Információk, érdekességek

Magas a pulzusa, de alacsony a vérnyomása? Ezért kell kivizsgálni

2024. február 24.

Sokan tapasztalhatják a sűrűn jelentkező szapora szívverés, a magas pulzus érzését, és nem kevesen küzdenek az alacsony vérnyomás okozta tünetekkel. De vajon lehet összefüggés a két érték közt? Okozhatja-e betegség a két jelenséget együtt? Milyen vizsgálatokra lehet szükség? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta válaszolt a kérdésekre.  

Fotó: gettyimages.comVan kapcsolat a vérnyomás és a pulzus közt 

A vérnyomás és a pulzus igen gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például akut stresszhelyzetben mindkettő megugrik. Ám ez nem jelenti azt, hogy ha a vérnyomás megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a pulzus vagy fordítva. A magas pulzusszám ugyanis sokszor éppen alacsony vérnyomással jár együtt. Ennek az az oka, hogy ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, ezért fel kell gyorsulnia a szívverésnek, hogy több vér juthasson a szervezetbe.

Ez megfigyelhető például a sportolóknál, akiknél az izmok, és különösen a szívizom edzettsége miatt gyakran az alacsonyabb pulzus és vérnyomás tekinthető természetesnek. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást.

A szívritmuszavarnak ugyanis két fő formája van (amennyiben a szívverés sebessége és nem az eredője alapján kategorizálják azt): vagy túl lassan, vagy túl gyorsan ver a szív. Utóbbi esetben. ha 100-nál többet ver a szív egy perc alatt, tachycardiáról van szó. Ez egy olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is kell.

Mit jelent a tachycardia?

A tachycardia a szív pitvaraiban vagy kamráiban jelentkező gyors szívverés 

  • Ha a szív pitvarait érinti a tachycardia, kialakulhat pitvarfibrilláció, pitvarlebegés, ún. szinuszcsomó-függő supraventricularis tachycardia, és a Wolff-Parkinson-White szindróma. Ezek közül leggyakoribb a pitvarfibrilláció, amelyre a gyors, szabálytalan és gyenge szívverés lehet jellemző, és kísérheti gyengeség, fáradtság, szédülés, esetleg eszméletvesztés, mellkasi fájdalom, légszomj, szorongás. Előfordul, hogy ez a probléma csak néha-néha, átmenetileg jelentkezik, de ekkor is ki kell vizsgáltatni, mert bizonyos esetekben nem múlik el magától és a szövődmények is megjelenhetnek, melyek közül az egyik legkomolyabb a stroke.
  • Amennyiben a kamrákban jelentkezik tachycardia, az is különböző problémákat okozhat.  Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyessé is válhat, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a típusú ritmuszavar azért is veszélyes, mert kamraremegéssé válhat, ami a szívleállás egy típusa. A kamraremegést jobbára egy mögöttes szívbetegség vagy egy súlyos trauma okozza. Gyermekkorban egy veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakulhat ki az ún. hosszú QT-szindróma, amely a szív ingervezető rendszerének zavara, felnőttkori megjelenése azonban bizonyos betegségeknek vagy gyógyszereknek tudható be. A hosszú QT-szindrómás betegekben gyakrabban alakul ki szokatlanul gyors szívverés, általában fizikai vagy érzelmi megrázkódtatás hatására. A túl szapora szívműködés rontja az agy vérellátását, ami pedig eszméletvesztéshez vezethet.  

Ne csak arcunkat nézegessük a tükörben!

2024. február 22.

Fotó: 123rf.com

Arcunkat minden nap gondosan ápoljuk, sminkeljük, hosszú percekig nézegetjük a tükörben és a legapróbb pattanásokat, változásokat is azonnal észrevesszük rajta. Testünknek is legalább annyi odafigyelésre és törődésre van szüksége, mint arcunknak! A mellrák elleni küzdelem egyik élharcosaként ismert globális szépségmárka, az AVON február 4-én, a Rákellenes Világnap alkalmából csak úgy, mint az év minden napján, igyekszik minden nő figyelmét felhívni a rendszeres emlőönvizsgálat és a mellrákszűrések fontosságára. Ne csak arcunk szépségére fordítsunk nagy hangsúlyt és időt, ne hanyagoljuk el egészségünket, figyeljük testünk változásait és vegyük észre jelzéseit!

