Információk, érdekességek

Csokoládé: táblás boldogság?

2021. május 11.

Fotó: pixabay.com

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy jellegzetes, édes íze mellett ez a nasi „boldogsághormonokat” is termel a szervezetben. De mi ez a hormon, és egyáltalán, létezik-e a tudományos szakirodalom szerint? A válasz erre kissé összetettebb egy névnél és egy igen vagy nem szónál.

Talán kevés olyan étel született a világon, amely akkora rajongótábort tudhatna magáénak, mint a csokoládé. Az apró gyerektől a nyugdíjas korosztályig szinte mindenki szívesen fogyaszt olykor-olykor egy kocka, szelet vagy tábla csokit. A csokoládé egy bonyolult étel, köszönhetően az alapjául szolgáló kakaóbab különböző származási helyének, pörkölési intenzitásának, a végtermék változatos öszszetételének, ízének, illatának, alakjának és konzisztenciájának.

Talán épp ezért született megannyi teória arról, miért tesz boldoggá a csokoládé. Ezek közül az egyszerűbbek a csokoládé cukortartalmának, kellemes, omlós állagának, jellegzetes ízének, az ételhez társított pozitív reakciónak vagy a jó emlékeknek tudják be azt, ha valaki jobb kedvre derül egy szelet csokoládétól. Ezek az elméletek azonban önmagukban még nem teljesek, hiszen ezen tulajdonságok sok más desszertre is igazak, a csokoládé viszont mégis kiemelkedő módon kapcsolódik a jó közérzethez.

A kakaóbab tartalomanyagai és a feldolgozás során a csokoládéba kerülő egyéb anyagok komplex módon alakítják ki az elfogyasztott termék hatását.

A kakaó és csokoládé hangulatra gyakorolt hatásához kétségkívül hozzájárul a koffein és a teobromin. Míg azonban a koffein idegrendszeri stimuláló és hangulatjavító hatását humán vizsgálatok is igazolják, addig a teobromin önmagában kevéssé vizsgált. Bár e két anyag együttes, pozitív hatására is utalnak eredmények, nem elhanyagolhatók a kakaó flavonoid típusú anyagai, amelyeknek szellemi teljesítményt és közérzetet javító hatását is többen vizsgálták, sikerrel.

Ezen anyagok ugyanis mind az enyhe mentális zavarral küzdő, mind az egészséges alanyok teljesítményét javították (feltehetőleg az agyi keringés serkentése révén), ráadásul több kísérleti elrendezésben is kimutatható volt hangulatjavító hatásuk. Érdekesség azonban, hogy ezt a hatást leginkább akkor fejtették ki, ha a vizsgált személy eleve kimerült, frusztrált vagy lehangolt volt.


Szavazások

Ön hord szemüveget?

Aktív: 2021. május 09. - 2021. június 20.

Nem, pedig szükségem lenne rá.
Kontaklencsét hordok.
Igen, már régóta.
Igen, nemrég kezdtem használni.
Nem, nincs rá szükségem.


szavazatok száma: 12
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

A genetikai gondok kialakulása az édesapától is erősen függ!

2021. május 11.

Minden szülő, vagy leendő szülő egyik rémálma, hogy gyermekének genetikai rendellenessége lesz. Ennek megelőzésére az édesanya nagyon odafigyel a terhessége alatt önmagára, ez természetes. De mi a helyzet az apával? A kérdésben Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

Sokszor elfelejtjük
A várandósság, vagy az arra készülés a nők életét rendszerint felforgatja. A dohányosok leszoknak a szenvedélyükről, a kávétól, alkoholtól is megválnak a hölgyek, kerülik a megerőltetést, és igyekeznek egészségesen étkezni. Ez nem is csoda, hiszen az édesanya egészségi állapota és káros szokásai erősen befolyásolják a születendő baba egészségét.
De mi a helyzet az apával? Erről sokszor megfeledkezünk, pedig nem kellene, elvégre a genetikai állományának felét az édesapától hozza a baba, vagyis az ő egészségi állapota, vagy éppen káros szokásai ugyanúgy szerepet játszhatnak az esetleges problémák kialakulásában, mint az édesanyáé!
Közvetett hatás?
Mondhatnánk, hogy az apa közvetett hatást gyakorol a babára, de ez nem igaz. Csupán arról van szó, hogy az apa nem hordja a szíve alatt a picit 9 hónapon keresztül, így hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem olyan nagy baj, ha nem mozog rendszeresen, bagózik, vagy egészségtelenül étkezik. Hiszen a baba megfogan – mármint jó esetben -, és onnan az apának már csak a megszületett babával kell foglalkozni. Vagy nem?
A jelenlegi állás sajnos azt mutatja, hogy mind a meddőségben, mind pedig az esetleges genetikai problémák kialakulásában ugyan akkora szerepe van az apáknak, mint az anyáknak. A férfiakra is hatással van a környezeti ártalom, a stressz, a mozgáshiány, alkohol, dohányzás, akárcsak a nőkre. Betegségek is hasonlóan alakulhatnak ki a tápanyagellátottság problémái miatt, mint a hölgyeknél. Ráadásul ezt még a megfelelő étkezéssel is igen nehéz kompenzálni.

