Információk, érdekességek

Mit üzennek a rémálmok?

2021. január 25.

A rémálmok nem csak az éjszakai pihenést teszik tönkre. A negatív élményekkel teli, zavart alvás következményeként jelentkezhet nappali nyugtalanság, depresszió is. Mindez azonban elkerülhető, rémálmok ellen is létezik gyógymód.

Felnőttek, gyerekek egyaránt találkoznak rémálmokkal

Gyermekkorban igen gyakori a rémálom, főként, ha a gyermek életében valamilyen fontos változás történik. Az óvodába, iskolába kerülés, kistestvér születése, családi konfliktus, a szülők válása mind olyan élethelyzet, mely a gyermek számára fokozott stresszel jár. Ilyen helyzetekben a rémálmok akár hasznosak is lehetnek, mivel általuk a gyermek képes csökkenteni a ki nem mondott, ki nem tombolt feszültségeket. A rémálom azonban korántsem csak a gyermekkor velejárója. A felnőttek megközelítőleg 8 százaléka riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmok miatt. Azon túl, hogy ilyen körülmények közt az alvás sem pihentető, a rémálmok a nappali hangulatot is befolyásolják, hatásukra idegesebbek, lehangoltabbak lehetünk.

Rémálom segít feldolgozni a napközben kapott érzelmi hatásokat

Talán nincs is, aki életében legalább egyszer ne küzdött volna rémálmokkal. A zuhanás, vagy épp menekülés képkockái után valódi felüdülés az ébredés, amikor a fejünkben zajló nyomasztó film véget ér. Az álmok jelentését sokan, sok féle módon próbálták már értelmezni. Akár szimbolikus üzenetet hordoznak magukban, akár nem, megfigyelhető, hogy stresszes, nyomasztó élethelyzetekben a rémálmok száma is megnő – mondta el dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa. Az összefüggés felnőtt korban is hasonló lehet a gyermekeknél tapasztalt jelenséghez, hiszen alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét is. Rémálmok ezért gyakran jelentkeznek például poszttraumás stressz szindróma tüneteként, vagyis valamilyen komoly megrázkódtatás, stressz hatás következtében.

Hipnózis és terápiás hatása

2021. január 25.

Hiszünk vagy kételkedünk benne, a hipnózis kérdése ritkán hagy bárkit is közömbösen. Bár a szakvélemények nem egyöntetűek, hogy tisztábban lássunk, íme 12 olyan terület, ahol a módosult tudatállapot terápiás hatása az arra érzékeny személyeknél megmutatkozik.

1.  Alkalmazás a krónikus fájdalmak kezelésében

Krónikus fájdalom esetén elsősorban fájdalomcsillapítókat adnak, de bizonyos idő után úgy érzékelhető, hogy a gyógyszerek egyre kevésbé hatnak, viszont a mellékhatások erősödnek. Ami teret hagy a hipnózis alkalmazása lehetőségének.

A hipnózis nem invazív (a testbe pl. a bőrön át behatoló) technika, a hozzászokás kockázata és mellékhatások nélkül.  Egyik fontos terület, ahol bizonyította hatékonyságát, a krónikus fájdalmak kezelése. 

A fájdalom fiziológiai oka ismert: az Idegsejtek impulzusokat küldenek az agynak, a gerincvelőn keresztül. Csak az agyban tudatosul bennünk a fájdalom, ehhez adódik a fájdalom érzelmi dimenzió is, mely eltérő egyéb érzelmektől. A hipnózis a tudatra és a fájdalom érzelmi összetevőjére hat, és nem magára a fájdalomra. Módosítja az érzeteket: csökkenti (vagy megszünteti) a kellemetlen, és fokozza a kellemes érzeteket.

2. Hatásos a dohányzásról való leszokás elősegítésében

Egyes felmérések szerint közel 80%-os a cigaretta elhagyásának tartóssága, egy évvel a dohányzás abbahagyása után, hipnoterápia alkalmazása esetén. Ez sokkal jobb arány, mint bármely más, leszokást segítő módszernél. De figyelem: ahhoz, hogy a módszer működjön, gyakorlott szakemberre van szükség és átfogó terápiára.  Egy komoly kezelés segít a páciensnek felkészülni a dohányzásról való lemondásra, ami nem könnyű, mert függőségről van szó, amellett a cigaretta sokszor nagyon jó „baráttá” is válik a dohányzó szemében. 

Gyakran megtanítják a leszokni vágyónak az önhipnózis technikáját, hogy jobban kezelje a nehézségeket, pl. egy konfliktus esetén, amelyen máskor úgy enyhített, hogy rágyújtott egy cigarettára. A hipnózis módszere mindenkinél működik?  Nem de minden dohányos tehet egy kísérletet. A legtöbben félnek a dohányzás abbahagyásától, mert úgy gondolják, szenvedni fognak a cigaretta hiányától, és evéssel vagy alkohollal fogják pótolni.  – tapasztalják a szakemberek, de segíthetnek a hipnoterapeuták.