Világszerte évente 10 millió ember veszíti életét daganatos megbetegedés következtében, amely szám a szakértők előrejelzései szerint 2030-ra elérheti a 13 milliót. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) által 2000-ben életre hívott Rákellenes Világnap egy globális kezdeményezés, amely célja a világméretű figyelemfelhívás, az oktatás fejlesztése, valamint a személyes, kollektív és kormányzati cselekvés ösztönzése révén egy olyan világ születésének támogatása, ahol a rákszűrések, az életmentő rákkezelések és a szükséges orvosi ellátás mindenki számára egyenlően elérhető. Magyarországon is jelentős a rosszindulatú daganattal kezelt betegek száma, a rákregiszter adatai alapján 2022-ben 70 816 új rákos megbetegedést regisztráltak hazánkban, amelynek jelentős része, 11,8%-a nők körében kialakult mellrákos megbetegedés volt (8391 fő).

Az emlőrák világszerte és hazánkban is egyaránt a nők körében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, amely 6 daganatos halálesetből 1-et tesz ki, és több európai nő életét követeli, mint bármely más rák, holott az időben felismert emlődaganat jó eséllyel gyógyítható. A drasztikus számok jó eséllyel csökkenthetők lennének, ha a nők rendszeresen végeznének emlőönvizsgálatot és legalább 2 évente részt vennének emlőrákszűrésen, mégis sokan gondolják, hogy ha nincs semmilyen panaszuk, akkor nem is érdemes egészségügyi szűréseken megjelenniük.

Mitöbb, az AVON 2020-as kutatásából az is kiderült, hogy a nők 26%-a egyáltalán nem tudja, milyen jelek utalhatnak emlődaganatra, és hogyan kell az önvizsgálatot elvégezni. Az AVON éppen ezért választotta küldetésének, hogy adományain keresztül támogassa a rákgyógyítás fejlesztését és világszerte minél több nő figyelmét felhívja a súlyos betegségre és arra, hogy a rosszindulatú emlődaganat kialakulása nem megelőzhető, de a szűrővizsgálatokon való részvétellel és rendszeres emlőönvizsgálattal időben kiszűrhető.


A férfiszív egészségét a munka és a magánélet is befolyásolja

2024. február 17.

A munka kapcsán fellépő stresszen túl az is régóta bizonyított tény, hogy a magánéleti státusz, a magány és a párkapcsolati nehézségek is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa az összefüggésekre és a kivizsgálás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comKétirányú kölcsönhatások

Évek óta köztudott, hogy a jó házasság kifejezetten egészségvédő hatású, de egy nemrégiben készült tanulmány szerint most már az is feltételezhető, hogy a kapcsolati hullámvölgyek és – hegyek is befolyásolhatják az szív-érrendszert – különösen a férfiakét.

Az eredeti elmélet támogatói szerint az összefüggés abban keresendő, hogy a partnerek támogatják egymás pozitív viselkedésmintáit és segítenek a stressz leküzdésében. A Journal of Epidemiology & Community Health szaklap cikke azonban egy új megközelítéssel fordult az összefüggések felé.

A kutatók egy 19 éven át tartó követéses kutatás adatait vették górcső alá és a középkorú nős férfiak kardiovaszkuláris egészségének hosszú távú alakulását tanulmányozták.

Azért éppen a szív-érrendszeri rizikót vizsgálták, mert ez egy nagyon gyakori és meglehetősen jól feltérképezett terület, és azért a középkorú férfiak lettek a célcsoport, mert náluk nagyobb ez a kockázat, mint a középkorú nőknél. A 19 éven át rendszeresen kitöltött kérdőívekben az egészségi státuszra és a kapcsolati státuszra is rendszeresen rákérdeztek, ez utóbbit az alábbi kategóriákba sorolva: „tartósan jó”, „tartósan rossz”, „javuló” és „romló”.  

A változások hatnak legerősebben

Az összegzésekből kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik tartósan rossz vagy jó kapcsolatban éltek, nem voltak nagy változások a szív-érrendszeri rizikófaktorok tekintetében. A jelentősebb eltérések inkább az egyes javuló és romló időszakokban voltak megfigyelhetők. 

A javuló kapcsolatban élőknél például csökkent az LDL (vagyis a „rossz” koleszterin) szintje és a BMI (vagyis testtömeg-index). Azoknál viszont, akik romló házasságról számoltak be, határozottan emelkedett a diasztolés (második) vérnyomásérték. Vagyis a kapcsolatban beálló változás volt az, ami az értékek változását leginkább kiváltotta. Hogy mi következik mindebből? Annyi egészen bizonyosan, hogy negatív stressz esetén – legyen szó munkahelyi vagy magánéleti mélypontról -, a férfiaknak érdemes rendszeresen kivizsgáltatniuk magukat, esélyt adván a komolyabb betegségek megelőzésének.  


Hidegben nő a felfázás esélye

2024. február 12.

