Információk, érdekességek
Disznóhús "szeretem-nem szeretem" - 2. rész
2008. február 03.
A zsírokról
Étkezésünkben döntõ jelentõségû a zsírbevitel, mivel mozgásszegény életmóddal párosulva a túlzott zsiradékfogyasztás (beleértve az ételkészítéshez használt túl sok olaj, illetve a szükségesnél több kenyérkenéshez használt margarin is) elhízáshoz vezethet, amely növeli különbözõ betegségek kialakulásának rizikóját. Az állati zsiradékok mértéktelen fogyasztása - koleszterin-, és telített zsírsavtartalmuknál fogva - kockázati tényezõnek számít a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.
Fontos, hogy mind a nyersanyagválasztás, mind az ételkészítési technológiák terén szem elõtt tartsuk a zsírszegénységet. Tudni kell azonban, hogy míg a húsok felületén található zsíros részeket el lehet távolítani az elõkészítés során, addig a hús belsejében lévõ, az izomzatot átszövõ ún. rejtett zsiradékot nem. Ezért lényeges az étkezéshez felhasznált megfelelõ alapanyag kiválasztása. A zsírszegénységet sem érdemes azonban túlzásba vinni, mivel a 2,5%-nál kisebb zsírtartalom már szárazzá, élvezhetetlenné teszi a húst.
Disznóhús "szeretem-nem szeretem" - 1. rész
2008. február 02.
A tél egykor a hagyományosan a disznóvágás ideje is volt. Ezt az eseményt azonban ma már egyre kevesebb helyen lehet felfedezni. A sertéshús általános megítélése is más lett, mint hajdanán: tápláló élelem helyett sok esetben az egészség ellenségeként beszélnek róla. Vizsgáljuk meg, hogy táplálkozástani szempontból van-e alapja az effajta megbélyegzésnek! Ismerjük meg több oldaláról is a magyar gasztronómia egyik alapvetõ nyersanyagát!
Egy ország húsfogyasztási szokásainak alakulásában meghatározó szerepet játszik a nemzeti konyha. Mindemellett azonban a lakosság által egy év alatt elfogyasztott hús mennyiségére hatással lehetnek más tényezõk is, mint pl. az élelmiszerbiztonság, az emelkedõ árak, valamint olyan általánosan elterjedt megítélések is, melyek szerint a húsfogyasztás kedvezõtlenül befolyásolja az egészséget.
Utazás a világ reggelizõasztalai körül
2008. január 30.
Mostanában egyre többet hallhatunk a reggeli és a különbözõ reggeli típusok összehasonlításának fontosságáról... Érdekes kérdés azonban az is, vajon mit reggeliznek a családok - felnõttek és gyerekek - szerte a világon?
Észak-Európa reggelije
Európában a hûvös északon barangolva bõséges reggelikkel találkozhatunk. A skandináv országokban népszerûek a felvágottak, a savanyított tejtermékek, péksütemények, ugyanakkor a gyümölcs és a gabonapehely is gyakori reggeli. A finnek szívesen reggeliznek kását és vajas fekete kenyeret, a svédek a kenyér és tojás mellett kedvelik az írót, azaz a tejbõl hozzáadott speciális baktérium kultúrával savanyított sûrû, kellemesen savanykás ízû italt.
A 90 napos diéta
2008. január 20.
A 90 napos diétával - legalább is a megnevezésével - egészen biztos, hogy mindenki találkozott, aki valaha is fogyókúrán törte a fejét. Csábító lehetõség, hiszen végül is három hónap nem a világ, de azért mégsem egy szkepticizmust kiváltó kéthetes csodadiéta. Állítólag amerikai sportorvosok dolgozták ki a szisztémát, amelynek káros hatása nem ismert, sõt még az is megengedett, hogy aki kevesebb kilótól szeretne megszabadulni, hamarabb abbahagyja a megadott menetrend szerinti táplálkozást.
Aki szigorúan betartja, akár 15-20 kilótól is megszabadulhat a három hónap alatt – ezt egyébként sok kipróbálója is bizonyíthatja, az internetes fórumokon rengeteg sikersztori szól mellette. Noha kitalálói azt ígérik, a diéta folyamán a szervezet mûködése is megváltozik, így elkerülhetõ a jojó-effektus, vagyis a leadott kiló kamatos visszaszedése a kúrát követõen, a tapasztalatok ez ügyben már megoszlanak. Mindenesetre azt javasolják, hogy a 90 nap végén újabb 90 napig csak gyümölcsöt reggelizzen a tartós eredményre vágyó fogyókúrázó.
A jó erõnlét titkai a téli hónapokban is - 1.rész
2007. december 30.
Itt kopogtat a tél az ajtónkon, és az évnek ebben az idõszakában szervezetünk még jobban igényli a tápanyagokban dús táplálkozást, egyúttal több energiát is kíván. Íme néhány megfontolásra érdemes gondolat, jó tanács ahhoz, hogyan tegyünk eleget ezeknek a kívánalmaknak.
Lehet, hogy a hasonlat nem túl hízelgõ, de képzeljünk el egy eldugult szelepû motorral vagy majdnem lemerült akkumulátorral mûködõ autót! Ugye alig akar elindulni, lefullad, hirtelen leáll, de mindenképp akadozik a mûködése? Nos, télvíz idején az emberi szervezet némiképp hasonlatos hozzá... Ha ugyanis a méreganyagok "eldugítják" a bensõnket, szervezetünk ugyanolyan nehezen funkcionál, mint az említett autómobil. Megjelenik a hamuszürke arcszín, állandósul a fáradtság, ismétlõdõ fertõzések, koncentrációs zavarok, emésztési problémák lesznek úrrá rajtunk, és a fejfájás, bedagadt szem, a fakó, érzékeny bõr, az összeesett haj sem lesz ritka vendég nálunk.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...257258259...285