Információk, érdekességek

Sünpara a kertben: vigyázzunk rájuk!

2025. március 27.

Itt a tavasz, kezdődnek a kerti munkák. Figyeljünk oda tüskés társbérlőinkre, óvatosan bolygassuk a lomb- és rőzserakásokat! Sünbarát útmutató néhány lépésben.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.

Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:

• első lépésben, fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
• ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
• lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, így szó szerint megsülnek;
• ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
• a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
• amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.

A Szegedi Tudományegyetemen végezték hazánkban az első radioizotópos prosztataspecifikus daganatterápiát

2025. március 27.

Országos szinten egyedülálló terápiát kezdett alkalmazni az SZTE Nukleáris Medicina Intézet. A radioizotópos kezelés előrehaladott állapotú prosztatarákos betegek túlélését hosszabbítja meg. Az innovatív módszerről Prof. Dr. Pávics László intézetvezető beszélt.

A Szegedi Tudományegyetemen Prof. Dr. Pávics László vezetésével működő Nukleáris Medicina Intézetben Dr. Besenyi Zsuzsanna adjunktus és Dr. Farkas István tanársegéd elvégezte hazánkban az első radioiligand kezelést, mely új utat nyit a prosztatarákban szenvedő betegek ellátásában.

Az intézet munkacsoportja 2017-ben kezdett foglalkozni az úgynevezett prosztataspecifikus membrán antigénen alapuló diagnosztikus készítmény alkalmazásával. A hazánkban már akkor is úttörő vizsgálati módszer bevezetésével a prosztatarák és annak áttéteinek a jelenleg legmodernebb kimutatását vezették be. 2019-ben az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Urológiai Klinikájával együttműködve elvégezték az első radioizotópos sebészeti szondával vezérelt nyirokcsomó-eltávolítást. 2020 decemberétől a Nukleáris Medicina Intézetben megkezdték  a prosztataspecifikus membrán antigén PET/CT diagnosztikai vizsgálatát is, ami 2022 óta  a prosztatarákos betegek rutin diagnosztikai módszerévé vált. A vizsgálatokra jelenleg az ország minden részéből érkeznek betegek egyetemünkre. A mintegy nyolcéves fejlesztő munka eredményeként, az Onkoterápiás Klinika közreműködésével vált lehetővé az első, most már terápiás alkalmazása ennek a fontos anyagnak.

Hogyan éljünk sokáig egészségesen? Szűrővizsgálatok szerepe a longevity-ben

2025. március 26.

Az emberiség mindig is kutatta a hosszú és egészséges élet titkát, de az orvostudomány fejlődésével és a technológiai innovációk, valamint a különféle terápiák elterjedésével egyre felkapottabb téma lett a longevity. Köztudott, hogy az egészségtudatos életmód a betegségek megelőzésének egyik kulcsa, ez azonban már nem csak a megfelelő étrendről és testmozgásról szól. A rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatoknak is óriási szerepe van a prevencióban: kutatások szerint akár 25-30 százalékkal is csökkenthetik a halálozási kockázatot bizonyos betegségek esetében. A Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológusa, dr. Bencze Ágnes azt is elárulja, miért, és melyek azok a vizsgálatok, amelyeket mindenkinek minden évben érdemes elvégeztetnie.

„Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jólétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. Régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Például, ha magas vérnyomása van valakinek, jobbak lesznek a hosszú távú kilátásai, ha ez már a korai fázisban kiderül, mint akkor, ha egy szövődmény (pl. szívinfarktus, stroke) kapcsán derítünk rá fényt. A szűrővizsgálatok során olyan pácienseknél is felismerhetőek a krónikus betegségek, akik nem tapasztalnak komoly tüneteket, de rizikócsoportba tartoznak” – mondta dr. Bencze Ágnes.

Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás (legalább napi 30 perc mérsékelt vagy intenzív aktivitás), az optimális testsúly fenntartása, az alkoholfogyasztás csökkentése vagy elhagyása, a dohányzásmentesség, a stresszkezelés, az alvásminőség javítása mind olyan kulcsfontosságú életmódbeli tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a hosszabb és egészségesebb élethez. Az egészségtudatos életmód mellett azonban a szűrővizsgálatok  elvégzése  is célszerű. Ezek információt adnak egészségi állapotunkról, segítenek az egészség-károsodás korai felismerésében, aminek következtében lehetővé válik a hatékonyabb kezelés, megelőzve a megbetegedések rosszabbodásának lehetőségét, megakadályozva azok előrehaladását, illetve csökkentve azok kockázatait, szövődményeit.

Egészségmegőrző alapvizsgálatok és személyre szabott szűrések

Az alábbi egészségügyi szűrővizsgálatokon mindenképpen javasolt mindenkinek évente legalább egyszer részt vennie:

• általános belgyógyászati vizsgálat: vérnyomás, pulzus, EKG, testmagasság, testsúly, testtömeg index-BMI méréssel
• vérvétel (laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat)
• hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat
• melanóma szűrés (bőrgyógyászati vizsgálat)
• nőknek nőgyógyászati vizsgálat (citológiával és hüvelyi ultrahanggal), méhnyakrák-szűréssel 5 évvel a szexuális élet megkezdése után
• HPV-szűrés minden évben az első pozitív HPV-teszt után
• nőknek emlőultrahang 35 év alatt, mellrákszűrés mammográfiával 40 év felett
• nőknek 50 éves kor után csontsűrűség-mérés, mivel a menopauza miatt a csontritkulás is gyakori
• férfiaknak urológiai vizsgálat, főként, ha a családban volt prosztatadaganat
• fogászati állapotfelmérés