3. Helyettesítheti az érzéstelenítést

A hipnózis részlegesen vagy teljesen helyettesítheti egyes operációknál az általános érzéstelenítést. Ilyen pl. kolonoszkópia esetén, vagy pajzsmirigy műtétnél helyi érzéstelenítéssel kombinálva. Ennek számos előnye van: a beavatkozás kényelmesebb (kisebb az aggodalom, nincs injekciózás, stb.), az általános érzéstelenítés mellékhatásainak (pl. hányinger, operáció utáni hányás.) csökkentése vagy elkerülése; rövidebb kórházi tartózkodás stb. Mindamellett maga a hipnózis 50%-kal csökkentheti a páciens által érzett fájdalom szintjét.

Mire valók az álmok?

2021. január 24.

Irracionálisak, felkavaróak, mámorítóak vagy akár rémisztőek – álmaink a leggyakrabban meglepnek minket. Hogyan értelmezzük őket, és vajon higgyünk-e bennük? Tudjuk-e, mire szolgálnak? Ha ingadozunk a válaszadásban, bár az álomkutatók véleménye sem egységes, íme néhány megközelítés és vizsgálati eredmény hozzá.

Az ókorban úgy hitték, hogy az álmok továbbítják az istenek által küldött üzeneteket, melyek felfedik a jövőnket. Évszázadokkal később, Sigmund Freud, a pszichoanalízis megteremtője, 1899-ben az Álomfejtés c. művében az álmot a tudatalatti vágyak kifejeződésének tartotta. Az álmok tanulmányozása ma is szembekerül a feltárás nehézségeivel, és kutatók sokaságát mozgósítja szerte a világon, hogy megpróbálják megmagyarázni „áloméletünk” rejtelmeit.

Hosszú ideig úgy gondolták, hogy csak az alvás paradoxális (REM) szakaszában álmodunk, melynek jellemzője: a gyors szemmozgás és időleges alvási bénulás (izomtónus ideiglenes megszűnése), fokozott agyi aktivitás kíséretében. Ezeket a rövid (10-45 perces) epizódokat, melyek 4- 5-ször ismétlődnek éjjelente (egy 8 órás alvás alatt összesen kb. 2 órán át) azonosították tehát elsőként az álmok megjelenési helyeként. Később azonban az alváskutatók megállapították, hogy a lassú hullámú alvásfázisokban is álmodunk. Így az olyan emberek, akiknek nincs paradoxális alvásuk (agykárosodás miatt vagy bizonyos gyógyszerek szedése következtében), továbbra is álmodnak. 

Amennyiben az emberek eltérő módon alszanak, akkor az álmaik is különböznek. Összetettek, képekben, érzelmekben gazdagok a paradoxális álom alatt, amikor az érzelmi központok nagyon aktívak. Míg egyszerűbbek, konkrétabbak a lassú alvási fázisban, és kevésbé könnyen emlékszünk rájuk: minden másodikra, ha hirtelen felébresztenek minket, míg a REM szakaszban 10-ből 8-szor. Így az agyunk egész éjjel „tartalmat termel.” Mindazonáltal ezekből a „mozdulatlan utazásokból” sokat elfelejtünk.

Mi az álmok szerepe?

Kutatások kimutatták, hogy a hippocampus, a memória kulcsfontosságú területe az agyban erősen aktiválódik a paradoxális alvásszakasz közben. Az alvás bizonyítottan részt vesz a memorizálás folyamatában, de a valóságban inkább a memóriánkban tárolt információk válogatása, elrendezése és különösen elfeledtetése lenne a szerepe. Így „agytisztító” folyamatnak is nevezhető, hogy helyet juttasson a további információknak/emlékeknek, és elkerülhető legyen az idegi hálózatok túlterhelése. Ez az információ-felejtés megmagyarázhatná, hogy miért irracionálisak az álmaink, miután sokszor egymáshoz nem kapcsolódó képeket kevernek össze. Úgy tűnik, hogy az álmoknak az átélt érzelmek szabályozásában is szerepe van, lehetővé téve számunkra az álmodás intenzitásának csökkentését, a hátralépést tőlük és a pszichés egyensúly megőrzését.

Miről álmodunk?

Az 1950-es években amerikai pszichológusok létrehozták az első álombankot (DreamBank) jelentős mennyiségű forrásból és tudományos tanulmányból összeállítva, majd elérhetővé tették a kutatók számára. Ez a máig is hozzáférhető adatbázis több mint 20 000 „álomjelentést” tartalmaz, mely különböző korosztályokból és demográfiai csoportokból származik. Mindent megtalálunk bennük, de talán meglepő, hogy különösen a mindennapi életről és szociális interakcióinkról számolnak be, miközben 90%-ban jelen vagyunk bennük. 

Gyakori álom, mely az előző napra vonatkozik, akkor is, ha ez nem egy „visszajátszott jelenet”, hanem minden összekeveredik benne, és sokszor örült, esztelen vagy akár abszurd. Egyébként, ha az érzékek közül a látás (általában színesben) és a hallás dominál leginkább az álmokban, a szaglás és az ízlelés nagyon ritka (1%). Amellett álmaink „forgatókönyvei” tartalmazhatnak (gyakran torzult) olyan külső ingereket is, mint pl. autók zaja, esőhang stb.