Információk, érdekességek

A legveszélyesebb alvási probléma, ami a rák kockázatát is növeli

2022. január 28.

Egyre több életmódtanácsadó és szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a környezetünkben elszaporodó, sugárzást és fényt kibocsátó készülékek, mint például a televíziók, laptopok, iPad-ek, e-book olvasók, mobiltelefonok azt a tévképzetet keltik az agyban, hogy nappal van. Éjszaka a szervezetünket érő hullámok megzavarják az alvási mintánkat és nemcsak tartós álmatlansághoz, hanem számos más komoly egészségügyi problémához vezethetnek. 6 tipp az egészséges alváshoz és a rizikófaktorok csökkentéséhez. 

Bár ez a probléma gyakorlatilag azóta létezik, mióta Edison feltalálta a villanykörtét, napjainkban jelent igazán komoly fenyegetést a szervezetünkre a laptopok, iPad-ek, e-book olvasók tömeges elterjedésével. Az iPad képernyője – főleg ha éjszaka használjuk - például azért különösen veszélyes, mert viszonylag kis távolságról sugározza a fényét a szemünkbe. Ez még annál is komolyabb terhelést jelent, mint a hálószobában elhelyezett tévé, amitől régóta óva intenek az alváskutatók.

A cirkadián ritmus, ami minden életfunkciónkra hatással van
A szervezetünknek ugyanúgy megvan a maga saját ritmusa, mint az évszakok, az éjszaka és a nappal vagy az árapály váltakozásának a természetben. Ez a 24 órát felölelő cirkadián ritmus, amely nemcsak az alvás-ébrenlét ciklusait szabályozza, hanem ezen keresztül befolyásolja a hangulatunkat, a különböző életfunkcióinkat, a testsúlyunkat és számos betegség kialakulására is hatással van. Az ember természetes ritmusa eredendően illeszkedik a természet körforgásába, ez az oka annak, hogy amikor ezzel összhangban vagyunk, magunktól felébredünk napkeltekor és napnyugtakor bújunk ágyba.

Modern, felgyorsult életvitelünk azonban számos ponton megzavarja ezt a kifinomult szabályozást, különféle mesterséges eszközökkel természetellenesen hosszúra nyújtva a nappali órákat.

A sugárzó, világító kütyük megzavarják az agyműködést
Elhitetik ugyanis az agyunkkal, hogy még mindig aktívnak kell lennünk, holott már rég lement a nap. A mesterséges fény megbontja az alvás-ébrenlét természetes ritmusát és az enyhébb álmatlanságot elmélyítheti. Ennek az az oka, hogy a szemben lévő fényreceptorok ingerlése azt az üzenetet továbbítja az agyba, hogy maradjunk éberek. A tobozmirigy ilyenkor felfüggeszi az alváskor termelődő melatonin hormon elválasztását. Ez a hormon egyúttal hatékony rákmegelőző, antioxidáns hatású vegyület is.

Az agyunk normál állapotban este 9-10 óra körül kezdi el a melatonin termelését, ettől leszünk álmosak. A hormon meghatározott időben történő, rendszeres termelődése segít szabályozni az alvási ciklust, amikor azonban rendszeresen megbontjuk ezt a ciklust, és nem engedve az álmosságnak, jóval később fekszünk le, az az alvási mintánkat is károsítja.

A problémát pedig tovább fokozzák a ma már rendkívüli választékban kapható elektronikus készülékek, amelyek a nappali órákban szokásos természetes fényhez rendkívül hasonló kék fényt bocsátanak ki. Erre a fényre a szemünk különösen érzékenyen reagál, így a melatonintermelődés könnyedén megszakadhat, főleg, ha az esti órákban használjuk ezeket.

A CNN a témával kapcsolatban közölte egy J. D. Moyer nevű oaklandi férfi személyes kísérletét is, amely jól példázza a cirkadián ritmus működését. Moyer azt próbálta bizonyítani, hogy az éjszakai fényterhelés megváltoztatja az alvási ciklusunkat. Kísérletében egy hónapon keresztül minden nap, pontban naplementekor lekapcsolt minden lámpát és áramtalanított minden kütyüt a lakásban, a laptopjától egészen a hűtő rejtett világításáig bezárólag.

Korábban rendszerint éjfélkor ment aludni, a kísérlet ideje alatt viszont már este 9-kor álomba zuhant, viszont korán reggel nagyon energikusan ébredt, amit még a barátai is észrevettek. „Ez alatt az egy hónap alatt többször is előfordult, hogy váratlanul boldognak éreztem magam, bár látszólag nem volt rá semmi okom. Általában beérjük 6-7 óra alvással is, de 8 vagy 9 órát aludni – az már egy más tudatállapot.” – számolt be Moyer a személyes élményeiről.

Pörgesd fel az agyadat - a 15 legjobb módszer

2022. január 28.

Felpörgetnéd az agyadat, turbóznád a memóriádat, fejlesztenéd a kreativitásodat? Energikusabb, éberebb szeretnél lenni, pengeéles gondolatokkal? 15 bevált módszer az agyműködés fokozására.  

1. Mozgasd meg magad!

A testünkben keringő vér és oxigén több mint 20 %-a közvetlenül az agyba jut. A mozgás, különösen a kardióedzés remekül stimulálja ezt a folyamatot. Ha nem annyira vagy híve az izzasztó sportoknak és a megerőltető mozgásnak, válaszd a jógát! Jónéhány ászana, például az egyszerű gyertyaállás révén is sokkal több vér áramlik az agyba.

