Információk, érdekességek

Gyümölcsfogyasztási kisokos cukorbetegeknek

2024. február 13.

A gyümölcsök és a zöldségek nagy választékban, frissen állnak rendelkezésre. Azonban ha valaki cukorbetegséggel küzd, mindenképpen be kell tartania néhány fontos szabályt! A témában Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa van a segítségünkre.

Fotó: 123rf.comKerti vetemények és cukorbetegség

Azok, akik kénytelenek együtt élni a cukorbetegség valamelyik típusával, pontosan tudják azt, hogy nem mindegy, mikor, mennyi szénhidrátot is juttatnak be a szervezetükbe. A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaszolgáltatói, ám mivel az emésztés során minden szénhidrátot egyszerű cukorrá bomlik le, egyáltalán nem mindegy, mennyit is fogyaszt belőlük a cukorbeteg!

Fontos tudni, hogy a gyümölcsök, de bizonyos szénhidrát-tartalom felett zöldségek esetén is számolni kell szénhidrát-tartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjához tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bár nagy a csábítás, mégsem lehet ezeket a nyári, lédús finomságokat egyszerre nagy mennyiségben fogyasztani, sőt, arra is figyelni kell, mikor falatozunk belőlük!

A cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi ötadagnyi, összesen mintegy 40 dekányi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ilyen mennyiségű zöldség és gyümölcs elfogyasztásával már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, az elhízás kockázata.

A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ezt, vagy ennél egy kissé nagyobb napi mennyiséget javasolnak fogyasztani. Cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell osztani, hogy arányaiban több legyen a zöldség, mint a gyümölcs, illetve ne egyszerre fogyassza el az ajánlott mennyiséget, hanem széthúzva azt az étkezések között (a reggeli, kora délelőtti órákban és késő este lehetőleg kerülje a gyümölcsöket).

Gyümölcsök szénhidrát-tartalma

Fontos azt is tisztázni, hogy a gyümölcsök összetételük alapján rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (pl. alma, cseresznye, málna) és a száraztermésű, héjas gyümölcsök (pl. mandula, dió) csoportjába sorolhatók, és ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport szénhidráttartalma 2-25% között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10% körüli.

Lehetőleg friss, szezonális kerti veteményeket fogyasszunk, illetve mindig tartsuk szem előtt a szénhidrát-tartalmukat.

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 7 g vagy annál kevesebb a szénhidrát: alma, citrom, grépfrút, málna, földieper, szeder, görögdinnye, ribizli

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 8-10 g a szénhidrát: egres, birsalma, őszibarack, sárgabarack, őszibarack, nektarin, sárgadinnye, narancs

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 11-15 g a szénhidrát: cseresznye, meggy, kivi, körte, mandarin, szilva, áfonya

Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 15 g vagy annál magasabb a szénhidrát: szőlő, banán, datolyaszilva, gránátalma, mangó

(Az adatok tisztított mennyiségre vonatkoznak, vagyis barack magja nélkül, dinnye héja nélkül stb.)


A tartós, egészséges súlyvesztés egyszerűbb, mint gondolnánk

2024. február 05.

Eltelt egy hét az új évből és vannak, akik már fel is adták a frissen megkezdett fogyókúrájukat. A szakember szerint az a jó életmódváltás, amiben az étkezéshez nem társul bűntudat, nem kell lemondani a démonizált kenyérről, burgonyáról, tésztáról, édességekről. Tudatossággal, némi tervezéssel és persze türelemmel bárki elindulhat a fogyás útján, amely sokszor együtt jár az egészség megőrzésével is.

Talán nem volt még olyan esztendő az elmúlt két évtizedben, amikor ne jelent volna meg valamilyen divatdiéta vagy táplálékkiegészítő, amely gyors, látványos fogyást ígért. Sokan döntenek egy olyan módszer mellett, amely valamilyen alapanyag megvonására koncentrál, esetleg az étkezés része vagy helyettesítője egy por, vagy kapszula. Dr. Takács Hajnalka PhD., dietetikus szerint a legfontosabb, amikor valaki életmódváltásba kezd, hogy megfelelő türelemmel és hosszú távú odafigyeléssel tekintsen a fogyással kapcsolatos célokra.

„A mai instant világ magával hozta azt is, hogy mindenki, mindent azonnal szeretne. Éppen ezért a testünktől is rapid módon követelünk olyan változásokat, amelyek ellen többnyire évekig tettünk. Az egészséges, káros következményektől mentes fogyás mértéke heti fél-egy kiló. A divatdiéták és csodaszerek azonban ennél sokkal gyorsabb eredményt ígérnek, ezek azonban nemcsak károsak, hanem tartós eredményt sem hoznak” – mondta dr. Takács Hajnalka.

