Információk, érdekességek
Mit jelez nyirokcsomó megnagyobbodás?
2024. november 08.
Nyirokcsomók duzzanatát nem minden esetben kíséri fájdalom. Hogy mire következtethetünk ebből, elmagyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa.
A legtöbben a nyaki nyirokcsomókat ismerjük
A téli betegségek kapcsán, egy légúti fertőzés alatt és azt követően sokan tapasztalják, hogy a nyaki nyirokcsomó megduzzad. Méretének növekedését fájdalom is kíséri. Ilyenkor rendszerint a fülek és az áll közötti, az állkapocs csont alatti nyirokmirigy nagyobbodik meg.
Mitől függ, hogy éppen hol fáj?
A nyirokerek mentén található nyirokcsomók elszórtan helyezkednek el a szervezetben. Számuk az 500-600-at is elérheti, a legtöbb csoportokban a nyak, hónalj, has és az ágyék területén található. A nyirokmirigyek az immunrendszer fontos részei, fertőzés esetén a fehérvérsejtek egyik típusát kezdik el termelni, hogy azok felvegyék a harcot a szervezetbe került kórokozókkal. A nyirokcsomók közül ugyanis mindig az lép működésbe, amelyik a fertőzés helyéhez a legközelebb esik.
Fájdalommentesen is növekedhet
A nyirokcsomó duzzanat helyén kívül fontos információt ad az is, hogy jár-e fájdalommal, illetve mennyire gyors a növekedése. Egy fertőzés leküzdésére rendszerint gyorsan reagál a szervezet, a kórokozó bekerülését követően megkezdi a védekezést, így egy mandulagyulladásra a nyaki, a nemi szervek fertőzéseire az ágyéki nyirokmirigyek fájdalmas duzzanatával reagál rövid időn belül. A fertőzés lezajlását követően a nyirokmirigyek fájdalma megszűnik, visszanyerik eredeti méretüket.
Ha azonban a megnagyobbodás lassan jön létre és fájdalommal sem jár, daganatos betegséget is jelezhet. Ilyen esetben is fontos, hogy melyik területen alakul ki: emlődaganatra a hónalj, tüdődaganatra a mellkasi vagy hasi nyirokcsomók duzzanata figyelmeztethet.
Refluxos? Orvosi kezeléssel és életmódváltással gyógyulhat
2024. november 04.
A reflux egy sokakat érintő betegség, amely nem csak a mindennapokat megnehezítő tüneteket okozhat, de kezeletlenül növelheti a nyelőcsődaganat előfordulását és ronthat számos más betegség állapotán. Éppen ezért fontos tisztában lenni az orvosi kezelés jelentőségével és a rizikófaktorokkal is, amelyek közül számos életmódváltással kiküszöbölhető. Ezeket összegezte dr. Sárdi Krisztina, az Életmód Orvosi Központ belgyógyász gasztroenterológusa.
Gyomorégéstől a mellkasi fájdalomig
Refluxról akkor beszélünk, ha a gyomorsav vagy a gyomorsavval keveredett táplálék visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A magyar felnőtt lakosság 20-30 százaléka küzd reflux betegséggel, de időnkénti vagy visszatérő gyomorégést a felnőttek több mint 50 százaléka tapasztal.
Leggyakoribb panasz a gyomorégés, émelygés, savas felböfögés, rossz szájíz, kellemetlen lehelet. Az égő érzés a mellkas középvonalában, a szegycsont mögött is jelentkezhet, kisugározhat a nyak, az áll és lapocka felé. Súlyos mellkasi fájdalom esetén el kell különíteni a szív koszorúérszűkület okozta fájdalomtól. A jellegzetes tünetek mellett úgynevezett atípusos, más szerveket érintő tünetek is felléphetnek, mint rekedtség, köhögés, nehézlégzés.
Kezeletlenül akár súlyosabb betegséghez is vezethet
A reflux nem csupán kellemetlenség, kezeletlenül ugyanis súlyosbítja az asztmás tüneteket, különösen, ha az asztmás panaszok étkezést követően, illetve lefekvéskor, fekvő helyzetben jelentkeznek. Az éjszakai saváttörésnek nevezett jelenség pedig nemcsak a pihenést zavarja meg, de az éjjeli savas visszafolyás veszélye lehet, hogy a folyadék a légcsőbe és a tüdőbe jut, és visszatérő tüdőgyulladást és hörghurutot okoz. A krónikus köhögés, torokfájás és -gyulladás, sőt a savós középfülgyulladás mögött is rejtőzhet a reflux betegség.