A kulcs a fogantatás pillanata
Hogy hol is vállal szerepet a férfi egészsége a baba életében? A fogantatáskor, hiszen ekkor kapja meg a kicsi a genetikai állományának felét. Ez pedig azt jelenti, hogy a sperma minősége hatalmas befolyással van a baba genetikájára is!
Aspermatogenezis folyamán a test különböző anyagok felhasználásának segítségével készíti el a spermiumokat, melyek farokkal rendelkező sejtek, céljuk pedig a férfi genetikai állományának eljuttatása a nő petesejtjéhez. A képzésük közel három hónapos idő, így nem éppen egyszerű sejtekről van szó.
Ahogyan a betegségek, kialakulnak tápanyaghiány esetében (lásd IR, vagy a hölgyeknél a PCOS), úgy a sejtképzés is erősen sérülhet ennek következtében. Ha a tápanyagellátottság nem megfelelő, úgy a sperma minősége leromlik, vagyis a DNS is hibásan jelenhet meg a sejtben – ennek a következménye lehet többek között a vetélés (mert életképtelen a baba), vagy a genetikai betegségek kialakulása.


Az első donoros légcsőátültetést végezték el

2021. május 10.

A fotó illuszráció: pixabay.com

Elvégezték az első donoros légcsőátültetést az Egyesült Államokban, az orvosok szerint a szervátültetés reményt adhat azoknak a koronavírusos betegeknek, akiknek a lélegeztető gép súlyosan  károsította a légcsövét.

A New York-i Mount Sinai kórház sebészei egy súlyosan asztmás 56 éves nőbe ültettek be új légcsövet, amely be- és kilégzéskor a levegő áramlását biztosítja a tüdőhöz és a tüdőből – adta hírül a The Guardian brit napilap honlapj. “Száz éve beszélünk új légcső beültetéséről” – mondta Albert Merati, a Washington Egyetem sebésze, aki nem vett részt az beavatkozásban. A szakemberek szerint azonban nagy kihívást jelent egy donor légcsövét összekapcsolni a páciens érhálózatával és csak legutolsó megoldás lehet.

Sonia Dein, aki az új légcsövet kapta, elmondta: az elmúlt hat évben minden percét azzal töltötte, hogy megküzdjön elakadó lélegzetével amiatt, hogy az asztmájára kapott kezelés károsította légcsövét. A transzplantáció után ismét szabadon lélegzik.

A szakemberek szerint még korai arról beszélni, hogy a beavatkozás teljes siker. A betegnek erős orvosságokat kell szednie a szervkilökődés ellen, de az orvosok remélik, hogy évek múltán leállíthatják a gyógyszereket. Alig három hónappal a 18 órás műtét után, amelyben több mint 50 orvos vett részt, nincsenek jelei a komplikációknak, sem a kilökődésnek.

Az orvosok eltávolítottak már sérült légcső egy szakaszát vagy megműtötték azt, műlégcsövet ültettek be és végeztek olyan légcsőátültetést, amelyhez a páciens őssejtjeiből tenyésztett szövetekkel borított donorszervet használtak fel. Ám ezek a beavatkozások nem minden esetben képesek teljesen helyreállítani a szerv működését. “Amikor a beteg teljes légcsöve károsodik, az egyetlen remény a szervátültetés” – mondta Eric Genden, a Mount Sinai sebésze, az átültetést végző orvoscsoport vezetője.

Az orvosok remélik, hogy ez a beavatkozás segít olyanokon is, akik légcsövet érintő születési rendellenességgel jöttek világra vagy akiket lélegeztetőgépre kapcsoltak, amely súlyosan károsította a szervet.