Információk, érdekességek
Itt az ideje az anyajegyszűrésnek
2015. május 01.
Ugyan az anyajegyek többsége ártalmatlan „szépségpötty”, némelyek veszélyesek lehetnek: bőrrák (melanoma) alakulhat ki belőlük. Érdemes időről időre – főleg a nyári önfeledt napozás előtt – megvizsgáltatni anyajegyeinket, és erre létezik egy megbízható, fájdalommentes szűrés, amely során a szakorvos fotót készít bőrünk aktuális állapotáról. Ennek segítségével az elváltozásokra korán fény derülhet, később pedig a legkisebb eltérés is könnyen felfedezhető.
- A bőrdaganatok leggyakoribb fajtájának számító melanoma gyakran meglévő anyajegyekből is kialakulhat, vagyis akinek világos a bőre és a haja, illetve sok anyajegye van, annál a kockázat is magasabb.
- A nőknél általában az arcon és a lábszáron, míg a férfiaknál a törzsön és a háton jelentkezik, és bár a betegség leggyakrabban 40 és 50 éves kor között üti fel a fejét, bárkinél előfordulhat.
Így csökkenthető a rák kockázata
2015. április 14.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a közelmúltban publikálta az Európai Rákellenes Kódex új, kibővített negyedik kiadását. Összesen 12, személyre szóló tanácsban foglalták össze, hogy hogyan csökkenthető a rák kialakulásának kockázata. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Magyar Rákellenes Liga a Nemzeti Rákellenes Naphoz (április 10.) kapcsolódva most közösen teszi közzé az Európai Rákellenes Kódex tanácsainak magyar viszonyokhoz illeszkedő változatát, a rákmegelőzés 12 pontját.
Az IARC az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rák megelőzésére szakosodott intézménye. Az Európai Rákellenes Kódexet az Európai Unió egyetértésével és támogatásával publikálták. A rák kialakulásának kockázatát csökkentő listát a tudomány mai állásának megfelelően állították össze.
A tanácsok a napjainkra jellemző életmóddal együtt járó kockázati tényezők kiküszöbölésére hívják fel a figyelmet, valamint az egyes rákok korai felismerését és kezelését célzó, rendelkezésünkre álló szűrővizsgálatokon való részvételre buzdítanak.
Milyen betegségektől véd meg az ötkomponensű védőoltás?
2015. április 10.
Ezeket érdemes tudni az ötkomponensű védőoltásról!
Haemophilus influenzae b (Hib)
Cseppfertőzéssel terjedő baktérium, mely főleg az 5 éven aluliak körében okoz súlyos, az életet is veszélyeztető betegségeket: gennyes agyhártyagyulladást, a gégefő gyulladását (epiglottitis) és véráramfertőzést (sepsis). 1998 óta oltják a csecsemőket a betegség ellen.
Járványos gyermekbénulás – Poliomyelitis anterior acuta
Okozója a poliovírus, amely főként széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén, kisebb mértékben a légúti váladék útján, a szájon keresztül jut a szervezetbe. A poliovírust a tünetmentes vagy beteg ürítő terjeszti. A fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik, de ritkán súlyos bénulást okoz. Ha a légzőizmokat is érinti a betegség, tartós gépi lélegeztetésre szorulhat a beteg és a halálozás is gyakori. Magyarországon az oltás bevezetése előtt évente 2000 megbetegedést jelentettek, a fertőzöttek 2%-a meghalt. 1954-ben, 1957-ben majd 1959-ben is nagy járvány alakult ki. 1959-ben a járvány közepén vezették be az oltásokat, mellyel sikerült megállítani terjedését. 2006 óta csak elölt vírusokat tartalmazó oltóanyagokkal történnek a védőoltások hazánkban.
Merevgörcs – Tetanus
Baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe és ott mérget (toxint) termel. Fertőzésveszélyt jelent az állati harapás, az égés, a vágott vagy szúrt seb is. A tetanusz toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték. Hazánkban 1951-ben még közel 500 halálos áldozata volt a fertőzésnek. 1942 óta oltanak tetanusz ellen. Jelenleg évente 1-2 eset fordul elő. A megbetegedettek idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást. Tetanuszra gyanús sérüléskor először alaposan ki kell tisztítania sebet. A fertőzés kockázatát a sebet ellátó orvos dönti el.