– Nem szabad elhanyagolni ezt a kezdetben inkább csak enyhe tünetekkel járó betegséget, hiszen az elhúzódó, hosszú ideje fennálló reflux betegségnél nyelési nehezítettséggel járó hegesedés, szűkület, fekélyek, rákmegelőző állapot, illetve nyelőcsődaganat alakulhat ki. Mindezek mellett a reflux betegség okozta társbetegségek, a krónikus hangszalaggyulladás, a visszatérő arcüreggyulladás, szívritmuszavarok, alvászavarok, fogszuvasodás esetén fontos felismerni és kezelni a háttérben húzódó emésztőszervi betegséget – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina, az Életmód Orvosi Központ belgyógyász gasztroenterológusa.
Nem csak mellkasi fájdalom, de hátfájás is lehet koszorúér-betegség tünete
2024. november 01.
A mellkasi fájdalom hátterében sokféle probléma meghúzódhat, így például ez a koszorúér-betegség legjellemzőbb tünete is. Ugyanakkor kevésbé jellegzetes panaszok oka is lehet ez a szív-érrendszeri kór, különösen nőknél jelentkezhetnek olyan atipikus tünetek, mint például a hátfájás, a gyomorégés. A korai felismerés és kezelés jelentőségére dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa hívta fel a figyelmet.
Tipikus tünet a mellkasi fájdalom
Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik.
Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.
Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt.
Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?
- Bizonyos szempontból szerencsés, ha a koszorúér-betegség feltűnő tünetekkel hívja fel magára a figyelmet, hiszen egy erős mellkasi fájdalom, különösen, ha kisugárzik a karba, a nyakba, a vállba, az állkapocsba, annyira meg tud ijeszteni egy embert, hogy orvoshoz fordul. Így pedig még jó eséllyel korábban felismerhető és kezelhető a probléma – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa.
- – Ugyanakkor vannak olyan kevésbé jellemző tünetek, amelyekre sokan legyintenek, mert nem gondolják, hogy kardiológusra tartozik a kivizsgálásuk. Ilyen például a nyilvánvaló ok nélküli hátfájás, a gyomorégés, a hasi diszkomfort, a hányinger – ezek valamivel nagyobb arányban jelentkeznek nőknél, akik sokszor nem is veszik komolyan a saját egészségüket. Így mire orvoshoz kerülnek, gyakran az első tünetek megjelenéséhez képest jóval később, már komplexebb kezelésre lehet szükség. Vagyis nem lehet eléggé hangsúlyozni a tünetek esetén szükséges kivizsgálás jelentőségét, különösen azoknál, akik valamilyen rizikófaktorral rendelkeznek.
Gégegyulladás – így lehet lerövidíteni a gyógyulási időt
2024. október 28.
A gégegyulladás, illetve az azt kísérő rekedtség, krákogás, köhécselés a gége túlhasználatából, irritációjából vagy fertőzésből eredő elváltozása. A gyulladás lehet akut vagy krónikus. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, milyen módszerekkel támogathatjuk a gyorsabb felépülést.
Ettől függ, hogy meddig tart
Az akut gégegyulladás kiváltó oka a legtöbb esetben vírus-, vagy baktériumfertőzés, esetleg a hang túlerőltetése. A tünetek nem tartanak sokáig, átmeneti jellegűek, a fertőzés kezelésével megszűnnek.
A krónikus gégegyulladás ezzel szemben három hétnél is tovább tart. Kiáltó oka lehet irritáló szerek, gázok belélegzése, reflux betegség, krónikus orrmelléküreggyulladás, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás vagy a hang túlzott igénybevétele (például énekesek, színészek esetében). Ritkább esetben, de bakteriális és gombás fertőzések is okozhatják, daganatos betegség, illetve más egészségügyi állapot – például stroke – következtében is felléphet.
A gégegyulladás tünetei
Attól függetlenül, hogy akut vagy krónikus gégegyulladásról van-e szó, a tünetek megegyeznek. A különbség csak az, hogy mennyi ideig tartanak. Legtöbb esetben néhány hét alatt elmúlnak, a krónikus gégegyulladás tünetei azonban ennél hosszabb ideig is jelentkeznek.
∙ Rekedtség
∙ Gyenge hang vagy hangvesztés
∙ Kaparó érzés a torokban
∙ Torokfájás
∙ Száraz torok
∙ Száraz köhögés
Így lehet lerövidíteni a gyógyulási időt
∙ A gégegyulladás során a gége nyálkahártya és a hangszalagok is gyulladtak, duzzadtak. Annak érdekében, hogy a gyulladást és az ödémásodást csökkentsük, nagyon fontos a bőséges folyadék fogyasztás. Kerüljük az alkoholt és a koffeint tartalmazó italokat, ezek csak vizet vonnak el a szervezettől. Mellőzzük az érzékeny nyálkahártyát irritáló dohányzást és a fűszeres, csípős ételek fogyasztását is. A legjobb, ha a gyulladt gégéhez kíméletes, szénsavmenetes, nem túl hideg és nem túl forró italokat, például langyos mézes teát, vizet, húslevest, nem túl savas gyümölcsöket fogyasztunk a gyógyulás időszakában.
