtermékenyülést vagy a beágyazódást. A hüvely, a méh és a petevezetők területén többféle veleszületett és szerzett rendellenesség is előfordulhat, legyen szó akár nem megfelelő kifejlődésről, akár alaki deformitásról. Ezek jelentős többsége kisebb-nagyobb műtéti beavatkozással általában hatékonyan kezelhető. Ide sorolható többek közt:
– a petevezető károsodás vagy elzáródás,
– az endometriózis,
– a méhfalon található fibroidok,
– a kismedencei összenövések.
Az ilyen jellegű problémákat nőgyógyász diagnosztizálja és kezeli, általában sebészi közreműködéssel.
Hormonális elváltozások a női meddőség hátterében
Rengeteg esetben előfordul, hogy a női meddőséget nem testi elváltozás okozza, hiszen nőgyógyászati tekintetben minden rendben van, mégsem érkezik a gyermekáldás. Ilyenkor érdemes endokrinológushoz fordulni, ugyanis a háttérben gyakran hormonális eredetű panaszok állnak. Ezek a leggyakoribb hormonális okok a meddőség mögött:
Peteérési rendellenesség, elmaradó peteérés (ovuláció)
Sok esetben húzódik meg a meddőség mögött peteérési rendellenesség, ugyanis a hormonális rendszer csekély mértékű problémája is képes negatív hatást gyakorolni ezekre a folyamatokra. Ha a ciklus bármelyik periódusa akadozni kezd, akkor könnyen lehet, hogy a pete nem érik be. Gondot jelenthet például a cukorbetegség, valamint annak előszobája az inzulinrezisztencia, amelyek jelentősen befolyásolják a petefészek működését. A stressz, a nem megfelelő életmód, a sérülések, a túlzásba vitt fizikai aktivitás, az éhezés és daganatos megbetegedések is gátolhatják a peteérést, ahogyan más számos más ok.
Túlzott prolaktin hormon-termelés
Amennyiben a szervezetben megnövekszik a prolaktin hormon mennyisége, az szintén gondot okozhat a gyermekvállalásban. Ez a hormon többek közt képes arra, hogy beindítsa és növelje az anyatej termelődésének a mértékét. A prolaktin hormon mértéke több okból is megemelkedhet a szervezeten belül. Néhány esetben daganatos elváltozások állnak a háttérben, de bizonyos gyógyszerek egyaránt képesek akár tartósan is befolyásolni ezt az értéket. A túltermelődés általában határozott tüneteket produkál, így például, ha egy nőnél sem terhesség, sem szoptatás nem áll fenn, de mégis beindul a tejtermelés, akkor az minden esetben magas prolaktin szintet jelez a szervezeten belül, mely akadályozza a teherbe esést.
PCOS
A PCOS, vagyis policisztás ovárium szindróma egy összetett kórkép, aminél gyakran megfigyelhető az ösztrogén-progeszteron egyensúly felborulása, ami negatív hatást gyakorol az ovulációra. Az elváltozás hatására a petefészek belső felületén több kis ciszta keletkezik, melyek befolyásolják a peteérést, így, ha a kísérőjelenségek nem is tűnnek fel, valójában peteérés ilyen esetekben már nem történik, vagyis a megtermékenyítés egyik fontos összetevője kiesik a sorból. A peteérési problémák mellett a szindróma rendszerint negatív hatást gyakorol a cukoranyagcserére is, miközben egy ördögi körbe kerülve a betegek gyakran túlsúlyosak, a hormonális változások miatt pedig erős szőrzet jelenik meg rajtuk.
Szerencsére a PCOS kezelhető betegség, általában hormonkezeléssel és életmódváltással, ritkán sebészeti beavatkozással a tünetek jelentősen csökkenthetők, akár megszüntethetők.
Ha nem elég érett az idegrendszer
2024. február 25.
Jelen cikkben az SPD-ről, vagyis a szenzoros zavarokról írok, ezek hogyan befolyásolják a gyermek mindennapi életét, tanulását, sőt felnőttként a mi életünket is. Bemutatom saját idegrendszeri éretlenségemet, és hogy ez hogyan hat a mindennapi életemre.
