Információk, érdekességek

Kikerültem a bulimia és az anorexia poklából

2019. május 20.

A 32 éves Mária 15 éven át küzdött táplálkozási zavarokkal. Mára már fellélegezhet, és gyógyultan felfedi azokat a romboló folyamatokat, melyektől sikerült megszabadulnia.

 „Tizenéves koromtól hosszú éveken át – érzelmi törésekkel a háttérben – a bulimiás rohamok időszakát éltem át, és a napjaim falással és hányással teltek. Ezt az anorexia periódusai tarkították (drasztikus mértékű fogyásra törekedtem),  melyek néhány naptól kezdve 3 hétig is eltartottak. A bulimiás időszakban, amint az étel a gyomromba került, hánytattam magam, többször is egy nap, hogy befalhassak mindent, amit megvásároltam. Az ördögi kör bezárult számomra azon a napon, amikor „sikerült” hánynom, mert attól fogva ehettem, amit akartam, és olyan alakom lett, amilyenről álmodtam.

A hányás minden alól felszabadított

Elég volt lehajolnom, hogy az étel visszafelé távozzon. Mielőtt idáig jutottam, mintegy 15 kg-ot híztam.  Amikor hánytam, úgy gondoltam, hogy a testemet, az életemet, az érzelmeimet abszolút kontroll alatt tarthatom. Ez volt a „boldogság” – noha valójában inkább pokolnak volt nevezhető… Amikor rájöttem, hogy tévedtem, túl egész darab csomagolt sajtot, 10-20 dkg-os vajat, sült tésztákat, teljes üveg csokikrémet, pizzát, süteményeket, kész szendvicseket, felvágottat, joghurtot, fagylaltot stb. Azután, a sok rágás miatt, fájt az állkapcsom, puffadt lett az arcom, alig tudtam kinyitni a számat. Olykor égett a nyelvem. Ugyanakkor a hányás felszabadított sokféle téren. Kiűztem magamból mindazt, ami túl sok helyet foglalt el bennem: aggodalmat, bánatot, fáradtságot, szégyent, igényt a szerelemre, a túlérzékenységet, de a testvérem hiányát vagy a túlzott örömöt is. Ezek az „érzelmi kiüresedések” megnyugtattak, olyannyira, hogy egyes napokon csak ettem-hánytam.  Azután hirtelen átestem az ellenkező végletbe, az anorexiába, de soha nem akartam a végtelenségig fogyni. Nem kerültem az 50kg-os határ alá, ami az 1.58 cm-es magasságomhoz képest nem volt vészes.

Gyümölcsragus csirkemell

2019. május 19.

A gyümölcsös-húsos fogások kedvelőinek ajánljuk ezt az ételt, érdekes és finom ízhatás!  

Hozzávalók: 4 db csirkemellfilé, 20 dkg őszibarack konzerv, 2 alma, egy marék aszalt szilva, pici vörösbor, fahéj, barnacukor, só, 10 dkg vaj

A vajat kétfelé osztom, az egyiket egy serpenyőben, a másikat egy nyeles lábaskában felolvasztom. A csirkemellet megmosom, felszeletelem, és a teflon serpenyőben vajon megsütöm. Mindkét oldalán, hogy ne maradjon nyers, de ne is száradjon ki. 

A gyümölcsöket összevágom, az almát meghámozom, a szilvát apróra vágom. A másik edénybe teszem, barnacukorral és fahéjjal, csipet sóval ízesítem, majd egy kis bort öntök alá. Összepárolom és már kész is!

Párolt rizzsel tálalom a húst és mellé teszek a gyümölcsös raguból.

Nincs ok halogatni a várandósságot

2019. május 19.

Nincs ok halogatni a várandósságot halva született magzat után – állapította meg egy nagyszabású új kutatás, melyről a BBC hírportálja számolt be.

Noha gyakran mondják a nőknek, hogy várjanak egy évet az újabb terhességgel, nincs sok alapja ennek a tanácsnak. A The Lancet című brit orvostudományi folyóiratban megjelent nemzetközi kutatás több mint 14 ezer szülést vizsgált meg és azt találták, hogy a kockázat nem növekszik, ha a fogamzás egy éven belül történik. Nagy-Britanniában 225 szülésből egy végződik halvaszüléssel. Ebben a tanulmányban ez utóbbi azt jelentette, hogy a magzat a várandósság 22. hete után halt el.

Sok országban nincs iránymutatás arról, mikorra tervezhető a következő várandósság – állapította meg a tanulmány.

Alex Heazell professzor, a brit szülész-nőgyógyászok kollégiumának és egy halvaszületett babák szüleit segítő alapítványnak a szóvivője elmondta, hogy nincs ok az aggodalomra. “Ahogy megkaptak minden információt arról, miért halt meg a babájuk, már a saját döntésük, hogy lelkileg mikor állnak készen a következő várandósságra” – magyarázta.

Pszichológiai szempontból sincs indoka annak, hogy egy évnél többet várjanak – tette hozzá.

A kutatók 14 452 nyugat-ausztráliai, finn és norvég kismama adatait vizsgálták meg, mindannyiuknak volt már halvaszülése. Az adatok 37 évet öleltek fel.
A halvaszülést követő várandósságok két százaléka végződött újabb halvaszüléssel, 18 százaléka koraszüléssel, az újszülöttek 9 százaléka volt kisebb a korához képest. A kutatók megállapították, hogy a magzatok 63 százaléka (9109) fogant a halvaszülés utáni egy éven belül.