Információk, érdekességek

Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

2020. január 17.

A melanoma a gyakoribb daganattípusok közé tartozik, éppen ezért fontos ismerni azokat a rizikótényezőket, amelyek közül jónéhányon módunkban áll változtatni a megelőzés érdekében. Dr. Borbola Kinga, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus a legfontosabbakról beszélt.  

Fotó: 123rf.comÍme, a fő rizikófaktorok

  1. Életkor
    Bár fiatalabb embereknél is kialakulhat melanoma, az idősödéssel nő a rizikó is. Nagy-Britanniában a diagnózisok közel fele 65 évesnél idősebb életkorban születik. 
  2. Ultraibolya sugárzás
    Az ultraibolya sugárzás a legfőbb környezeti rizikófaktornak számít. Tanulmányok szerint, akiknél napfény okozta keratózis diagnosztizálható a fejen és a nyakon, azoknak növekszik a melanoma rizikója is ezeken a testtájakon és a végtagokon az évek, évtizedek alatt elszenvedett napfénykárosodás következtében.
  3. Bőrszín és szeplők
    A nagyon világos bőrű emberek, különösen, ha szőke vagy vörös a hajszínük és szeplősek, nagyobb rizikóval számolhatnak, míg a sötétebb bőrű személyek bizonyos természetes védettséggel rendelkeznek ebből a szempontból. 
  4. Időszakos erős napfényterhelés
    Brit kutatók megfigyelései szerint azok az emberek, akik alapvetően nem napfényes tájon élnek, ám évente 2-3 hetet forró, napos vidéken töltenek – a britek szívesen töltik ilyen helyeken a nyaralásukat -, nagyobb arányban lesznek melanomások, mint azok, akik egyenletes napfényterhelésnek vannak kitéve, például a szabadtéri munkájuk miatt.  
  5. Napégés
    A túlzásba vitt napozás miatti leégés annál nagyobb mértékben növeli a melanoma rizikóját, minél többször történt napégés. Ráadásul e tekintetben nem csak a gyermekkorban elszenvedett leégésekre „emlékszik” a bőr, de minden életkorra.  
  6. Szolárium használat
    Számos tanulmány bizonyította már, hogy a túlzott szolárium használat minden bőrdaganat kialakulásának esélyét növeli, de az International Agency for Research into Cancer eredményei azt is kifejezetten megerősítették, hogy a melanoma kialakulásához is hozzájárul, különösen 35 éves kor alatt. A szakmai állásfoglalások szerint nem létezik biztonságos szolárium használat. 
  7. Fényvédő termékek
    Folyamatosan vizsgálják a fényvédő termékek és a növekvő melanoma rizikó közti kapcsolatot, de egyelőre nincs bizonyos állásfoglalás. A legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy sokan – tévesen – azt gondolják, hogy fényvédő használata mellett bátran tölthetnek több időt napozással. Fontos tudni, hogy akkor is limitálni kell a direkt napfényben töltött időt, ha magas faktorszámú terméket használunk, valamint az ajánlások szerint 2 óránként újra kell kenni a bőrünket!
  8. Anyajegyek
    Minél több anyajegy található a testünkön, annál nagyobb a kockázat, különösen, ha atípusos alakú vagy méretű anyajegyek is vannak köztük. Ilyen esetben feltétlenül fontos a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. 
  9. Veleszületett anyajegy
    Már a születéskor is mutatkozhat néhány anyajegy a bőrön, amelyek teljesen különböző méretűek lehetnek. Mivel a nagyobbak kissé kockázatosabbak a melanomává alakulás szempontjából, ezeket rendszeresen ellenőrizni kell, sőt néhány esetben eleve az eltávolításuk a legbiztonságosabb. 
  10. Családi hajlam
    Ha egy egyenes ági hozzátartozónknak volt melanomája, az növeli a mi rizikónkat is, különösen, ha 50-nél több anyajeggyel is rendelkezünk. 
  11. Korábbi bőr- vagy más típusú daganat
    Azoknak, akik egyszer már volt melanomájuk, 8-15-ször nagyobb az esélye egy másodikra, mint más személyeknek. Ha ehhez a faktorhoz még társul az egyik szülőnél kialakult melanoma, a rizikó harmincszorosra nő. Ugyanakkor sajnos más típusú daganatok is rizikófaktornak számítanak. 
  12. Más jellegű betegségek
    Bizonyos betegségek megnövelhetik a melanoma rizikóját, bár az összefüggések még teljesen tisztázottak. Ilyen a Parkinson-kór és a gyulladásos bélbetegségek, mint Crohn-betegség és a colitis ulcerosa. 
  13. Meggyengült immunrendszer
    Az immunrendszer gyengülése – akár HIV, AIDS, akár az immunrendszert gyengítő gyógyszerek miatt – teret nyithat a daganatos betegségek előtt, bár utóbbi esetben az előnyök messze felülmúlják a kismértékű kockázatot. 
  14. Túlsúly
    Egyes kutatások összefüggést vélnek felfedezni a magasabb BMI (testtömeg-index) és a növekvő melanoma kockázat közt. Egyelőre nem egyértelmű a kapcsolat, de az mindenképpen ajánlott, hogy a túlsúllyal rendelkezők még elővigyázatosabbak legyenek a napozással kapcsolatban.
  15. Hormonok
    Mivel a nőknél nagyobb arányban diagnosztizálnak melanomát, mint a férfiaknál, a kutatók jelenleg is vizsgálják a női nemi hormonok, a fogamzásgátló és hormonpótló terápiák, valamint a várandósság hatásait a bőrrákra.  