Saját példámmal szeretném demonstrálni, hogy mi történik akkor, ha nem vagyunk tisztában azzal, ha valami nem jól működik a gyermek szabályos és szabálytalan fejlődésével. Bízom benne, hogy miközben ezt a cikket olvassák, sokan magukra ismernek, hogy: „ja, ez nekem is probléma”. Ezáltal jobban tudatában lesznek annak, miért is fontos az, amit mindig hangsúlyozok: ha látunk valami atipikus viselkedést a gyermeknél, a legjobb, ha elvisszük kivizsgálásra, felmérésre. Azzal semmi rosszat nem teszünk. Maximum kiderül, hogy semmi baj, és csak mi reagáltuk túl. De ha kiderül, hogy igazunk volt, akkor meg sokat segíthetünk gyermekünk későbbi életének alakulásában.
Rólam…
Én a ’80-as évek közepén születtem koraszülöttként. Emiatt a könnyvezetékeim a jobb szememnél nem fejlődtek ki megfelelően, ezért amikor folyt az orrom vagy sírtam, semmi könny nem jött. Hozzá kell tennem, hogy mindig szembetegségem volt. 3 éves koromig számos műtéten estem át, melyek végeredményeként beültettek egy könnyvezetéket az arcomba, ami a mai napig ott van.
Az általános iskolában, amikor tanultam írni és olvasni, ez utóbbi nem jelentett nagy problémát, bár lassan haladtam vele, de biztosan. Az írásom viszont kibogarászhatatlan és értelmetlen volt. Számos vizsgálat után kiderült az igazság: diszgráfia! Ezzel meg lettem bélyegezve, és az akkori rendszernek köszönhetően 9 éves koromtól nem kellett írnom, se nyelvtanórán megjelennem (amiért ezt elrendelték, azt sosem értettem, de ez volt a döntés). Ezért sosem tanultam meg sem jól írni, sem pedig a magyar nyelvtant. A mai napig érzem a súlyát, mert nem tudom, hogyan kell helyesen írni egyes szavakat, mikor kell vesszőt tenni, mikor pontot, a többi nyelvtani szabályról nem is beszélve.
El lehet képzelni, hogy ez mekkora hátrány nekem!
Pár éve úgy döntöttem, megpróbálom megszerezni a jogosítványomat. Kiderült, hogy félek a vezetéstől, mégpedig azért, mert a szemem miatt nem érzem biztonságosnak a jobb oldali perifériámat.
Emellett még impulzív is vagyok és egy örökmozgó. Idegrendszeri éretlenségem – ami így felnőttkoromig elkísér – kihat a mindennapjaimra, kisebb-nagyobb akadályokat okozva, amiket, igaz, az évek alatt sikerült megtanulnom kompenzálni és együtt élni velük, de azért el lennék nélkülük.
Ahogy mélyebben beleástam magam az idegrendszeri éretlenség témájába, rá kellett jönnöm, elképzelhető, hogy rejtett kancsalságom (heterophoriám) van. Ez röviden azt jelenti, hogy a jobb szememet nem használom úgy, ahogy kellene, és az agyam kissé eltolja a jobb szememet, hogy több energiát adjon a balnak a látáshoz. Ez a magyarázata annak, hogy a szem-kéz koordinációm nem fejlődött úgy, ahogy kellett volna, és amikor írni kellett, ott teljesen szétesett az egész. A vezetésnél is megmagyarázza, hogy miért nem éreztem az autó jobb oldalát. Valószínű, ez is segített abban, hogy impulzív vagyok.
Jó lett volna, ha ezekről többet tudhattunk volna, amikor gyerek voltam, és foglalkozhattunk volna velük. Úgy gondolom, hogy ha ezeket időben észrevették és megadták volna a fejlesztést mind a szememnek, mind a szem-kéz koordinációs éretlenségemnek, akkor most ezek enyhébbek lennének vagy teljesen el is múltak volna.
Azt kívánom, hogy a következő generáció életét kevésbé terhelje az ilyen jellegű nehézség, Én tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül!
