Információk, érdekességek

A babák 4 százalékát érinti valamilyen újszülöttkori rendellenesség

2021. október 26.

A csecsemőultrahang-vizsgálat jelentőségéről, a segítségével szűrt betegségekről Dr. Karádi Zoltánnal a Czeizel Intézet gyermekradiológus szakorvosával beszélgettünk.

„A koponya, a has, és a csípő területére kiterjedő ultrahangvizsgálat ideális időpontja a 6-8. hét, mivel akkor már a csípőérési folyamatok előrehaladottak, a kutacs azonban még nem zárult be. Akkor sem késő és nincs semmi probléma, ha valakinél 3-4. hónap tájékán történik a vizsgálat, hiszen a szűrővizsgálat lényege az újszülöttkori rendellenességek illetve fejlődési zavarok feltárása még a tünetek jelentkezése előtt. Így az esetleges betegségek kialakulása megelőzhető vagy a korai szakaszban diagnosztizálható, amikor még könnyeben kezelhető az elváltozás, nincsenek szövődmények és nem szükséges műtéti beavatkozás” – kezdte a szakember.

Milyen betegségek szűrésére alkalmas a csecsemőultrahang?

Az újszülötteknél a megszokott szűrővizsgálat alapvetően a koponya-, a has- illetve a csípő-ultrahangvizsgálatot tartalmazza, és a leggyakoribb rendellenességek, eltérések felfedésére koncentrál. Ha azonban a gyermekorvos szerint fennáll valamilyen egyéb betegség gyanúja, akkor kérheti például a herék, a lágyrészek, a pajzsmirigy, vagy a nyirokcsomók ultrahangvizsgálatát is, de ezek már diagnosztikus vizsgálatnak minősülnek. Az általános szűréssel a legelterjedtebb betegségek zárhatók ki, illetve a korai diagnosztizálásnak köszönhetően a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.  

A koponyaűri ultrahanggal a fejlődési rendellenességek, a szülés során keletkező fertőzések és vérzések, valamint az esetleges veleszületett agydaganatok fedhetők fel. 

A hasi ultrahang ennél sokkal összetettebb, ott ahány szerv, annyiféle eltérés lehetséges. A leggyakrabban előforduló újszülöttkori vesefejlődési rendellenesség a húgyvezeték szűkület, amely jól felismerhető vesemedence tágulattal jár. „A vesefejlődési rendellenesség 600 újszülöttből nagyjából egyet érint. Korai felismerése rendkívül fontos, mivel kezelés nélkül előbb-utóbb húgyúti fertőzés léphet fel a pangó vizeletben, vagy a feszülő nagy nyomású vizelet a veseszövet károsodását, hegesedését okozhatja. A betegség ebben a szakaszban még nagyon jól kezelhető konzervatív terápiával, vagy szükség esetén a kellő időben elvégzett korrekciós műtéttel. Megelőzhető a veseállomány károsodása, így elkerülhető egy fiatal felnőttkori veseelégtelenség kialakulása.” – emelte ki. 

A hasi ultrahang keretében vizsgálják a gyomorkimeneti régiót is, ami szintén gyakori betegség a babáknál, és kezelés nélkül sugárhányáshoz illetve táplálási nehézségekhez vezethet. A szűrővizsgálattal még a tünetek jelentkezése és a helyzet súlyosra fordulása előtt felderíthető és megkezdhető a kezelés. 

Szintén a hasi területen érintett fontos szerv a máj, amelyben veleszületett állományi ciszták, illetve érfejlődési rendellenességek léphetnek fel, valamint az epe, ahol epeúti eltérések, tágulatok, valamint a veleszületett epekövek okozhatnak gondot.

A csecsemőultrahang keretében szűrt harmadik régió a csípőízület, amikor az ízületi vápa fejlettségét vizsgálják. „Legtöbben ilyenkor a csípőficamra gondolnak, azonban ez valójában elég ritka. Gyakoribb az ízületi vápa alulfejlettsége, ami akár minden 100. babát is érinthet. Ficam ennek az alulfejlettségnek a legsúlyosabb foka, tünetet viszont csak akkor ad, amikor a gyermek már lábra áll, és emiatt bicegni kezd. Ultrahang segítségével jól lehet látni, hogy veszélyeztetett-e a kisbaba, és ha igen, akkor mekkora az eltérések mértéke. Ha az eltérés nagy, terpeszpelenkát illetve Pavlik kengyelt alkalmazunk. A combok szétfeszítése fejleszti az ízületi vápát, amellyel elkerülhetünk egy későbbi súlyosabb ortopédiai műtétet” – hívta fel a figyelmet a szakember. „A csecsemőultrahangon túl egy komplett ortopédiai mozgásszervi szűrővizsgálatot is szoktam javasolni, amikor megvizsgálják a nyakat, a gerincet, a hosszú csöves csontoknak, valamint végtagoknak a lefutását, illetve megnézik azok ízületeinek működését. Ezek ismétlése javasolt lábra álláskor illetve kisiskolás kor előtt” – tette hozzá.

Kinek ajánlott a szűrésen részt venni?

A 6-8. héten esedékes csecsemőultrahang önkéntes alapon kérhető, nem kötelező szűrővizsgálat, azonban elmaradásának kockázatai jelentősek lehetnek fejlődési rendellenességben érintett gyermekeknél. Vannak olyan faktorok, amelyek esetén kifejezetten ajánlott a szűrővizsgálaton való részvétel, például koraszülött, szülési komplikáción átesett vagy intenzív osztályon ápolt babák esetében, izomtónus eloszlási zavart mutató, valamit fertőzésen átesett újszülötteknél.