–  Az tud sikeresen, egészségesen és hatékonyan megszabadulni a súlyfeleslegtől, és ezzel elindulni a kiegyensúlyozott, bűntudattól mentes étkezés útján, aki változatosan, sokszínűen és mértéktartóan táplálkozik.”

Miközben egymás után jelennek meg a diéták és gyors fogyással kecsegtető fogyasztószerek, egyre több az elhízott Magyarországon: Európában a három legelhízottabb, világszerte pedig a TOP10 országban foglal helyet hazánk. Arról azonban a legtöbben nem vesznek tudomást, hogy a krónikus, nem fertőző betegségek 80 százaléka az egészségtelen életmód miatt alakul ki. Az elhízást 1998-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) önálló betegséggé nyilvánította. Mivel azonban sokszor és sokáig nincsenek tünetei, „csak” a felkúszó kilók, betegségtudattal sem jár együtt.

„Ami nem fáj, azzal nem foglalkozunk alapon sokan húzzák az utolsó pillanatig a nagy változás kezdetét és fordulnak szakemberhez. Mindezt azért is javaslom mindenkinek, mert éveken, évtizedeken át megszokott, sokszor berögzült szokásokat nagyon nehéz egyedül megváltoztatni. Jó hír azonban, hogy egy átgondolt, megtervezett életmódváltás már az első héten eredményt hozhat és idővel rutinszerűen beépülhet a mindennapokba” – tette hozzá a dietetikus szakember.

Szerinte az egészséges táplálkozásba belefér a rántott hús, a hamburger, a franciasaláta, a tésztás étel, a rakott krumpli, a tiramisu és a sajtos pogácsa is, de fontos a mértékletesség és a kiegyensúlyozott táplálékbevitel, hiszen szénhidrátot, fehérjét, zsírt és rostot is szükséges fogyasztani. 


Sokat nyerhet, ha tartósan megszabadul a plusz kilóktól

2024. február 03.

Az év elején sokan elhatározzák, hogy megszabadulnak a plusz kilóktól – és jónéhányan nem is tudják, milyen sokat tesznek ezzel önmagukért. A túlsúly, az elhízás ugyanis nem csupán esztétikai probléma lehet, de számos betegség rizikófaktora, állapotának súlyosbítója is, sőt ma már önálló betegség. Dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ kardiológusa, életmód orvos a túlsúly által befolyásolt betegségeket vette számba és a tartós fogyás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: pixabay.comNincs betegség, amit ne befolyásolna az elhízás

Már a teljes orvostársadalom tisztában van azzal, hogy a túlsúly, de főként az elhízás tulajdonképpen az egész szervezetre negatív hatással van, hiszen egy állandó gyulladásos állapot tart fent. Vagyis az olyan nyilvánvaló összefüggéseken túl, mint, hogy a nagyobb súly megterheli a mozgásszerveket, a szívet, befolyásolja a hormonrendszert és az emésztést, tulajdonképpen szinte minden szervrendszerre gyakorol valamiféle negatív hatást. Egyes betegségeknek jelentős rizikófaktora, más betegségeknek súlyosbítója lehet. Az alábbiakban érdemes néhány betegséget, állapotot szemügyre venni az elhízás szempontjából.

Metabolikus szindróma

Az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy metabolikus szindrómának nevezik ezt a tünetegyüttest. A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, tehát náluk alma típusú elhízásról beszélhetünk. A túlsúly mértéke azonban nem mindig egyenesen arányos az anyagcsere-eltérések súlyosságával. A hasi predominanciájú súlynövekedés és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések, cukorbetegség – mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok – legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke. Ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten érszűkület vagy korai potenciazavar megjelenése mögött is.

Reflux

A magyar felnőtt lakosság több, mint fele küzd változó gyakorisággal a refluxszal, különösen negyvenéves kor után, ami azért veszélyes, mert ez a betegség akár a nyelőcsődaganat előszobája is lehet. Az már régóta közismert, hogy a reflux erősebben fenyegeti a túlsúlyos és elhízott embereket, ugyanis a hasi nyomás növekedésével a gyomorszáj záróizma kinyílik. Sőt, ha egy normál súlyú refluxos beteg felszed néhány kilót és a tünetei súlyosbodását tapasztalja, neki is érdemes leadnia a kis felesleget is. 

