Információk, érdekességek
5 tipp, amivel csökkenthető a második szívinfarktus rizikója
2025. január 08.
Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek életkilátásai és teljes felépülésének esélyei, tény, hogy a korábbi szív-érrendszeri esemény kockázati tényezőként merül fel egy újabb esemény bekövetkezéséhez. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.
Szedjünk pontosan a felírt gyógyszereket
Szívinfarktus után nagy valószínűséggel egy életen át tartani fog a gyógyszeres kezelés, amelynek célja a jó állapot stabilizálása, az újabb esemény (például stroke, újabb infarktus) megelőzése. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan szedjük be a felírt gyógyszereket, se a dózist, se a típust ne változtassuk, még akkor sem, ha jobban vagyunk.
Vaskó doktor szerint ilyenkor célszerű egyeztetni az orvossal, aki kontrollvizsgálatok után maga rendeli el a változást, ha szükséges. Praktikusan ismerni kell a szedett gyógyszerek nevét és a hatásmechanizmusukat. Fontos elolvasni a betegtájékoztatót, megismerkedni a dózisokkal és az esetleges mellékhatásokkal. A gyógyszerszedés orvos által ismertetett részleteit érdemes leírva is magunknál tartani.
Működjünk együtt az orvossal
Kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Orvosként arra biztatom a pácienseket, hogy merjenek kérdezni, tájékozódni és figyeljék a szervezetük reakcióit, és számoljanak be róla, mert fontos visszajelzés. Megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és rendszeres kontrollal nagyon jó állapot tartható fenn, és jelentősen csökken az ismételt infarktus kockázata is.
Állandóan álmos napközben? Lehet, hogy magas a vérnyomása
2025. január 02.
Bár az álmosság és a fáradtság nem a magas vérnyomás betegség tipikus tünete, ám a háttérben megbújó alvási apnoe-nak már annál inkább. Dr. Kapocsi Judit tanárnőtől, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistájától megtudhatja, hogy miként függ össze az alvás közbeni légzéskimaradás a hipertóniával, és hogy miként lehet segíteni a problémán.
Alvási apnoe az állandó fáradtság hátterében
Mindenkivel megesik olykor, hogy 7-8 óra alvás után is fáradtan ébred, és ez az egész napját végigkíséri. Ennek hátterében legtöbbször pszichés okok állnak, ám ha tartósan fennmarad ez az állapot, akkor könnyen lehet, hogy problémát az úgynevezett alvási apnoe okozza. Ez egyfajta alvászavar, mely során a betegnél légzéskimaradások lépnek fel, mivel a garatizmok ellazulnak, valamint a nyelv hátracsúszik. Maga az illető sokszor nem is riad fel légzésének akadozottságára, hanem a mellette fekvő lesz figyelmes a probléma következtében fellépő horkolásra, hirtelen horkantásra. Ez az éjszaka folyamán többször is megismétlődhet, így a beteg alvása nem lesz kielégítő, ami nappal jelentkező erős fáradtságot eredményez. – magyarázza dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.
Az alvási apnoe jellemző tünetei
- horkolás
- reggeli száraz száj
- éjszaka jelentkező légszomj
- nappali fáradtság
- koncentrációzavar
Magas vérnyomáshoz is vezethet
A nem kielégítő alvás az egész szervezet működésére hatással van, így számtalan problémához vezethet az alvási apnoe. Ezek közül az egyik leggyakoribb a magasvérnyomás, mivel normál esetben alvás közben a vérnyomás 10-20 százalékot is csökkenthet, viszont ha légzéskimaradás lép fel, akkor a szimpatikus rendszer aktivitása fokozódik, és nagyobb mennyiségű adrenalin kerül a véráramba, ami megemeli a vérnyomást. Sőt, tanulmányok szerint ez a „túlfeszültség” az ébrenléti állapotban is megmarad, így a vérnyomás nem képes normalizálódni.
Influenza: az elmúlt évek legerősebb szezonja várható, érdemes már most felkészülni
2024. december 17.
A szezonális influenza évente akár 50 millió, tüneteket okozó megbetegedésért felelős az Európai Unióban és 15 000-70 000 európai polgár hal meg influenzával összefüggő okok miatt. A betegség jellemzően rövid időtartama ellenére jelentős egészségügyi és gazdasági terhet is jelent az egyes országok számára.