Javasolt továbbá olyan családokban, ahol ikerterhesség, farfekvéses terhesség, méhen belüli téraránytalanság, fogó- vagy vákuumos műtét történt, illetve ha csípőficam vagy bármilyen anyagcserebetegség fordult elő a családban. 

Multitasking gyermekkorban? Árthat-e a megosztott figyelem?

2021. október 25.

Az iskolában fontos, hogy a gyermek szándékos figyelme megfelelően fejlett legyen, enélkül ugyanis sem az órán, sem az otthoni tanulás során nem tud majd megfelelően teljesíteni. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője a figyelem fejlődéséről és fejlesztéséről beszélt.

Így fejlődik a gyerekek figyelme

A pici babáknak reflexei vannak, ezekkel a környezet ingereire reagál. Ezt követően jelenik meg az önkéntelen figyelem, ami egészen az óvodáskor végéig meghatározó. Az önkéntelen figyelem miatt a gyermek a külvilágból folyamatosan érkező ingereket keresi. Ezért is nagyon intenzív szakasza ez a fejlődésnek, hiszen így rengeteg új dolgot ismer meg és tanul. Az önkéntelen figyelemtől jutunk el az iskoláskor kezdetére a szándékos figyelem képességéhez. Ennek segítségével képes a gyermek tudatosan fókuszálni a feladatára. 

Ezért fontos a csend

A gyerekeknek szükségük van a csendre, hogy a figyelmük fejlődhessen. A szándékos figyelem az a képesség, amikor a gyermek képes a különböző ingereket közt szelektálni, egyeseket kizárni és csak arra koncentrálni, amire az adott pillanatban ő akar. Ez lehet a saját játéka, vagy az iskolában a tanító néni hangja, az órai magyarázat, vagy pedig otthon a házi feladat megoldása. 

Hagyjuk elmélyülni

Ahhoz, hogy az óvodás az önkéntelen figyelem állapotából eljusson a szándékos figyelemig, vagyis megtanuljon egy dologra fókuszálni, az is fontos, hogy csend legyen körülötte, hogy a játékát lehetőleg ne zavarjuk meg mi sem, vagy szakítsuk félbe, és ne szóljon a háttérben a televízió vagy a rádió. Legyen lehetősége elmélyülni abban a tevékenységben, amit éppen végez, mert ez az állapot, a figyelem, a játékra történő koncentráció épp a szándékos figyelmét fejleszti.

Ezer felé figyelő kamaszok

A multitasking, vagyis amikor valaki egy időben több feladatot végez egyszerre, a mai, digitális gyerekeknél jellemző jelenség. Kiskamaszok szüleiként ismerős lehet a jelenet, amikor benyitunk a bekapcsolt tévé mellett fülesen zenét hallgató és közben házit író gyerekhez, aki látszólag gond nélkül boldogul a megosztott figyelemmel.

Ez a képesség a kutatások szerint a gyerekek 7 és 12 éves kora között folyamatosan fejlődik, a multitasking generáció pedig nagyon hatékonyan dolgozza fel az információkat – mert megtanulják hogyan lehet gyorsan, rövid idő alatt sok adatot befogadni, értelmezni, értékelni – azonban úgy tűnik, hogy ez a módszer hátrányokkal is jár. Kutatások szerint, a feladatok között megosztott figyelem idővesztéssel jár, például több időt vesz igénybe egy szöveg elolvasása, ha közben szöveges üzeneteket olvas és válaszol meg. 

Ezen kívül a multitasking közben végzett tevékenységek kevésbé szórakoztatóak, kevesebb örömöt okoznak, – például a leckeírás közben baráttal folytatott beszélgetés – mintha csak egy dologra, a beszélgetésre koncentrálnánk egy időben. 

Kézmosással hatékonyabban kerülhető el a fertőzés

2021. október 25.

A kézmosás, ez az egyszerű módszer az egyik leghatékonyabb eszköz a fertőzések megelőzésére. Most, a koronavírus világjárvány elleni védekezésben is kiemelt szerepet kap ez a kézenfekvő védekezési forma. Egyetemünk névadója, Semmelweis Ignác a világ egyik legismertebb magyar orvosa vezette be a klórvizes kézmosást, amellyel drámaian lecsökkent a gyermekágyi láz okozta halálozás, ezért is nevezik az „anyák megmentőjének”. A Semmelweis Egyetem oktatóvideójából könnyen elsajátítható a helyes kézmosás menete.

A WHO által kidolgozott, összesen hat lépésből álló módszerhez langyos vagy kézmeleg vízre és szappanra van szükségünk. A hatékony, 20-30 másodperces kézmosás kiterjed nemcsak a tenyerek és a kézhátak, hanem az ujjközök, -hátak, -begyek és külön a hüvelykujj szappanos bedörzsölésére – mutatja be dr. Németh Balázs Tamás, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense. Az oktatóvideóból az is kiderül, hogy étkezés és mosdóhasználat előtt, után, illetve hazaérkezés után van különösen jelentősége az alapos kézmosásnak.

Semmelweis Ignác kézmosás fontosságát hirdető tanai a koronavírus-járvány idején ismét előtérbe kerültek, erre hívta fel a figyelmet a Google internetes kereső nyitólapja 2020 márciusában, amikor egy napig egy Doodle videóval tisztelgett személye és öröksége előtt.