Információk, érdekességek
Őszi-téli időszak betegség nélkül?
2014. december 02.
Nem lehetetlen küldetés, csak egy kis odafigyelés és az immunrendszer erősítése szükséges ahhoz, hogy betegség nélkül átvészeljük a következő hónapokat.
Ehhez az optimális állapothoz viszont tenni is kell valamit. A kulcsszó az immunrendszer, ami a szervezetünk védekezőrendszere.
Mi az a természetes és szerzett immunitás?
A kórokozók elleni védelmünk két fő részből áll: természetes és szerzett immunitásból. Előbbit minden élőlény megszerzi az előző generációktól, ezek öröklött készségek. Európa lakosságának jelentős részét nem háborúk, hanem járványok irtották ki, és ez a XX. századra is érvényes. Ám ezek a járványok nem múltak el nyomtalanul: amikor az élőlények találkoznak egy kórokozóval, viszonylagos védettséget szereznek vele szemben, és a túlélők átadják az információkat utódaiknak.
A másodlagos védelmet az előbbire épülő szerzett immunitás adja, de ez nem jelenti azt, hogy a szervezet teljesen védett mindenfajta kórokozóval szemben.
Hogy ápolják a fogukat a magyar fogorvosok?
2014. november 25.
Átlagosan naponta két-három alkalommal mos fogat egy magyar fogorvos, kedveli az elektromos fogkefét, egyébként pedig a kis fejű, sűrű és puha sörtéjű fogkefére esküszik. A fogkrém mindegy milyen, csak legyen jóízű.
Többek között ez derült ki abból a felmérésből, melyet a fogászat hónapja kapcsán Dr. Czinkóczky Béla fogszakorvos, az elrontott és speciális inplantációs esetek szakértője végzett 200 kollégája körében.
“November a fogászat hónapja és a felméréssel szeretnénk felhívni a figyelmet a szájápolás fontosságára, mert az Egészségügyi Világszervezet WHO felmérése szerinta szájüregi daganatok tekintetében világelsők vagyunk. Megfelelő szájápolással ezek a megbetegedések megelőzhetők lennének. Úgy gondoltuk, hogy nincs hitelesebb annál, ha mi fogorvosok vallunk arról, hogy mit csinálunk, hogy ne legyen rossz fogunk” - mondta Dr. Czinkóczky Béla.
Az életmentő D-vitamin – 2. rész
2014. november 18.
Mennyi az annyi? Kinek, mennyi D-vitaminra van szüksége?
TUDTA-E, HOGY
- nyáron fürdőruhában történő napozáskor a bőr enyhe pirulását okozó napsugárzás hatására 10–20 000 NE D-vitamin képződik a szervezetben.
- a fekete bőrű embereknek öt-tízszer több napsugárzásra van szükségük ugyanannyi D-vitamin képzéséhez.
- a D-vitamint a szervezet két–három hónapig raktározza.
- a D-vitamin napi dózisa a 2012-es hazai konszenzus alapján 200 NE helyett 1500-2000 NE.
- ha megnézünk egy élelmiszercímkét, az ott feltüntetett D-vitamin ajánlott napi beviteli értéke (RDA) % a 200 NE-hez van viszonyítva.
D-vitamin-szint ellenőrzése a vérben
A vizsgálathoz vérmintát vesznek, a D-vitamin a vérszérumból és a vérplazmából egyaránt mérhető. A D3-vitamin féléletideje a keringésben két nap, a szervezet két-három hónapig raktározza a zsírszövetekben.
Normál értéke: Egy egészséges felnőtt vérében a plazma D-vitamin [25(OH)D] értéknek optimális esetben 40 és 70 ng/ml (100–175 nmol/l) között kell lennie. A 30 és 40 ng/ml közötti érték alacsonynak tekinthető, 30 ng/ml alatt D-vitamin-hiányról beszélünk. A D-vitamin szint felső határa 100-125 ng/ml fölött van, ennél magasabb koncentráció mellett már fennállhat a D-vitamin mérgezés veszélye.