2. Hidratálj!

Ha szükséged van egy kis energialöketre, ne dobj be automatikusan egy kávét – próbálkozz egyszerű vízzel! A kávéban és a kólában található koffein rövid távon éberebbé tesz,  de hosszú távon erőteljesebben érvényesül majd a fáradtságérzés, mivel a kávé dehidratálja az izmokat és összehúzza a véredényeket. Ha azonban naponta elegendő mennyiségű vizet iszunk (1,5 -2 liter), a szervezetünk minden életfolyamatot megfelelően tud kivitelezni, köztük természetesen a kifinomult agyi működéseket is.

3. Stimuláld az érzékszerveidet!

Ez ösztönző hatással van az agyműködésre is. Például ha elhelyezel az irodában egy-két figyelemfelkeltő dekorációt, vagy időnként átváltasz valamilyen különlegesebb betűszínre a szövegszerkesztődben, plusz inspirációt adhatsz az agyadnak. A citrom, a menta és a ciprus aromaolajok párologtatása is ösztönzőleg hat az agytekervényekre.

4. Összpontosíts örömteli gondolatokra!

Az agyunk, különös tekintettel a memóriánkra, nem igazán szereti a stresszt. Ha feszült, fáradt vagy boldogtalan vagy, az agyad sem működik a maximális sebességen. Találj módot a stressz megfelelő kezelésére, átalakítására, akár a munkád, akár a magánéleted terén küzdesz épp kihívásokkal.

5. Játssz!

Elbutulásban szenvedő alanyokkal végzett kísérletekkel is sikerült igazolni, hogy a szójátékok és kirakók növelik, sőt, képesek helyreállítani is a kognitív agyi funkciókat.

6. Nézz igényes műsorokat!

A témában végzett kutatások szerint passzívan bambulni a képernyőt egyáltalán nem hat ösztönzőleg a produktivitásunkra és agyi funkcióinkra. A Legyen Ön is milliomos-típusú kvízműsorok viszont nagyon is hatékonynak bizonyultak e tekintetben:  számos új információt észrevétlenül felszív az agyunk közben. Az ehhez hasonló podcastek, vagy youtube csatornák (Tanulom magam péládul ilyen) nagyon hasznosak és követésre méltók!

7. Szörfölj a neten!

A legfrissebb amerikai tanulmányok szerint a világhálón való keresgélés, böngészés az agy döntéshozásért és komplex gondolkodásért felelős részét stimulálja – így egy egyszerű guglizás is valószínűleg elősegíti az agy finom ideghálózatának gyarapodását.

Korszerű agyi pacemakert ültettek be egy Parkinson-kórban szenvedő betegnek

2022. január 27.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idegsebészeti klinikáján a világon elsők között ültettek be Parkinson-kórban szenvedő betegbe célzott mély agyi stimulációt lehetővé tevő korszerű elektródát – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

A mély agyi stimuláció során egy apró, pacemakerszerű eszközt, neurostimulátort ültetnek a mellkas bőre alá, hogy az vékony elektródákon keresztül jeleket küldjön az agy betegségért felelős területére.

A beavatkozás a már gyógyszeres kezelésre kevéssé vagy egyáltalán nem reagáló, előrehaladott állapotú Parkinson-kóros betegek állapotának jelentős javítását szolgálja. A terápia éppen akkor segíthet a betegeknek, amikor még a legapróbb feladatok is kihívást jelentenek számukra.

A 75 éves páciensnek beültetett elektróda jelenleg az egyetlen, amely a célzott stimuláció – a korábbi, általános helyett az agyi mag irányított, pontos ingerlése – mellett kompatibilis egy az agyi aktivitást is mérő megoldással, és amely a jövőben lehetővé fogja tenni, hogy a stimulációt a beteg egyéni igényeinek megfelelően, akár automatikusan állítsa a rendszer. Így nem az orvosnak kell minden alkalommal változtatnia a beállított stimulációkon, hanem a rendszer, érzékelve az agyi aktivitásokat, a megfelelő mértékben emeli vagy csökkenti a stimulációs paramétereket.

Az eljárásnak köszönhetően sokkal nagyobb hatásfokkal csökkenthetők a súlyos állapotú betegekre jellemző akaratlan, intenzív remegések, súlyos lemerevedések és egyéb tünetek. Emellett ez a mély agyi stimulációs rendszer kompatibilis a jobb minőségű felvételeik miatt a klinikai gyakorlatban egyre inkább elterjedt 3 tesla erősségű mágneses teret létrehozó MRI-készülékekkel.

A beültetett eszköz a tényleges idegingerlés mellett az agyi elektromos tevékenységet is képes regisztrálni. Így a kontrollra érkező páciensnél látható, hogy a rendellenesen túlműködő agyi terület aktivitása milyen mértékű volt, mikor jelentkeztek nála túlmozgások vagy elesések, és az egyensúlyi állapot elérése érdekében ehhez tudják igazítani a beteg stimulációs beállításait, és az aktuális gyógyszerelését.

A mély agyi stimulációs terápia már számos embernek segített abban, hogy folytassa munkáját, gondoskodjon családjáról, visszatérjen kedvenc tevékenységéhez – áll a közleményben.