Információk, érdekességek
Cukorbeteg vagyok és sikerült fogynom! Mi a teendő?
2024. december 21.
A 2-es típusú cukorbetegséggel küzdők az esetek többségében túlsúllyal rendelkeznek, mely csak ront az állapotukon. Éppen ezért lényeges a terápiájuk keretein belül a súlyfelesleg leadása. Amennyiben ez sikerül, úgy érdemes felkeresni szakembert, aki módosíthat az addigi kezelésen. A témáról dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa beszélt.
Ezért fontos a súlyfelesleg leadása cukorbetegség esetén
A 2-es típusú cukorbetegség egyik legfőbb rizikófaktora a túlsúly, mely nem csak provokálhatja a vércukorszint emelkedését, de ronthat is a már kóros állapoton. A súlyfelesleg ugyanis igen nagy terhet ró az egész szervezetre, mivel mindent fokozott munkára késztet. Sajnos a plusz kilók hátráltatják a megfelelő vércukorszint megtartását, melynek fő oka a túlsúllyal megjelenő inzulinrezisztencia. A szakemberek szerint elhízás esetén a szervezet kevésbé képes reagálni az inzulinra, így a sejtek nem tudják felvenni megfelelő mennyiségben a cukrot, így azok éheznek. Ennek hatására egyre több inzulin termelődik (mely segítené a glükóz sejtekbe való beépülését), ám egy idő után az azt termelő hasnyálmirigy kifárad, és kialakul a már relatív inzulinhiánnyal is járó diabétesz.
Éppen ezért igen fontos a cukorbetegség kezelésében a súlyfelesleg leadása, hiszen enélkül egyik terápia sem lehet maximális hatékonyságú.
Hogyan fogyhatok cukorbetegen?
A cukorbetegeknek a fogyás tehát elengedhetetlen az állapotuk javítása érdekében, és ehhez több fronton kell „támadni”. A diabetes elsődleges kezelése az életmódterápia, mely személyre szabott szénhidrát tartalmú diétát és rendszeres testmozgást foglal magában. Amennyiben a vércukor-emelkedés túlságosan nagy, illetve, ha az életmód változtatással sem ért el a beteg jelentősebb eredményt, úgy gyógyszeres és/vagy inzulin terápiára is szükség van. Amennyiben az illető betartja a szükséges kezelést, a mozgást és az orvos és dietetikus által javasolt étrendet, úgy megszabadulhat a plusz kilóktól. Ezáltal nem csak a közérzete és az önbizalma lesz jobb a páciensnek, de csökken a diabétesz okozta esetleges szövődmények rizikója is- mondja dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa.
Savós vagy gennyes középfülgyulladás?
2024. december 16.
Az őszi-téli időszakban jelentős mértékben megnövekedik az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók száma, a fertőzések szövődményeként jelentkező középfülgyulladás pedig elhúzódó vagy visszatérő panaszokat is okozhat az érintetteknek. A betegség típusától függően azonban mind a tünetek, mind pedig a szükséges kezelés eltérő lehet – hívta fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa.
Megfázásból középfülgyulladás
Ha az elmúlt hetek légúti vírusainak valamelyikét elkaptuk, melynek szövődményeként középfülgyulladás (otitis media) alakult ki nálunk, akkor kétféle lefolyással számolhatunk. Az akut középfülgyulladáson viszonylag hamar túleshetünk, míg a betegség bizonyos formáiban ez egy hosszan elhúzódó, nehezen gyógyuló folyamat és hajlamos lehet a kiújulásra is. Az egyes típusokon belül is meg kell azonban különböztetnünk a betegség hurutos és gennyes formáit, amelyek nem feltétlenül válnak el egymástól, hiszen sokszor egymásba átalakuló kórképként mutatkoznak meg.
A középfülgyulladás típusai
A savós középfülgyulladás a középfület az orrüreggel összekötő fülkürt működési zavara miatt kialakuló betegség. Az őszi-téli vírusfertőzésekben gazdag időszakban általában egy megfázás, banális felsőlégúti fertőzés indítja el a folyamatot. Ilyenkor az orrgarat nyálkahártyájának vagy az orrmandulának a duzzanata akadályt képezhet a középfülbe jutó levegő-utánpótlásnak, és a fülkürt elégtelen szellőzéséhez, valamint a dobüregi nyomáskiegyenlítés zavarához vezethet.
Ez esetben fülkürt hurutról beszélünk, amit fülpattogás, füldugulás és némi halláscsökkenés kísér. Ebben a fázisban általában elegendő a nyálkahártya lohasztó készítmények alkalmazása, és a helyes orrfúvási technikával végzett gyakori orrfújás (gyermekek esetében a porszívós orrszívó alkalmazása). Ha azonban a fülkürt működési elégtelensége hosszabb ideig fennáll, akkor a középfülben vákuum jön létre, a dobhártya behúzódik, a középfül ereiből kilépő savós (sárgás színű) folyadék felszaporodik az üregben, heveny, savós középfülgyulladás alakul ki. Ezen a ponton a betegnek a hallása nagymértékben romlik, de fülfájdalmat még nem érez. Amennyiben fülfájdalom, hőemelkedés, láz is társul a fentiekhez, akut fülgyulladásról beszélünk, ezért tüneti kezelésként az orrnyálkahártya lohasztó készítmények mellett gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítmény alkalmazása javasolt.
