Információk, érdekességek
Egyre többen szülnek 40 éves korukban
2016. június 03.
A szülő nők átlagéletkora Magyarországon 31-32 év, de a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján már tíz százalék körüli a 38 év felett szülő nők aránya – hívja fel a figyelmet a tendenciára Prof. Dr. Rigó János igazgató. Minél később szül egy nő, annál nagyobb a szövődmények aránya, de ha a kitolódott gyermekvállalásra tudatosan készülnek, csökkenthető a kockázat.
Szaporodó kockázatok 30 felett
Az igazgató szerint évek óta megfigyelhető, hogy egyre későbbre tervezik a gyermekvállalást, aminek elsősorban társadalmi okai vannak. Nőgyógyászati szempontból ideális lenne, ha 20 és 30 éves koruk között szülnének a nők. Ennél idősebb korban egyre gyakrabban jelentkeznek a különböző kórképek: a mióma, a vetélés, a koraszülés, a méhen kívüli terhesség és a meddőség kialakulásának is nagyobb az esélye. Ezen kívül a kísérőbetegségek kockázata is jelentősen emelkedik, negyven év felett a krónikus magas vérnyomás a terhes nők 10 százalékában, cukorbetegség 10-20 százalékban fordul elő.
A baba is veszélyben
Az anyai életkor növekedésével a különböző kóros állapotok kialakulása nemcsak az anyát, hanem a magzatot is veszélyeztetheti. Például a Down-szindróma előfordulása 36 éves korban 1:100, 42 év felett már 1:50 arányban figyelhető meg. Sajnos a magzati fejlődési rendellenességek is gyakrabban fordulnak elő.
Apátlan generáció?
2016. június 01.
Az elmúlt évtizedek, sőt a jelen egyik legforróbb témája a munka és a családi szerepek összeegyeztethetőségének kérdése, és ezzel párhuzamosan a házasságok és a vállalt gyerekek számának alakulása. De vajon milyen lehetőségek állnak napjaink fiataljai előtt?
A címbeli kérdés nem teljesen költői: a hazai tizenéves, huszonéves és az annál idősebb generáció tagjai gyakran panaszkodnak arról, hogy életük során kevés időt töltöttek az édesapjukkal. Vagy azért, mert a család férfitagja látástól vakulásig dolgozott a megélhetéséért, vagy azért, mert a válás szétválasztotta a családokat, nem is beszélve a középkorú férfiak korai haláláról…
Ha távolról közelítünk a kérdéshez, elmondhatjuk, hogy a családszerkezet átalakulása, a nők szerepének megváltozása több mint százéves folyamat eredménye, amely sok-sok makrogazdasági és társadalmi mutatóból áll össze. A nők belépése a munka, a politika és az oktatás világába a XX. század „nagy háborúit” követően gyorsult fel. A gyerekszám csökkenése azonban már egy korábban elindult „folyamat” eredménye: a mezőgazdasági munkák háttérbe szorulásával és a gyermekvédelmi törvények előtérbe kerülésével a gyerekek „egyre kevesebbet értek”. Hiszen egyre kevésbé végeztek termelőmunkát, viszont az eltartási költségeik (például a hosszabb oktatás) egyre inkább nőttek. E folyamat eredményeképpen már a XIX. század végétől, a XX. század elejétől a családok egyre kevesebb gyermeket vállaltak, sok esetben „tudatalatti” gazdasági megfontolások alapján (Chronholm, 2007).
Ez nem cirkusz! – Ne idomítsuk a gyerekeket!
2016. június 01.
Mindenki volt gyerek, és mindenkinek lehet véleménye a gyereknevelésről… És sajnos attól, hogy valakinek van gyereke még nem biztos, hogy jó szülő, hiszen annak lenni a világ egyik legnehezebb feladata.
A pszichológiában rengeteg elmélet van a gyereknevelésről, amik egymásnak is ellent mondanak…
Lehet könyvekből gyereket nevelni?
