Információk, érdekességek

Újabb géneket hoztak kapcsolatba a depresszióval

2019. április 20.

Több száz újabb gént hoztak összefüggésbe a kutatók a depresszióval – derült ki a Nature Neuroscience című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely azokra a személyiségtípusokra is rávilágít, akik fogékonyabbak lehetnek a betegségre.

Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport három nagy adatbázis információit felhasználva elemezte több mint kétmillió ember egészségügyi adatait és DNS-ét, aminek eredményeként 269 olyan gént azonosítottak, amely összefüggésben áll a depresszióval – írja a medicalxpress.com.

A kutatók egy újfajta statisztikai módszert alkalmazva azonosították a DNS azon részeit, amelyek megegyeztek a depressziós és például a dohányzó embereknél. Az eredmények azt sugallják, hogy a depresszió kiváltó tényezője lehet a dohányzásnak néhány embernél, ám további vizsgálatokra van szükség az összefüggés megértéshez.

A témában született eddigi legnagyobb tanulmány szerint továbbá a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus depressziót okozhat. Ez az összefüggés segíthet a kutatóknak rávilágítani az olyan személyiségjegyekre, amelyek növelhetik a betegség jelentkezésének kockázatát.

Egyre több gyerek küzd magatartászavarral

2019. április 20.

A magatartászavar valójában azt jelenti, hogy a gyermek nehezen alkalmazkodik bizonyos helyzetekhez, legalábbis lassabban, mint ahogy azt a társadalom elvárja. Kalamár Hajnalka szerint bizonyos relaxációs gyakorlatok – mint a légzés lelassítása – sokat segíthetnek ezen a helyzeten, s hozzájárulhatnak a tudatos jelenlét kialakulásához.

Ugyanakkor az is jó lenne, ha például a testnevelésórákon a tanárok nem csak a terhelésre, de a lazításra is időt szánnának.

Mesterséges intelligencia segítheti a gyerekbetegségek diagnózisát

2019. április 19.

Az elektronikus egészségügyi adatokkal végzett összehasonlító vizsgálatok során az MI jobb eredménnyel végzett, mint a fiatal, tapasztalatlanabb orvosok.

A Csang Kang, a Kantoni Orvosi Egyetem tudósa által vezetett amerikai-kínai kutatócsoport a Nature Medicine című szaklapban mutatta be az eredményeit. A tanulmány bizonyította, hogy egy MI-rendszer a beszéden alapuló adatokkal jó eredményeket képes elérni.

A program segítheti az orvosokat nagy adatbázisok kezelésében és abban a döntésben, hogy melyik pácienst kell a legsürgősebben kezelni.

A rendszer emellett segítheti az orvosokat az összetett vagy ritka betegségek diagnosztizálásában is. Ilyen esetekben ugyanis sok orvos csak kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

A tudósok a rendszert nagy adathalmazon gyakoroltatták és tesztelték, mely 1,362 millió, 0-18 éves páciens 101,6 millió adatából állt. A fókusz az óvodás korú gyerekeken volt. Az adatok a kantoni női és gyermekkórház 2016 januárja és 2017 júliusa között kezelt betegeitől származtak.

A rendszert húsz orvos vizsgálataival hasonlították össze, öt csoportba osztották őket. A csoportok egymástól kompetenciában és a klinikai gyakorlati tapasztalatban különböztek.