Az antibiotikus kezelésnek ez esetben nincs létjogosultsága, valamint a különféle növényi olajok és a fülgyertya használata sem javasolt. Amint arra dr. Holpert Valéria felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy kórokozók jutnak be a vírus által legyengített fülbe, és a középfülben elszaporodva gennyes középfülgyulladást okoznak. A betegség tünetei, illetve kezdeti lefolyása hasonló, mint az akut nem gennyes középfülgyulladás esetében, de a láz és a fájdalom is kifejezettebb, elhúzódóbb lehet (A két folyamatot csak fül-orr- gégész, illetve gyermekorvos tudja elkülöníteni a dobhártya kép megítélésével.) A felszaporodó gennyes váladék a dobhártyát feszítve jelentős lüktető fájdalmat okoz a betegnek, ami csak akkor enyhül, amikor a genny utat tör a hallójárat felé.
Nátha: csodaszer nincs, de lehetnénk tudatosabbak
2024. december 16.
Csupán tízből négy magyar készül előre, hogy ne a bedugult orról és torokfájásról szóljanak az őszi és téli hónapok. A Sterimar friss, reprezentatív kutatása* alapján bőven erősíthetnénk még az immunrendszerünket. Ugyan tízből hárman azt mondják, a náthát nem lehet megúszni, de azért sokan igyekeznek bevetni különféle megelőzési praktikákat. Lehetnénk tudatosabbak: csupán minden ötödik honfitársunk sportol ilyenkor és figyel az étkezésére is.
A legtöbben vitaminokat szednek, minden harmadikunk igyekszik sokat a friss levegőn lenni, ugyanennyien pedig hagynak időt maguknak a pihenésre. Minden negyedik magyar a stresszcsökkentésben hisz, kb. minden tizedik pedig vallja, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet ilyenkor, mint a kézmosás és a fogmosás.
A megfázás, másnevén nátha az egyik leggyakoribb betegség, amit a gyerekek évente akár egy tucatszor, a felnőttek pedig évente pár alkalommal elkapnak. Mivel a tüneteket több száz vírus okozhatja, ezért azok, akiknek legyengült az immunrendszerük, gyakran egyik megfázásból egy másikba esnek.
Csodaszer ugyan nincs, de sok múlhat az életvitelünkön. Egyrészt megpróbálhatjuk elkerülni, hogy találkozzunk a megfázást okozó vírusokkal. De valljuk be, ez elég nagy kihívás. A másik, amit tehetünk, ha erősítjük az immunrendszerünket.
A Sterimar kíváncsi volt arra, hogy a magyarok tudatosan készülnek-e a lehűlés, esők és nyirkos levegő miatt óhatatlanul megjelenő vírusok leküzdésére.
Ezeket vetik be a magyarok a nátha ellen
Toronymagasan a legtöbben a vitaminokban hisznek ilyenkor. Tízből négyen (41%) kezdenek el tudatosan különböző étrend-kiegészítőket szedni a megelőzés érdekében. A magyarok harmada több időt hagy magának a pihenésre, negyede igyekszik csökkenteni a stresszt. Csak közel minden ötödik honfitársunk lép a tettek mezejére és sportol legalább hetente háromszor. Ugyanennyien figyelnek oda tudatosan a helyes táplálkozásra is. 8 százalék tisztában van ugyan azzal, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet, mint a kézmosás és a fogmosás, de sokkal kevesebben használnak tudatosan tengervizes orrspray-t a betegségek megelőzésére.
„A felmérés adatai alapján sokkal több mindent megtehetnének a magyarok az immunrendszerük erősítéséért. Ilyenkor többet kellene kezet mosni, a telefonunkat, kilincset is fertőtleníteni, és az orrunkat is érdemes lehet kimosni tengervizes sóoldattal. A magasabb sótartalmú tengervizes készítmények ráadásul az orr kidugításában is hatékonyak és a hozzászokás veszélye nélkül alkalmazhatóak” – mondta dr. Tóth Eszter, fül-orr-gégész.
A legveszélyesebb férfi betegségek első tünetei
2024. december 15.
Óvd meg magad a súlyos betegségektől, következményeiktől, figyelj oda ezekre a tünetekre, és fordulj orvoshoz, ha észleled őket.
