Információk, érdekességek

Kínai laboratóriumból szabadult ki a vírus

2021. április 13.

Fotó: pixabay.com

A koronavírus-világjárványt okozó vírus egy, a kínai Vuhanban lévő laboratóriumból szabadult ki – mondta a CNN hírtelevíziónak adott interjújában Robert Redfield, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) volt igazgatója.

“Továbbra is azt gondolom, hogy a kór elterjedésének az az oka, hogy a vírus elszabadult egy vuhani laboratóriumból” – fogalmazott Redfield. “Mások nem hisznek ebben. Rendben van. A tudomány végül rá fog jönni” – mondta az egészségügyi szakember, aki az eddig világszerte 2,7 millió halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány kitörésekor vezette a CDC-t.

Egyes elméletek szerint a Covid-19 betegséget okozó vírus eredetileg egy, a denevéreket fertőző variánsból mutálódott, és így alakult ki az emberekre veszélyes vírustörzs. Vannak azonban, akik – osztozva Redfield véleményén – úgy vélik, hogy a vírus valamilyen módon a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult ki. Az Axios nevű amerikai hírportál szerint ez az egyetlen laboratórium Kínában, amely engedélyt kapott a legveszélyesebb ismert kórokozók vizsgálatára.

Redfield arról is beszélt, hogy általában amikor egy vírus átterjed az állatokról emberekre, “eltart egy ideig, mire kialakul az ember és ember közötti átvitel”. “Nem hiszem, hogy ez valahogy egy denevérről terjedt át az emberre, és abban a pillanatban, ahogy a vírus az emberbe került, az egyik legfertőzőbb változat lett, amelyet az emberiség ismer. Szerintem ennek biológiai szempontból nincs értelme” – fogalmazott a volt igazgató.

A Fehér Ház szóvivője pénteken azt mondta: a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalására vár, és utána fogják kialakítani véleményüket a vírus eredetével kapcsolatban. Jen Psaki arról is beszélt, hogy a kabinet “nemzetközi vizsgálatot is szorgalmazott, valamint megvizsgálja a történteket, a vírus eredetét és az átláthatóság hiányát“.

Az Egészségügyi Világszervezet elkészítette jelentését a koronavírus eredetéről – ezt szintén pénteken jelentette be a WHO-nak a Covid-19 eredetével foglalkozó vizsgálati csoportját vezető Peter Ben Embarek. Elmondta, hogy a 400 oldalas dokumentum egy utolsó szakértői ellenőrzésen esik át, és valószínűleg a következő napokban nyilvánosságra hozzák.


Szavazások

Önnek mi a véleménye a védőoltásokról?

Aktív: 2021. április 11. - 2021. május 09.

A kötelező oltásokat adatom csak be.
A kötelező oltásokon kívül is van amit beadatok.
Minden oltást fontosnak tartok.
Nem támogatom a védőoltásokat.


szavazatok száma: 15
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Tévhitek a bárányhimlőről

2021. április 13.

A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed; gyermekközösségekben nem ritka a járványok kialakulása sem. A megbetegedettek 75-80 százaléka 15 év alatti gyermek, ám világszerte tapasztalható, hogy a betegség kitolódott a serdülőkor felé, és hogy ezzel párhuzamosan nőtt a súlyosabb esetek száma.

Fotó: gettyimages.comBár ellene hatásos védőoltással védekezhetünk, a köztudatban a mai napig tévhitek élnek a betegségről, annak lefolyásáról, veszélyességéről, szövődményeiről, és csak kevesen tudják, hogy a patikákban vényre kapható vakcina biztonságos és hosszú távú védettséget biztosít a fertőzéssel szemben.

 

1. A bárányhimlő enyhe lefolyású, ártalmatlan betegség, és jobb ha a gyermek minél korábban átesik rajta.

A bárányhimlő fertőzés ép immunrendszerrel rendelkezők esetében sem minden esetben veszélytelen betegség. Szinte minden korcsoportban és élethelyzetben okozhat problémát. Kevesen tudják, hogy veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét, továbbá esetenként súlyos idegrendszeri és légúti tünetekkel, májelégtelenséggel, baktériumok által keltett felülfertőzéssel járhat. Bár a gyermekkorban ritkábban jár komolyabb szövődménnyel, az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél a betegség lefolyása súlyosabb, akár halálos kimenetelű is lehet. Tény, hogy a bárányhimlő következtében meghalt gyermekek 90%-a nem a fokozott veszélynek kitett betegek körébe tartozik.

2. A bárányhimlős beteg bőrét víz nem érheti, hólyagos kiütéseit cinkes rázókeverékkel vagy más egyéb krémmel kell bekenni.

A bárányhimlős betegnek nemhogy nem szabad, hanem kell is fürödnie, pontosabban zuhanyoznia és utána törölközővel – dörgölés nélkül – a vizet óvatosan, de alaposan kell felitatni. A hosszas fürdőzéstől a hólyagok, pörkök felázhatnak és ez sem jó, tehát nem szabad, hogy a bőrt sokáig víz érje. A gyermeket ne öltöztessük melegen, mert a verejtékezés jobban fokozza a viszketést. Mentolos hintőporral enyhíthető ez a kínzó állapot, azonban mást a kiütésekre kenni SZIGORÚAN TILOS! A bakteriális felülfertőzés lehetősége miatt ajánlott a naponta többszöri mosakodás, a rövidre vágott körmök és a tiszta, száraz ruházat.

