Információk, érdekességek

Rák: még mindig vezetjük a halálozási statisztikákat

2016. február 22.

A Nemzetközi Rákellenes 2011-ben nyilvánította február 4-ét a rák világnapjának. Ezen a napon a szakemberek minden évben rendezvényekkel, kiadványokkal és sajtóanyagokkal igyekeznek tudatosítani az emberekben, hogy megfelelő életmóddal, odafigyeléssel, rendszeres szűrővizsgálatokkal a daganatos megbetegedések jelentős része megelőzhető, illetve egyre több rákos beteg élete menthető meg.

Minderre Magyarországon különösen nagy szükség van, tekintve a rákos megbetegedések és a daganatos megbetegedések statisztikáit. Európai összevetésben a tüdőrák okozta elhalálozások aránya (százezer lakosra 93 halálozás) és a vastagbélrák okozta halálesetek aránya (százezer lakosra 57 halálozás) is Magyarországon a legmagasabb az Eurostat halálokokra vonatkozó legutóbbi felmérése szerint. A rosszindulatú daganatos betegségek mindegyik uniós tagállamban a vezető halálokok közé tartoznak: minden százezer lakosra átlagosan 267 ezzel összefüggő halálozás jut az EU-28-ban. Ezen belül Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában, Dániában, Szlovéniában, Lettországban, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban hunynak el a legtöbben rákban.

„Nyakas” panaszok és a csodavárás

2016. február 16.

A betegek életét megkeseríti, a nyugodt pihenést szinte lehetetlenné teszi a kóros állapot. Sokan évek óta járnak rendelőrőlrendelőre, számtalan kezelést kipróbálnak, ám a probléma az átmeneti javulást követően újra jelentkezik. Végül feladják a küzdelmet, holott az esetek döntő többségében jelentős fájdalomcsökkenés, akár tünetmentesség is elérhető a megfelelő terápiával.

Az ülés elképesztő terhelés

A gerinc nyaki szakaszának krónikus betegségei többnyire hosszú évek alatt alakulnak ki az ülőmunka, a mozgásszegény életmód és a stressz következtében. Az ülőmunka elképesztő terhelést ró gerincoszlopunkra.

• Testtartásunk a fiziológiáshoz képest jelentősen megváltozik.
• Fejünk előretolódik, a nyak hátsó részének izmai megfeszülnek.
• A vállak előreesnek.
• A mellkas összeszűkül.
• Felborul a test statikája és izomegyensúlya.
• Eltűnnek a gerinc S-alakú görbületei, melyek fő szerepe a rugalmasság biztosítása és a csigolyákra eső terhelés ideális elosztása.

Őszintén a foghullásról

2016. február 09.

A fogak elvesztését is okozható ínysorvadás világszerte népbetegségnek számító fogágy betegség. Az ínysorvadás a fogak tartószerkezetének fokozatos leépüléséhez, végső stádiumban a fogak elvesztéséhez vezet.

A fogveszteség megelőzhető lenne, ha maximálisan ügyelnénk a szájhigiéniára, ápolnánk fogainkat és félévente felkeresnénk fogorvosunkat állapotfelmérés és kezelés céljából.
Az ínysorvadásban tulajdonképpen nem az íny sorvad, hanem a fogágy bakteriális lepedék által okozott gyulladásos folyamata ez, mely az ínyszélen kezdődik. Idejében elkezdett szakszerű kezeléssel a fog megmenthető. Azonban ha későn kezdik el a gyógyítást, tasakok alakulnak ki, s a gyulladás tovább terjed a fog rögzítő szöveteire, s még tovább haladva a csontra. A csont lebomlik, a fogak meglazulnak, s kihullnak. 

Fogaink gyökerét ínyünk védi, takarja, körbefogva stabilizálja a fogat. Az ínyvisszahúzódás az esztétikai problémán túl fognyaki érzékenységhez vezet. Ha nem kezeltetjük kellő időben, visszafordíthatatlan károsodást szenved fogínyünk és állcsontunk is. 

Köszvény. Az valami időskori betegség, ugye?

2016. február 03.

Ez fordul meg a fejedben. De mi is az a köszvény pontosan? És hogy jön az életmódhoz? Miért kellene foglalkozni vele addig, amíg nem érint? Nos, azért, mert a köszvény anyagcserezavar, amely ízületi tüneteket okoz….sokszor társul hozzá a diabetes.

Pár szó a köszvényről

„Az anyagcserezavar következtében a húgysav szint megemelkedik,ennek oka a túlzott húgysav termelés,vagy a csökkent húgysav ürítés. Ha a mennyisége elér a vérben egy kritikus szintet, akkor tű alakú húgysavkristályok képződnek.

Leginkább túlsúlyos, magas vérnyomásra,cukorbetegségre hajlamos egyéneknél jelentkezik.
Jellegzetes tünetei: köszvényes roham-alkoholfogyasztás, nehéz ételek fogyasztása után a hajnali órákban hirtelen fellépő fájdalom, nagy lábujj duzzadtsága, nyomásérzékenysége. De előfordulhat csuklón, bokán...Ezekre a helyekre kristálytömegek rakódnak. Vizsgálat során a csonton lyukak, felritkulások láthatók. A rohamok hullámokba térnek vissza, lehetséges, hogy csak egyszer,kétszer egy évben, de ha nem figyelünk rá,könnyen eljuthatunk arra a szintre hogy mindenünk fáj.” / Szilágyiné Szeitz Mónika-gyógymasszőr/

Aki nem lát és nem hall, az nem is érez? - Az „elkendőzés” mint pszichológiai jelenség

2016. január 25.

Cikkemben bemutatom a struccpolitika gyakori mechanizmusát, amit a betegek többsége nem tudatosan, hanem sokszor ösztönösen dolgoz ki azzal a védekező attitűddel, amely hátterében az elfedés, elkendőzés áll.

A stressz és a szorongás a XXI. század általános életérzése. Korábban a betegek többsége azt mondta magáról, hogy depressziós, ma már ez eltolódik a szorongás irányába. A szorongás egy olyan tudattalan folyamat, melyet nem tudunk racionálisan megmagyarázni. Azt érzi a páciens, hogy belül feszült, de nem találja az okokat.

A pszichoterápia egyik célja a tudattalan háttér feltárása, valamint annak megértése, átdolgozása.

A stressz nem más, mint a szervezetünk különböző ingerekre adott reakciója. A stressz évezredek óta ismert, amely akkor jelentkezik, ha valamilyen veszélyes, kiszámíthatatlan helyzetbe kerül az ember. A probléma („negatív stressz”) akkor kezdődik, ha lelki folyamatokon alapul, amelyet bizonyos élethelyzet idézhet elő. Mindez érzelmi és testi tünetek kialakulásához vezethet. Negatív stresszt válthat ki akár egy családi veszekedés, vagy akár egy munkahelyi konfliktus a főnökünkkel, munkatársunkkal, de a trauma is ilyen formában hat ki életünkre. Átvíve ezeket a fogalmakat a betegségekre: pl. az amputáció is egy trauma, vagy egy súlyos diagnózis. Krízist válthat ki a betegből, hiszen egy olyan, számára megoldhatatlannak tűnő, új helyzettel találja magát szembe, ami rémületet, tehetetlenséget tud okozni. Hirtelen nem lát kiutat, adaptív kimenetet.