Hogyan lehet általánosítani, ez nem egy gyár! Minden ember különleges a maga módján és már benne van a tehetség, amit felfedezhetünk, ha nem nyomjuk el és erőszakoljuk rá gyermekünkre a saját elképzeléseinket, hanem képesek vagyunk mi is megváltozni. Élő folyamat vagyunk, nem tárgyak. A gyermek tiszta lappal születik, persze örökölhet hajlamokat (lásd diszpozicionális pszichológiai iskolák), de a nevelés hat leginkább rá. Sajnos nem számít a gyerekben rejlő lehetőség, csak az, hogy a szülők mit akarnak, akiktől függ a gyermek. Olyan, mint egy befektetés: „Én táplállak, nevellek, iskoláztatlak, annyi mindent megteszek érted, a tulajdonom vagy és majd meghálálod.”
A gyerek sokszor ellen is áll a sok buta ideológiának, amiket rá próbálunk erőltetni, de lelkiismeret-furdalása lesz és nem tudja önmagát megtalálni és kifejezni. Így elindul a képmutatás. Jön a lázadás, de negyven év felett már nincsenek hippik, csak unalmas, szürke öltönyös emberek az irodában… Pedig sok politikus is hippiként kezdte…
Magunk között szólva
2016. május 31.
Nekünk, nőknek mi a legnagyobb vágyunk? Az, hogy anyák legyünk. Ennek teljes felelősségével.
Bár erről az elején még nincs tiszta képünk, de szinte észrevétlenül, gondolkodás nélkül, folyamatosan olvadunk bele a napi tennivalókba, s egyre inkább érezzük a súlyát az anyaságnak. Már tisztul a kép, viszont olykor elborul az elme, hogy mekkora felelősség is mindez. Jó esetben ezt van kivel megosztanunk, de az anya mégiscsak anya marad az évszázadok óta ránk ragadt társadalmi elvárásokkal, miszerint a nagy teher azért a mi vállunkon marad. És ha ebből senki más nem visel semmit, akkor zokszó nélkül cipeljük az egészet.
… és bűntudatunk van, amikor elmegyünk otthonról, és ott hagyjuk a gyermeket, hogy megkeressük az eltartásához valót.
… és bűntudatunk van, amikor otthon maradunk, mert úgy érezzük, hogy nem használjuk ki önmagunkkal szemben a saját elvárásainkat.
A játék pszichológiája
2016. május 29.
A játék a gyermekek számára a legfőbb ismeret és tapasztalatszerzési lehetőség. Ezáltal tanulnak a világról, próbálják ki mit tudnak, és gyakorolják a szociális viselkedési formákat. Alakul általa én-képük, hiszen a társaik visszajelzései alapján határozzák meg magukat. Ezen kívül rendkívüli hatással van érzelmeikre. A játékuk lehet fantázia szüleménye, de gyakran megjelennek benne az őket foglalkoztató dolgok is. A mi dolgunk, hogy észrevegyük ezeket, és komolyan vegyük játékukat, hiszen azt tükrözi, ami a lelkükben zajlik.
A gyermekekkel foglalkozó pszichológusok is abból vonnak le következtetéseket, hogy a gyermekek mit, hogyan játszanak. Kicsi korban még nem is képesek elmondani mi foglalkoztatja őket. A játékukban viszont kivetülnek a bennük zajló események. Abban próbálják feldolgozni az őket ért élményeket. Természetesen a játékban mind a pozitív, mind a negatív élmények megjelennek.
Ettől függően a játék betölthet akár örömszerző, akár feszültségoldó szerepet is.
Abból, ahogy a gyerekek játszanak, megérthetjük, hogy látják a világot, milyen problémák nyugtalanítják. Érdemes megfigyelnünk, mit szeretnek játszani, mit játszanak gyakran, mennyi ideig játsszák az adott játékot? Hiszen ezekből következtethetünk arra, hogy milyen problémák foglalkoztatják, milyennek látják a világot, vagy milyennek szeretnék látni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...174175176...280