Mindenkinek más az idegrendszeri érettsége, kinek tipikus, rendezett, kinek kicsit éretlen. Biztos vagyok benne, hogy most mindenki elgondolkodik magán, lehet, hogy észre is vett érdekes dolgokat, amik lehet, hogy befolyásolják a napi életvitelét. Ezért tartom fontosnak a korai felmérést, a felismerést és a segítségnyújtást. Hiszen a gyerek idegrendszere még fejlődik, gyorsabban tud tanulni és alkalmazkodni.
Tegyük meg gyermekünkért azt az esélyt, hogy foglalkozunk vele, amíg még gyerek, így nem kell majd szembenéznie pluszkihívásokkal. Hiszen az élet már maga egy kihívás, szerintem elég azzal szembenézni.
Női élet, női lélek: a ciklus viszontagságai és csodái
2024. február 23.
Minden hónapban megjelenik, és hol nagyon örülünk neki, hol fájdalommal tölt el, hol pedig csak a világ legtermészeteseb módján megtörténik. Jön és megy, mégis rendkívül fontos szerepe van. Amolyan központi téma a nő életében. De tudjuk-e pontosan, hogyan zajlik egy ciklusunk? Mi történik ilyenkor a szervezetünkben?
Az egész már az anyaméhben elkezdődik. Amikorra a lány magzat fejlődésében eléri a 4. hónapot és méretében a kb. 10 cm-t, addigra kifejlődnek a petefészkei, bennük a kb. 4-500 ezernyi tüszővel, melynek mindegyike egy-egy kis petesejtet tartalmaz. Természetesen ebből élete során csak nagyjából 500 fog megérni, de a szervezet nagyon okos és jól beraktároz belőlük, felkészülve minden eshetőségre.
Akkor most nézzük mi is történik velünk minden hónapban. Egészséges esetben az agyunkban található hipotalamusz a hipofizis segítségével fogja figyelemmel kísérni és irányítani a petefészek hormontermelését, és ezáltal, mint egy jól képzett karmester vezényelni a női ciklus lezajlását.
A normálisnak mondható ciklus hosszúsága 28-36 nap közé tehető. A ciklus szó jelentése kör, vagyis ebben az értelemben a menstruációs ciklusnak nincs sem eleje sem vége. De mégis most válasszuk ki az első napnak a vérzés megérkezését.
Amikor egy menstruációs vérzés végére értünk, mely átlagban 4-5 napig tart, akkor a hipotalamusz egy un. GnRH (GonadotropinReleasingHormon) termelésébe kezd, melynek az lesz a feladata, hogy a hipofízisünket rávegye FSH (Follikulus Stimáló Hormon) és LH (Lutheinizáló Hormon) kiválasztására. Az FSH hormon fogja a petefészkeket ösztönözni arra, hogy termeljenek ösztrogént (é skis androgént) a tüszők érleléséhez. Az LH hormon pedig majd a beérett tüsző megrepesztését és így az ouláció megtörténtét fogja biztosítani. A termelődő ösztrogénnek további feladata, hogy a méhnyálkahártyát megfelelő vastgságúra építse fel, hogy a majd megtermékenyülő petesejtnek kényelmes kis fészke legyen a beágyazódáshoz.
Ciklusonként mintegy 120 tüsző igyekszik beérni, de amint 1 (esetenként 2) érésnek indul, a többi szunnyadásban marad, és várja a következő lehetőséget egy hónap múlva. Amikor megtörténik az ovuláció, azaz a tüsző fala megreped és az érett petesejt kipattan belőle, ezzel megkezdi egészséges esetben 12-14 napig tartó vándorlását a petevezetőn keresztül a méhnyálkahártya felé, ahová majd, ha a megtermékenyülés megtörtént, be fog ágyazódni.
A petefészek elégtelenség nem egyenlő a klimax-szal
2024. február 19.
A petefészek elégtelenség gyakran áll a meddőség hátterében, és egyre több nőt érint napjainkban. Sokan úgy gondolják, egyet jelent a klimax-szal, ám valójában nem ugyanazon állapotról van szó. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a petefészek kimerülés okairól, kezeléséről, valamint az érintettek teherbeesési esélyeiről beszélt.