Fotó: gettyimages.com

Télen nem csak a megfázás és az influenza kockázata nő meg, de a felfázásé is. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa a hólyaghurut kialakulásának rizikófaktorait vette számba. 

Így függhet össze a hideg és a felfázás

A felfázásnak nevezett bakteriális húgyhólyag-gyulladás főként a nőket érintő betegség, amelynek számos rizikófaktora van. Ilyenek többek közt bizonyos fejlődési rendellenességek, a nem rendszeres vizeletürítés, közös meleg vizes medence és nyilvános WC használata, a személyes higiéné hiányosságai (a húgyutak immunvédekezésének romlása és a kórokozók elszaporodásának elősegítése miatt), hüvelyi és egyéb nőgyógyászati gyulladások, a menopauza, és minden, az immunrendszer működését gátló betegség, pszichés stressz, gyógyszer.

Ezeken felül sokaknak elsősorban a hideghatás tűnik fenyegetőnek, a felfázás szó is erre az összefüggésre utal.  Norvég kutatók egy korábbi tanulmányban már bizonyították is a kapcsolatot a láb felől érkező hideghatás és a hólyaghurut kialakulása közt – erre egyébként is hajlamos nőknél. Más magyarázatok szerint annak, hogy télen gyakrabban újul ki a felfázás, az lehet az oka, hogy a hideg, száraz levegőben a szervezet hajlamosabb a dehidrációra, ami azt egyik legnagyobb rizikófaktor e tekintetben. Akármi is az oka a dehidrációnak – leggyakrabban egyébként a kevés folyadék fogyasztása – ez mindenképpen hozzájárul a kockázat növekvéséhez, ugyanis a kevesebb folyadék miatt kevesebb vizelet is termelődik, így kisebb az esély, hogy a kórokozók kimosódjanak a vizelettel.

Összességében igaz tehát, hogy a felfázásra hajlamos személyeknek télen fokozott figyelmet ajánlott fordítaniuk a folyadékfogyasztásra és a réteges, meleg öltözködésre is.  


Ezért érdemes legalább évente laboratóriumi vérvizsgálatot kérni

2024. január 15.

A vér laboratóriumi elemzése az egyik legrégibb, ugyanakkor a mai napig az egyik legjobb diagnosztikai eljárás. Az egészségünk megőrzése miatt is érdemes évente legalább egyszer laboratóriumi vérvizsgálatot kérni, hiszen a vér összetevőinek esetleges eltéréseiből számos elváltozásra, betegségre még az előtt következtetni lehet, hogy tünetet okozna – hívja fel a figyelmet dr. Fehér Ágnes, a Trombózis és Hematológiai Központ belgyógyásza, hematológusa. 

A vérképből sok minden látszik

A laborvizsgálatoknak a legtöbb esetben a vérkép elemzése is része. A teljes vérvizsgálat információval szolgál a vörösvértestek, a fehérvérsejtek, és a vérlemezkék/ trombociták alakjáról, mennyiségéről, nagyságáról. A minőségi/kvalitatív vérkép a fehérvérsejtek százalékos megoszlását reprezentálja. A normálistól eltérő eredmények olyan állapotváltozásokra engednek következtetni, amilyenek például a vérképzőrendszer betegségei, a véralvadási zavarok, a vérszegénység vagy a vitaminhiány – magyarázza dr. Fehér Ágnes. 

A mennyiségi vagy kvantitatív elemzés pedig megmutatja a vér alakos elemeinek abszolút számát. A kvantitatív és a kvalitatív vérkép értékeiből lehet következtetni egyebek mellett a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességére vagy akár allergiás kórképekre is. 

Miért hasznos a vérkép elemzése?

A vérvizsgálat lehet egy rutin kivizsgálás része, vagy célzott vizsgálat, amennyiben a páciensnek valamilyen tünete van, és az annak hátterében meghúzódó problémát szeretnék felderíteni. Krónikus betegség esetén számos esetben a laborvizsgálattal nyomon követhető a terápia hatásossága, a szervezetben végbemenő változások. Ez utóbbi okból nemcsak a krónikus betegségben szenvedőknél, de a várandósoknál is rendszeresen ír elő a kezelőorvos labor- és ezen belül vérvizsgálatot. 

Mindenki másnak is érdemes azonban legalább évente egyszer vérképet nézetnie, mert ha bármilyen eltérés látható a vér összetevőiben, az hiányállapotokra és/vagy sokféle megbetegedésre utalhat még az előtt, hogy bármiféle tünetet okozna. A betegségek időbeni felismerésében tehát szintén jelentős szerepe van a vérképelemzésnek, ahogyan szűrővizsgálatként az egészségmegőrzésben is. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...154