Információk, érdekességek

Öngondoskodás

2025. augusztus 20.

A tudatos öregedés egyik kulcsa az önmagunkról való gondoskodás 

Az Öngondoskodás Világnapját (International Self-Care Day) először 2011-ben tartották meg, és azóta minden évben július 24-én emlékeztet arra, hogy az öngondoskodásra a hét minden napján, a nap 24 órájában érdemes figyelni (24/7). Ez a tudatosság manapság különösen fontos volna, hiszen a magyar lakosság több mint 40 százaléka már 50 év feletti. Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk. 

Magyarországon az öngondoskodás fogalmát gyakran a pénzügyekhez és a nyugdíjaskorhoz kötjük, pedig ennél sokkal többről van szó. Az önmagunkról való tudatos gondoskodás a jóllét alapja, nemcsak anyagi, hanem testi, lelki és társas szinten is. Az egészség terén ez a megelőzésre, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és a jó közérzet fenntartására tett aktív lépéseket jelenti. Mindez az X generáció számára különösen aktuálissá vált az elmúlt években. Ebben az életszakaszban sokan először tapasztalják meg az öregedés első jeleit, miközben szüleik és gyermekeik felé is felelősséggel tartoznak. A testi-lelki egészség megőrzéséhez ilyenkor fontos felismerni, mely területeken van valódi befolyásunk: az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az emberi kapcsolatok ápolása vagy az új dolgokra való nyitottság terén.

Nem akarunk idősek lenni

A magyar társadalom egyre öregszik, az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot. A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek hatásait a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat reprezentatív felmérése vizsgálta.

Manapság, amikor a fiatalság és a tökéletes külső idealizálása mindennapos jelenség, különösen nehéz elfogadni a testünk korral együtt járó változásait. A válaszokból egyértelművé vált, hogy az emberek nem szívesen tekintenek magukra „idősként”. A 60 év felettieknek csupán 22%-a, a 70 év felettieknek is csak 46%-a véli magát idősnek. A magyarok átlagosan 3,1 évvel érzik fiatalabbnak magukat a valós életkoruknál, a 70 felettiek esetében ez az eltérés már 7,7 év.

A hasmenés okai

2025. augusztus 19.

A híg állagú, vizes széklettel, hasi fájdalommal, görcsökkel, sürgető székelési ingerrel járó tünetegyüttesnek többféle oka lehet.

Az akut hasmenések mintegy 90%-ának a hátterében baktérium vagy vírus okozta fertőzés áll. A hirtelen jelentkező, hányással társuló hasmenést gyakran rota- vagy norovírus-fertőzés váltja ki. Mindkét vírus okozta betegség gyorsan terjed, különösen olyan helyeken, ahol sok ember tartózkodik összezárva, pl. tömegközlekedési eszközökön, egy légterű irodákban. A hasmenést kiváltó baktériumok általában szennyezett élelmiszerekkel kerülnek a szervezetbe. (Egzotikus) utazások alkalmával is felléphet hasmenés: minél inkább idegen az utazó számára az új helyen az éghajlat, és alacsony a közegészségügyi színvonal, annál valószínűbb, hogy fellép a hasmenés. Nem elhanyagolható a pszichés faktorok szerepe sem! A stressz kedvezőtlenül meg tudja gyorsítani az emésztési folyamatot, ami miatt fontos találkozók, randik vagy vizsgák előtt többen is tapasztalnak hasmenést.

Lehetséges, hogy élelmiszer-összetevőkkel (pl. a tejben található laktózzal) szembeni intolerancia az oka a hasi fájdalomnak, a görcsöknek és a hasmenésnek. A (mesterséges) édesítőszerek (pl. szorbit, mannit) használata, különösen akkor, ha nagyobb mennyiségben fogyasztják azokat, szintén hasmenést okozhat.

Gyógyszermellékhatás is kiválthat hasmenést. Számos gyógyszer, köztük antibiotikumok, magnéziumsók, de akár a nagy dózisú C-vitamin mellékhatása lehet a híg és gyakori széklet.

Az előbbiektől elkülönítendő a krónikus hasmenés, ami már hosszabb ideje – legalább négy hete – fennálló problémát jelent. Ennek a hátterében általában valamilyen alapbetegség (pl. Crohn-betegség, irritábilisbél-szindróma) áll. Ilyen esetben lényeges orvoshoz fordulni!

Lehetséges, hogy az allergiától rekedt és megy el a hangja?

2025. augusztus 19.

Hetek óra rekedtnek érzi magát, esetleg konkrétan el is ment a hangja? Lehetséges, hogy ennek hátterében az allergia okozta gégegyulladás áll. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a laryngitis oka leggyakrabban a fertőzés, a megfázás, a reflux, de bizonyos esetekben azt is vizsgálni kell, nem allergia tünet-e a hangprobléma.

Mi az az allergiával összefüggő gégegyulladás?

A gégegyulladás a hangszálakat is érintő irritáció és gyulladás, amelynek jellegzetes tünetei a rekedtség, a fájdalom, a folyamatos köhécselés és esetleg a hang teljes, de átmeneti elvesztése. Amikor a gége nyálkahártyájának és a hangszalagoknak az elváltozását allergének, az allergia okozza, akkor allergiás gégegyulladásról, laryngitis-ről lehet beszélni.
– Amikor egy erre hajlamos személy allergéneket lélegez be, az immunrendszere fenyegetésként ismeri fel azokat és utasítást ad a szervezetnek, hogy szabadítson fel hisztamint – ismerteti Holpert doktornő. – A hisztamin egy olyan vegyi anyag, amelyet a szervezet az allergiára adott válaszreakció elősegítésére termel. Ez azonban fokozza a túlzott nyáktermelést, ami felszívja a nedvességet. Mindez pedig a hangszálak kiszáradását okozhatja, ami irritációhoz és duzzanathoz vezethet, a gyulladás pedig az egész légzőrendszerre kiterjedhet.
Az allergiával összefüggő gégegyulladás tünetei az alábbiak lehetnek:
– rekedtség,
– a hang elvesztése,
– állandó torokköszörülési inger,
– gombócérzés a torokban,
– tartós köhögés,
– sűrű nyák a gégén, a hangszálakon,
– a hangszálak felszínén orvos által látható vérbőség.
Holpert doktornő szerint a diagnosztizálásnál nagyon körültekintően kell eljárni, mert könnyű összetéveszteni az allergiával összefüggő gégegyulladást az akut felsőlégúti fertőzéssel vagy a krónikus, nem allergiás eredetű orrmelléküreg-gyulladással, ugyanis a tünetek nagyon hasonlóak.