Mit jelent a petefészek elégtelenség?
A petefészek elégtelenségnek azt az állapotot nevezzük, amikor a petefészkek nem termelnek elegendő ösztrogént, nem működnek megfelelően, már 40 éves kor előtt. Ennek következtében nem keletkeznek jó minőségű petesejtek, nem megy végbe normál tüszőérés-és repedés, így a menstruáció el-elmaradozik, rendszertelenné válik. A női nem hormonok hiányában olyan szövődmények léphetnek fel, mint a korai öregedés, meddőség, csontritkulás.
Az állapot oka több minden lehet (pl. kromoszóma rendellenesség, kemo/sugárterápia, autoimmun betegségek, toxikus hatások) ám a leggyakrabban nem derül ki, mi is állhat a petefészek elégtelenség mögött.
A petefészek elégtelenség jelei
- Menstruációs zavarok, anovulációs ciklusok
- Meddőség
- Hőhullámok
- Éjszakai izzadás
- Hangulatingadozások
Női élet, női lélek: a ciklus viszontagságai és csodái
2024. február 18.
Minden hónapban megjelenik, és hol nagyon örülünk neki, hol fájdalommal tölt el, hol pedig csak a világ legtermészeteseb módján megtörténik. Jön és megy, mégis rendkívül fontos szerepe van. Amolyan központi téma a nő életében. De tudjuk-e pontosan, hogyan zajlik egy ciklusunk? Mi történik ilyenkor a szervezetünkben?
Az egész már az anyaméhben elkezdődik. Amikorra a lány magzat fejlődésében eléri a 4. hónapot és méretében a kb. 10 cm-t, addigra kifejlődnek a petefészkei, bennük a kb. 4-500 ezernyi tüszővel, melynek mindegyike egy-egy kis petesejtet tartalmaz. Természetesen ebből élete során csak nagyjából 500 fog megérni, de a szervezet nagyon okos és jól beraktároz belőlük, felkészülve minden eshetőségre.
Akkor most nézzük mi is történik velünk minden hónapban. Egészséges esetben az agyunkban található hipotalamusz a hipofizis segítségével fogja figyelemmel kísérni és irányítani a petefészek hormontermelését, és ezáltal, mint egy jól képzett karmester vezényelni a női ciklus lezajlását.
A normálisnak mondható ciklus hosszúsága 28-36 nap közé tehető. A ciklus szó jelentése kör, vagyis ebben az értelemben a menstruációs ciklusnak nincs sem eleje sem vége. De mégis most válasszuk ki az első napnak a vérzés megérkezését.
Amikor egy menstruációs vérzés végére értünk, mely átlagban 4-5 napig tart, akkor a hipotalamusz egy un. GnRH (GonadotropinReleasingHormon) termelésébe kezd, melynek az lesz a feladata, hogy a hipofízisünket rávegye FSH (Follikulus Stimáló Hormon) és LH (Lutheinizáló Hormon) kiválasztására. Az FSH hormon fogja a petefészkeket ösztönözni arra, hogy termeljenek ösztrogént (é skis androgént) a tüszők érleléséhez. Az LH hormon pedig majd a beérett tüsző megrepesztését és így az ouláció megtörténtét fogja biztosítani. A termelődő ösztrogénnek további feladata, hogy a méhnyálkahártyát megfelelő vastgságúra építse fel, hogy a majd megtermékenyülő petesejtnek kényelmes kis fészke legyen a beágyazódáshoz.
Ciklusonként mintegy 120 tüsző igyekszik beérni, de amint 1 (esetenként 2) érésnek indul, a többi szunnyadásban marad, és várja a következő lehetőséget egy hónap múlva. Amikor megtörténik az ovuláció, azaz a tüsző fala megreped és az érett petesejt kipattan belőle, ezzel megkezdi egészséges esetben 12-14 napig tartó vándorlását a petevezetőn keresztül a méhnyálkahártya felé, ahová majd, ha a megtermékenyülés megtörtént, be fog ágyazódni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...101112...288