Első tünetek
Köhögés
- A tartós, 4 hétnél tovább tartó köhögéssel már orvoshoz fordulni, nincs mese. Pláne, ha az illető dohányzik, ha a köhögés légzési nehézségekkel jár, ha véres váladék felköhögésével jár. Ezek már lehetnek a leggyilkosabb ráktípus, a tüdőrák tünetei, vagy az olyan súlyos betegségé, mint például a COPD, azaz a krónikus bronchitis, ami az egyik fő halálozási tényező világszerte.
Vizeletürítési szokások megváltozása
- Ha a megszokottnál sűrűbben kell vécére járni (pláne ha éjjelente), ha vizeletcsepegést tapasztalsz, ha az inger rendkívül sürgető, ha a vizeletürítés fájdalmas, nehézkes, orvoshoz kell fordulni, nincs mese. Ezek a tünetek utalhatnak megnagyobbodott prosztatára, vagy akár kialakuló prosztata daganatra is.
Változások a heréken
- A heréken tapintható kinövés, dudor, nehézség-érzet, vagy bármiféle más elváltozással orvoshoz kell fordulni, nincs mese. Ezek jelezhetnek bőrgyógyászati gondot, de akár már heredaganatot is.
Véres széklet / véres vizelet
- A székletben, vagy a vizeletben észrevehető vér mindig komoly tünet, és nincs mese, még akkor is orvoshoz kell vele fordulni, ha nem jár fájdalommal! Utalhat gyulladás jelenlétére, vagy aranyérre, viszont a vese-, hólyag-, bélrendszeri daganatok egyik első tünete is ez.
Gyomorégés, nyelési nehézség
- A gyomorégés, és a nyelési nehézség mindenkit érinthet, mert okozhatják nehéz ételek, stresszreakció, vagy egy egyszerű torokgyulladás. Ha viszont olyan egyéb tünetek is társulnak melléjük, mint a hányás, gyors fogyás, továbbá ha a nyelési nehézség tartóssá válik, nincs mese, orvoshoz kell fordulni, mert mindenképpen ki kell zárni a nyelőcső-, és a gyomordaganat lehetőségét.
Mikor kell hepatológushoz és mikor gasztroenterológushoz fordulni?
2024. december 11.
Hepatológia és gasztroenterológia – talán nem mindenki számára világos fogalmak. Ugyanazzal foglalkozik a gasztroenterológus, mint a hepatológus? Milyen problémával lehet az egyes szakorvosokhoz fordulni? A legautentikusabb válaszokat dr. Németh Alíz , a Gasztroenterológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus adta.
Mivel foglalkozik a gasztroenterológus és a hepatológus?
A gasztroenterológia alapvetően az emésztőrendszerrel, annak betegségeivel foglalkozik, de van tudása a máj működéséről is. Ez utóbbiban azonban egy külön szakterület, a hepatológia tud mélyebben elmerülni, ugyanis a hepatológus tulajdonképpen „májdoktor”. A hepato szó jelentése máj, a hepatológus azonban nem csak a májjal, hanem az epeút összes szervével tisztában van, vagyis a májbetegségeken kívül az epeproblémákat is képes diagnosztizálni és kezelni.
Mivel pedig ebben a szervrendszerben szerepe van a hasnyálmirigynek is, ennek vizsgálatát egy hepatológus és egy gasztroenterológus is el tudja végezni (jellemzően utóbbi szokta), ugyanis az egyik szerv betegsége hatással van a többire is. Egyes hepatológusok pedig kifejezetten a végstádiumú májbetegségekre és májátültetésre specializálódnak.
– Úgy fogalmazhatunk, hogy minden hepatológus gasztroenterológus is egyben, de ez fordítva nem feltétlenül igaz. Vagyis a gasztroenterológiai szakvizsga után lehet a hepatológia irányába szakosodni – foglalja össze a tudnivalókat Németh doktornő.
Mivel foglalkozik tehát a májorvos?
Alapvetően májproblémák kapcsán jutnak el az emberek a hepatológushoz. Ezeknek sokszor és sokáig nincs jellegzetes tünete, csak esetleg egy más célból elvégzett laborvizsgálat kapcsán tűnik fel, hogy a májfunkciós értékek eltérnek a normálistól. Néha az általános tünetek, például hasfájás, emésztési zavarok miatt felkeresett gasztroenterológus javasolja, hogy érdemes hepatológus szakorvoshoz fordulni. Utóbbi olyan betegségeket próbál felfedezni vagy kizárni, mint például a hepatitiszek (májgyulladások), zsírmáj (ami kialakulhat az alkoholbetegség talaján, de attól függetlenül is), májcirrózis, akut vagy krónikus májelégtelenség és májdaganat. Ritkább kórképek is előfordulnak a hepatológiai praxisban, mint a Wilson-kór vagy az autoimmun májbetegségek.
Ugyancsak a hepatológus foglalkozik az epeúti betegségekkel, többek közt az epevezeték szűkülettel, az epekővel, az epepangással, az epehólyag-gyulladással és az itt kialakuló daganatokkal.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456...255