Étvágytalanság, émelygés, hányás? Segítség onkológiai betegeknek
2024. október 26.
A személyre szabott, modern onkológiai terápiák sokkal hatékonyabbak lehetnek a korábbiaknál, de lehetnek olyan mellékhatásaik, amelyek rontják a betegek életminőségét. Az egyik jellemző mellékhatás az étvágytalanság, esetleg az émelygés és a hányás. Ezek ellen azonban sokat lehet tenni, akár magával az étkezéssel is. A témáról dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos beszélt.
Émelygés, hányás – így lehet segíteni
Régebben a kemoterápia egyik legkellemetlenebb mellékhatása volt a hányinger és a hányás, ma már azonban az infúziós kezelés elejétől fogva olyan gyógyszereket adnak a betegeknek, amelyek jó eséllyel kiiktatják ezeket a jelenségeket. Éppen ezért akkor is rendszeresen kell szedni a rendelt gyógyszereket, ha nem jelentkezik az émelygés, hiszen így kerülhető el a kemoterápiát követő napokon a rosszullét. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a hányinger a gyógyszerek ellenére sem szűnik meg, hiszen ez egyéni érzékenység kérdése is. Ilyen esetben a táplálkozásban is érdemes változtatásokat végrehajtani, és enni valamit, amikor éppen nem jelentkezik az émelygés.
– A kezelés alatt álló betegeknek nem kell a megszokásokhoz ragaszkodnia. Ha még reggelire is jól esik a meleg leves, akkor egyen bátran és érdemes otthon tartani olyan nassolnivalót is, amit nagyon szeret – mondja Pádi doktornő.
– Sokaknak ebben az élethelyzetben a kímélő, zsírszegény, húsmentes fogások válnak be, már csak azért is, mert a kemoterápia átmenetileg megváltoztathatja az íz- és szagérzékelést. Emiatt előfordulhat, hogy a hús nem lesz olyan étvágygerjesztő, mint korábban, bár ez más alapanyaggal is megeshet. Ilyenkor érdemes új ízekkel, új fűszerekkel kísérletezni, hogy kiderüljön, mi ízlik a legjobban.
Étvágytalanság – kísérletezzünk étvágygerjesztőkkel
A daganatos betegségek kezelése közben nem cél a fogyás, éppen ezért, ha valaki étvágytalansággal küzd, mindenképpen fontos megtalálni azokat az ételeket, ízeket, állagokat, amelyek étvágygerjesztőek a beteg számára. Sokaknak ilyenek a zöldségek és a gyümölcsök, akár nyersem, akár párolva. Ezért mindig érdemes a fogásokat feldobni valamilyen színes zöldséggel, gyümölccsel, még akkor is, ha a beteg nem tudja megenni a díszítést. Egy csík sárgarépa, uborka- vagy paradicsomszelet, egy kis zöldfűszer, pár szem szőlő vagy bogyós gyümölcs nagyon vonzó lehet. Jó trükk a pürésített ételeket friss salátalevélen tálalni, a tápanyagokban gazdag gabonakását szeletelt sárgabarackkal vagy banánnal dúsítani.
Kevésbé kiadósnak érezhető az étel, ha kissé savas – tehát többet tud belőle enni a beteg. Ehhez elég annyi, ha tejszín helyett tejfölt teszünk a levesekbe, szószokba, ha az édességbe egy kanál joghurtot keverünk, vagy ha a tartalmasabb fogásokhoz pár csepp citromlevet adunk. Aki szájnyálkahártya-gyulladás miatt nem tudja elviselni a savas citromlevet, annak beválhat a reszelt citromhéj. Aki sem savanyút, sem pikánsat nem tud enni, annak érdemes kipróbálni a finomra őrölt zöldfűszereket. Azok ugyanis ingerlik az érzőidegeket, beindítják a nyálelválasztást és a gyomorsavtermelést, vagyis többet tud enni és jobban tud emészteni a beteg. Ezért ajánlott a borsmenta, a kapor, a bazsalikom, a koriander, az oregánó, a kakukkfű, a gyömbér, de kerülendő a bors, az erős paprika és a chili.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...232425...271