Információk, érdekességek

COPD: vedd vissza az irányítást!

2021. november 30.

A COPD-ben szenvedő emberek számára komoly terhet jelenthet betegségük, melynek mindennapi hatásait gyakran alábecsülik.¹ Ha az ember légszomjjal küzd, az olyan tevékenységek, mint egy rövid lépcsőzés vagy egy bevásárlótáska cipelése, küzdelmessé válik. Még a rutinszerű tevékenységek is megterhelővé válhatnak, mivel a betegség fokozatosan súlyosbodik.² 

A COPD-ről

A Global Burden of Disease felmérései szerint a COPD a harmadik vezető halálok, világszerte manapság 384 millió ember él ezzel a betegséggel. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a felnőtt lakosság körülbelül 4-7%-át érinti. Magyarországon csak a becsült betegszám 400-500.000 közé tehető, ami a tüdőgondozókban nyilvántartott szám körülbelül 2-3- szorosa.³

A krónikus obstruktív tüdőbetegség során a fokozatos és visszafordíthatatlan súlyosbodás a jellemző. A tüdő funkciója folyamatosan csökken, a betegség lefolyása azonban hörgőtágítókkal jelentősen lassítható. A legismertebb tünetek közé tartozik a szűnni nem akaró köhögés, a nehézlégzés és a fáradékonyság. A tünetek általában 45 éves kor felett jelennek meg, legtöbbször dohányosoknál, azonban a folyamatos kitettség a kémiai anyagoknak is növeli a betegség kialakulásának esélyét.³

A COPD hatása az általános közérzetre

Egy krónikus betegség fizikai kihívásai gyakran befolyásolhatják az ember érzelmi állapotát is. Valójában a nehézlégzés a hátrányosság-érzet és a szorongás fő oka a COPD6-ben szenvedő embereknél, akik ezt a fokozott légzési erőfeszítések, mellkasi nehézség, légszomj vagy zihálás érzésének tulajdonítják. Egy globális felmérés, amely fiatalabb és idősebb felnőtteknél vizsgálta a COPD mindennapi hatásait, megállapította, hogy a 45–54 éves korosztályhoz tartozók érzik leginkább a COPD általános közérzetre tett hatását, és azt, hogy tüneteik miatt gyakran változtatniuk kell megszokott napi rutinjukon. 

Krónikus betegséggel élni önmagában is megterhelő lehet, nem beszélve a légszomj megtapasztalásáról, amely még nagyobb szorongást okozhat, ezért a beteg még nagyobb légszomjat érezhet.⁴  Ez ördögi körré válhat, és akár pánikrohamhoz is vezethet. Ezért a COPD-ben szenvedő emberek számára nagyon fontos a nehézlégzés és az ezzel összefüggő szorongás kezelési módjainak megtalálása. Különböző légzési technikák és pozíciók léteznek, amelyek segíthetnek, ha egy személy aktív vagy hirtelen légszomjat érez.⁵

Irányított légzés⁵ 

Az irányított légzés lényege, hogy a legkevesebb erőfeszítést vegyük igénybe a légzéshez, miközben a lehető legjobban kihasználjuk a rekeszizmot – vagyis a fő légzőizmot. Ezt a légzési technikát laza testtartással, ülve érdemes gyakorolni. A hangsúly a test feszültségének csökkentésén, valamint a váll és a nyak izmainak ellazulásán van. Kezdésnek vegyünk fel egy kényelmes testhelyzetet, ez lehet akár ülve, akár fekve. Ezután helyezzük karjainkat az ölünkbe, hogy a vállaink lazák legyenek. Az egyik kezünket a mellkasunkra, a másikat pedig a gyomrunkra helyezzük, hunyjuk le a szemünket, és koncentráljunk saját légzésünkre. Lassan, orron keresztül lélegzzünk ki-be, szánkat tartsuk csukva. Ha sikerült ellazulnunk, a hasnak kifelé kell mozdulnia, a ráhelyezett kézzel szemben, ha a légzés irányított, a mellkason lévő kéz légzés közben alig mozdul meg. 

Varjak védelmében

2021. november 30.