Az őszi hazai adatok alapján az érintettek negyede a gyerekek közül kerül ki, ennek oka elsősorban a még nem teljesen kifejlett immunrendszer és a szociális érintkezések magas száma. A 2024-es szezonban Magyarországon az influenzaszerű megbetegedések száma várhatóan tovább emelkedhet, mivel az eddigi járványügyi adatok erősebb influenzaszezont vetítenek előre, mint az előző években. Jó hír, hogy immáron negyedik éve október elejétől elérhető szuszpenziós orrspray influenzavakcina is a patikákban.
A 2024-es év őszének első hetei alapján Magyarországon, az influenzaszezon kezdetén már több mint 40 000 influenzaszerű megbetegedést regisztráltak, és a szakértők előrejelzései szerint a számok tovább emelkednek a tavaszi hónapokig. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 40. héten (szeptember 30. és október 6. között) 228 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzéssel, ebből 18 600-an influenzaszerű tünetekkel. Október 7-13. között pedig 20 400 fő fordult orvoshoz influenzaszerű, és 210 400 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. Mindkét adat jelentős növekedést mutat az elmúlt három év azonos időszakához képest.
A betegek negyede 0-14 év közötti gyermek. Gyermekkorban a megbetegedés leggyakoribb szövődménye a heveny középfülgyulladás, mely a korosztályukban felírt antibiotikum-kezelés mintegy 80%-áért felelős. Tanulmányok szerint szervezetük hosszabb ideig üríti a vírust: akár 10 napon túl is fertőzhetnek, a kisgyermekek pedig napokkal a tünetek megjelenése előtt is terjeszthetik a betegséget, így kiemelt szerepet játszva annak továbbadásában.
Megelőzés: Higiéniai szokások és a védőoltás szerepe
Az influenza megelőzésének egyik legfontosabb eszköze továbbra is a védőoltás. A 2024-es szezonban a WHO által ajánlott influenzaoltás a legfrissebb vírusmutációk ellen is védelmet nyújt, a 2-18 évesek számára pedig idén is elérhető a tű nélküli orrspray formájában beadható vakcina, a Fluenz. A készítmény, mely a WHO és az Európai Unió által javasolt vírustörzseket tartalmazza hasonló hatékonysággal bír, mint az injekció formájában adott vakcinák. Az ingyenes elérhetőségről a gyermekek háziorvosánál lehet érdeklődni.
7 tipp, hogy hogyan óvjuk szemünket az őszi-téli időszakban
2024. december 14.
A hidegebb hónapok különösen nagy kihívást jelentenek szemünk egészségére, köszönhetően a hideg levegőnek, a fűtött helyiségeknek és a fokozott képernyőhasználatnak. Hogyan vigyázzunk szemünkre ebben az időszakban? Az Alensa összeállítása, szakértővel.
Szemszárazság zimankóban
A szemszárazság – bár egész évben előfordulhat – még kellemetlenebb problémává válhat a téli és őszi hónapokban. Amikor a hőmérséklet csökken és a nappalok rövidebbek, sokan tapasztalják a kellemetlen tüneteket, például égő-szúró érzést, viszketést, fényérzékenységet, sőt, könnyezést is. Ez a jelenség nemcsak a hideg levegő és a fűtött belső terek közötti kontrasztnak köszönhető, hanem többek között annak is, hogy ilyenkor általában kevesebb időt töltünk a szabadban, és többet nézünk képernyőket, illetve télen kevésbé vagyunk szomjasak, kevesebb folyadékot fogyasztunk.
A fűtött helyiségek száraz levegője jelentősen csökkenti a könnyfilm stabilitását, míg kint a szeles, hideg időjárás felgyorsítja a könny párolgását a szemfelszínről. Sőt, a téli napsütés is problémát okozhat: a hóról visszaverődő erős fény is irritálhatja a szemet. Ebben az időszakban többet használjuk a képernyőket, ami kevesebb pislogáshoz vezet, tovább súlyosbítva a helyzetet. A kontaktlencse-viselők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra.