Az életmentő D-vitamin – 1. rész
2014. november 18.
Állandóan azt halljuk: a magyarok D-vitamin ellátottsága kritikus. De tudjuk, mi is az a D-vitamin (ami valójában hormon), miért olyan égetően fontos az emberi szervezet számára, és hogy juthatunk hozzá a legbiztonságosabban? Ezekről szól mai két cikkünk!
A Derült égbolt vitaminja
- A kezdetek…
A D-vitamin-hiány csonttünetei már az ókorban ismertek voltak, azonban részleteiben csak 1650-ben F. Glisson írta le. A csukamájolajat (amely valójában a tőkehal májának olaja) hosszú időn keresztül gyógyszerként használták a D-vitamin hiány kezelésére, azonban először csak 1824-ben D. Scheutte írta fel kezelésként.
A betegség első tudományos megközelítése McCollum és munkatársai nevéhez fűződik. 1914-ben vajzsírból egy zsírban oldódó alkotóelemet izoláltak, amelyet később „A-vitamin”-nak neveztek el. Az egészséghez szükséges zsírban oldódó alkotóelemek után kutatva Mellanby 1919-ben zsírszegény tejen és kenyéren élő kölyökkutyákon megfigyelte a csontbetegség kialakulását. A táplálékhoz hozzáadott vajzsír, vagy csukamájolaj csökkentette a betegség kifejlődését.
A kulcskísérletet 1922-ben McCollum és munkatársai végezték, amikor megfigyelték, hogy a felhevített tőkehalmájolajban az oxidáció során az A-vitamin megsemmisül, de a csont növekedéséért felelős alkotóelem nem. Ezt a hőálló, zsíroldékony alkotóelemet D-vitaminnak nevezték el.
Időközben, egy teljesen más gyógymód látott napvilágot a D-vitamin-hiány kezelésére. 1921-ben Hess and Unger megfigyelték, hogy „ a D-vitamin-hiány előfordulása szoros összefüggést mutat a napfény szezonális változásával”. Chick és munkatársai az előbb említettek alapján azt állították, hogy a napfénnyel ugyanolyan jól lehet kezelni a D-vitamin-hiányt, mint a csukamájolajjal.
Ezért van szükségünk minél több fényre
2014. november 17.
Amikor képzeletünkben a fényt az élettel társítjuk, igazunk van... Az éltető fénynek számos jótékony hatása van szervezetünkre nézve, melyek közé tartozik a kedélyállapot javítása, az éles látás megtartásának elősegítése, idősebb korban az ébrenlét-alvás ciklus szabályozása. Elengedhetetlenül fontos tehát mindennap mozogni a szabad levegőn, természetes fényben, és jól megvilágított belső térben élni - összességében vizsgálva életminőségünk javítása érdekében.
A fény hatása a közérzetünkre
A dél-afrikai születésű és az Egyesült Államokban élő Dr. Norman E. Rosenthal, nemzetközi hírű pszichiáter professzor 1984-ben azonosította a szezonális depresszió (emocionális zavar) jelenségét a fényviszonyokkal összefüggésben.Kimutatta, hogy a fény alapvető szerepet játszik nemcsak hangulatunk alakulásában, hanem biológiai óránk szabályozásában is. Napjainkban a fényhatást elsősorban a téli depresszió, negatív irányú hangulatváltozás elleni harcban alkalmazzák terápiás célokkal. A mesterséges fényterápiánál egyszerűbb megoldás, a szabadban történő, rendszeres séta például azért javasolt, mert a fény javítja kedélyállapotunkat a rövidebb, borongós téli napokban is. Ilyenkor ugyanis kint, a szabadban még mindig több fény van, mint a mesterségesen megvilágított, belső terekben. Ugyanakkor segít a téli időeltolódással kapcsolatos problémák megoldásában (amikor nehezen szoknunk hozzá a nappalok és éjszakák, azaz az ébrenlét-alvás ritmusának változásához).
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...868788...158