Megérkeztek a fővárosba a varjak. Ezek a gyönyörű madarak igen fontos szerepet töltenek be környezetünkben. Hagyományos telelőhelyük az Újköztemető, Rákospalotán. A madár igen magas intelligenciájú, és impozáns méretű, közismertnek ható, mégis ismeretlen ismerős. Néha teleki varjú, pápista varjú néven is emlegetik őket  

Dolmányos varjú

A dolmányos varjú háta és testalja hamvasszürke. Feje, szárnya és farka fekete. Erős, vaskos csőre és lába fekete. Röpte egyenes vonalú; szárnycsapása kimért. A kormos varjú alakja, hangja stb. olyan, mint a dolmányos varjúé, de tollazata egyszínû fekete. A két madár ugyanazon faj két alfaja; Magyarországon a kormos varjú csak ritka fészkelőként és kóborlóként fordul elő, főleg az ország nyugati szélén.

A dolmányos varjú szétszórt, laza csapatokban jár; gyakran a vetési varjú csapatai közé vegyül. Rendkívül éber, vigyázó madár. Gyakorlatilag mindenevő; tavasszal a friss szántásokon pajorokat, rovarokat szedeget. A madárfészekből elrabolja a tojásokat, fiókákat; elfogja a fiatal nyulat; a vízparton békát s a sekély vízben kisebb halat fog. Felnyitogatja a partra került kagylókat. Ősszel egerészik, de rájár a gyümölcsre, érő kukoricára is.

Hangja: Rekedt károgás; érdesebb és szárazabb, mint a vetési varjú hangja.
Élőhelye: Elszórt fákkal tarkított mezőgazdasági területek, vízpartok, mocsarak stb. Páronként vagy laza csoportokban költ. Magányos fákon, erdőszéleken, fasorokban stb. fészkel. Magyarországon nagyon gyakori költőfaj.

Gyógyszer helyett: az egészség 12 alappillére

2021. november 29.

Manapság egyre többet költünk betegségeink kezelésére, egészségünk helyreállítására, gyógyszerekre, terápiákra. Az az igazság, hogy nincs az a tabletta vagy orvosi kezelés, ami többet segítene az egészség tartós megőrzésében, mint az életmódunk: az, hogy napról napra mennyire egészséges életet tudunk élni. Ma már számtalan módszer és eszköz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy visszatérjünk eredendő állapotunkba, a tökéletes testi-lelki jólétbe. Az alábbiakban azokat gyűjtöttem össze, amelyeket bárki könnyen megvalósíthat egy kis odafigyeléssel, különösebb időbeli vagy anyagi ráfordítás nélkül.  

Mi a helyzet a genetikával?
Sokan gondolják azt, hogy azok az öröklött betegségek, amelyekben a felmenőik szenvedtek, szükségszerűen megjelennek majd az ő életükben is, ebbe jobb hát beletörődni. Pedig egyáltalán nem vagyunk a génjeink áldozatai!
A Humán Genom Projekt nevű hatalmas kutatás, melynek során feltérképezték a teljes emberi génállományt 1996 és 2006 között, rávilágított, hogy minden egyes génünk 30.000 fehérjét képes létrehozni, amelyek különböző módon jelennek meg végleges formájukban a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy lehet ugyan egy genetikai hajlamunk egy bizonyos betegség tekintetében, de egyáltalán nem szükségszerű, hogy az valóban ki is alakuljon az életünkben.
Az életmód ugyanis a génjeinkre is hatással van: ha folyamatosan stresszben élünk, génjeink egész mást valósítanak meg, mintha a pozitív dolgokra összpontosítanánk. Ehhez hasonlóan, ha egészséges, friss, teljes értékű ételeket eszünk,  egész mást valósítunk meg génkészletünkből, mintha gyorsételeken élünk.

Mely betegségek előzhetőek meg az egészséges életmóddal?
Talán helyesebb lenne úgy feltenni a kérdést, hogy ’Melyek nem?’. Minden egyes döntés ugyanis, ami napi életminőségünket érinti, hatással van a szervezetünkre és így a lehetséges betegségekre is. Még az alábbi súlyos betegségek is kivédhetők a megfelelő étkezéssel, elegendő mozgással és az érzelmi egyensúly kialakításával:

• Rák
• Szívbetegségek
• Diabétesz
• Alzheimer- és Parkinson-kór
• Magas vérnyomás
• Hormonális zavarok