A védekezés jelentősége
A szemszárazság elleni védekezés különös jelentőséggel bír az őszi-téli időszakban, amikor a zord időjárás és a beltéri fűtés együttesen terheli meg szemünket. „Fontos odafigyelnünk szemünk védelmére az őszi-téli hónapokban, hiszen a szemszárazság nemcsak kényelmetlenséget okozhat, hanem hosszú távon szaruhártya-irritációt is eredményezhet. A könnynek számos funkciója van: folyamatosan tisztán és nedvesen tartja a szemfelszínt, megőrizi a szaruhártya átlátszóságát, segíti a tápanyagok és az oxigén felvételét a levegőből. Nedvesség nélkül a szaruhártya kiszárad és átlátszatlanná válik, fertőzések, gyulladások alakulnak ki.” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.
7 tipp a szemszárazság megelőzésére
1., Érdemes párásítót használni
A párásító segít fenntartani a szem felszínén a megfelelő nedvességet, így megelőzi a kiszáradást. Otthon és az irodában is hasznos lehet, különösen száraz levegőjű környezetben. Fontos rendszeresen tisztítani a készüléket, hogy elkerüljük a baktériumok és a penész felhalmozódását.
Ami a nőknél mellrákot, az a férfiaknál prosztatarákot okoz
2024. november 30.
A november, a prosztatarák hónapja. Szükség van erre a kiemelt figyelemre, hiszen évente hazánkban 8.000 új mellrákos és 4.500 új prosztatarákos megbetegedést regisztrálnak. A rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, és a prosztatarák is azok közé a daganatos betegségek közé tartoznak, melyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó, ráadásul mindkét megbetegedés esetén ugyanazoknak a géneknek, a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációi növelik a kialakulás kockázatát. A tudomány fejlődésének köszönhetően már lehetősége van mindenkinek előre, proaktívan kiszűrni ezeket a genetikai kockázatokat, még a betegség esetleges kialakulása előtt.
Élete során minden 8. nő megbetegedik emlőrákban. Az emlődaganatok mintegy 7 százalékánál bizonyított az öröklődés szerepe, a BRCA1 vagy a BRCA2 gén születéstől fogva fennálló mutációja. Ez a mutáció nemcsak az emlőrák, hanem a petefészekrák kockázatát is növeli férfiakban. Ha valaki a két gén valamelyikén hordoz mutációt, 75 éves koráig 80 százalékos eséllyel alakul ki nála emlőrák és 10-60 százalékos eséllyel petefészekrák.
Az Amerikai Rákegyesület szerint egy olyan nőnél, akinek egy közvetlen rokona (nővére, anyja, lánya) mellrákban szenved, kétszer akkora a rák kialakulásának kockázata, és háromszor akkora, ha legalább két ilyen rokona szenved a betegségtől.
Az egyik leghíresebb példa az örökletes kockázatok korai kiszűrésére Angelina Jolie, akinek édesanyja petefészek- és mellrákban halt meg, valamint nagymamáját és nagynénjét is mellrák miatt veszítette el. A családban előforduló halmozódás miatt a hazánkban is több alkalommal járt amerikai világsztár genetikai tesztet kért, és kiderült, hogy a színésznő maga is hordoz ilyen irányú kockázatot emelő genetikai variánst, ami hajlamosabbá teszi a mell- és petefészekrákra. Éppen ezért úgy döntött 10 évvel ezelőtt, hogy kéri még a betegség kialakulása előtt a megelőző bilaterális masztektómiát, azaz emlőeltávolítást.
A prosztatarák a tüdőrák után a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiaknál. Hazánkban évente mintegy 4.500 új, jellemzően 50 éves kor feletti, beteget regisztrálnak, és mintegy 1.300 férfi halálát okozza. Kialakulhat genetikai okok miatt is, de életmódbeli tényezők is hozzájárulhatnak. A genetikai tényezők olyannyira fontosak, hogy a prosztatarákos betegek vér szerinti férfirokonainál kétszer gyakoribbak a prosztatarákos megbetegedések. Kettő vagy több prosztatarák által érintett szülő vagy testvér esetében ezen rizikó akár 5-10-szeresére is emelkedhet. A prosztatarák kialakulásának genetikai hátterében, a mellrákhoz hasonlóan, leggyakrabban a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációi állnak, így kiemelten fontos ezek proaktív vizsgálata.
„Fontos megjegyezni, hogy önmagában az, hogy valaki hordozza a BRCA1 vagy a BRCA2 problémás génváltozatát, nem jelenti azt, hogy garantált a mellrák vagy a prosztatarák, hanem a proaktív genetikai teszt elvégzése után, az eredmények ismeretében személyre szabott megelőzési terv készíthető.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...167