Szavazások

Ön szokot tornázni?

Aktív: 2020. január 15. - 2020. március 01.

Nem szoktam.
Minden nap tornázok.
Alkalmanként.
Tornázni nem, de másképp mozgok.
Nagyon ritkán.


szavazatok száma: 24
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Miért segítsek? Megéri az önzetlenség?

2020. január 17.

Számos oka lehet az önkéntes tevékenységnek, többek között az, hogy segíteni akarunk annak a közösségnek, amelytől már eddig is sokat kaptunk. De a saját egészségünkre is van hatása!  

Gyakorta önmagunk fejlődését reméljük e tevékenységtől, társaságra vágyunk. Lehet-e egyészségügyi haszna az önkéntes tevékenységnek? A szellemi egészség szempontjából is hasznos elfoglaltságok – így az önkéntes tevékenység is – karbantartják az elménket és a testet, és csökkentik az Alzheimer-kór és a különböző, életkorral összefüggő betegségek előfordulásának a gyakoriságát. A betegség korai stádiumához alkalmazkodva segítséget nyújthatunk betegtársainknak is.



Az önzetlen, önkéntes munka egészségre gyakorolt hatásai:

Hozzájárul a testi és a szellemi egészség megőrzéséhez

Az új emberekkel való találkozás, illetve új programokban való részvétel fokozza a boldogság- és örömérzetért felelős endorfin termelését. Mindez segíti a szív, az agy és az immunrendszer működését, amely folyamat végeredményben a stressz csökkenéséhez vezet.

Önbecsülés és önbizalom

Annak a tudata, hogy tevékenységünkkel hozzájárulhattunk egy másik ember életének jobbá tételéhez, jellemzően bennünket is az elégedettség érzésével tölt el. Amikor az ember önmaga is nehézségeket él meg, mások segítése még inkább megerősítheti benne a gondolatot saját létének az értelméről. Mások segítése kibővítheti ismeretségi körét Az új emberi kapcsolatok szélesítik a látókört, új távlatokat nyithatnak meg, és csökkentik a depresszióra való hajlamot és az elszigetelődést.


A tyúkszem kezelése lépésről lépésre

2020. január 16.

A lábunkkal kapcsolatos problémák ugyan nem tartoznak az életveszélyes betegségek közé, de mivel testünknek ez a része viseli a teljes terhet, a legkisebb baj is komoly kellemetlenséget okoz.

 

Fotó: 123rf.comHa fájdalmaink vannak, akár egy harántboltozat, akár egy bokasüllyedés, akár egy kalapácsujj vagy egy bütyök miatt, az elrontja az egész napunkat. Nem tudunk dolgozni sem rendesen, sőt még fejfájást is okozhatnak. Lábunk a törzsfejlődés során fokozatosan vált alkalmassá a felegyenesedett járásra – csakhogy olykor a fejlődési rendellenességeket korrigálni kell, hogy a láb a feladatát kellően elláthassa. Így a láb az a testrészünk, amely a legtöbbet szenved a civilizációs ártalmaktól. Nem szereti a sima, kemény talajt, az aszfaltot. A városlakók lábának boltozatos szerkezete már a harmincas éveikben járó embereknél megbomlik. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a nők, akiknek a testsúlya a terhesség alatt jelentősen megnövekszik, illetve a szélsőséges divat sem kíméli a lábukat.

Kialakulás

A test adott területére ható tartós dörzsölés vagy nyomás kezdetben szaruréteg-megvastagodást, bőrkeményedést okoz. Ez a bőrkeményedés védő hatást fejt ki; a keményebb bőr védi a csontot az irritációtól mindaddig, amíg nem vastagszik meg túlságosan. Tyúkszemről akkor beszélünk, ha a szaruréteg egészen a csonthártyáig terjed, ekkor – tekintettel arra, hogy a csonthártya érzőidegekkel dúsan el van látva – nyomásra elviselhetetlen szúró-égető fájdalom lép fel.

Tehát a hiedelemmel ellentétben a tyúkszem nem egy vírusos vagy bakteriális fertőzés, amit el lehet kapni, hanem egy megduzzadt, piros és fájdalmas szarutömlő a csonthártya és a bőr között. Ez a bőrképződmény leggyakrabban a lábon fordul elő, de megtalálható más testfelületen is olyanoknál, akiknek a foglalkozása egy bizonyos testfelszínt érő ismételt traumával jár (pl. a hegedűs állkapocscsontján és kulcscsontján). A kézen ugyanezt okozhatják íráshoz használt eszközök és nehéz kéziszerszámok is.

Lábon a keletkezésben nemcsak a szűk cipő, hanem a lábujjak egymáshoz préselődése is szerepet játszhat. A láb anatómiai eltérése következtében fellépő rossz súlyeloszlás szintén az okok között szerepel, de jelentős a dohányzás szerepe is. Ilyenkor ugyanis a perifériás erek szűkülnek, a végtagok vérellátása jelentősen csökken.

A sejtek csökkent tápanyagellátása szaruréteg-megvastagodást, majd tyúkszem kialakulását okozhatja. Ugyanígy ez a helytelen táplálkozás (túl sok szénhidrát- és édességfogyasztás) következtében is kialakulhat. Lelki háttere lehet a túlzott kapaszkodás valamibe, amit már rég el kellene engedni. Ennek a pszichés ténynek a fizikai megnyilvánulása a lábujjak kapaszkodása, mintha a cipőben is markolnának, így kiálló részük túlzott nyomás alá kerül. Öregkorra az inak is megrövidülnek, az ujjak behúzódnak, s létrejön az ún. kalapácsujj.