Információk, érdekességek
Inkontinencia: beszéljünk róla!
2008. április 02.
A vizelési inkontinencia meglepõen sokakat érint: a közhiedelemmel ellentétben minden korcsoportban és mindkét nemnél elõfordul, de gyakoribb a nõk körében. Minthogy a legtöbben tabu-témának tekintik, a mindennapi életet rendkívüli módon megkeserítõ probléma gyakran rejtve marad. Ahhoz azonban, hogy ki-ki megtalálja a neki megfelelõ megoldást, és mindenekelõtt javítson életminõségén, elengedhetetlenül fontos beszélni róla. Azt sem árt tudni, hogy kivel érdemes...
Rettegve elfojtani egy erõsebb nevetést, mérsékelni a köhögést, félve sportolni... Ilyen és ehhez hasonló gondjai vannak annak, aki vizelési inkontinenciával küszködik. Ennek nyomán persze nem telik el nyugodtan egyetlen napja sem. Ha egyénenként rendkívül eltérõek is, a tünetek és következményeik nagyon zavaróak lehetnek. A bajok orvoslására többféle megoldás kínálkozik, ezért a bajban szenvedõnek fontos megtörnie a probléma felvetése körüli csendet. Különbözõ egészségügyi szakemberek segítségével mérlegeljük a helyzetet az alábbiakban. Olyanok õk, akiknek a személyében és véleményében e téren is megbízhatunk...
A jól hidratált test 5 titka
2008. április 01.
Elengedhetetlenül fontos szervezetünk, bõrünk egészségének megõrzése érdekében testünk hidratálása, amihez naponta kellõ mennyiségû folyadékot kell fogyasztanunk. Elsõdlegesen vizet, melynek lényeges funkciója többek között, hogy részt vesz a tápanyagok eljuttatásában a sejtekhez, a fölösleges salakanyagok eltávolításában, de például rugalmassá tesz az ízületeket is. Mindehhez tudnunk kell, hogy testünk kb. 60-70%-át víz alkotja, ezért pótlása alapvetõ jelentõségû minden napszakban. De természetesen a folyadékpótlás nem csak víz formájában történhet. Így, ha egészségesek akarunk maradni, mindig figyeljünk arra, hogy napközben igyunk rendszeresen ásványvizet, teát vagy szénsavmentes üdítõt, egyéb alkohol- és cukormentes italt, bárhol is vagyunk. Testünk megfelelõ hidratáltsági szintjének fenntartása érdekében pedig jól tesszük még, ha megfogadjuk az alábbi 5 jó tanácsot…
Koleszterin tévhiteink
2008. március 26.
Tisztázzuk õket!
A Magyar Szív Egyesület oktató-szûrõ koleszterinkampánya sikerességét igazolja az is, hogy sokan tartják fontosnak a szív- és érrendszeri megbetegedések megelõzését. Egyre többet tudnak a magas koleszterinszintrõl, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezõjérõl, és egyre többet a megelõzés lehetõségéirõl is. Azonban még mindig sok, a koleszterinnel kapcsolatos tévhit tartja magát a köztudatban...
Munkamánia: a XXI. század betegsége
2008. március 23.
A munkamánia egyre ismertebb fogalom, szinte mindannyian tudunk valakirõl - akár a közvetlen környezetünkben is - akire illik a meghatározás: megszállottan, idejét, erejét nem kímélve napi 10-12 órát vagy még annál is többet dolgozik.
Aki munkaidõn túl is rendszeresen benn marad, akire a fõnök éjjel-nappal számíthat, akit feszélyeznek a hétvégék, s szorongva lesi a mindig élesre, s hangosra állított mobilját, hogy mikor szólal már meg végre, akinek zsúfolásig tele az elõjegyzési naptára, akinek idejéhez nekünk kell alkalmazkodni, mert a munka miatt soha nem ér rá, s akinek szenvedés a tengerparti nyaralás a családdal, az munkamániában szenved. Ám ha észre sem veszi, hogy a felpörgetett életében a stressz örökös vendég, valamint rég eltûntek a barátai, és párja - ha van még egyáltalán - türelme is lassan a végéhez ért, akkor az már komoly, gyógyításra szoruló probléma.
Szélütés és kövérség
2008. március 21.
Kövérség esetén azért lehet kisebb a betegségek kockázata, mert más tényezõk is közrejátszanak.
A kövér vagy túlsúlyos emberek kisebb valószínûséggel halnak meg az agyi katasztrófát, stroke-ot követõ öt évben, mint normális súlyú sorstársaik - mutatták ki dán kutatók.
A normális súlyú sorstársaikkal összehasonlítva a túlsúlyos, kövér vagy szélsõségesen kövér emberek 27, 16 és 16 százalékkal kisebb valószínûséggel haltak meg a szélütés után vizsgált öt év során.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...130131132...158