3. A bárányhimlős beteg csakis akkortól fertőz, miután bőrén megjelentek az első kiütések.

A bárányhimlő lappangási ideje 14-21 nap, azonban fontos tudni, hogy a beteg már kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal fertőz. A vírus cseppfertőzés, a beteggel való közvetlen érintkezés, vagy váladékkal frissen szennyezett tárgyak útján terjed.

4. A bárányhimlős hólyagok elvakarását csakis azért kell megakadályozni, nehogy csúnya hegek maradjanak később a bőrön.

A hólyagos kiütések elvakarásából nemcsak hegek alakulhat ki, hanem a bárányhimlő egyik gyakori szövődménye, a hólyagok elgennyesedése és a gennyes gyulladás továbbterjedése származhat. Ezért is nagyon fontos az elkaparás megakadályozása, a körmöket rövidre kell vágni és érdemes reszelővel simává tenni a végüket.

5. A bárányhimlő egy olyan gyermekbetegség, amit felnőtt nem kaphat el.

Leggyakrabban valóban gyermekbetegségként fordul elő, de a bárányhimlő bárkit, bármilyen életkorban elérhet. Olyan létesítményekben, ahol sok ember fordul meg egy helyen, a ragály a fogékonyak között gyorsan terjedhet.

6. A bárányhimlőt mindenki csak egyszer kaphatja el.

A nem ép immunrendszerrel rendelkező vagy kemoterápiában részesülő betegek életük során többször is áteshetnek a bárányhimlőn.

7. A bárányhimlő fertőzés nem jelent veszélyt sem a betegségre fogékony várandós anyára, sem pedig a magzatra.

A magzat számára a terhesség első három hónapja alatt lezajló bárányhimlő kb. 10%-os kockázattal bíró, ún. kongenitális varicella-szindrómát okozhat, mely fejlődési rendellenességgel jár. A méhen belül átvészelt varicella után gyermekkorban még egy bárányhimlő általában már nem alakul ki, ezeknek a gyermekeknek övsömörük lehet, ami ritkán a szemet is érintheti, és ilyen esetben akár a szaruhártya homályának hátrahagyásával gyógyulhat. Ha a kismama a szülés előtti 5 napon belül betegszik meg bárányhimlőben, az anyai kockázat növekedése mellett az újszülöttnél súlyos lefolyású, ún. progresszív varicella fordulhat elő, melynek halálozása kezelés nélkül kb. 20%.


Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát

2021. április 12.

Fotó: pixabay.com

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az egészség megőrzése érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének kutatói.

Az ATK Mezőgazdasági Intézetének munkatársai csaknem 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítésén, a rostanyagok ugyanis fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. Míg ezek oldhatatlan része többek között a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, addig az oldható rész csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben, ezáltal közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez.

Egyes rostanyagok (például rezisztens keményítő) szelektíven táplálják a vastagbél jótékony baktériumait, serkentik azok szaporodását, vagyis prebiotikumként működnek – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.

A kutatócsoport két megközelítésben indította el a búza rostanyagtartalmának növelését célzó kísérleteit. Az egyik út az emberi emésztésnek ellenálló, úgynevezett rezisztens keményítő mennyiségi arányának növelését célozta meg a búzában, míg a másik megközelítésben a sejtfalalkotó poliszacharidok, közülük is elsősorban az arabinoxilánok mennyiségét növelték a kutatók.

Forrásként egy olyan kínai búzagenotípust használtak a kutatók, amelynek lisztje két-háromszor annyi vízoldható arabinoxilánt tartalmazott, mint a többi 150 vizsgált fajta. Ez a tulajdonság egyben jól öröklődőnek is bizonyult, ezért ezt a változatot közvetlenül is fel lehetett használni nemesítési célokra – írják.

A beszámoló szerint a nemesítés folyamatát nagymértékben gyorsíthatja, ugyanakkor a szelekciót is hatékonyabbá teheti az olyan molekuláris markerek azonosítása, amelyek a magas rostanyagtartalommal kapcsoltan öröklődnek.

A közlemény szerint tizenöt éve folynak kísérletek az ilyen jellegű markerek azonosítására, eddig kevés sikerrel. Egy nemzetközi együttműködésben a kutatócsoport által létrehozott egyik nagy arabinoxilán-tartalmú populáció felhasználásával sikeresen azonosítottak egy olyan markert, amely hatékonyan használható a kínai forráséhoz hasonló, magas arabinoxilán-tartalmú búzatörzsek szelekciójára.

A búza rostanyagtartalma mennyiségi tulajdonság, ezt az értéket nagy mértékben befolyásolják a környezeti hatások, különösen a hő és a szárazság, amelyek a klímaváltozás velejárói. Ezért a kutatók több éves kísérletben vizsgálták az évjárat és a genotípus, valamint a hő- és a szárazságstressz hatását a rostanyagok mennyiségére és összetételére vonatkozóan.