Hasi szűréssel megtudhatja, van-e gond a baba pocakjában
2015. április 07.
A csecsemő- és gyermekkori ultrahangos szűrésre egyre nagyobb igény van napjainkban, hiszen segítségével lehetőség nyílik – már a korai fázisban – észrevenni az esetleges fejlődési rendellenességeket, mielőtt még azok komoly tüneteket, vagy visszafordíthatatlan károkat okoznának. Dr. Kövi Rita, az Ultrahang Központ gyermek radiológusa a gyermek hasi ultrahang jelentőségéről beszélt.
Miért hasznos a bébik hasi szűrése?
A csecsemők hasi szűrése lehetővé teszi, hogy a hasüregben lévő szervek állapotáról pontos képet kapjunk.
A vizsgálat alkalmával kiemelt figyelmet kell fordítani a vesékre, a gyomorra, a májra, a lépre, húgyutakra, epeutakra, hasnyálmirigyre, mivel problémájuk a későbbiekben komoly gondokat eredményezhet, így a mielőbbi kezelés kulcsfontosságú. Ezek mellett hasi ultrahangszűréssel a le nem szállt herék helyzete is meghatározható, továbbá panaszok esetén az esetleges betegségek jelenléte is. Éppen ezért az ultrahangos vizsgálat szűrésben és a diagnosztikában is nagy jelentőséggel bír.
A fejlődési rendellenességek jelenlétéről nem csupán a mielőbbi kezelés miatt érdemes tudomást szerezni – hiszen vannak olyanok is, melyekkel különösebb terápia nélkül is lehet élni – de fontos az is, hogy az illető tudjon a gondról. Ilyen probléma például az, ha a kisgyermeknél csupán egy vese alakult ki, mivel annak ellenére, hogy tünetmentesen lehet vele élni. A vesét érintő bizonyos betegségeknél (vesekövesség), vagy baleset után fontos, hogy tisztában legyen ezzel a beteg – mondja dr. Kövi Rita, az Ultrahang Központ gyermek radiológusa.
Szaunával a szívroham elkerüléséért
2015. március 09.
A szauna száraz melege meghosszabbíthatja a középkorú férfiak életét, mivel jelentősen csökkenti náluk a szívroham kockázatát!
| Akár 63 százalékkal is csökkentheti a középkorú férfiak szívrohamkockázatát a "szegény ember gyógyszertára", ahogy a finnek nevezik a forró kamrát, ám a pontos mechanizmust, ahogy a szauna védi a szív egészségét, egyelőre nem ismerik - idézte a The Daily Telegraph a Kelet-finnországi Egyetem tudósainak a Jama Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányát. |
Heti négyszeri szaunázás, csodákra képes
A kutatók 2315, 42-60 éves, Finnország keleti részén lakó férfit követtek 21 éven át. Ezalatt 190 résztvevő szenvedett hirtelen szívhalált, 281-en hunytak el szívkoszorúér-betegségben, 407-en szív- és érrendszeri kórban. Összesen 929-en haltak meg.
- Az adatok azt mutatták, hogy akik rendszeresen szaunáztak, azokat kevésbé érintették a szívproblémák. A hirtelen szívhalál kockázata 22 százalékkal alacsonyabb volt azoknál a férfiaknál, akik heti kétszer-háromszor szaunáztak, és 63 százalékkal mérséklődött azoknál, akik heti négy-hét alkalommal keresték fel a forró kamrát.
- A szívkoszorúér-betegségek miatti halálozásnál hasonló adatokat találtak: heti két-három alkalom 23 százalékkal, heti négy-hét alkalom 48 százalékkal csökkentette a probléma esélyét.
- A szív- és érrendszeri elhalálozások aránya 27 százalékkal mérséklődött a heti kétszer-háromszor, 50 százalékkal a négyszer-hétszer szaunázóknál.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...101102103...174