Információk, érdekességek

Szabadidőt a mamának is!

2019. július 18.

A mamák az év minden napján azon fáradoznak, hogy családjuknak megteremtsék a boldogságot. Mindezt sokszor erejükön felül, saját igényeik háttérbe szorításával teszik. Ám a heroikus küzdelemnek csak addig van értelme, amíg az édesanyák nem érzik magukat áldozatnak. Egy boldog családhoz boldog anyuka is kell.

Senki sem érzi magát olyan közel a gyermekéhez, mint a tulajdon édesanyja. De csakis mi vagyunk azok, akiknek éjjel-nappal a gyermekkel kell foglalkoznia? Biztosan nincs így rendjén, noha mindannyian tudjuk, ezt jóval könnyebb mondani, mint kivitelezni. Mit tehetnek a családtagok – elsősorban az édesapák – azért, hogy levegyenek a terhekből, és mit tehetünk mi, édesanyák, akik sokszor észrevétlenül vállalunk magunkra olyan feladatokat, amiket a család más tagja is el tud végezni?

Már a terhesség idején is szinte minden gondolatunk a pocakunkban lévő jövevény körül forog. Amikor szülés után először érezhetjük igazán közelünkben, először hallhatjuk lélegzetét, akkor hatódunk meg igazán a kiszolgáltatottságán. Úgy érezzük, felelősséggel tartozunk, mert még mindig magunkban hordozzuk az önzetlen nő képét, aki csak azért van, hogy egyetlenének a lehető legjobb legyen. Az első hónapokban – a természettől fogva – az újszülött csakugyan nem tud létezni anya nélkül. Azonban ez még korántsem jelenti azt, hogy mások – elsősorban az édesapák – nem tudnának itt vagy ott besegíteni az anyukának.

Az olyan férfiak, akik örömmel várják gyermekük születését, nagyon is képesek eddigi életüket az apróság és a kismama igényei szerint átrendezni. Sok apuka vesz ki szabadságot, amikor megszületik a baba, hogy felesége segítségére legyen. Csakhogy ezután könyörtelenül beköszöntenek a szürke hétköznapok, és ez nem tesz éppen jót a családi idillnek.

A férj reggel elrohan a munkába, délután kimerülten hazaérkezik. Minél jobban befogják a munkahelyén, annál kevésbé veszi ki a részét a házimunkából. Legalábbis ez a kevésbé meglepő eredmény derül ki egy 1995-ben, a családok körében végzett felmérésből. A kutatás azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy az apukák hozzáállása az otthoni teendőkhöz nagyban függ az édesanya magatartásától.

Élet a rizsen túl

2019. július 18.

A magyar ember körete általában kimerül a fehér rizsben és a krumpliban. Ezek azonban nem a legegészségesebb táplálékaink, ráadásul inzulinrezisztenciásoknak és cukorbetegeknek nem is ajánlják. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa megosztotta, milyen más köreteket készíthet helyettük.

Bulgur

A bulgur neve sokak számára nem cseng ismerősen, pedig az egyik legegészségesebb alternatívája a hagyományos köreteknek. A tört búzából készült étel a török és az arab konyha meghatározó alapanyaga, búzatöretnek vagy török rizsnek is nevezik hazánkban. Boltok polcain megtalálható rizsszemnyi méretű és egészen apró szemű változata is, melyből néhány perc alatt ízletes köret varázsolható. Alacsony a zsír-és kalóriatartalma, viszont vitaminokban (B, E), ásványi anyagokban (kálium, magnézium, vas, folsav) és rostban bővelkedik, ami miatt a fogyókúrázók és a cukorbetegek, inzulinrezisztenseken kívül a kismamáknak is ajánlott.

Kuszkusz

Az észak-afrikai csemege egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészséges táplálkozás hívei körében, hiszen számtalan felhasználási módja ismert. Köreten kívül ugyanis fogyasztható egytálételnek, salátához, sőt, akár még édességekhez is felhasználható! Magyarországon a durumbúzadarából készült változat terjedt el, de ezen kívül más gabonákból is készülhet. A tarhonyához hasonló étel remekül beilleszthető cukorbeteg/IR diétába, –  főleg, ha teljes kiőrlésű- hiszen a lassú felszívódó szénhidrátok csoportját erősíti. Igen magas az antioxidáns és a B-vitamin és kálium tartalma, melynek következtében rendszeres fogyasztása véd a szív-és érrendszeri problémák ellen. Fogyókúrázóknak is tökéletes, hiszen magas fehérje,- és rost tartalommal rendelkezik, így hamar teltségérzetet kelt.

Kisebb az elhízás veszélye, ha gyalog jár a gyerek iskolába

2019. július 17.

Kisebb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott az a gyerek, aki rendszeresen gyalog, kerékpárral, esetleg rollerrel jár iskolába – állapította meg egy új kutatás.

A Cambridge-i Egyetem tudósai vezette kutatás az első, amelyik egyszerre vizsgálta, hogy két, tanterven felüli mozgásformának, a napi iskolába járásnak és a sporttevékenységnek milyen hatása van az alsó tagozatosok túlsúlyára és elhízására – olvasható a BMC Public Health aktuális számában.

A túlsúly megállapítására nem a testtömegindexet (BMI) használták, hanem megmérték a gyerekek testzsírját és izomtömegét, majd értékelték, hogy függenek össze ezek az adatok a testmozgás mennyiségével.

A BMI egyszerűsége miatt az elhízás leggyakrabban használt mértékegysége, hiányossága azonban, hogy a test teljes tömegét veszi alapul, beleértve az egészséges izomzatot, nemcsak a zsírt.

A friss kutatás adatait a University College Londonnak abból a 2010-2013-as vizsgálatából vették, amely a gyerekek testméretét és tüdőfunkcióit mérte fel (Size and Lung Function in Children, SLIC). Több mint kétezer 5-11 éves gyerek vett benne részt, etnikai és társadalmi hátterük változatos volt.

A gyerekek csaknem fele minden nap sportolt, ugyanekkora egy részük gyalog, kerékpárral vagy rollerrel járt iskolába. A kutatók azt állapították meg, hogy akik a napi iskolába járás közben testmozgást végeztek, azoknak kevesebb volt a testzsírja, így kisebb volt a valószínűsége, hogy túlsúlyosak lesznek vagy elhíznak.