Alvási apnoé

Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, amelyek közül a legjelentősebb az elhízás. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.


Teltségérzetmentesen

2024. január 21.

Előfordul, hogy ugyan már jóllaktunk, mégis tovább folytatjuk az étkezést.

Üres főzeléket fogyasztunk ebédre, miközben egy tányér lasagnéról álmodozunk, és közben reménykedünk, hogy ezzel jót teszünk a vonalainknak? Nem biztos, hogy helyesen járunk el. A jóllakottság érzése az agyból indul ki, és összefügg azzal, hogy amit megeszünk, egyezik-e pszichés állapotunkkal – állítják a táplálkozási szakemberek.

Ez esetben biztosan nem – de mi lenne a jó megoldás? A példánál maradva: fogyasszunk egy kis adag lasagnét, előtte zöldséglevessel, utána gyümölccsel – így kielégítjük éhségérzetünket és a vágyunkat is. Sokkal hasznosabb, ha ízlésünk szerinti, könnyű, de tápláló ebédet fogyasztunk, amit nem kell „kompenzálnunk” későbbi nassolással vagy a gyomrunkat megterhelő, nehéz vacsorával.

Hasznos tudnivalók

– Ha nehéznek érezzük a gyomrunkat étkezés után, és az a benyomásunk, hogy túl sokat ettünk, semmi kétség: túlléptük a jóllakottság küszöbét.

– Ahhoz, hogy időben abbahagyjuk az evést, tudni kell felismerni a határt. Gyakoroljuk magunkat abban, hogy figyeljük meg, mikor kezd kevesebb élvezetet okozni az evés: ez azt jelzi, hogy már nincs messze a jóllakottság.

– Ne keverjük össze a jóllakottságot a mértékletességgel. Ne álljunk fel az asztaltól úgy, hogy azért még éhesek maradtunk. Hiszen ez azzal a kockázattal jár, hogy egy óra múlva már nassolnivalóra, kalóriadús táplálékra vágyunk.


A tökmagolaj

2024. január 17.

A számtalan étolaj közül az egyik legegészségesebb a tökmagolaj.

A Magyar Élelmiszerkönyv definíciója szerint az étolajok olyan élelmiszerek, amelyeket étolajok előállítására alkalmas olajmagvakból vagy olajtartalmú növényi részekből sajtolással, esetenként finomítással, sajtolással és/vagy oldószeres extrakcióval, valamint finomítással állítanak elő. Az étolajok előállítási technológia szerint lehetnek:

• szűz étolaj,

• hidegen sajtolt étolaj és

• finomított étolaj, míg az előállításukhoz felhasznált alapanyagok szerint 16-féle (napraforgómag, repcemag, szójabab, kukoricaszem-csíra, földimogyorómag, amerikai pálma gyümölcsmagja, kókuszdiómag, gyapotmag, szőlőmag, mustármag [ami lehet fehér, barna vagy fekete], olajpálma friss gyümölcsének húsa, olajpálma magja, sáfrányszeklice magja, szezámmag, olajtökmag, lenmag) lehet.

A hazánkban legnagyobb mennyiségben fogyasztott napraforgó-étolajat napraforgómagból állítják elő.

A tökmag

A tökmag jelentős biológiai értéket képvisel. Az olajos magvak közül legnagyobb a fehérjetartalma, zsírtartalmának kedvező a zsírsavösszetétele – esszenciális, telítetlen zsírsavakban gazdag –, és említésre méltó mennyiségű élelmi rost található benne. A tökmag ásványianyag-összetétele – kiemelkedő a magnézium és a kálium mennyisége, kis nátriumtartalma – figyelmet érdemel, főként, hogy e két ásványi anyag fontos szerepet játszik a szív-ér rendszeri betegségek kivédésében. A tökmagot a természetes gyógymód hívei hashajtóként és béltisztítóként is ajánlják nagy zsír- és rosttartalma miatt.

A manapság az üzletekben kapható tökmag tulajdonképpen az olajtök magja. Ez a kabakosok (tök- félék) közé tartozó zöldség Közép- és Dél-Amerikából származik. Állítólag az ősidőkben már a mexikói és a texasi indiánok ültetvényeinek egyik kultúrnövénye volt. Hazánkban is régóta termelik és kedvvel fogyasztják. Elmondható, hogy táplálkozás-élettani szempontból a tök legértékesebb része a magja, mivel kis mennyiségben is komoly tápértéket képvisel.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...276