Információk, érdekességek
Nem csak hideget fújhat a légkondi - legionárius betegségről
2014. augusztus 01.
A nagy hőségben legalább annyian szenvednek az influenzaszerű tünetektől, mint a hidegebb hőmérsékletű hónapokban. Ezekért a folyamatokért pedig csak ritkán okolható a fagylalt, vagy a jeges üdítő. Gyakran a légkondicionálók okozta hőmérséklet különbség miatt fázunk meg, máskor pedig olyan kórok vannak a háttérben, mint a legionárius betegség.
A legionella baktérium a gépészeti rendszerekben
Ez a speciális tüdőgyulladást okozó baktérium 20-50 fok fölött szaporodik el, és könnyű összetéveszteni az influenzával. Pedig, ha a légionárius betegséget nem kezelik, vagy nem ismerik fel időben, akkor a baktériumfertőzés az esetek több mint 90 százalékában halálos.
A legionárius betegségért egy, a felszíni vizekben előforduló baktérium a felelős, ami az emberre csak akkor veszélyes, ha belégzéssel a tüdőbe jut. A baktériumot minden gépészeti berendezés (lakóépületek meleg víz – hidegvíz rendszere), a zuhanyrózsa, a szauna, a pezsgőfürdő, hűtő tornyok, permetezők, kerti locsolók, párásítók, sőt még a visszaforgatásos szökőkút is közvetítheti.
A stroke mindannyiunkat veszélyeztet
2014. július 29.
A stroke, ami világszerte a harmadik leggyakoribb halálozási ok- és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, megelőzhető. Ehhez nem kell más, mint hogy odafigyeljünk magunkra és másokra, minimalizáljuk a kockázati tényezőket és észrevegyük a figyelmeztető jeleket.
Az agyi érkatasztrófa évente 40-50 ezer embert érint Magyarországon, ezért is fontos, hogy mindenki tisztában legyen a megelőzési lehetőségekkel, illetve időben felismerje a betegség tüneteit.
Sokan nem is tudják, de néhány alapvető információ birtokában emberéleteket menthetünk meg, nemcsak másokét, hanem adott esetben akár a sajátunkat is.
Ezekre a rizikófaktorokra érdemes figyelnünk
Számos betegséggel ellentétben a stroke mindenkit veszélyhelyzetet. A szélütés ugyanis, korra való tekintet nélkül mindenkit, időseket és fiatalokat egyaránt elér. Az esetek 80%-a azonban megelőzhető lenne, amennyiben időben elkezdjük feltárni a rizikófaktorokat. A következő stroke megelőzési irányelvek segítségül szolgálnak a kockázati tényezők csökkentésében:
A tüdőrák nem csak a dohányosok betegsége
2014. július 26.
Tény, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de ez nem jelenti azt, hogy a nemdohányzókat nem érinti. Az elvárosiasodott környezet következtében ugyanis olyan hatások érik az emberi szervezetet, amik növelik a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.
A tüdőrák hazánkban az egyik vezető haláloknak számít. A leggyakoribb típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, aminek az egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányzáson kívül azonban még számos egyéb rizikófaktor van jelen a mindennapokban. Lássuk, melyek ezek:
A színtelen és szagtalan, egészségre ártalmas, radon gáz
A tüdőrákot okozó tényezők sorában a radon gáz a cigaretta után a második helyen áll. A radon a környezetünkben megtalálható radioaktív nemesgáz, aminek egy része kiszabadul a térbe. Ez a gáz kiszivároghat építőanyagokból, a talajból, illetve a talajban levő radon gázt elnyeli az ivóvíz, így az a vezetékes hálózaton keresztül eljuthat a lakásokba is. Ha a radont poros vagy dohányfüstös levegővel lélegezzük be, akkor ezek a radioaktív részecskék közvetlenül letapadnak a tüdő falán, így a hörgők és a tüdő belső felületét borító hámsejteket közvetlenül sugározzák be. Szerencsére, ugyanúgy, mint a dohányzás, ez a kockázati tényező is kiküszöbölhető. Szakemberek segítségével fel lehet mérni az otthonokban a sugárzás erősségét és meg lehet szüntetni a veszélyforrást.
Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat
2014. július 26.
A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg.
Mélyen fekvő fájdalomforrás
Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.
A túlerőltetett hangszálon polip is megjelenhet
2014. július 21.
A hangszalagpolip műtéti úton megszüntethető, a beteg 4-5 napos hallgatás után elkezdhet újra beszélni. Ha az elváltozást a helytelen hangképzés okozta, akkor a kiújulást csak a helyes beszédtechnika elsajátításával lehet megelőzni.
A polip nem daganat
Habár a betegség tünetei részben hasonlóak, a polip mégsem keverendő össze a hangszalagon megjelenő rosszindulatú elváltozással. Hangszalagrák esetén jellemző a fokozatosan kialakuló rekedtség – magyarázza dr. Holpert Valéria foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezen túlmenően jelentkezhet idegentest érzés, krákogási, torokköszörülési kényszer, ritkán fájdalom. A hangszalag polip a hangszalagon lévő, nem rosszindulatú, kötőszövetes elváltozás. A betegség vezető tünete itt is a rekedtség, a hang minőségének megváltozása és a levegős hang. Nagy polipok esetében előfordulhat, hogy a megnagyobbodott kötőszövet beszéd során hirtelen a két hangszalag közé szorul, így a beszéd átmenetileg megakad, hirtelen elmegy a beteg hangja.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...164165166...266